ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 180 találat
lapozás: 1-20 ... 61-80 | 81-100 | 101-120 ... 161-180
Tárgymutató:
jogszabály tanügyi törvény / oktatási törvény, sürgősségi kormányrendelet
1995. október 12.
Az RMEEÁÉ rendkívüli ülésén megfogalmazott állásfoglalás felhívta az IPU és az ET figyelmét a kisebbségeket sújtó, az egyházi autonómiát semmisnek tekintő okt. törvényre. Az egyházi vezetők kifejtették: az anyanyelven való tanulás jogát a teljes körű kulturális autonómia szavatolja. – Kitértek az egyházi vagyon restitúciójára is. [Táj., okt. 13.]
A MADISz rendezésében megkezdődött a marosvásárhelyi Alter-Native rövidfilm-fesztivál 3. kiadása. (→ 1996.11.06)1995. október 14.
Szabó Judit csíkszeredai tanárnő szept. 17-én indította el azt az éhségsztrájk-láncot, amelyet most Lászlófy Pál, az RMPSz elnöke fejezett be. A tiltakozást a tanügyi törvény ellen indították. [RMSz, okt. 14.]
Nagyváradon ülésezett a Reform Tömörülés elnöksége. A tanácskozás napirendjén szerepelt az RT újraértékelésének szükségessége és külkapcsolatainak bővítése. [Táj., okt. 16.]
Torockón véget ért az erdélyi műemlékvédők tanácskozása. Megalakították az Erdélyi Műemlékvédő Szervezetek Egyeztető Testületét (EMSzET) és létrehozták az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesületét (EMRE). Balogh Ferenc, ill. Szabó Bálint, Benczédi Sándor, Bulbuk Márton vezeti a két társaságot. [BN, nov. 7.] 1995. október 16.
Borbély László beszédet mondott Brüsszelben, az EP és a ro. parlament vegyes bizottsága ülésén. Azokról a megfogalmazott követelményekről beszélt, amelyek nem oldódtak meg: decentralizálás, a helyi autonómia bevezetése, nem vizsgálták felül a prefektusok túlzott hatáskörét szabályozó törvényt; nem kerültek a törvényhozás napirendjére a helyi közpénzek és közvagyon kezelésére vonatkozó törvények, a kisebbségi és a vallásügyi törvény. A megszületett tanügyi törvény egyes rendelkezései ellentmondanak Ro. nemzetközi dokumentumokban vállalt kötelezettségeinek. [Táj., okt. 16.] – Klaus Hansch, az EP elnöke – annak kapcsán, hogy a ro. kormány nehezményezte az EP júliusi állásfoglalását – elmondta, hogy minél közelebb kerül Ro. az EU-hoz, annál inkább meg kell barátkoznia a számonkérés gyakorlatával. [RMSz, okt. 24.]
Az AC kezdeményezésére 119 értelmiségi írta alá azt a levelet, amelyben a Ro.-t fenyegető önkény ellen tiltakoztak az aláírók. A titokvédelmi törvénytervezet és a Btk. tervezett módosításai az emberi szabadságjogokat korlátozzák. „E folyamat rendőri logikája nyilvánvaló és végső soron a reformfolyamat akadályozását célozza, mivel a jelenlegi rezsim ebben látja a hatalmát fenyegető legfőbb veszélyt.” [RMSz, okt. 17.]1995. október 21.
A bukaresti jogi fakultáson tartott gyűlésen a diákok tiltakoztak a rendőri erőszak ellen. Több ellenzéki párt (PD, PAC, PL’93) képviselői is részt vettek a megbeszélésen és megígérték, hogy a parlamentben kezdeményezni fogják az oktatási törvény módosításának gyorsított megkezdését. [RMSz, okt. 23.]1995. október 23.
Katona Ádám – tiltakozásul a tanügyi törvény korlátozó előírásai miatt – éhségsztrájkba kezdett. Katona nyílt levélben a romániai m. nemzeti közösség esélyegyenlőségének biztosítását kérte Iliescu elnöktől és garanciát arra, hogy az ártatlanul elítélt zetelaki elítélteket elnöki kegyelemben részesítsék. [RMSz, okt. 26.] (→ 1995.11.09, 1995.11.14, 1995.12.03) 1995. október 25.
Az egyetemi központokban folytatódott a diákok sztrájkja. A PDSR ellenzi a tanügyi törvény felülvizsgálatát, helyette szociális természetű intézkedéseket ígért. Leváltották Ianculescu minisztériumi főigazgatót, azonban ez nem elégítette ki a diákokat. [Népszabadság, okt. 26.]
Németh Zsolt (Fidesz) ügyes kitörési kísérletnek nevezte Iliescu megbékélési javaslatát, és szorgalmazta, hogy a m. kormány készítsen választ a dokumentumra. Németh szerint a ro. fél javaslata nélkülözi a jogi jelleget, kizárja a kisebbségek területi autonómiáját és nem tartalmaz ellenőrző mechanizmusokat. [MN, okt. 26.] 1995. október 26.
Az RMDSz képviselőcsoportja ismertette az oktatási törvény módosítására kidolgozott javaslatát, amely figyelembe veszi a diákmozgalom követeléseit is. [ÚM, okt. 27.]
Az RMDSz Szocdem Tömörülése toborzó fórumot hirdetett meg Csíkszeredában, de csak néhány érdeklődő jelent meg. A kudarcot egyesek politikai csömörrel, mások a baloldali eszmék iránti elutasítással magyarázták. [RMSz, okt. 26.]1995. november 2.
Az RMDSz sajtóértekezletén – Tőkés László megbékélési javaslatáról szólva – Markó Béla elfogadhatatlannak tartotta, hogy az elnöki szóvivő nem a javaslatot méltatta (→ 1995.11.01), hanem a javaslattevő személyét minősítette, igen vitatható módon. Chebeleu abból indult ki, hogy a kisebbségi kérdés megoldottnak tekinthető, tehát nincs szükség garanciákra. A szövetség Tőkéssel együtt vallja, hogy a megbékélés csak a kisebbségi kérdés megoldása révén lehetséges. – Tokay György elmondta: a szakbizottság elvetette az etnikai alapú pártok betiltására vonatkozó módosító indítványt, amelyet a PRM és a PUNR terjesztett elő. A tanügyi törvény 3 hónap után megbukott, a társadalmi realitás igazolta az RMDSz fenntartásait. – Seres Dénes a helyhatósági törvény módosításának lassú üteméről szólt és arról, hogy szükség van a helyi és regionális önkormányzatok európai chartájának ratifikálására. [Táj., nov. 2.]
A képviselőházban elfogadták a tanügyi törvény néhány módosítását: csökkentették a pótvizsgadíjakat és növelték a diákok arányát az egyetemi szenátusban. [RMSz, nov. 4.]1995. november 23.
Az EDU Bécsben tartott ülésén nyilatkozatban tiltakozott a ro. oktatási törvény megszorító intézkedései ellen. Az állásfoglalást az EDU elnöke, Alois Mock írta alá és eljuttatta Daniel Tarschyshoz, az ET főtitkárához is. [Táj., nov. 23.]1995. november 25.
Véget ért a PDSR országos kenferenciája. Újraválasztották Oliviu Gherman elnököt és Adrian Năstase üv. elnököt. A főtitkár Miron Mitrea lett, aki eddig alelnök volt. [RMSz, nov. 27.]
Tokay György az ellenzék győzelmének nevezte azt, hogy a képviselői szavazáson elvetették a himnusz-törvényt. [Népszabadság, nov. 25.]
Kolozsvárott tartotta tisztújító közgyűlését az alapításának 110. évfordulóját ünneplő EMKE. Eln.: Dávid Gyula; üv. eln.: Kötő József. Regionális alelnökök: Muzsnay Árpád (Partium), Tófalvi Zoltán (Közép-Erdély), Matekovits György (Dél-Erdély), Sylvester Lajos (Székelyföld). [Szabadság, nov. 28.]
A két püspök (Csiha Kálmán és Tőkés László) pozitívan értekelte a Ref. Egyház Zsinata négynapos ülésének munkálatait. A zsinaton az egyház kánonrendszerét (statútumát) korszerűsítették. Levelet intéztek az állam elnökéhez, amelyben a vallási törvény halogatását és a vallási diszkriminációt tették szóvá: az elmúlt 5 évben 14 alkalommal több mint 2000 oldal terjedelmű felterjesztéssel fordultak a kormányzati szervekhez, de egyetlen sor választ sem kaptak. [RMSz, nov. 30.]
Sepsiszentgyörgyön 2000 szülő alkotott élő láncot a Mikes Kelemen Líceum körül, tiltakozva a tanügyi törvény ellen. [ÚM, nov. 27.] (→ 1995.12.01) 1995. december 6.
Molnos Lajos bejelentette, hogy folytatni kívánja Kozma Szilárd, Kádár Attila, Katona Ádám és mások tiltakozását, ezért éhségsztrájkba kezd a tanügyi törvény ellen; a sztrájkot láncszerűen kívánják folytatni. [RMSz, dec. 5.]
Tabajdi Csaba elmondta: Max van der Stoel kedvezően fogadta azt a kérést, hogy kövesse figyelemmel, megtartja-e a ro. fél korábbi ígéretét, miszerint rugalmasan fogja kezelni az oktatási törvény rendelkezéseit. [ÚM, dec. 7.] 1995. december 18.
Az ET 3 jelentéstevője (Gunnar Jansson, Josette Durrieu, Walter Schwimmer) Bukarestben az RMDSz vezetőivel találkozott. Markó Béla elmondta, hogy a raportőrök legutóbbi látogatása óta visszalépés tapasztalható a kisebbségi jogok biztosítása terén (pl. a tanügyi törvény diszkriminatív jellege, az anyanyelv használatának korlátozása, az egyházi javak visszaadásának elodázása). [Táj., dec. 19.]
Iliescu elnök hangsúlyozta, hogy a Ro. Ortodox Egyháznak kell döntenie arról, hogy a pápa Ro.-ba látogathat-e? Daniel metropolita szerint a pápa jelenléte nem időszerű. [RMSz, dec. 18.]1995. december 28.
Hargita megye polgármesterei évzáró búcsútalálkozón vettek részt. Mindent összevetve úgy tetszik, hogy a megye m. közössége átlendült a holtponton, megindult a gyarapodás. A földgáz bevezetése Csíkszereda után Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, Balánbányán és néhány nagyközségben folytatódik. [RMSz, dec. 29.] ● [Az ígéret csak 10 év múlva valósult meg – részben. A gázvezeték délkeleti irányból érkezett a Gyergyói-medencébe, Marosfőn 2005 őszén fektették a csöveket.] 1996. január 15.
Gh. Funar végrehajtotta elhatározását, Grigore Zanc prefektus társaságában (aki az előző héten még azt kifogásolta, hogy az emléktábla románnak nevezi a magyar királyt) fölavatta a Mátyás király szülőházára sebtében fölszerelt emléktáblát. [RMSz, jan. 17.]
Markó Béla levélben fordult Liviu Maior okt. min.-hez, kérve az anyanyelven történő egyetemi felvételizés engedélyezését, hangsúlyozva, hogy a végleges megoldás csak a tanügyi törvény módosításával válik lehetővé. [Táj., jan. 29.]1996. január 18.
Max van der Stoel újabb bukaresti útján kijelentette, hogy az oktatási törvény „önmagában nem sérti a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nyelvén folyó oktatással kapcsolatos jogok nemzetközi normáit”. A főbiztos szerint sok függ a végrehajtástól. Elképzelhetőnek tartotta, hogy néhány éven belül ismét megvizsgálja a tanügy helyzetét. [RMSz, jan. 20.] (→ 1997.04.01)
Az RMKdP kolozsvári választmánya nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozták: a kolozsváriak mindig kiálltak a magyarság egyértelmű képviselete mellett, a Tőkés László–Nagy Benedek vitában a püspök pártját fogták, ezért – úgymond – a párt vezetősége hajszát indított Vekov Károly (→ 1995.12.16) és a választmány több tagja ellen. A választmány visszautasította a Vekov Károly elleni vádakat. [RMSz, jan. 18.]
A Szociáldemokrata Unió (→ 1995.10.11) a ro.–m. megbékélésre vonatkozó felhívást tett közzé. A 12 pontos új koncepció kormányközi megállapodást javasol a kisebbségek státusára vonatkozóan. [RMSz, jan. 20.]
Főügyészségi határozattal megszüntették a Ceauşescu-házaspár 3 gyermeke elleni bűnvádi eljárást. Ezzel egy időben több pártfunkcionáriust is fölmentettek, tk. Gere Mihályt. [MH, jan. 18.] 1996. február 5.
A képviselőházban megválasztották az RMDSz frakciójának új vezetőségét: eln.: Vida Gyula; aleln.: Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt; titkár: Fekete Zsolt. Az állandó bizottság titkárának Kónya-Hamar Sándort jelölték. [Táj., febr. 5.]
Catherine Lalumière, az EP képviselője Bukarestben tárgyalt vezető ro. politikusokkal. A ro. külpolitika fogyatékosságának ítélte azt, hogy még nem írták alá az alapszerződést. Oliviu Gherman úgy vélte: a nézeteltérés az 1201-es ajánlás körül van, de Iliescu elnök megbékélési kezdeményezése várhatóan meghozza a sikert. C. Lalumière a kisebbségi és az oktatási törvénnyel kapcsolatban megállapította: „Nem mondom, hogy a magyarok kéréseit 100%-ban teljesíteni kell, de a ro. többségnek sem szabad hajthatatlanságot tanúsítania, tehát valahol a középúton kell megoldást találni.” [RMSz, febr. 7.]
Petre Roman, a PD elnöke lett az USD államelnök-jelöltje. [MH, febr. 5.]1996. március 20.
A Fidesz vezetőinek erdélyi körútja után Orbán Viktor nyilatkozott a sajtónak, s tk. elmondta: az alapszerződést csak az RMDSz jóváhagyása után lehet aláírni. A dokumentumnak tartalmaznia kell az egyházi ingatlanok visszaadását, biztosítania kell az autonómiát, az anyanyelvű oktatást (beleértve a BTE-t), vissza kell vonni az oktatási törvényt és nem utolsósorban megszüntetni az RMDSz fenyegetettségét. [EN, márc. 20.]1996. május 17.
A FUEV-kongresszus munkálatain a hazai kisebbségek helyzetéről ellentmondó képet mutattak be a kormány képviselői és az RMDSz vezetői. Markó Béla és Tőkés László úgy értékelte a tanácskozás Ro.-ban történt megrendezését, mint hozzájárulást a kisebbségi jogok kivívásáért vívott küzedelemhez. Mindketten hangsúlyozták, hogy az egyéni jogok mellett a kollektív jogokért is folyik a harc. Béres András az új tanügyi törvény negatív hatásairól beszélt. Markó Attila bemutatta az RMDSz autonómia-elképzelését. – Markó Béla elmondta: a kongresszus kezdeményezőiként természetesnek tartottuk, hogy a kongresszus egyik kommunikációs nyelve a m. legyen, ám a ro. kormányküldöttség ezt műszaki nehézségekre hivatkozva elvetette; Markó magyarul mondta el a beszédét, amelyet tolmács fordított. [Szabadság, máj. 17.; Táj., máj. 20.]
Szatmárnémetiben – Jakabffy Elemér születésének 115. évfordulóján – 3. alkalommal rendezték meg a Jakabffy-napokat. A résztvevők Nemzetiségi társadalom és intézményrendszere c. előadás-sorozatot hallgattak meg, külföldi és hazai előadóktól. [RMSz, máj. 22.]1996. május 21.
Daniel Tarschys, az ET főtitkára Bukarestben a parlamenti pártok képviselőivel találkozott. A találkozón az RMDSz képviselői szóvá tették, hogy Ro. nem mindenben teljesítette 1993-as, az ET-be teljes jogú tagként való felvételekor vállalt kötelezettségeit. Említették a tanügyi törvény diszkriminatív intézkedéseit és szükségesnek ítélték Ro. további monitorizálását. [Táj., máj. 22.] – Tarschys a kisebbségi jogok védelmét az ET egyik fő feladatának nevezte. A sajtóértekezleten, arra a kérdésre, hogy kötelező-e az 1201-es ajánlás, Tarschys azt válaszolta: Ro. ezt vállalta az ET-be való belépéskor. [RMSz, máj. 24.]
Bukarestben megnyílt az első ro.–m. vegyesbank, a Pater Bank központi fiókja. A bank 99,99%-ban a Budapest Bank tulajdona és célja az országban működő mintegy 1700 vegyesvállalatot kiszolgálni. [Szabadság, máj. 22.] (→ 1996.10.04)1996. szeptember 16.
A temesvári prefektúra épületében Horn Gyula és Nicolae Văcăroiu, a két szomszédállam miniszterelnöke aláírta a m.–ro. alapszerződést. Az eseményen m. részről jelent voltak: Kovács László, Tabajdi Csaba és Somogyi Ferenc (külügyi államtitkár); ro. részről: Iliescu elnök, Meleşcanu külügymin., Adrian Năstase képviselőházi elnök. Az RMDSz nem képviseltette magát a legfelsőbb szinten (Dézsi Zoltán, az SzKT elnöke volt jelen), ezzel is jelezve fenntartásait. Az aláírási ceremónia ideje alatt sokezres tüntetés zajlott a városban az alapszerződés és Iliescu ellen. [RMSz, szept. 19.] – Horn Gyula a történelmi megbékélésről beszélt: „Zárjuk le a kölcsönös sérelmek korszakát. Fogadjuk meg, hogy soha többé nem engedjük meg, hogy bárki megalázza, megsértse a m. és ro. nemzet méltóságát, emberi jogait, gyakorolja azokat bárki egyenként vagy az általa választott közösségben.” [Szabadság, szept. 17.] – Az alapszerződés mellékajánlásában tk. szó esett az aradi Szabadság-szobor újbóli felállításának lehetőségéről is. [Kiszabadítottuk: 17.] (→ 1996.09.18, 1996.09.26, 1996.10.03)
Markó Béla a parlamentben ismertette az RMDSz nyilatkozatát: bár az RMDSz nem tartja kielégítőnek az aláírt szerződés kisebbségekkel kapcsolatos tételeit, képviseltette magát a temesvári ceremónián, ezzel is jelezve elkötelezettségét a ro.–m. történelmi megbékélés mellett. Az RMDSz síkra száll a meg nem oldott, a szerződésből kimaradt jogos követelések megvalósításáért. Felszólította a parlamentet, hogy ültesse gyakorlatba az alapszerződés rendelkezéseit a tanügyi törvény és a nyelvhasználattal kapcsolatos szabályozások módosításával. [Táj., szept. 17.]
A m. ellenzéki pártok és szervezetek (FKgP, Fidesz, KDNP, MDF, MDNP; MVSz, Bocskai Szövetség, Erdélyi Szöv., Kárpátaljai Szöv., Rákóczi Szöv.) közös állásfoglalásban tiltakoztak az alapszerződés aláírása ellen. [MN, szept. 17.]
Gh. Funar szabályos gyászmenetet szervezett a temesvári aláírás ideje alatt. A gyászmenet, hatalmas transzparenst („A ro.–m. alapszerződés – hazaárulás”) követve, a városházától a Házsongárdi temetőig haladt. [Szabadság, szept. 17.]