ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
 

találatszám: 167 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 161-167

Földrajzi mutató:

1992. május 30.

Bukarestben sajtóértekezleten ismertették a népszámlálás (→ 1992.01.07) előzetes adatait. Ro. 22,760.449 fős összlakosságából 1,620.199 (7,1%) a m. nemzetiségűek száma (az előző, 1977-es népszámláláskor 1,713.928 volt, azóta 93.729-cel csökkent). A m. kisebbség Hargita (84,6%) és Kovászna (75,2%) megyében van többségben. Jelentős számban élnek még Maros (41,3%), Szatmár (35%), Bihar (28,5%) és Szilágy (23,7%) megyében. Felekezeti számok: róm. kat. (1,114.820); ref. (801.577); unit. (76.333); lutheránus (39.000); evang. (21.600). [MH, máj. 30.] – A lakosságnak csak 89,4%-a ro. nemzetiségű, tehát az ország gyakorlatilag nem nemzetállam. (→ 1993.03.18, 1993.06.11)

Székelyudvarhelyen megtartotta első közgyűlését a Romániai Magyar Pax Romana (RMPR). Céljai: a kat. értelmiség összefogása, személyes tanúságtétellel terjeszteni a keresztény lelkiséget, ápolni a m. kultúrát, elősegíteni a keresztények ökumenikus egységét. [RMSz, jún. 12.]

Ro. elismerte Bosznia-Hercegovinát. [RMSz, jún. 2.] – Az ENSz Biztonsági Tanácsa embargót rendelt el Jugoszlávia ellen, mert az beavatkozott a boszniai polgárháborúba. (→ 1992.06.08)

Dáné Tibor levele Borbély Ernővel szállt vitába. Rámutatott, hogy a liberálisok nem ismerik el a kisebbségek jogait, s Erdélyben alig van hagyománya a szabadelvű gondolatoknak. [RMSz, máj. 30.]

1992. június 11.

Több erdélyi városban (Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen) a magyarok tüntetéseken tiltakoztak az oktatásügyi törvénytervezet ellen. 10-én Gh. Funar betiltotta a kolozsvári tüntetést, de – miután az RMDSz küldöttsége tárgyalt vele – visszakozott; a Báthory Gimn. udvarán tartott nagygyűlésen a ro. ellenzék képviselői is felszólaltak. [Szabadság, jún. 12.]

Nagyváradon ülésezett az RMEEÁÉ. Az ország vezetőihez, a Vatikánhoz, az ENSz-hez, az ET-hez és az EBEÉ-hez intézett felhívásukban megállapították, hogy a tanügyi törvénytervezet kisebbség- és egyházellenes. Ugyanott fölsorolták az egyházakat ért atrocitásokat (házkutatások, rombolások) is. [RMSz, jún. 17.] (→ 1992.01.17)

Moldova parlamentje széleskörű autonómiát szavazott meg az orosz ajkú népességnek a Dnyeszter menti részen, továbbá kimondta, hogy az orosz hivatalos nyelvnek számít. [RMSz, jún. 13.]

1993. április 1.

Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen (ápr. 2-án pedig Sepsiszentgyörgyön) több ezres tömegtüntetésen tiltakoztak a prefektuscserék (→ 1993.03.25) miatt. [ÚM, ápr. 1.]

A PUNR kilenc alprefektusi helyet követel magának. Kolozs megyében már kinevezték Liviu Medreát. Várható a szélsőséges párt követelésének teljesítése Arad, Fehér, Hunyad, Máramaros és Maros megyében is. [MH, ápr. 2.]

Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezéséről címmel megjelent Csapó I. József autonómia-tervezete. [EN, ápr. 1.]

Kötő József megyei RMDSz-elnök helyét Molnos Lajos vette át, ui. Kötőt orsz. művelődési alelnökké nevezték ki (→ 1993.03.10). Az eddigi alelnökök (Eckstein-Kovács Péter, Pillich László és Szász Alpár) lemondtak, mondván, hogy az új fölállásban képtelenek dolgozni. [Kincses Kolozsvár, 5. sz.]

A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozásán eldöntötték, hogy 1994-től Ro. részt vehet az európai békefenntartó műveletekben. [RMSz, ápr. 1.]

1993. április 21.

Bill Clinton Washingtonban fogadást adott a Holokauszt Emlékmúzeum fölavatása alkalmából, amelyen Iliescu elnök is részt vett (→ 1993.04.23). A 15 perces Clinton–Iliescu megbeszélést az amerikai elnök jónak ítélte. – Iliescu elnök néhány perces beszélgetést folytatott Göncz Árpáddal is. Iliescu közvetlen találkozót javasolt, de Göncz Árpád kijelentette, hogy a találkozót előkészített megállapodásoknak kellene megelőzniük. Bizalomépítő lépés lenne a BTE visszaállítása és a konzulátus megnyitása. [RMSz, ápr. 24.]

Az RMDSz ÜE megvitatta a teendőket a kormány által létrehozott CMN (→ 1993.03.24, 1993.04.14) ügyében. Elfogadhatatlannak ítélték azt, hogy a CMN nem önálló döntéshozó szerv, emiatt nem jelölték ki a kisebbségi tanácsba küldendő képviselőket, de késznek mutatkoztak a kisebbségekkel kapcsolatos törvénytervezetek kimunkálásában részt venni. [RMSz, ápr. 23.]

Marosi Barna Katona Ádámnak üzent az RMSz hasábjain. Katona ui. azért küzd, hogy visszaállítsák a történelmi Udvarhely megyét, de elfeledkezik arról, hogy ezt a hatalom arra használná fel, hogy több ezres ro. adminisztrációs személyzetet telepítsen Székelyudvarhelyre. [RMSz, ápr. 21.] (→ 1994.08.02)

1993. április 27.

A Vallásügyi Államtitkárság székhelyén a kultusztörvény tervezetét vitatták az egyházak küldöttei. Tempfli József elmondta: a hatalom képviselői mereven elzárkóztak néhány kérdés megvitatásától: nem akartak beleegyezni az egyházi vagyon visszaszolgáltatásába és az egyházi iskolák felállításába. Az egyházak vezetői továbbra is kitartanak e két lényeges feltétel teljesítése mellett. [EN, máj. 13.] (→ 1993.10.11, 1993.10.28, 1994.04.09)

Jeszenszky Géza elmondta, hogy a ro.–m. alapszerződés szerkesztése során figyelembe veszik a romániai magyarság jogos kéréseit; nem fognak a „kisebbségek feje fölött szerződni”. [RMSz, ápr. 27.]

Balázs Sándor, a Bolyai Társaság elnöke a sajtó útján próbált üzenni Iliescu elnöknek, tekintve, hogy postán küldött leveleire – melyben a BTE visszaállítását sürgette – nem kapott választ. [RMSz, ápr. 27.] (→ 1993.05.12)

A tanfelügyelőség nem hagyta jóvá, hogy a kolozsvári Apáczai Csere János Líceumban tanítóképző osztályok induljanak. Tanítóképző csak Zilahon, Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Nagyváradon működik. [RMSz, ápr. 27.]

1993. május 20.

Székelyudvarhelyen az RMDSz keretében létrehozandó országos hatókörű Egyeztető Tanács szükségességéről és hatásköréről vitáztak m. művelődési, gazdasági, tudományos egyesületek vezetői, egyházi személyek. [RMSz, máj. 20.]

1993. május 28.

Megkezdte ötnapos erdélyi körútját a FUEV küldöttsége (a FUEV Európának az egyetlen, az egész térségre kiterjedő kisebbségi tömörülése). Székelyudvarhelyen oktatási szakemberekkel tárgyaltak, Gyulafehérváron az érsekség épületében az egyházak vezetőivel találkoztak, Nagyszebenben az RNDF vezetőivel folytattak megbeszélést. Útjukon az RMDSz képviselőivel is tárgyaltak. [RMSz, máj. 29., jún. 2.]

1993. május 29.

Nagyváradon tartotta küldöttgyűlését a megyei RMDSz. Arról döntöttek, hogy a titkárság helyét üv. elnökség veszi át, amely fizetett alkalmazottakból áll. Elnökké ismét Varga Gábort választották, aleln.: Kopacz Géza. [BN, jún. 1.]

Székelyudvarhelyen fölavatták Tamási Áron mellszobrát (Szabó János helyi szobrász alkotása).

1993. június 11.

A Bihar megyei tanfelügyelőség fölmentette tisztségéből Wilhelm Sándort, a székelyhídi isk. igazgatóját, azzal a váddal, hogy engedély nélkül utazott külföldre (→ 1993.05.26). Megjegyzendő: az utazásra a rendelet kiadása előtt került sor. [BN, jún. 11.]

Az 1992-es népszámlálás adataiból közölt néhány jellemző adatot Albu Zoltán. (Lásd még: ]920530, 930318). Összlakosság: 22,760.449 fő, ebből ro.: 20,352.980 (89,4%); m.: 1,620.199 (7,1%); cigány: 409.723; német: 119.436. – A 10 ezernél több magyart számláló városok: Marosvásárhely 83.681 m. lakos (a lakosság 51,14%-a); Kolozsvár 74.483 (22,71%); Nagyvárad 73.272 (33,18%); Szatmárnémeti 53.826 (40,82%); Sepsiszentgyörgy 50.886 (74,76%); Székelyudvarhely 38.926 (97,41%); Csíkszereda 38.204 (83,0%); Temesvár 32.024 (9,58%); Brassó 31.271 (9,66%); Arad 29.788 (15,67%); Nagybánya 25.746 (17,30%); Kézdivásárhely 20.964 (91,74%); Gyergyószentmiklós 18.938 (88,31%); Nagykároly 13.901 (52,81%); Zilah 13.544 (19,82%); Nagyszalonta 12.615 (61,56%); Szászrégen 12.378 (31,75%); Szováta 10.748 (89,02%); Székelykeresztúr 10.059 (94,93%) []931224: eltérő, de közelítő adat: 9450-ből 9058 m.]; Barót 10.006 (96,22%). [OrEx, jún. 11.]

1993. június 23.

Az „Ágyő, külföldi beruházók” című írás veleje: a parlament nyílt szavazással elvetette a külföldi beruházók földtulajdonhoz való jogát, hiába érvelt európai példákkal Birtalan Ákos. [RMSz, jún. 25.]

Gazda József lett az RMDSz Kovászna megyei elnöke, a lemondott Király Károly helyett (→ 1993.05.26). [RMSz, jún. 25.]

Az Emberért, holnapunkért Alapítvány üv. titkára, Sófalvi László elmondta: Székelyudvarhelyen távképzéses rendszerben üzemgazdászokat, menedzsereket képeznek a gödöllői és gyöngyösi főiskolák segítségével. [RMSz, jún. 23.]

1993. július 18.

Szentegyházán megnyílt a BoNyA, a Kárpát-medencei m. pedagógusok szakmai továbbképzője. A nyár folyamán mintegy 1000 m. tanár gyarapítja szakmai tudását, Erdély 7 városában tartott tanfolyamokon. Szervezők: RMPSz, EMT. [Háromszék, júl. 27.]

Katona Ádám, az OBKE elnöke bejelentette, hogy Székelyudvarhelyen rövidesen fölállítják Orbán Balázs szobrát, Szervátiusz Tibor alkotását. [RMSz, júl. 24.] (→ 1993.08.17, 1993.09.22, 1993.12.15)

1993. augusztus 17.

Székelyudvarhely városi tanácsa helyesbítette az OBKE híradását (→ 1993.07.18). Az egyesület mellőzte a formaságokat, ezért a tanács az előzőleg már meghirdetett pályázatra várja a művészek jelentkezését. [RMSz, aug. 17.] (→ 1993.09.22)

1993. szeptember 22.

Bukarestben összeült a CMN. Az RMDSz képviselői, miután felolvasták Markó Béla levelét, az előzetes döntés (→ 1993.08.31) alapján kivonultak a teremből. [PH, szept. 23.]

A Bihar megyei Tanfelügyelőség a menesztett 4 tanfelügyelő (→ 1993.09.01) helyébe kinevezett kettőt. [BN, szept. 22.]

Somay Pál lemondása nyomán új választást írtak ki Csíkszeredában. Csedő Csaba lett az új polgármester. [ÚM, szept. 22.]

Szervátiusz Tibor – az Orbán Balázs szobor ügyében (OBKE; ]930718, 930817) – levélben értesítette Székelyudvarhely polgármesterét: pályázaton elvből nem vesz részt. [RMSz, szept. 22.; HN, okt. 29.] (→ 1993.12.15)

1993. december 15.

Székelyudvarhelyen Oroszhegy, Zetelaka és Marosvásárhely igaztalanul bebörtönzött magyarjaiért rendezett rokonszenvtüntetést az EMK, az RMDSz és a helyi szakszervezetek. [RMSz, dec. 17.]

Székelyudvarhelyen megszületett a zsűri döntése: Orbán Balázs szobrát Hunyadi László készítheti el. [EN, dec. 15.] (→ 1993.07.18, 1993.09.22)

1993. december 24.

Az 1992-es népszámlálás Hargita megyei adataiból. Összlakosság: 347.637, ebből 294.269 a m. (84,6%); Csíkszereda 46.029 (38.204 / 83%); Székelyudvarhely 39.959 (38.926 / 97,4%); Székelykeresztúr 9450 (9058 / 95,8%); Gyergyószentmiklós 21.444 (18.938 / 88,3%); Maroshévíz 17.148 (4992 / 29,1%); Szentegyháza 7613 (7507 / 98,6%). [RMSz, dec. 24., dec. 28.]

1994. január 15.

A külügyminisztérium üdvözölte a Partnerség a békéért javaslatot [ez amolyan NATO-előszobának tekinthető], Ro. hajlandó hasznosítani a NATO nyújtotta lehetőségeket és javasolta a kormánynak a keretdokumentumok aláírását. [RMSz, jan. 14.] (→ 1994.01.26)

Önkormányzati tanácskozást hívott össze Székelyudvarhelyre az RMDSz. [RMSz, jan. 19.]

A BBTE-n, a m. ny. karokon és szakokon 20-50%-os arányú a ro. ny. előadott tantárgyak aránya. A hallgatóknak ismételten kérvényezniük kell az anyanyelvű képzést. [Szabadság, jan. 15.]

1994. június 10.

Iliescu elnök Kolozsvárott részt vett a ro. egyetem alapításának 75. évfordulóján. Beszédében – közvetett módon ugyan, de – vitába szállt a Gh. Funar-féle szólamokkal és elvetette a BBTE névváltoztatását (→ 1994.06.03). [RMSz, jún. 14.]

Ferenczy Ferenc polgármester elmondta, hogy a hivatalos közlönyből tudta meg: Székelyudvarhelyen – kormányrendelet alapján – katonai kaszárnya építését kezdik meg. [ÚM, jún. 10.]

1994. november 17.

Bukarestben kétnapos szakértői tárgyalás folyt a ro.–m. alapszerződéssel kapcsolatban. A felek egyetértettek a határátkelők számának növelésében, a konzuli hálózat kiterjesztésében, az aradi emlékmű helyreállításának lehetőségében, a diplomák kölcsönös elismerésének kérdésében. Mindkét fél új szövegjavaslatot nyújtott át. A ro. fél nem zárkózik el olyan kisebbségvédelmi előirányzatok alapszerződésbe foglalásától, amelyeket nem írt alá Ro. [RMSz, nov. 18.]

Bitay Ödön nyilatkozatából kiderült: azért lépett fel keményebben (→ 1994.10.25), mert 10 hónap várakozás után (→ 1993.12.31) sem ismerte el az RMDSz a szocdem platformot. [RMSz, nov. 17.] (→ 1994.11.01)

A budapesti Gábor Dénes Informatikai Főiskola négy tagozatot hozott létre Erdélyben (Nagyvárad, Kolozsvár, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy). Levelező tagozatokról van szó, hetente tartanak konzultációt. [RMSz, nov. 17.]

1994. november 29.

A m. kormány kész elismerni a szlovák, ill. a ro. alapszerződésekben a határok sérthetetlenségét, ám ezt össze kívánja kötni a kisebbségek jogainak garantálásával, jelentette ki Kovács László külügymin. [RMSz, nov. 29.]

Az RMDSz Udvarhelyszéki Szervezete Székelyudvarhely és környéke militarizálása ellen tiltakozott; a többezres létszámú rendőrség és katonaság betelepítése megváltoztathatja a vidék etnikai összetételét. A tiltakozást Barkóczy István elnök és Katona Ádám alelnök írta alá. [RMSz, dec. 6.]

1994. december 15.

Sütő András nem értett egyet azzal, hogy az OBKE által szoborállításra gyűjtött pénzt Katona Ádám könyvvásárlásra fordítsa; ugyanakkor elvetette Katonának az Udvarhely megye visszaállítására vonatkozó ötletét (→ 1993.04.21, 1994.08.02) is. Mindezek miatt Sütő lemondott az OBKE tb. elnöki tisztjéről. [RMSz, dec. 15.]


lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 161-167




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék