ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 166 találat
lapozás: 1-20 ... 41-60 | 61-80 | 81-100 ... 161-166
Tárgymutató:
oktatás, anyanyelvű / kisebbségi oktatás / m. ny. oktatás
1993. július 31.
Markó Béla nyilatkozott az MTI tudósítójának: a neptunfürdői találkozó (→ 1993.07.17) nem volt titkos, a résztvevő politikusok a megbeszélések végeztével nyilatkoztak a sajtónak. Magánszemélyként vettek részt a megbeszéléseken, nem volt mandátumuk az RMDSz részéről. Az ott elért egyetértés nem mindenben elfogadható az RMDSz számára. A tanácskozást a ro. propaganda arra használta fel, hogy azt előrelépésnek tüntesse föl a m. kisebbség helyzetének rendezésében. Ilyen ígéretek már máskor is elhangzottak, mind a kirakatintézménynek számító CMN-ben, mind az ET jelentéseiben. Az RMDSz nem asszisztálhat a kormány halogató politikájához és nem elégedhet meg félmegoldásokkal. [ÚM, júl. 31; RMSz, aug. 4.] ● [A „Neptun-üggyé” duzzadt vitának hatalmas irodalma támadt, nincs terünk minden véleményre és állásfoglalásra, csak a legfontosabbnak ítélt mozzanatokat emeljük ki (→ 1993.08.05, 20-1.3., 20-1.4., 20-1.8., 20-2.0., 20-2.1., 20-2.8., 20-2.9., 20-3.1., 1993.09.25). A párbeszéd-sorozat köv. állomása: Atlanta, ]950215.]
A Bolyai Társaság külön keretszámokat kért a m. hallgatók számára, de ezzel nem elégedhet meg, továbbra is kitart a BTE újraindítása mellett. Szükség van a m. ny. oktatásra a közgazdasági, jogi, műszaki karokon is. [RMSz, júl. 31.]1993. augusztus 24.
Sajtóértekezleten bejelentették: a PDSR magába olvasztott (→ 1993.06.28, 1993.07.10) további két kisebb pártot (PSD, Szövetkezeti Párt). – Liviu Maior kijelentette, hogy a CMN javaslata a két- vagy többnyelvű feliratokról csak ajánlat. [Szabadság, aug. 24.]
Lemondott Dan Mircea Popescu munkaügyi miniszter. [Szabadság, aug. 24.]
Az 1992/93-as tanév statisztikáját folytatásokban közölte az RMSz: óvodai okt. (aug. 24.); általános isk. (aug. 25.), középisk. oktatás (aug. 27.). Ált. elmondható: csökken a m. óvodások és iskolások száma, nagyon sok a szakképesítés nélküli tanerő. A szórványmegyékben a m. tanulók több mint fele ro. iskolába járt. 1993. szeptember 7.
A PUNR ismertette elképzeléseit egy megalakítandó koalíciós kormányról. Követeléseit 17 pontban foglalta össze, ezek között 4 miniszteri tárca is szerepelt. A javaslatot előterjesztő Ioan Gavra hangsúlyozta: a kormánynak ki kell jelentenie, hogy az ország területén nem lehet kétnyelvű táblákat elhelyezni. A kormány válaszút előtt áll: Funar vagy Európa? Ha ugyanis nemet mond a PUNR-nek, elveszíti parlamenti többségét, ha igent mond, akkor Európa rosszallását váltja ki. [MN, szept. 7.]
Adrian Păunescu (PSM) az RMDSz betiltását követelte a parlamentben. Szavait óriási taps követte. [Szabadság, szept. 7.]
Mo. érdekelt Ro. ET-csatlakozásában, ugyanakkor azt is szeretné, ha Ro. garanciákkal támasztaná alá felvételi kérelmét. [PH, szept. 7.]
A Mo.-n tanuló 3000 diákból jó, ha 500 fő hazakerül. ● [Sajnos, még a 100-at sem érte el a hazatérők száma.] A hazai m. ny. oktatás fellendítése érdekében létrehozták a Collegium Transsylvanicum Alapítványt (CTA). Célja a pedagógusok ösztönzése, új tantervek és tankönyvek kidolgozására. [Szabadság, szept. 7.] (→ 1993.09.24)1993. szeptember 15.
Megkezdődött Jeszenszky Géza ötnapos Ro.-i látogatása. Bukarestben politikusokkal találkozott, majd több erdélyi várost látogatott meg. N. Văcăroiu értékelése szerint a kétnyelvű feliratok kérdésében nincs megoldásra váró probléma, s a m. ny. oktatás helyzete is megoldott Ro.-ban. – Iliescu elnökkel is tárgyalt, de a jó légkörön kívül nem volt egyéb pozitívum: mindkét fél kitartott korábbi álláspontja mellett. – Jeszenszky szorgalmazta az oktatási és kulturális egyezmény felújítását, kisebbségügyi vegyesbizottság felállítását és a kolozsvári konzulátus megnyitását. Új határátkelőhelyek létesítéséről született döntés. Az alapszerződéssel kapcsolatban a m. fél hangsúlyozta, hogy a két ország közötti határkérdést az érvényes békeszerződések világosan leszögezik; a kisebbségi garanciákat kell megteremteni, mert azoknak semmilyen dokumentumban nincs nyomuk. – A ro. sajtó a látogatást úgy értékelte, hogy nem jutottak konkrét eredményre az alapszerződést illetően.
Petre Roman (PD) kifejtette: nem érti, miért hívta vissza a képviselőit az RMDSz a CMN-ből; szerinte a kétnyelvű helynévtáblák ügyének fölvetése fölösleges volt. Az önrendelkezés ügye a jelenlegi rendszerben nem alkalmazható. Mivel előzőleg nem egyeztették a Memorandum szövegét, így az ultimátumnak tetszik. [BN, szept. 15.] 1993. október 20.
Az 1945 után államosított vagy a komm. rezsim által elvett ingatlanokkal kapcsolatban a liberális és parasztpárti képviselők által benyújtott törvénytervezet a teljes visszaadást követeli, a kormánypárt tervezete a jelenlegi helyzet szentesítését célozza. [RMSz, okt. 20.]
Fülöp-Fischer Ildikó (okt. alelnök) beadványt intézett az okt. min.-nek, melyben felsorolta az okt. törvénytervezet hiányosságait és az anyanyelvű oktatást korlátozó intézkedéseket. Tk. saját tankönyvkiadásra és m. szakirányítókra van szükség. [Szabadság, okt. 20.]
A kormány nem hívta vissza a székely megyékbe kinevezett ro. prefektusokat (→ 1993.03.25), hanem azt ajánlotta, hogy m. alprefektusokat tegyenek melléjük. Kovászna megye nem fogadta el az alkut, ám a kormány mégis kinevezte Gyerő Józsefet alprefektusnak, aki a diktatúra idején propagandatitkár volt. [ÚM, okt. 20.]
Szabálytalanságokat mutatott ki a pénzügyi ellenőrzés az NTA (→ 1990.05.30, 1991.09.26) háza táján. A kuratórium megvonta Ábrahám Dezső főtitkár pénzügyekkel kapcsolatos aláírási jogát. Ábrahám visszautasította az ellene felhozott vádakat. [Mai Nap, okt. 20.; MH, okt. 25.; PH, okt. 30.; MH, okt. 30.] (→ 1993.10.31, 1994.04.30, 1994.08.04) 1994. június 23.
A képviselőházban 207:39 arányban elfogadták az oktatási törvényt. Nem sikerült kiiktatni a korlátozó intézkedésket: a földrajzot, történelmet és a szaktárgyakat ro. nyelven kell oktatni; a törvény tiltja az anyanyelvű felsőfokú oktatás megszervezését, elveszi az egyházak jogát, hogy hagyományos iskolahálózatukat működtessék. Az RMDSz képviselőházi csoportja nyilatkozatban tiltakozott a nyíltan diszkriminatív törvény ellen. [RMSz, jún. 25.]1994. július 10.
Az SzKT kolozsvári ülésén az RMDSz stratégiaváltásáról döntöttek, szükségesnek ítélve a polgári engedetlenségi módszerek alkalmazását. A napirenden szerepelt a magyarság közösségi kataszterének fölállítása, a belső választások kérdése és a tanügyi törvény kreálta helyzet elemzése. A határozat kimondta: külön oktatási stratégiát dolgoznak ki, amelyről törvényt terjesztenek elő (egyúttal megkezdik az ehhez szükséges 250 ezer aláírás összegyűjtését) (→ 1994.07.15); garanciát követelnek az alapszerződésben a kisebbségi autonómiát illetően. [Táj., júl. 11.] (→ 1994.07.27, 1994.08.09) 1994. július 15.
Beiktatták Mo. új miniszterelnökét, Horn Gyula letette az esküt (→ 1994.05.29). [MN, júl. 16.]
Az RMDSz Kolozs megyei szervezete tájékoztatója leszögezte: az ásatásokra a városi tanács nem adott engedélyt; a kiadott engedély törvénytelen, mert nem tartalmazza a szükséges rajzokat, minisztériumi és régészeti engedélyeket. A kérdéses terület egy része a róm. kat. egyház tulajdona. [Szabadság, júl. 15.]
Az SzKT nyilatkozata leszögezte: az ásatások végső célja a m. kultúra tanúbizonyságainak megsemmisítése. Kérik a főtér eredeti képének megőrzését, a konfliktus feloldását. [Szabadság, júl. 15.]
Traian Chebeleu elfogadhatatlannak és destabilizálónak nevezte az RMDSz saját oktatási rendszert illető tervét (→ 1994.07.10). [ÚM, júl. 16.]1994. szeptember 2.
Meleşcanu fogadta az RMDSz küldöttségét. A megbeszélés utáni sajtóértekezleten nyilvánosságra hozták az RMDSz állásfoglalását az alapszerződéssel kapcsolatban. Markó Béla elmondta, hogy Mo.-n elfogadhatónak tartják a kisebbségvédelmi kiegészítő dokumentumot. [RMSz, szept. 6.]
Ülésezett az RMDSz oktatási szakbizottsága. Megállapították: a támogatások odaítéléséhez szükség van a m. oktatási hálózat átfogó felmérésére és a prioritási sorrend meghatározására. Okt. 1-jéig minden oktatással kapcsolatos szervezet dolgozza ki a stratégiáját, melyet közös gyűlésen egyeztetnek. [RMSz, szept. 8.]
A KREK közölte: a hónap végén (→ 1994.09.27) tartják a püspökválasztást. A 3 jelölt: Tőkés László, Adorján Kálmán, Nógrádi Béla. [BN, szept. 3.]
Egy védekezésre kényszerített közösséget kellene más szemléletre felkészíteni – „Nem a hagyomány elutasításában látom ezt a lehetőséget, hanem a tradíciók egészséges elrendezésében. (…) Az erdélyi magyarságnak egyetlen kiútja van: menekülés előre! Gazdaságban, politikában, kultúrában is!” – írta Markó Béla: Hagyományőrzés és modernizációs törekvések Erdélyben c. cikkében. [A Hét, szept. 2.]1994. szeptember 8.
A parlamentben Frunda György interpellált az ismét bevezetett határátlépési „kapupénz” (→ 1994.06.30) ellen. [RMSz, szept. 10.]
Alain Juppé francia külügymin. Bukarestben Meleşcanuval tárgyalt, de fogadták őt az elnök, a miniszterelnök és az ellenzék vezetői is. Juppé elmondta, hogy országa kiváltságos kapcsolatokat óhajt Ro.-val és igyekszik visszaszerezni élhelyét a külföldi beruházók rangsorában. [RMSz, szept. 10.]
Törzsök Erika (SzDSz) véleménye a romániai magyarok helyzetéről: „egyrészt támogatást kérnek a ro. államtól olyan intézmények számára, amelyek az anyanyelvű oktatás intézményei, másrészt önrendelkezésről beszélnek.” [EvZ, szept. 8.]
Mircea Vâlcu (PUNR) szenátor több társával csatlakozott Gh. Funar levelének (→ 1994.09.05) tartalmához: szerintük is be kell tiltani az RMDSz-t. [RMSz, szept. 10.]1994. október 7.
Traian Chebeleu sajtóértekezletén élesen visszautasította az SzKT legutóbbi ülésén fölvetett kérdéseket: ellenezte, hogy a magyart hivatalos nyelvként elismerjék és szélsőséges követelésnek nevezte az anyanyelvű oktatás bevezetését. [Népszabadság, okt. 8.] 1994. október 14.
Horn Gyula is fogadta az RMDSz küldöttségét. A megbeszélés után megállapította, hogy sikerült eloszlatni azokat az előítéleteket, amelyek az RMDSz-ben az új m. kormányról kezdetben kialakultak. Kijelentette: minden olyan jelenség ellen fellépnek, amely sérti a kisebbségek jogait. Hangsúlyozta a gazdasági kapcsolatok és a határok átjárhatóságának fontosságát. [RMSz, okt. 15.]
Markó Béla az autonómiatervekről és az anyanyelvű oktatásról tárgyalt Washingtonban, az elnök egyik főtanácsadójával és kongresszusi képviselőkkel. Érezhetően lehet arra számítani, hogy amerikai részről támogatják az anyanyelvű oktatás igényét. [RMSz, okt. 14.] 1994. október 24.
Kettészakadt a legnagyobb szakszervezeti tömörülés, a Frăţia, mert az egyik társelnök, Miron Mitrea túlzottan a kormányhoz húzott. A másik társelnök, Victor Ciorbea megalakította a Romániai Demokratikus Szakszervezetek Konföderációját. [MH, okt. 24.] ● [A későbbiekben Ciorbea is kiszállt a szakszervezeti mozgalomból. Mitrea miniszter lett, Ciorbea pedig a miniszterelnökségig vitte.]
Kolozsvárott tartotta orsz. gyűlését a Petre Roman vezette PD, azzal a szándékkal, hogy elhódítsa Gh. Funar híveit. A párt programja elutasítja a kisebbségek kollektív jogait és ellenzi az etnikai alapú autonómiát. Elfogadják a kulturális önrendelkezést, a kétnyelvű feliratokat, az anyanyelvű magánoktatást, de elvetik az „ifjúság erőszakos különválasztását”. [MH, okt. 24.]1994. november 26.
Kolozsvárott zajlott a SzET (→ 1994.06.18) első munkaülése, ahol az oktatásszervezés stratégiáját vitatták meg. [RMSz, nov. 29.]
Ro.-ban új útlevelet rendszeresítettek, amelyben 3 nyelven szerepel a „nemzetisége” szó. A nyugati államok nem tesznek különbséget a „nemzetiség” és az „állampolgárság” között, de a m. és a ro. nyelv (naţionalitate – cetăţenie) megkülönbözteti a két fogalmat. Az RMDSz interpellálása nyomán Meleşcanu külügymin. elismerte a tévedést, ezért az útlevelekben a kitöltéskor beírták: „naţionalitate = cetăţean român”. [ÚM, nov. 26.] 1994. december 4.
Iliescu elnök és Meleşcanu külügymin. Budapestre érkezett, hogy részt vegyen az EBEÉ államfőinek csúcstalálkozóján. Első nap Iliescu Horn Gyulával tárgyalt. Megegyeztek abban, hogy a két ország kapcsolata nem konfliktusos természetű; az alapszerződés vonatkozásában még bizonyos problémák vannak. Horn Gyula szóba hozta az anyanyelvű oktatás kérdését. Pozitív ösztönzést jelentene, mondta, ha az ET nemzeti kisebbségekről szóló okmányát (→ 1994.11.10) a két ország az elsők között írná alá. [RMSz, dec. 7.]1995. február 11.
Adrian Năstase (PDSR), képviselőházi elnök a televízióban kifejtette, hogy a négy pártnak egységesen, megfontoltan, de a legnagyobb határozottsággal kell fellépnie az RMDSz „destabilizáló” törekvései ellen. [RMSz, febr. 11.]
Kolozsvárott tanácskozott az RMDSz Oktatási Szakbizottsága. A megjelent szervezetek, egyesületek, alapítványok (EME, RMPSz, SIRF, Tankönyvtanács, CTA stb.) képviselői megállapodást írtak alá a munkamegosztásról és az együttműködésről. [EN, febr. 22.] 1995. február 15.
A PER újabb ro.–m. párbeszédet szervezett Atlantában. A kétnapos értekezlet febr. 14-én kezdődött. A korábbi találkozók [Buk. (1992. jan.); Neptunfürdő (1992. jún.); Gerzensee (1993. febr.); Neptunfürdő ]930717, 930731)] nem jártak különösebb eredménnyel. [MN, febr. 8.] – Az álláspontokat az RMDSz külpolitikai tanácsadó testülete febr. 9-én véglegesítette. Ezen az ülésen tudták meg, hogy a ro. küldöttség kibővült a PUNR egyik képviselőjével. Takács Csaba kifejtette: nem ülhetnek egy asztalhoz annak a pártnak a képviselőjével, amelynek a vezetője a minap úgy nyilatkozott, hogy a magyarokat deportálni kell. [MN, febr. 11.] – Takács Csaba a PER igazgatójától várt választ a kérdésre: miért nem tartják be az eredeti megállapodást (miszerint a PUNR-t nem hívják meg), de nem kapott kielégítő választ. A PUNR képviselője végül csak megfigyelőként vett részt az ülésen. [RMSz, febr. 11.] – A résztvevők (Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Tokay György, Frunda György, Csapó I. József, Kelemen Árpád) hosszasan fontolgatták a részvételt, végül 12-én repülőre szálltak. – Bill Clinton elmondta, hogy a közép-európai biztonság és stabilitás jelenleg a legfontosabb világpolitikai kérdések egyike, amelynek próbaköve a ro.–m. megbékélés. [RMSz, febr. 14.] – Markó Béla az első napról elmondta, hogy éles viták voltak, sorra vették a legfontosabb kérdéseket, előkészítettek egy problémalistát. A 2. napon a tárgyalásokat Jimmy Carter vezette. [RMSz, febr. 16.] – Az EvZ szerint a ro. kormány hibázott, amikor küldöttséget jelölt ki, mert ezzel elismerte, hogy az országban olyan feszültségek vannak, amelyeket csak az AEÁ közvetítésével lehet megoldani. – A megbeszélések végén emlékeztetőt adtak ki. A nyilatkozat szerint a megbeszéléseket ki kell terjeszteni a politikai pártokra és a kormányzati szervekre. A párbeszéd lehetséges témái: a pol. légkör enyhítése, az autonómia-koncepció, a tanügyi törvény és az anyanyelvű oktatás kérdése; az anyanyelv használata a helyi közigazgatásban, a közéletben és a gazdaságban, kétnyelvű föliratok, kisebbségi törvény, egyházak kárpótlása. [RMSz, febr. 18.]
Magyari Nándor László elítélte Nagy Benedek írását (→ 1995.01.06) és azokat is, akik azt javasolták neki: terjessze a frakción belül a röpiratot; de Tőkéssel sem ért egyet, amiért a püspök felszólította a frakciót, hogy döntsön, azt is sugallva, milyen határozatot hozzon. [EN, febr. 15.] 1995. június 6.
Ivan Gasparovič parlamenti elnök vezetésével szlovák küldöttség tárgyalt Bukarestben. A záró sajtótájékoztatón mindkét fél kifejtette, hogy elutasítják a kisebbségek kollektív jogait és az etnikai elvű területi autonómiát. [Népszava, jún. 7.]
Parlamenti felszólalásában Asztalos Ferenc kitért arra, hogy az RMDSz-ellenes kirohanások nem veszik figyelembe a szövetség két, ro. nyelven is tanulmányozható dokumentumát: az egyikben az Alkotmánybíróság halogató magatartása ellen tiltakoztak, amellyel a közel félmillió aláírással támogatott, az RMDSz által benyújtott oktatási törvényt kezelték; a másikban a m. szenátorok állásfoglalása olvasható a készülő tanügyi törvényről. Mindkét tiltakozás konkrét tényekre vonatkozik, az elhallgatás jelzi a rejtett szándékot: a kisebbségi kultúra és oktatás elfojtása. [RMSz, jún. 7.]
Beder Tibor, Hargita megyei főtanfelügyelő két adattal érzékeltette az oktatás helyzetét: Székelyudvarhelyen 740 ro. él, 12 osztályos iskolájuk van; Lugos 8000 magyarjának meg kell elégednie egy nyolcosztályos ált. iskolával. [RMSz, jún. 7.]1995. június 8.
Az RMDSz szenátusi frakciója föltárta az alkotmánybírói kinevezés manipulált módszerét: a szövetség idejében kijelölte Fazekas Miklós alkotmánybíró utódját, de a szenátus egyre halogatta a jelölt (Hajdú Gábor) meghallgatását, végül egy kormánypárti jogászt juttatott a tisztségbe. Ez a döntés etnikai diszkriminációnak minősül, mert a jövőben egyetlen m. alkotmánybíró sem lesz. [RMSz, jún. 12.]
Kincses Elődöt levélben értesítette Ro. budapesti nagykövetsége arról, hogy hazatérhet, mert elvetették az ellene felhozott vádakat (→ 1990.03.30). [Népszabadság, jún. 22.] Az ügyvéd – 5 évi „száműzetés” után – jún. 28-án térhetett haza.
Tabajdi Csaba befejezte több napos erdélyi látogatását, ahol tk. a szórványban élő m. közösségekkel ismerkedett. Az erdélyiek nagy méltósággal viselik a kisebbségi sorsot és megvan bennük a túlélési hajlam. Számtalan önszerveződési kezdeményezést látott (Kató Béla illyefalvi alapítványa, Böjte Csaba dévai iskolája, Papp László plébános nagyenyedi kollégiuma stb.); a látottak nyomán 3 kulcskérdést fogalmazott meg: anyanyelvű oktatás minden szinten (elgondolkoztató, hogy 200 ezer m. gyermekből 64 ezer nem tanulhat az anyanyelvén); az egyházaknak megkerülhetetlen szerepe van a kisebbségi identitás megőrzésében; a privatizációban ne érjék hátrányos megkülönböztetések a kisebbség tagjait. [RMSz, jún. 12.] 1995. július 14.
A Fidesz elnöksége megfogalmazta azokat a követelményeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a párt támogassa az alapszerződés megkötését. Ezek között szerepel, az, hogy a ro. kormány kezdjen tárgyalást az RMDSz-szel a közösségi autonómiáról. Továbbá: az ET 1201-es ajánlását foglalják be az alapszerződésbe; a ro. állam vállaljon garanciát a teljes körű, költségvetésből finanszírozott kisebbségi oktatásra; adják vissza az egyházi ingatlanokat; az alapszerződést az RMDSz egyetértésével írják alá. [MH, júl. 14.]