ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
 

találatszám: 4400 találat lapozás: 1-20 ... 781-800 | 801-820 | 821-840 ... 4381-4400

1992. október 25.

Kolozsvárott ülésezett a KOT 307 tagja. Az ülésen szétosztották azt a 40 oldalas dokumentumot, amely az RMDSz Hargita megyei képviselői és szenátori jelöltlistájának összeállítása során (→ 1992.08.21, 1992.08.24, 1992.08.26) kialakult vitát, nyilatkozatokat és leveleket tartalmazza. Az Elnökség 8 tagja (Szőcs Géza, Tőkés László, Kolumbán Gábor, Borbély Imre, Csapó I. József, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Béres András) eljárást kezdeményezett az etikai bizottságnál a szövetségi elnök ellen, Szőcs Géza pedig lemondásra szólította föl Domokos Gézát (→ 1992.09.28), aki visszautasította a vádakat (→ 1992.09.30). [MTI; RMSz, okt. 28.; bővebben lásd: Domokos 3: 166–176.] (→ 1992.11.21)

A KOT közleménye értékelte a választásokon elért eredményeket és döntöttek a 3. kongresszus helyéről és idejéről (Brassó, 1993. jan. 15–17.); vitára bocsátották a módosított alapszabály- és programtervezetet. [RMSz, okt. 28.]

A kolozsvári Szent Mihály-templomban, ökumenikus istentisztelet keretében ünnepélyes fogadalmat tett az RMDSz 12 szenátora és 27 képviselője. „Én, …, Románia Parlamentjének népünk akaratából megválasztott tagja, hitünk és egyházaink, országunk és magyarságunk egyetemes közösségében, a mai napon elkötelezem magam közképviseleti munkám, közérdekű szolgálatom és feladataim hűséges teljesítésére, választóim akarata és érdekei szerint. A hazai és általános érvényes nemzetközi törvényes rend, a jogosság és a demokrácia keretei között szent hivatásomnak fogom tekinteni és minden erőmmel fogom segíteni országunk építését, a köz javának szolgálatát, a társadalmi és nemzeti megbékélés, és a demokratikus jogállamiság megvalósítását. Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés. Minden erőmmel azon leszek, hogy országunkban és térségünkben egymásra találjanak és megbékéljenek a különböző nemzetek, népi közösségek és vallási felekezetek. Isten engem úgy segéljen!” [Szabadság, okt. 28.; EN, 2002. okt. 22.]

Az RMDSz nyilatkozatot adott ki a nemzeti kérdésről (’Kolozsvári Nyilatkozat’). A romániai magyarság államalkotó tényező, a ro. nemzet egyenjogú társa. A nyilatkozat szerint: „Kötelességünk felmutatni azt a megoldást, amely számunkra és az ország számára is kiút a válságból. Az etnikai, vallási közösségek autonómiája Erdély múltjának szerves része, idéznénk a szász közösségek közel nyolcszáz éves önkormányzati gyakorlatát, és ugyanez fogalmazódott meg az 1918-as gyulafehérvári kiáltványban. – Állítjuk, hogy ez az út a belső önrendelkezés útja.” A közösségi önkormányzat a demokrácia alapja. [RMSz, okt. 27.; RMDSz 1989–1999: 125.]

1992. október 26.

Bodó Barna nyilatkozott a Temesvári Rádiónak, s tk. elmondta: a radikálisok nem egységesek, de abban egyetértenek, hogy az RMDSz-t meg kell újítani.

1992. október 27.

Az RMDSz nyilatkozatban tiltakozott a Külügymin. átirata ellen (→ 1992.10.09), amely arra kötelezi a kormány helyi intézményeit, hogy csak felsőbb jóváhagyással értintkezzenek külföldi hivatalos személyekkel és hatóságokkal. Ez az okmány alkotmányellenes, sérti a helyi autonómiának a 69/1991-es törvényben kimondott alapelveit és felidézi azt a korszakot, amikor az állampolgároknak minden külföldi kapcsolatukról számot kellett adniuk. Elfogadhatatlan az is, hogy megtiltották az Erdély név használatát. [Népújság, okt. 29.]

A PUNR elítélte az RMDSz nyilatkozatát és az ünnepélyes templomi esküt. Funar javasolta az RMDSz betiltását. – C. V. Tudor (PRM), Ion Raţiu (PNTCD) egyaránt ellenzi a kollektív jogokat, Corneliu Coposu jogosnak tartja a magyarság törekvéseit. Petre Roman is elítélte a belső önrendelkezést, szerinte az állam egységét érintő jogosítványokat csorbítja. [Népszabadság, okt. 28.; Szabadság, okt. 31.]

1992. október 28.

Az RMSz nyilvánosságra hozta Szőcs Géza és Domokos Géza – a Hargita megyei jelöltállítás ügyében folytatott – levélváltását. Szőcs Géza szerint az elnökség az eljárást „egy hibás politikai akarat etikátlan és alapszabályellenes módszerekkel való keresztülvitelének tartja”. [RMSz, okt. 28.]

1992. október 31.

A Korunk 10-es száma Szőcs Géza-interjút közölt. A kisebbségi lét folytonos háttérbe szorítottságot eredményez, ugyanakkor „az erdélyi magyarság még mindig a közösségi és spirituális értékektől a leginkább áthatott magyar népcsoport.” – Az RMDSz az „egyetlen koherens, következetes és stabil politikai erő ebben a térségben (…) a világ egyetlen pártja vagyunk, amely működik, és tisztában van azzal, hogy soha nem fog tudni kormánypárttá lenni”. [Korunk, 10. sz.]

1992. november 1.

Konferenciát rendezett Marosvásárhelyen a PEL, a Nemzetközi Helsinki Föderáció, a Ro. Helsinki Bizottság és a Heinrich Böll Alapítvány a kölcsönös megértésről és kulturális együttműködésről. Ez újabb alkalom volt az RTV számára, hogy elferdítve mutasson be valamit: azt jelentették, hogy románellenes nyilatkozatok hangzottak el, de a rendezők tiltakozásának már nem adott hangot. [Népújság, nov. 3.; RMSz, nov. 5.]

1992. november 3.

Bill Clintont választották az AEÁ elnökévé.

1992. november 4.

Iliescu elnök Nicolae Văcăroiu közgazdászt nevezte ki miniszterelnöknek.

1992. november 6.

Kötő József, az RMDSz társadalomszervezési titkára hangsúlyozta, hogy szükség volt a Kolozsvári Nyilatkozatra, de lépéshátrányban vannak, mert már ki kellett volna dolgozni az önrendelkezés megvalósítására vonatkozó törvényjavaslatot. [BL, nov. 6.]

1992. november 7.

Domokos Géza terveiről beszélt. Lezártnak tekinti élete politikusi szakaszát. Újból kifejtette: a lassú építkezés híve. [Háromszék, nov. 7.]

Tisztújító közgyűlést tartott a Maros megyei RMDSz; az elnöki tisztségbe ismét Borbély Lászlót választották. [RMSz, nov. 11.]

A háromszéki RMDSz Király Károlyt választotta megyei elnöknek. Alelnök: Váncsa Árpád. [Háromszék, nov. 10.]

1992. november 8.

A litvániai választásokon a Brazauskas vezette posztkommunista Munkapárt győzedelmeskedett a Landsbergis-féle konzervatív Sajudis fölött.

1992. november 9.

Bukaresti ülésén arról döntött az RMDSz OE, hogy a belső önrendelkezéssel kapcsolatban megfelelő információt bocsát a ro. és m. közvélemény rendelkezésére. Tiltakoztak amiatt, hogy Iliescu – beiktatási beszédében – megbélyegezte az RMDSz-t és elferdítette az önrendelkezéssel kapcsolatos elképzeléseket. [RMSz, nov. 11.]

Szőcs Géza elmondta, hogy 2 autonómia-tervezet készült, az egyiket ő állította össze, a másikat Csapó I. József; mindkét tervezet megvitatásra vár. [MN, nov. 9.]

1992. november 10.

Borisz Jelcin Budapesten tárgyalt az orosz államadósságról, és beszédet mondott az Országgyűlésben, amelyben – többek között – bocsánatot kért a magyar néptől az 1956-os beavatkozás miatt.

1992. november 11.

Fey László szerint az RMDSz elleni bizalmatlanság azzal magyarázható, hogy nem tisztázták az önrendelkezéssel kapcsolatos fogalmakat (pl. autonómia, társnemzet, államalkotó tényező). [Szabadság, nov. 11.]

1992. november 13.

N. Văcăroiu bemutatta kormánylistáját és ismertette kormányprogramját. Elvetette az RMDSz által javasolt kisebbségi és az egyházak által szorgalmazott vallásügyi minisztériumot. A külügyi tárcát Teodor Meleşcanu vette át (az addigi Adrian Năstase a képviselőház elnöke lett), a honvédelmi tárca élén Nicolae Spiroiu maradt. [RMSz, nov. 14.]

A Kriterion Alapítvány Igazgatótanácsa a Csíkszeredában épülő nyomda költségeire hivatkozva eladásra ajánlotta föl a Gyergyószentmiklóson levő Csíky-kert egyik épületét, hangsúlyozva, hogy a többi épülettől eltérő, ötödik épületről van szó. (Tették ezt azután, hogy a gyergyói RMDSz tiltakozott az épület eladása ellen [RMSz, nov. 4.].) [RMSz, nov. 13.]

1992. november 14.

Gyergyószentmiklóson ülésezett az EMK. A sürgős teendők számbavételére létrehozták az Intéző Bizottságot. A belső önrendelkezéssel kapcsolatos nyilatkozatot korszakos jelentőségűnek nevezték. [RMSz, nov. 17.]

1992. november 17.

Domokos Géza aggasztónak nevezte, hogy N. Văcăroiu Liviu Maior történészt nevezte ki oktatási miniszternek, aki a VR színeiben szerzett kétes hírnevet. [Szabadság, nov. 17.] (→ 1992.11.22)

Az RMPSz terveiről cikkezett az RMSz. Évente kb. 20 ezer m. fiatal fejezi be a tanulmányait Ro.-ban, nem mindegy, hogy ez milyen felkészültséggel, nemzeti öntudattal történik. Átfogó továbbképzésben kell részesíteni a 13 ezres pedagógus réteget, mert abból 3500 szakképzetlen. A továbbképzés kereteként kidolgozták a Bolyai Nyári Akadémia tervét. [RMSz, nov. 17.] (→ 1993.02.13)

1992. november 19.

A parlament (260:203 arányban) bizalmat szavazott a Văcăroiu-kormánynak. Az előző napokban a jobboldali pártok még támadták az új kormányt, de mégis rá szavaztak. Kiszivárgott értesülés szerint ígéretet kaptak arra, hogy idővel – követeléseiknek megfelelően – átalakítják a kormányt. [ÚM, nov. 21.]

1992. november 21.

Országos vezetőségi ülésre gyűltek össze az RMKgP megyei küldöttei. A Mihály József elnök és Lukácsy Szilamér főtitkár vezette ülésen az Erdélyi Magyar Gazdákért Alapítvány létrehozásáról tárgyaltak. [Népújság, nov. 24.]

Domokos Gézát etikai bizottság elé hívták (→ 1992.10.25), de ő – arra hivatkozva, hogy nem tartja törvényesnek az etikai bizottságot – nem jelent meg, csupán levelet küldött. A bizottság nem döntött az ügyben. [MN, nov. 23.]

1992. november 22.

Liviu Maior, az új oktatási miniszter (→ 1992.11.17) kijelentette: „Az elkülönülés ellenzője vagyok. A kisebbségi tanulók Ro. állampolgárai, előjogok nélkül. Ez nem jelenti azt, hogy valamilyen formában károsítanánk ezt az oktatást. Azt a ro. állam tartja fenn, beilleszkedik egy általános hálózatba, tehát mindenki alá kell hogy vesse magát egyazon törvényeknek.” [MTI]


lapozás: 1-20 ... 781-800 | 801-820 | 821-840 ... 4381-4400




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2026
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék