ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 4400 találat
lapozás: 1-20 ... 321-340 | 341-360 | 361-380 ... 4381-4400
1991. március 18.
Kétnapos konferenciát tartott a korábban (→ 1990.02.01) párttá alakult FSN. A párt vezetője ismét Petre Roman lett. A FSN 9 képviselője bejelentette, hogy új pártot kíván létrehozni, egy szociáldemokrata FSN-t. A FSN kizárta a külön útra tért képviselőket. (→ 1992.03.29) 1991. március 19.
Az újságírók képviselői éles hangú tárgyalást folytattak Adrian Severin reformügyi miniszterrel, melynek következményeként a kormány visszavonta a parlamentnek megküldött törvénytervezetét a sajtóvétségek büntetéséről. (→ 1991.03.11)1991. március 20.
A marosvásárhelyi események évfordulóján (→ 1990.03.20), a székelyudvarhelyi „Emberséget!” Alapítvány felhívást tett közzé. A felhívás emlékeztetett arra, hogy egy évvel korábban, a Szászrégenből fustélyokkal fölszerelt ro. parasztokat szállító autóbuszok három magyart (Csipor Antal, Gémes István, Kiss Zoltán) gázoltak halálra, de a gyilkos sofőröket a bíróság fölmentette. A felhívás az elhunytak családjainak megsegítését kérte.
Oroszhegy lakói levélben fordultak Iliescu elnökhöz, hogy részesítse kegyelemben a rendőrgyilkossági perben elítélt négy magyart (→ 1990.05.08, 1990.11.28). Levelükben arra hivatkoztak, hogy az ország más részein is történtek rendőrgyilkosságok, de tetteseiket nem ítélték el. (→ 1991.06.26)
Budapesten az MDF székházában mutatták be a Püski kiadónál megjelent két könyvet, amelyek a marosvásárhelyi eseményeket taglalják (Kincses Előd: Marosvásárhely fekete márciusa és Fehér könyv, amelyet az RMDSz megyei bizottsága szerkesztett és a szemtanúk vallomásait tartalmazza). 1991. március 21.
1948 óta először érkeztek a Vatikánba ad limina látogatásra Ro. róm. kat. püspökei és segédpüspökei. A koncelebrációs szentmise után a pápa egyenként fogadta Ioan Ploscaru lugosi püspököt; Bálint Lajos gyulafehérvári megyés püspököt és segédjét Jakubinyi Györgyöt; Tempfli József nagyváradi püspököt.
Az Okt. Min., a Vallásügyi Államtitkárság és a felekezetek képviselői tanácskozásukon elemezték a vallási nevelés bevezetését. Az új tanévtől kezdődően az erkölcsi-vallási nevelés az elemiben és a gimnáziumban heti egy órában tartható minden felekezet esetében. A Min. biztosítja a pedagógiai profilú teológiai fakultások létesítését a felekezetek egyetemi fokú intézményeiben. 1991. március 22.
Moszkvában Adrian Năstase parafálta az új szovjet–ro. államközi szerződést. Az okmány kimondta az európai határok sérthetetlenségét, hogy a felek nem vesznek részt egymás ellen irányuló semminemű szövetségben és szorgalmazta a kétoldalú gazdasági együttműködés fejlesztését. (→ 1991.04.04)
Kolozsvárott elfogadták az új ESzC alapszabályát [lásd: Szabadság, jún. 7.]. Az újjáalakult kiadó elnöke Szőcs Géza, tb. eln.: Kiss Jenő. (→ 1990.11.24)
Marian Munteanu diákvezér – tanulmányai befejeztének közeledtével – lemondott az Országos Diákliga elnöki tisztjéről és kijelentette, hogy a jövőben az AC-ben kíván politizálni. [Szabadság, márc. 22.]1991. március 23.
Lemondott Anton Vătăşescu kereskedelmi és ipari, valamint Theodor Stolojan pénzügymin., mert a kormány nem akarta elfogadni az általuk javasolt keményebb árliberalizációt. Petre Roman nem fogadta el a miniszterek lemondását.
Bukaresti tüntetők támogatásukról biztosították Moldova függetlenségi törekvéseit. 1991. március 25.
Nyílt levélben tiltakozott 127 m. értelmiségi a kormány részrehajló, a többségi szélsőséges nacionalista körök agresszív kisebbségellenes tevékenységét támogató politikája ellen. A tiltakozást eljuttatták a Helsinki Watch-hoz, az ENSz Emberi Jogi Bizottságához és az ET-hez. [RMSz, ápr. 5.]
A bukaresti katonai törvényszék ítéletet hirdetett a „komm. perében”. Az RKP KB VB 21 volt tagját ítélték el, 1–5 év közötti börtönre; több vádlottat fölmentettek. 1991. március 27.
Kolumbán Gábor, az udvarhelyszéki választmány elnöke a SzIF röplapját ismertette. Ebben az ifjak amiatt emeltek szót, hogy az RMDSz nem ismeri el a székely nemzetet és csak a szórványmagyarságot képviseli. „Meg kell alakítani a Székely Pártot” – vallották az ifjak. (→ 1991.07.24) [RMSz, márc. 27.] 1991. március 28.
A Szabadság a cserkészszöv. rövid történetét ismertette, annak okán, hogy perbe hívták a szövetséget (→ 1990.11.29). Az 1990. jún. 25-én Csíkszeredában bejegyzett RMCsSz ellen a Legfelsőbb Ügyészség óvást emelt, azzal érvelve, hogy a jogi személyiség megadásához szakminisztériumi engedély szükséges. A tárgyalást előbb 1991 márciusára (majd máj. 9-re) halasztották, miközben a cserkészek 1991. jan. 12-én megtartották 2. kongresszusukat. A m. cserkészeket eddig a legképtelenebb vádakkal illették, főleg a PUNR és a VR, de a hadsereg képviselői is. (→ 1991.01.12, 1991.05.09) 1991. március 29.
A bíróság ítéletet hozott a zetelaki rendőrhalál ügyében. A vádlottak aránytalanul nagy büntetéseket kaptak (Ilyés István: 20 év börtön; Boldizsár Ferenc és Karsai László: 19–19 év; Bíró Márton, Boros Lajos, Gergely Balázs, Gergely László, Jakócs Sándor, Péter József, Szabó Sándor: 5–5 év), holott 1989. dec. 22-én nem a tömeg végzett a helyi rendőrrel, az – szolgálati fegyverét használva – öngyilkos lett. (→ 1991.06.06) [A zetelaki ügy részleteit lásd: ÚM, 1992. jan. 14.]
Alexandru Bârlădeanu, a szenátus elnöke hevesen bírálta a kormány programját és azt is kifogásolta, hogy túlzottan nagy hatalma van a miniszterelnöknek. A kormánypárt nyilatkozatban reagált és elmarasztalta Bârlădeanut. (→ 1991.04.02) 1991. április 1.
Az alapvető élelmiszerek ára 250%-kal növekedett. Az áremelés egy részét fizetésemeléssel kompenzálták. 1991. április 2.
A FSN kizárta tagjai sorából Alexandru Bârlădeanut, a kormányt bíráló nyilatkozata miatt (→ 1991.03.29), továbbá a szakadár képviselőket (→ 1991.03.18) és két szenátort, akik Bârlădeanu beszéde után döntöttek a kiválásról. 1991. április 3.
A m. egyházak vezetői, kolozsvári tanácskozásukat követően, beadványt intéztek Iliescu elnökhöz, melyben aggodalmukat fejezték ki az antidemokratikus tendenciákkal, a kisebbségi jogok és a vallásszabadság sérelmeivel kapcsolatban. 1991. április 4.
Iliescu elnök, Gorbacsov meghívására Moszkvába utazott. Kétnapos útja során találkozott Borisz Jelcin parlamenti elnökkel és aláírta az új szovjet–ro. államközi szerződést (→ 1991.03.22, 1991.06.13).
A Háromszék riportja adalékokat szolgáltatott az ún. Agache-ügyhöz. Aurel Agache Kézdivásárhelyen volt milicista tiszt, s 1989 decemberében a népharag áldozatává vált. Halálát a ro. sajtó és a bíróság románellenes megnyilvánulásként állította be, holott a város számos lakosa bizonyította, hogy zsarolással, veréssel ékszert és pénzt csikart ki az emberektől. [Bővebben lásd: Háromszék, 1990. jan. 5., febr. 3., márc. 15., ápr. 4.] (→ 1991.11.26) 1991. április 6.
Az RMDSz Orsz. Elnöksége (OE) munkaülést tartott Kolozsvárott, melyen elítélték az ultranacionalizmus tobzódását, tk. a PUNR nyilatkozatát (miszerint a magyarokat eddigi jogaiktól is meg kell fosztani). Ennek azért van jelentősége, mert egy parlamenti képviselettel rendelkező párt hivatalos állásfoglalását tükrözi.
A fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Segesvárott tartotta meg első közgyűlését. 1991. április 11.
Az IMF – 1989 óta először – 517 millió dolláros hitelt szavazott meg Ro.-nak. 1991. április 12.
Bolintin de Vale község lakosai, cigányellenes pogrom keretében, a rendfenntartó közegek tétlensége közepette, fölgyújtottak 22 házat. Az RMDSz nyilatkozatban ítélte el mind a tettet, mind a média és a bűnösöket mentegető képviselők hozzáállását. [RMSz, ápr. 16.] 1991. április 13.
Egerben, az Erdélyi Szövetség rendezésében kétnapos konferencia kezdődött Erdély múltja és jelene címmel. A tanácskozáson tk. Borbély Imre, Tőkés László, Nagy Béla, Kapcza Imre, Duray Miklós, Eva Maria Barki is részt vett, de jelen volt Bálint-Pataki József is, a HTMT részéről. A tanácskozás végén egy felhívást fogadtak el, de azt Tőkés László (az RMDSz jelen lévő legmagasabb rangú tisztségviselője) nem írta alá. – A következő napokban heves ro. sajtókampány kezdődött a rendezvény és Tőkés ellen. (→ 1991.04.23, 1991.05.03)
Nagyváradon tartotta vándorgyűlését a KJNT. 1991. április 14.
Iliescu elnök Londonban részt vett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (European Bank for Reconstruction and Development = EBRD) alakuló ülésén, ahol megjelentek az európai államfők. Tartózkodása idején tk. John Major brit miniszterelnökkel, Miterrand francia elnökkel és Antall Józseffel is tárgyalt. 1991. április 17.
A Maros megyei művelődési felügyelőség felbontotta Smaranda Enache munkaszerződését, aki addig a Bábszínház igazgatónője volt (a hatalom így próbálta gátolni az interetnikus kapcsolatokat ápoló, européer asszony tevékenységét).