ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 298 találat
lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-80 ... 281-298
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1993. február 23.
Iliescu elnök, sajtóértekezleten, ingerülten bírálta a Kárpátok Eurorégiót. Szerinte gyanúra ad okot, hogy ezt épp Mo. kezdeményezte. [Szabadság, febr. 25.] 1993. február 24.
Iliescu elnök fogadta az RMDSz – Markó Béla, Verestóy Attila, Tokay György, Borbély László, Varga Attila összetételű – küldöttségét. Megbeszélték a romániai magyarság égető gondjait: a kisebbségi törvény hiányát, az autonómia és az anyanyelvhasználat ügyét, az 1990-es marosvásárhelyi események elítéltjeinek helyzetét. Elmagyarázták, hogy oktatási autonómián teljes körű m. oktatási rendszert értenek, amit az állami költségvetés finanszírozna. Sérelmesnek találták, hogy a helyi közigazgatásból, igazságszolgáltatásból kiszorultak a m. tisztviselők. [RMSz, febr. 26.] (→ 1994.02.01) 1993. február 26.
Budapestre érkezett az RMDSz küldöttsége (Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba), ahol tárgyaltak Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Antall József miniszterelnökkel, és Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével. Antall József megerősítette, hogy a m. kormány felelősséggel tartozik a h. t. magyarok sorsáért. Az RMDSz vezetői érdekeltek az anyaországgal folytatandó érdemi, sokrétű és folyamatos párbeszédben. [ÚM, febr. 27.] 1993. február 27.
Az RMDSz vezetői sajtóértekezleten értékelték budapesti tárgyalásaik eredményét. Az RTV munkatársa kérdésére Tőkés László megerősítette, hogy amerikai körútján (febr. 6–23.) beszélt arról, hogy a romániai magyarság ellen, ha finomabb eszközökkel is, de etnikai tisztogatás folyik. Nem szűntek meg ugyanis azok a folyamatok, amelyek beolvadásra, vagy a szülőföld elhagyására késztetik a magyarságot. [MN, márc. 1.] ● [Az „etnikai tisztogatás” szókapcsolat 1993 elején, a jugoszláviai polgárháború idején erősen felborzolta a kedélyeket; Tőkés értékelését mind m., mind ro. oldalról támadták, a sajtóvita hetekig elhúzódott; ebből csak néhány fontosabb megnyilvánulást emelek ki (→ 1993.03.01, 1993.03.02, 1993.03.05, 1993.03.10, 1993.03.20, 1993.04.02, 1993.04.05, 1993.05.01). – Tőkés László: Egy kifejezés – és ami mögötte van c. írásában statisztikai adatokkal igazolta a véleményét, lásd EN, júl. 29., aug. 5.] 1993. február 28.
Marosvásárhelyen szakértői tanácskozás foglalkozott az önrendelkezés kérdésével. Elhatározták, hogy vitát kezdeményeznek a létező tervezetekről. [PH, márc. 1.] 1993. március 1.
A parlament mindkét házában a ro. pártok képviselői (még Stelian Tănase, PAC is) elítélték Tőkés László „etnikai tisztogatás”-ra vonatkozó kijelentését (→ 1993.02.27). A vita végén Tokay György is felszólalt, aki kitért a romániai m. kisebbség súlyos problémáira, utalt a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és más területeken levő „komoly diszkriminációs jelenségekre és tendenciákra”. Tőkés megfogalmazását helytelennek, hibásnak és szerencsétlennek mondta. Verestóy Attila a szenátusban válaszolt a 24 felszólaló szóáradatára és hangsúlyozta, hogy Tőkés minősítése nem fejezi ki az RMDSz véleményét. [RMSz, márc. 3.]
Megindult a parlamenti támadás a Văcăroiu-kormány ellen. A miniszterelnök engedett a nyomásnak, rövidesen két vegyesbizottság alakul a kormányprogram felülvizsgálatára. [MH, márc. 1.] 1993. március 2.
Tőkés László a RomLib-nek nyilatkozva szerencsétlen kifejezésnek minősítette saját kijelentését (→ 1993.02.27), megnevezve a romániai magyarság néhány fontos problémáját is. [MN, márc. 3.]
Brassóban a PNL-be olvadt egy korábbi liberális kezdeményezés, az Új Liberális Párt (Partidul Liberal Nou; PLN). A PNL elnökét Radu Câmpeanut több politikai hibával vádolták (pl. őt tették felelőssé a gyenge választási eredményekért) és eltávolították, az új elnök Mircea Ionescu Quintus, korábbi igazságügymin. lett. Ezzel két liberális erőközpont alakult ki (→ 1993.02.20): PL és PNL. [MH, márc. 2.] 1993. március 4.
Az SzKT alakításakor (→ 1993.02.20) bejegyzett platformokról, frakciókról számolt be az EN. Az eddig ismertté vált tömörülések (SzK, EMK, IP; ]920430) mellé besorolt a keresztény-nemzeti Bethlen Gábor Kör (BGK; alapítója Borbély Imre) és a nemzeti-konzervatív Széchenyi Kör (Méder Zsolt). [EN, márc. 4.]1993. március 5.
A Belügymin. adatai szerint 1990. jan. 1.–1992. dec. 31. között 222.670 romániai állampolgár kért és kapott kivándorlási engedélyt, közülük 121.512 (54,57%) német, 61.612 (27,66%) ro., 32.983 (14,81%) m. és 6358 más nemzetiségű. Az összesítés csak az engedéllyel távozókat tartalmazza. Az adatokat azt követően hozták nyilvánosságra, hogy vita keletkezett Tőkés László kijelentése miatt (→ 1993.02.27). [MN, márc. 5.] ● [Az adatokat úgy is lehet értelmezni, hogy a kisebbségek (72,34%) a nemzetiségi létükben való fenyegetettség miatt távoztak.] – Traian Chebeleu szóvivő leszögezte, hogy az államelnöki hivatal nem kívánja méltatni Tőkés László kijelentését: „Mi nem tévesztjük össze az RMDSz-t Tőkés Lászlóval és az RMDSz-t a m. kisebbség egészével.” [RMSz, márc. 9.]
Gyulafehérváron ülésezett a RMEEÁÉ. Szó volt az ápr. 1-jére meghirdetett felekezetközi konferenciáról, melynek tárgya a nemzetiségi kérdés, valamint az egyház és iskola viszonya. A megbeszélésen elhangzott, hogy az ortodox egyházhoz hasonló mértékű juttatásokat kérnek. [RMSz, márc. 12.] 1993. március 6.
Magyari Lajos nyilatkozott a tanügyi törvénytervezetről, melynek értelmében nem lehet szó m. ny. egyetemről. A szakbizottság visszaküldte a tervezetet a szaktárcának, mint tárgyalásra alkalmatlan anyagot. Az RMDSz szakértői kidolgoztak egy másik tervezetet, amit a CD is támogat (ez előrelépés, a korábbi merev elzárkózás után). [MN, márc. 6.] 1993. március 7.
Kolozsvárott tárgyalt az RMDSz Politikai Egyeztető Kerekasztala. A résztvevők (a frakciók és platformok képviselői) konszenzusra törekedtek, működőképes testületet kívánnak létrehozni. [RMSz, márc. 12.]
Bukarestben befejeződött a PRM kétnapos kongresszusa. A párt az RMDSz betiltását és Tőkés Lászlónak az országból való kiutasítását követelte. A küldöttek nyílt szavazással újraválasztották az elnöki tisztségbe C. V. Tudort. [MH, márc. 8.] 1993. március 9.
Az RMDSz vezető politikusai Bukarestben az ET megfigyelőjével, Friedrich Königgel tárgyaltak és elmondták, hogy a kisebbségeket illető kérdésekben alig történt előrelépés: nincsenek a kisebbségek jogait biztosító jogi keretek, nem született meg a nemzetiségi törvény; továbbra is rendezetlen a kétnyelvű feliratok és a BTE ügye. König megígérte, hogy a főügyésznek fölveti a zetelaki, oroszhegyi elítéltek ügyét. [RMSz, márc. 11.] 1993. március 10.
Markó Béla a frakciókról elmondta: természetes a véleménykülönbség, az lenne a természetellenes, ha egy egész közösséget egy véleményre akarnánk kényszeríteni. Az RMDSz vezetőjének fel kell ismernie: „részigazságokból tevődik össze a végső igazság, és úgy próbáljon építkezni, hogy ezek szabadon érvényesüljenek”. [Háromszék, márc. 10.] – Tőkés László kijelentésével kapcsolatban (→ 1993.02.27) Markó azt mondta: a fogalmazás valóban nem volt szerencsés, de Tőkés egy szóval sem állította, hogy Ro.-ban szervezett népirtás vagy erőszakos kitelepítés folyik, a „szövegkörnyezetből világosan kiderült, hogy mire gondolt: arra, hogy bizonyos gazdasági és egyéb módszerekkel arra biztatják a kisebbségieket, máshol próbáljanak meg boldogulni”. – Az RMDSz-t mindenütt a romániai magyarság törvényes képviselőjének ismerik el, kivéve Romániát. [BN, márc. 10.]
A KREK nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a Nagyváradon lévő, a harmincas években a hívők adományából épített püspöki székházat a hatalom ismét ki akarja sajátítani. Az épületben a komm. idején pártirodák voltak, s az egyház 1990-ben térhetett vissza a hajdani székházba. [BN, márc. 12.] (→ 1993.03.27)
Takács Csaba vázolta az RMDSz új szervezeti felépítését. Az SzKT a „parlament”, az Ügyvezető Elnökség (ÜE) a „kormány”. – Csiha Tamás (az ÁB elnöke) a „házelnök”, Takács a „kormányfő” (üv. eln.), az ő dolga, hogy vezesse a Szövetséget és gyakorlatba ültesse az SzKT határozatait. Az üv. elnököt az alelnökök segítik: politika (Bodó Barna); gazdaság (György Béla Zsolt); vallás- és művelődésügy (Kötő József); szervezés (Somai József); önkormányzat és reformügy (Magyari Nándor László); oktatás- és ifjúságügy (Fülöp-Fischer Ildikó). [Szabadság, márc. 10.; EN, ápr. 8.] – Az RMDSz-ben létrehoztak egy új döntéshozó szervet is, az Operatív Tanácsot (OpT), amely a gyors politikai döntések meghozatalára hivatott, ezzel elkerülik az SzKT túl gyakori összehívását. Az SzKT – rendes körülmények között – csak kéthavonta ülésezik. 1993. március 11.
Csapó I. József ismertette háromszintű autonómia-tervezetét, melyet attól függően lehetne alkalmazni, hogy szórványban vagy tömbben élő kisebbségiekről van-e szó. Az összes erdélyi magyarra vonatkozna a kollektív személyi autonómia – a nyelvhasználat, kultúra, oktatás, információáramlás és társadalmi szerveződés területén lenne belső önrendelkezés. Ahol a magyarság egyszerű többségben él, ott a helyi autonómia lenne alkalmas; ez azonos az EBEÉ 1990. évi genfi dokumentumában foglaltakkal. A tömbmagyarság esetében (Székelyföld) a területi autonómia lenne megfelelő. [MN, márc. 11.] 1993. március 12.
A CD felhívására hivatalosan is megkezdődött az aláírásgyűjtés Gh. Funar leváltása ügyében, az után, hogy a CD a kormányhoz és a megyei prefektushoz intézett memorandumban foglalta össze a polgármester törvénysértő cselekedeteit (pl. kétnyelvű plakátok betiltása, gyülekezés korlátozása, értekezletek betiltása, a Mátyás-szobron elkövetett módosítás, zászlóoszlopok állítása a szobor körül, ellenzéki szervezetek és szerkesztőségek zaklatása, kilakoltatása). [Szabadság, márc. 13] (→ 1993.03.19) 1993. március 14.
Félixfürdőn megbeszéléseket folytattak a ro. és m. szocialista utódpártok (a Verdeţ-féle PSM és a Thürmer Gyula vezette Munkáspárt) képviselői. [MN, márc. 16.] 1993. március 18.
Ion Iliescu elnöki rendelettel mártírhőssé avatta Aurel Agache őrnagyot, aki 1989 decemberében lett a kézdivásárhelyi népharag áldozata. [PH, márc. 18.]
Kolozs megyei népszámlálási (→ 1992.01.07) adatokat közölt a helyi napilap. Kolozsvár lakossága 328.008, ebből 248.289 (75,7%) ro., 74.483 (22,7%) m.; Torda 61.135 lakosából 7035 (11,5%) a magyar; Dés: 41.016-ból 6725 (16,4%); Aranyosgyéres: 29.275-ből 2804 (9,58%); Szamosújvár: 26.249-ből 4756 (18,1%); Bánffyhunyad: 9921-ből 3350 (35,78%). [Szabadság, márc. 18.] (→ 1993.06.11) 1993. március 19.
A ro. parlament leszavazta az ellenzék bizalmatlansági indítványát. [MN, márc. 20.]
Octavian Buracu, pécsi látogatása során kijelentette, hogy aláírásgyűjtéssel (→ 1993.03.12) nem lehet Gh. Funart megbuktatni, mert a többség hitelt ad a hazug propagandának. [Népszabadság, márc. 19.]
Közzétette módosított programját az RMKdP (vesd össze: ]900405). A program leszögezte: a romániai magyarságot államalkotó tényezőnek tekinti, mely a m. nemzet szerves része. A személyi és kulturális autonómia alapján szükséges az önálló intézményrendszer létrehozása, a m. munkavállalói társadalom érdekvédelmi szervezeteinek kiépítése. Ahol a nemzeti kisebbség aránya eléri a 10%-ot, ott a kisebbség nyelvét hivatalos nyelvként kell használni. A párt teljes anyanyelvű oktatási hálózatra tart igényt, óvodától az egyetemig; követeli a felekezeti iskolák működési szabadságát, az államosított szeretetintézmények és iskolák visszaadását. [Népújság, márc. 19.]
Bukarestben konferenciát rendezett a Románia Jövőjéért Alapítvány, az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) szervezet közreműködésével, melyen részt vett a budapesti Teleki László Alapítvány néhány kutatója is. Az érintett témák: geopolitika és regionalizmus, autonómia és önkormányzat. [MH, márc. 19.] (→ 1993.07.17) 1993. március 20.
A m. és ro. külügymin. nem hivatalos megbeszéléseket folytatott Gyulán. Meleşcanu a kolozsvári főkonzulátusról azt mondta: „a kérdéssel elvileg lehet foglalkozni”; ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az alapszerződésben tételesen kell szerepelnie annak, hogy Mo.-nak nincsenek területi követelései Ro.-val szemben. [MN, márc. 22.]
Gyarmath János, az RMSz főszerkesztője – annak kapcsán, hogy az Iliescuval készített interjúban [RMSz, márc. 19.] az elnök „szeparatista nemzeti szegregációs tendenciának” nevezte az RMDSz törekvéseit –, rámutatott arra, hogy a ro. diplomácia komoly erőfeszítéseket tett és tesz az ET teljes jogú tagságának megszerzése érdekében. Az ET raportőreinek megígérték, hogy Ro. kész aláírni minden vonatkozó dokumentumot, köztük az Emberi Jogok Európai Egyezményét és kész csatlakozni a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához. Gyarmath Iliescu figyelmébe ajánlotta az európai tendenciákat, valamint az ET 1201-es ajánlását (→ 1993.02.01), melyek ellenkeznek az elnök idézett véleményével. [RMSz, márc. 20.] (→ 1993.03.31)
Az RMKgP elítélte a Tőkés László személye ellen – az „etnikai tisztogatás” ügyében (→ 1993.02.27) – indított sajtókampányt, rámutatva azokra a tényekre, amelyek azt igazolják, hogy a magyarságot diszkrimináció sújtja. Pl. a koncepciós perekben elítélt magyarok helyzete, a munkahelyi elbocsátások, a városi lakosság arányainak megváltoztatása. [Népújság, márc. 20.] 1993. március 21.
Az RMPSz nyílt levélben tiltakozott a tanügyi törvény erősen központosító jellege, az egyházi oktatásra vonatkozó rész hiányosságai miatt. [RMSz, márc. 21.]