ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 4400 találat
lapozás: 1-20 ... 981-1000 | 1001-1020 | 1021-1040 ... 4381-4400
1993. július 8.
Vida Gyula kifejtette: az ÁFA bevezetése (→ 1993.07.01) semmilyen szinten nem volt előkészítve; az új adó általános inflációs folyamatot idéz elő, melynek katasztrofális következményei lehetnek. [RMSz, júl. 8.]
Kónya-Hamar Sándor számadatokkal igazolta: a kormány az interpellációk felére nem válaszolt. Rámutatott: a parlamenti ellenzék kiszámíthatatlan, korrekt szabályok helyett a balkáni stílus érvényesül. [EN, júl. 8.]1993. július 9.
Liviu Maior a rádióban kijelentette: nem támogatja a BTE visszaállítását.
Bővített választmányi ülést tartott a Szatmár megyei RMDSz. Muzsnay Árpád megyei elnök szerint a tagság egy része azért fordult el az RMDSz-től, mert sokan a Szövetséget a Tulipán kft.-vel azonosították, amely Szatmárnémetiben és Nagykárolyban lejáratta magát, másokat kiábrándított az SzKT-ülések negatív visszhangja. [RMSz, júl. 9.]
Toró T. Tibor elmondta: a múlt év végén elkezdték a temesvári magyarok összeszámlálását, de munkájuk nehezen halad: nincsenek önkénteseik és az emberek általában bizalmatlanok. [RMSz, júl. 9.]1993. július 10.
Bukarestben megkezdődött a hatalmon lévő párt, a FDSN orsz. konferenciája. A pártot a kulisszák mögül irányító Iliescu elnöknek [aki országelnöki posztja miatt formálisan kilépett a pártból] sikerült lecsendesítenie a reformista mérsékeltek és konzervatívok közötti belharcot. Maradt a vezérkar: eln.: Oliviu Gherman, üv. eln.: Adrian Năstase. A párt megváltoztatta a nevét: Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (Partidul Democraţiei Sociale din România = PDSR) [MH, júl. 12.] (→ 1992.03.29, 1993.06.28, 1993.08.24) 1993. július 13.
Nagyváradon 2 hete tart Bajgyik László éhségsztrájkja, aki az egészségügy átszervezéséért harcol. Sem a Min., sem a kormány nem reagált a sztrájkoló követeléseire. [BN, júl. 13.] (→ 1993.08.06) 1993. július 14.
Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla értékelte a CD programnyilatkozatát, amelynek kidolgozásában az RMDSz is részt vett. A kormánynak nincs reális programja a válság leküzdésére, ezért volt szükség egy alternatív programra. – Tokay György az EBEÉ helsinki üléséről számolt be: az elfogadott határozat a nemzeti kisebbségek kérdését az európai biztonság egyik alapkérdésének nyilvánította. [BN, júl. 16.]
Teodor Meleşcanu tagadta, hogy Horn Gyula látogatásakor Ro. megígérte volna a BTE visszaállítását és a kolozsvári konzulátus újbóli megnyitását (→ 1989.12.29). „Nincs jegyzőkönyv a találkozóról” [!] – mondta. [RMSz, júl. 14.]
Az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat [tkp. határozat] nem szerződés, ezért alaptalanul hivatkozik rá az RMDSz, mondta a magyarellenességéről ismert Ioan Coja, a PDAR szenátora, a VR vezető politikusa. [MH, júl. 14.]
A CMN olyan módosítási javaslatot fogadott el a készülő okt. törvényhez, amely lehetővé tenné a m. ny. egyetem létrehozását. A javaslatot (melyet az RMDSz a többi kisebbséggel közösen terjesztett be) a kormány képviselője elfogadta, de a döntés a parlament kezében van. [ÚM, júl. 15.] 1993. július 15.
Iliescu elnök levelet írt a főügyészhez, amelyben akciókat sürgetett a fasiszta és vasgárdista erők térhódítása ellen. – A ro. antiszemita kiadványok és vasgárdista tömörülések azonnal reagáltak Iliescu levelére. A Mozgalom Romániáért párt tiltakozott a vasgárdista jelző ellen, holott vezetője, Marian Munteanu nem tagadta, hogy példaképének tartja a régi Vasgárdát. [MH, júl. 15., júl. 16.]1993. július 16.
Buchwald Péter elmondta: az AEÁ nagykövetségének meghívására többpárti delegáció tett látogatást a NATO főparancsnokságán, de a csatlakozás még a távoli jövő titka, tekintve, hogy Ro. az utolsó helyen áll a várakozási listán. [OrEx, júl. 16.] 1993. július 17.
Negyedik tanácskozását tartotta a PER (→ 1993.03.19), ezúttal a tengerparti Neptunfürdőn. Júl. 15–17. között három politikus (Borbély László, Frunda György, Tokay György) találkozott Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, a CMN vezetőjével és Traian Chebeleu elnöki szóvivővel. – A BBTE bölcsészeti karán 300 helyet hagynak a m. nyelven tanulni óhajtó jelentkezőknek [RMSz, júl. 23.]. Hrebenciuc megígérte, hogy visszavonják azt a rendeletet, amely szerint az elemiben a történelmet és földrajzot ro. nyelven kell tanulni. A korábbi intézkedést (miszerint 10 jelentkező esetén kötelező ro. osztályt indítani) kiszélesítik a kisebbségi tanulók számára is. [MH, júl. 20.; lásd még: Domokos 2: 167–182.; Borbély–Szentimrei: 46–49.] – A találkozóról a The New York Times júl. 20-án azt írta: az RMDSz nem csinált titkot abból a vágyából, hogy Erdélyt visszacsatolják Magyarországhoz. Másnap az újság az RMDSz követelésére helyesbített, szerkesztési hibának (’editing error’) nevezve az idézett állítást. [RMSz, aug. 4.] (→ 1993.07.21, 1993.07.24, 1993.07.29, 1993.07.31, 1993.10.22)
Zárt ajtók mögött tanácskozott a PSM igazgatótanácsa. Alelnöknek választották Adrian Păunescut, Ceauşescu udvari költőjét. Ilie Verdeţ pártelnök előrehozott választásokat sürgetett. [MN, júl. 21.] 1993. július 18.
Szentegyházán megnyílt a BoNyA, a Kárpát-medencei m. pedagógusok szakmai továbbképzője. A nyár folyamán mintegy 1000 m. tanár gyarapítja szakmai tudását, Erdély 7 városában tartott tanfolyamokon. Szervezők: RMPSz, EMT. [Háromszék, júl. 27.]
Katona Ádám, az OBKE elnöke bejelentette, hogy Székelyudvarhelyen rövidesen fölállítják Orbán Balázs szobrát, Szervátiusz Tibor alkotását. [RMSz, júl. 24.] (→ 1993.08.17, 1993.09.22, 1993.12.15) 1993. július 20.
Bálványosfüreden, a MISzSz, a Fidesz és a PAC rendezésében megnyílt a 4. nyári ifj. tábor és szabadegyetem, ahol 5 napon át aktuális kérdésekről vitatkoztak a meghívott politikusok (pl. Horia Rusu, Octavian Buracu, Orbán Viktor, Tőkés László). A rendezők részéről Németh Zsolt és Toró T. Tibor köszöntötte a résztvevőket. [Bővebben lásd a korabeli m. és ro. napisajtót.] – Markó Béla kifejtette: az RMDSz-nek érdeke, hogy együttműködjék a demokratikus ellenzékkel, de programjából nem enged; az RMDSz autonómia-igénye hangsúlyos. [Népszabadság, júl. 24.]
Tempfli József elmondta: sikerült visszakapniuk a nagyváradi Vártemplomot és perrel visszaigényelte a Kanonoksort. [Világszövetség, júl. 20.] 1993. július 21.
Az EP küldöttsége befejezte háromnapos bukaresti látogatását. Borbély László átadta a küldöttségnek az RMDSz helyzetfelmérő dokumentumait és azon kérdések listáját, amelyek az ET-tagság elnyeréséig megoldhatók. [RMSz, júl. 22.]
Marosvásárhelyen irodát nyitott a PER. A megnyitón Livia B. Plaks társigazgató elmondta, hogy az etnikai kapcsolatokkal foglalkozó hivatal székhelye az AEÁ-ban van és a közép-kelet-európai új demokráciák etnikumközi kapcsolataival foglalkozik. [Népújság, júl. 22.] 1993. július 22.
Kolozsvárott tanácskoztak a m. ny. oktatásról az egyetemi oktatók; a résztvevők egyetértettek abban, hogy a központi célkitűzés az önálló, teljes struktúrájú BTE létrehozása, amely kihelyezett karokkal működhet. [HN, júl. 22.; RMSz, júl. 22.]
Brüsszelben parafálták Ro. és az EK közötti ideiglenes egyezmény járulékos jegyzőkönyvét. Megállapították, hogy javul a Ro.-ból származó ipari és mezőgazdasági termékek importrendszere az EK piacain. [RMSz, júl. 22.] 1993. július 23.
A kisebbségi autonómiák lehetőségéről és az együttműködés intézményesítéséről kezdenek tárgyalásokat Kolozsvárott a Vajdasági Magyarok Demoratikus Közössége (VMDK) vezetői (Ágoston András, Hódi Sándor, Vékás János) és az RMDSz csúcsvezetősége. [Népszabadság, júl. 23.] – Közös közleményükben leszögezték: kötelező érvényű jogi normákra van szükség a kisebbségi kérdés kezelése érdekében. [RMSz, júl. 29.]
Király Károly a határkérdésről mondta el a véleményét. Erdély mindig a türelem földje volt, annak is kell maradnia. Amennyiban Mo. elfogadja az alapszerződés tervezetében szereplő kitételt, amely a jelenlegi határok sérthetetlenségére vonatkozik, akkor a m. kisebbség kiszolgáltatottsága teljes volna. Király a megoldást az autonómiában látja. [Népszabadság, júl. 23.]1993. július 24.
A neptunfürdői tanácskozáson (→ 1993.07.17) V. Hrebenciuc az első napon zsarolásnak nevezte a magyarok követeléseit (kisebbségi törvény, anyanyelvű oktatás, kétnyelvű feliratok), másnapra azonban elfogadott mindent. Bizonyára jelzést kapott, hiszen a tárgyalás az egykori Ceauşescu-villában volt, annak pedig közvetlen kapcsolata volt Bukaresttel. [Szabadság, júl. 24.] (→ 1993.07.29)
Mircea Snegur moldovai elnök a parlament hozzájárulását kérte a FÁK-hoz való társulás ratifikálására. A Ro. és Moldova egyesülését támogató politikusok ezt gyalázatos árulásnak nevezték. [Népújság, júl. 24.] (→ 1993.09.28)1993. július 26.
Emil Constantinescu, a CD elnöke a PAC vezetőivel tárgyalt. Elmondta, hogy az RMDSz kiválása a CD-ből tragikusan érintené az ellenzéket, mert az RMDSz-nek nemzetiségi konfliktus-helyzetekben kiegyensúlyozó szerepe van. [Háromszék, júl. 26.]
Életbe lépett az új büntető és a polgári eljárási törvénykönyv. A törvényeket Sinkó István jogász ismertette a kolozsvári napilapban. [Szabadság, aug. 5.] 1993. július 27.
Dáné Tibor válaszolt Fábián Ernő és Mikó Lőrinc vitacikkére (→ 1993.07.01), megvédve a szocdem eszmék és a platform becsületét. [RMSz, júl. 27.]
Az RMSz folytatásokban kezdte közölni a magyarországi kisebbségi törvényt. 1993. július 29.
Illyefalván befejeződött a Civitas, PEL és a Pro Minoritate Alapítvány által szervezett konferencia, melyen ro. és m. liberális beállítottságú politikusok vettek részt. Az első két nap az etnikai viszonyokról tárgyaltak, a 3. napon pedig az európai integrációról. A konferencián tk. Smaranda Enache, Emil Constantinescu, Bíró Béla és Konrád György tartott előadást. – Orbán Viktor kifejtette, hogy a magyarországi liberális pártok nem ragaszkodhatnak mereven a liberális elvekhez, mert ez a nemzeti kisebbségek problémájának mellőzésével járna. A szabadelvű elképzelésekbe be kell iktatni a kisebbségi önkormányzatot és a kollektív jogok fogalmát. El kell ismerni a kisebbségek önrendelkezési jogát, azzal a megszorítással, hogy ezt határmódosítás nélkül gyakorolhassák. – Horia Rusu szerint a CD kisebbségi politikájába be kellene építeni az RMDSz koncepcióját. [MH, júl. 28.; RMSz, júl. 31.]
Sajtóértekezletén Tőkés László beszámolt a neptunfürdői megbeszélésekről (→ 1993.07.17). Azt sérelmezte, hogy az RMDSz 3 politikusa nem tájékoztatta sem a közvéleményt, sem a szövetség vezetőségét a „titkos tárgyalásról”. Kifejtette: az RMDSz megkerülésével egyetlen képviselőnek sincs joga egyezkedni a hatalom képviselőivel. [RMSz, júl. 31.] (→ 1993.07.31).
Székedi Ferenc elmondta: nem sikerült a terv, hogy létrehozzanak egy Hargita megyei koordinatív RMDSz-szervezetet, marad a megyében a 3 széki szervezet (Csík, Gyergyó, Udvarhely). [RMSz, júl. 29.]1993. július 31.
Markó Béla nyilatkozott az MTI tudósítójának: a neptunfürdői találkozó (→ 1993.07.17) nem volt titkos, a résztvevő politikusok a megbeszélések végeztével nyilatkoztak a sajtónak. Magánszemélyként vettek részt a megbeszéléseken, nem volt mandátumuk az RMDSz részéről. Az ott elért egyetértés nem mindenben elfogadható az RMDSz számára. A tanácskozást a ro. propaganda arra használta fel, hogy azt előrelépésnek tüntesse föl a m. kisebbség helyzetének rendezésében. Ilyen ígéretek már máskor is elhangzottak, mind a kirakatintézménynek számító CMN-ben, mind az ET jelentéseiben. Az RMDSz nem asszisztálhat a kormány halogató politikájához és nem elégedhet meg félmegoldásokkal. [ÚM, júl. 31; RMSz, aug. 4.] ● [A „Neptun-üggyé” duzzadt vitának hatalmas irodalma támadt, nincs terünk minden véleményre és állásfoglalásra, csak a legfontosabbnak ítélt mozzanatokat emeljük ki (→ 1993.08.05, 20-1.3., 20-1.4., 20-1.8., 20-2.0., 20-2.1., 20-2.8., 20-2.9., 20-3.1., 1993.09.25). A párbeszéd-sorozat köv. állomása: Atlanta, ]950215.]
A Bolyai Társaság külön keretszámokat kért a m. hallgatók számára, de ezzel nem elégedhet meg, továbbra is kitart a BTE újraindítása mellett. Szükség van a m. ny. oktatásra a közgazdasági, jogi, műszaki karokon is. [RMSz, júl. 31.]1993. augusztus 1.
„A magyar iskolákért küzdeni kell, de a létező iskolákban tanítani is kell” – mondta Markó Béla a fehéregyházi Petőfi-ünnepségen. [RMSz, aug. 7.] 1993. augusztus 3.
György Béla Zsolt nyilatkozott a magyarországi kárpótlási törvényről. Világviszonylatban egyedülálló megoldás, hogy a kárpótlásra jogosultságot nem a jelenlegi állampolgársághoz vagy lakhelyhez köti, hanem a sérelem bekövetkezésekor fennálló állampolgárság az irányadó. Erdélyben mintegy 38 ezer ember számíthat 2. világháborús kárpótlásra. [RMSz, aug. 3.]