ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 49 találat
lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-49
Tárgymutató:
privatizáció, magánosítás
1997. január 4.
A Văcăroiu-kormány eltitkolta a valóságot – jelentette ki V. Ciorbea –: az infláció háromszor nagyobb az ismertnél, a költségvetési deficit öt-hatszorosa annak, amit Bukarest az IMF-vel közölt; a privatizációt, a reformot csak látszólag hajtották végre. Egyetlen megoldás létezik: az üzemanyag- és energiaárak emelése, a gyors privatizálás és a megfelelő szociális intézkedések. A kormány vállalja a népszerűtlenséget. [Szabadság, jan. 4.] 1997. február 17.
Victor Ciorbea ismertette a kormány reformterveit: teljes árfelszabadítás, kb. 2000 nagyvállalat privatizációja az év végéig. [RMSz, febr. 19.] Neményi József Nándor szerint a munkanélküliség elérheti majd a 15%-ot is. Az árak liberalizálását a kormány csak részben tudja ellentételezni, csökken az életszínvonal. [Szabadság, febr. 17.]
Az egyetem-vitáról Markó Béla elmondta: a vitát mesterségesen robbantotta ki egy sietve elvégzett közvélemény-kutatás. (→ 1997.01.31) Egyetem-ügyben az RMDSz nem változtatta meg eredeti programját és álláspontját. [Szabadság, febr. 17.] 1997. június 3.
Victor Ciorbea a parlamentben megvonta a kormány féléves mérlegét. A kabinet eddig 600 törvényt és rendelkezést dolgozott ki, a nemzetközi szervek elismeréssel adóznak a reformoknak. Az év elején meglódult infláció visszaesett és mérséklődött, az Áll. Vagyonalap 53 vállalatot privatizált az utóbbi időben. – A PDSR, PUNR és a PRM 140 aláírással támogatott bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen. [Szabadság, jún. 4.] (→ 1997.06.06)
A képviselőház ülésén, napirend előtt a PRM vehemensen támadta az RMDSz-t a csereháti történtekért (→ 1997.05.28, 1997.06.02). Antal István képviselő a városi RMDSz vezetőivel és a megyei tanács elnökével egyeztetett véleményt ismertetett. Az RMDSz elhatárolja magát minden erőszakos cselekménytől, a probléma egyetlen megoldási útjának a törvényességet tartja. A média túlzásaival szemben le kell szögezni: a viszály tárgyát kezdettől fogva az épület tulajdonjoga képezte, nem az árva gyermekek sorsa. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján egyre nyilvánvalóbb, hogy az udvarhelyi közösség és a Szeplőtelen Szívek Kongregációjának az apácái tulajdonképpen a svájci adományozót képviselő Cyrill Bürgel kétes manipulációinak áldozatai. [Táj., jún. 4.] (→ 1997.06.05) 1997. július 2.
A NATO-csatlakozás ügyében folyó ro. lobbizás utolsó aktusaként Constantinescu elnök Bonnba utazott és Helmut Kohl kancellárral tárgyalt. [RMSz, júl. 4.]
A koalíciós pártok vezetőinek egyeztető tanácsa megerősítette, hogy időhiány miatt a tanügyi törvény módosításait kormányrendelettel léptetik életbe. Ugyanakkor ellenzéki részről folynak a támadások, Adrian Năstase az „RMDSz részéről érkezett zsarolásnak” tulajdonította a módosítást. [Szabadság, júl. 3.] – Cristian Tudor Popescu (Adevărul) szerint azzal, hogy magyarul taníthatják a történelmet és földrajzot, veszélybe kerül a ro. ny. [RMSz, júl. 4.]
Matei Boila (PNTCD) szenátor és gör. kat. pap törvénytervezetet nyújtott be a gör. kat. vagyon visszaszolgáltatása ügyében. A tervezet a lehető legszerényebb kívánságokat tartalmazta, ám így is óriási felháborodást keltett az ortodox papság körében. Gabriel Andreescu, a 22 c. hetilapban A ro. ortodox egyház klérusa jelenti a demokráciára a legnagyobb veszélyt c. cikke feltűnést keltett, mert a nemzetinek számító egyházról eddig nyíltan senki sem merte ezt kimondani. [Népszava, júl. 2.]
Sorin Dimitriu, az Állami Vagyonalap vezetője beszámolt az eddigi magánosítási eredményekről: február óta annyi céget privatizáltak, mint az előző kormány 3 év alatt. [RMSz, júl. 2.]1997. október 6.
Göncz Árpád a kongresszus eredményeit köszöntő levelében írta: „az RMDSz új kormányzati szerepében bebizonyította valóságérzékét, mértéktartását és bölcsességét”. [Táj., okt. 7.]
A kormánykoalíciós cselekvési program szerint az RMDSz továbbra is sürgetni fogja Ro. NATO-tagságát és az EU-intergációt. Gazdasági téren prioritásként kezeli a privatizációs folyamat felgyorsítását, a veszteséges vállalatok esetén a csődeljárást követő privatizációt (különös tekintettel a nagy nyersanyag- és energiaigényes vállalatokra); a reprivatizáció teljes természetbeni vagyonvisszaadással történjen, s ahol ez nem lehetséges, ott kárpótlással. A mezőgazdaságban szükség van a saját elhatározáson alapuló társulások megalakításának ösztönzésére és terméktanácsok kialakítására. Szükség van a szövetkezeti mozgalmat támogató program kidolgozására, a kis- és középvállalatok támogatási rendszerének véglegesítésére; kedvezményes adózási rendszer kialakítására a termelő, munkahelyteremtő és technikai fejlesztést megvalósító vállalkozások számára. [A program emellett a kultúrpolitikai jogalkotás prioritásait és a kisebbségek számára fontos pontokat is felsorolta; bővebben lásd: Táj., okt. 6.] 1997. november 1.
François Ettori, a Világbank képviselője szerint a ro. kormánynak gyorsítania kell a szerkezetátalakítást és a magánosítást. Bár a statisztikai adatok szerint a gazdaság 45%-át stabilizálták, csak néhány nagyvállalat került magánkézbe; úgy véli, bizonytalan a 16 veszteséges nagyvállalat bezárására vonatkozó kormányhatározat teljesítése. [RMSz, nov. 1.] 1997. november 11.
Az RMDSz OpT elégedetlenségét fejezte ki a kisebbségi és egyházi ügyekben elért eredmények iránt. Felhatalmazta a koalíciós tárgyaló küldöttséget, hogy szorgalmazza az RMDSz nagyobb szerepvállalását a reformfolyamatban, határozottan lépjen föl a kormányprogram betartásáért, támogassa a privatizációs struktúra átalakítását, ösztönözze egy koherens stratégia kidolgozását a kormányprogram kisebbségpolitikai tételeinek végrehajtására, kérje a kormány elhatárolódását a szélsőséges nacionalista megnyilvánulásoktól. [Táj., nov. 11.]
A képviselőházban az ellenzék által benyújtott egyszerű indítványt (→ 1997.11.06) vitatták. Az RMDSz álláspontját Antal István mutatta be. A plénum 173:99 arányban elvetette az indítványt. [Táj., nov. 11.]
Árkoson tartotta 6. kongresszusát a MISzSz, ahol 14 tagszervezet képviselői jelentek meg. Az új elnök a székelyudvarhelyi Nagy Pál lett. [BN, nov. 11.] 1998. január 31.
Az RMDSz OT marosvásárhelyi tanácskozásán a kormánykoalícióban kialakult helyzetet elemezték. Az RMDSz minél hangsúlyosabban akar hozzájárulni olyan általános érdekű területek jó működéséhez, mint a gazdaság és a privatizáció. [Táj., febr. 2.]
Wim van Velzen, az EUCD elnöke Bukarestben kiállt Ciorbea és a PNTCD mellett. Románia a parasztpárt nélkül nem tudta volna elérni azt az eredményt az euroatlanti integrációban, amit sikerült a tavaly. Ion Diaconescu újabb felhívást intézett a PD-hez, hogy tisztázzák álláspontjukat, vessenek véget az ellentmondásoknak. [Szabadság, febr. 2.]
Bővített ülést tartott az IKA erdélyi alkuratóriuma. A szaktestületi elnökökkel egyetértésben elosztották a támogatási keretet. [Táj., febr. 2.]
Szovátán tanácskozott az RMPSz küldöttgyűlése. Lászlófy Pál elnök elmondta: összeállították az 1998/99-es anyanyelvű szakoktatási hálózat bővítési és beiskolázási tervét. Súlyos gond a pedagógushiány – állapították meg a gyűlésen. [BN, febr. 14.] – Az RMPSz-nek 4500 tagja van (a hazai m. pedagógusok közel 30%-a). Országos központ: Csíkszereda, regionális alközpontok: Kolozsvár, Nagyvárad. [Oktatási Hírek, jan.] 1998. február 2.
A PD öt minisztere benyújtotta lemondólevelét. [Szabadság, febr. 3.] (→ 1998.02.06)
Megkezdődött a parlament tavaszi üléssszaka, megválasztották az állandó elnökséget. A Funar-szárny kiválása nyomán csökkent a PUNR súlya. Elutasították Funar igényeit, aki saját embereinek követelte a képviselőházi és szenátusi PUNR-frakciók vezető posztjait. Titkári tisztségükbe visszaválasztották Kozsokár Gábort (szenátus) és Kovács Csaba Tibort (képviselőház). [Szabadság, febr. 4.]
Sorin Dimitriu, az Állami Vagyonalap vezetője cáfolta a veszélyként feltüntetett m. tőke térfoglalását. Mo. mintegy 30 millió dollárt fektetett be Ro.-ban, s ennek alapján a külföldiek tőkebefektetési listáján nincs az első húsz között. A Vagyonalap 1998-ban 2700 vállalatot kínál eladásra, összesen 3,6 milliárd $ értékben. [RMSz, febr. 4.]1998. március 2.
Poul Thomsen, az IMF tárgyalóküldöttségének vezetője megállapította, hogy elmaradt a reform a veszteséges vállalatok és a bankrendszer privatizálása tekintetében. [Szabadság, márc. 2.]1998. április 6.
Radu Vasile, kormányfő-jelölt az RMDSz bukaresti székházában megbeszélést folytatott a szövetség vezetőivel. [Táj., ápr. 6.]
A PAC bejelentette, hogy felfüggeszti tagságát a CDR-ben. A gesztusnak erkölcsi jelentősége van, ui. a PAC nem tagja a parlamentnek, de alapító tagja volt a CDR-nek. A PAC élesen bírálta a PD-t és Constantinescu elnököt azért, mert lemondatták Ciorbea miniszterelnököt. [Szabadság, ápr. 7.]
A kormányalakítási tárgyalások eddigi tapasztalatairól nyilatkozott Borbély László. Mindegyik párt elfogadja, hogy fel kell gyorsítani a privatizációt, át kell alakítani az ipar szerkezetét. Vitatott viszont a tulajdon, az államosított házak kérdése, a földtörvény módosítása, az elkobzott javak visszaszolgáltatása. [RMSz, ápr. 6.]
A HTMH nyilatkozatot adott ki az MVSz-nek a kettős állampolgárságra vonatkozó javaslatával kapcsolatban (→ 1998.04.05). „A m. állampolgárság kiterjesztése a szomszédos országokban élő m. nemzetiségűekre – az áthághatatlan jogi akadályok és esetleges politikai következméynek miatt – alkalmatlan eszköz a m. kisebbségek jogi védelmére és helyzetük javítására.” Komoly politikai, jogi és tapasztalati ellenérvek szólnak a m. állampolgárság kiterjesztése ellen. Az utódállamokban élő magyarok (és mások) állampolgárságát nemzetközi szerződések szüntették meg, amelyeket Mo. nem mondott fel. A m. állam esetleges egyoldalú nyilatkozatát valószínűleg válaszlépések követnék a szomszédos országok részéről, amelyek belálhatatlan következményekkel járhatnak. A történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a „kettős állampolgárság lehetőségének kollektív kimondása többszörösen elhibázott politikai lépés lenne Mo. részéről”. Ez ui. a fiatal rétegek és az értelmiség szülőföldről történő elvándorlását idézné elő, ami szöges ellentétben állna mind a magyarországi politikum, mind az utódállamok m. szervezetei részéről megfogalmazott állásponttal. [RMSz, ápr. 9.] ● [A vita további hozzászólásait, politikusok megnyilatkozásait lásd még: MN, ápr. 7.; Népszava, ápr. 7.; Szabadság, ápr. 8., ápr. 23., ápr. 29.; Népszabadság, ápr. 8.; MN, ápr. 15.; EN, ápr. 21.; RMSz, ápr. 28. – Csupán Markó Béla állásfoglalását idézem: „A megoldást itthon kell megtalálni. Ami az indítékot, az esetleg előálló határátlépési problémákat megelőzését illeti, arra más módozatokat kell keresni. A kettős állampolgárságot én nem tartom megoldásnak, véleményem szerint ez rossz ötlet.” (Szabadság, 1998. ápr. 9.)] (→ 1998.04.27) 1998. szeptember 4.
A koalíciós pártok elnökei az elnöki palotában folytattak megbeszélést. A kiadott nyilatkozat megújítja a Radu Vasile-kabinet támogatását és kéri a kormánytól a pénzügyi rendszer hatékonyságának biztosítását és a privatizáció végrehajtását. Markó Béla nem fogadta el a nyilatkozatot, mert megoldatlan maradt a m. egyetem kérdése. [Háromszék, szept. 7.]
Bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla bejelentette: az oktatási kormányrendelet módosítása miatt az RMDSz érvénytelennek tartja tekinti koalíciós kötelezettségeit mindaddig, amíg a kormánykoalíció csúcsvezetői felül nem vizsgálják a reformmal és kisebbségpolitikával kapcsolatos eddigi álláspontjukat és nem erősítik meg újból az eddigi koalíciós megállapodásokat. A szövetség parlamenti csoportjai csak az RMDSz programnak megfelelő döntéseket támogatnak. [Szabadság, szept. 4.]
Kónya-Hamar Sándor elmondta: noha a koalíció 1997. dec. 7-én aláírta azt a protokollumot, amelyben az RMDSz az önálló m. egyetem létesítésének feltételével lemondott a történelem és a földrajz anyanyelvű oktatásától, a hozott döntések egyértelművé teszik, hogy a koalíció pol. akarat szempontjából nem képes többre, mint amennyit ez idáig tett. A történtek igazolják azt az aggodalmat, amelyet az RMDSz kolozsvári választmánya korábban megfogalmazott (→ 1998.05.09, 1998.05.30). [Szabadság, szept. 4.]
Tőkés László nem tart attól, hogy az RMDSz szétszakad, házon belül kell megoldani a problémákat; „mindent az RMDSz legitim struktúráiban akarunk megvalósítani”. [BN, szept. 4.] 1998. október 19.
Ion Iliescu egy kolozsvári gyűlésen súlyos jelzőkkel illette a kormányt, melyet szerinte „kreténó-demokraták” vezetnek. A vezetés két bűne, hogy helyet ad a föderalizálási szándékoknak (utalás Sabin Ghermanra, ]980921), és engedményeket tett az RMDSz-nek. [Szabadság, okt. 19.]
Benyújtotta lemondását Sorin Dimitriu privatizációs miniszter, aki elégtelen módon vezette a tárcát. [Népújság, okt. 20.]
Szabó Károly a szenátusban szólalt föl és ismertette a PRM Kovászna megyei elnökének kijelentéseit, aki szerint a megyében „Nemzeti Gárdákat” állítottak föl, hogy jelszóra végezzenek az RMDSz vezetőivel. [Táj., okt. 21.] (→ 1998.10.29) 1998. november 9.
A görög OTE társaság nyerte el a Romtelecom (a ro. telefontársaság) magánosítására kiírt 35%-os részvénycsomagot. [Háromszék, nov. 9.]1999. július 1.
Victor Babiuc védelmi miniszter Washingtonban tárgyalt amerikai kollégájával, William Cohennel, aki kijelentette: az AEÁ szorosan együttműködik Ro.-val annak érdekében, hogy segíteni tudjon a csatlakozási feltételeket kielégítő ro. katonai reform végrehajtásában. [Szabadság, júl. 1.]
A ro. kormány elkészítette és továbbította az uniós csatlakozásra tett előkészületek szellemében elért eredményekről szóló jelentését. A gazdaságnak fogyatékosságai vannak, bár haladás történt a piacgazdaság meghonosításában, az árak és a kereskedelem liberalizálásában, az infláció ellenőrzésében és a pénzügyi törvénykezés területén. Az átszervezési és privatizációs intézkedések még nem hozták meg a várt eredményeket. [Szabadság, júl. 1.]
Bukarestben, a GDS székhelyén megbeszélést tartottak a Budapesti Nyilatkozat aláírásának 10. évfordulója alkalmából. Molnár Gusztáv arról beszélt, hogy Erdély lehetne az a ’mozdony’, amely bevinné Ro.-t az EU-ba; az erdélyi lehetőségek kihasználásával felgyorsulna Ro. euroatlanti integrációja. A regionalizmusnak ez lenne a célja, nem az állam szétszabdalása. A megbeszélésen megegyeztek abban, hogy – látva a Kolozsvári Nyilatkozat elleni felzúdulást (→ 1999.06.09, 1999.06.15) – újabb fogalomtisztázó üléseket tartanak. [RMSz, júl. 2.]1999. július 22.
’Tusványos’-on az állam privatizációs szerepéről értekeztek. Ro.-ban a tényleges privatizáció 1997 után indult meg. [RMSz, júl. 24.]
Simion Simon, a BBTE ideiglenes rektora – azok után, hogy a magyar tanárok szept. elején 3 új magyar kar indítását kezdeményezték volna (közgazd. és jog; matematika és természettudományok; humán- és politikatud.) – ellenezte az önálló m. karok létrehozását az egyetemen belül, tekintve, hogy csaknem valamennyi tagozaton külön helyeket biztosítottak a m. diákok számára. [Szabadság, júl. 22.]
A PKE alapításával kapcsolatban Asztalos Ferenc elmondta: tévedés azt mondani, hogy nincs lehetőség m. ny. egyetem létesítésére (→ 1999.07.19), ui. a nem rég jóváhagyott törvény 123. paragrafusa kimondja, hogy a nemzeti kisebbségeknek joguk van felsőfokú intézményeket létesíteni a magánoktatási szférában. Az elmúlt években az RMDSz nem kezelte prioritásként a magánoktatás kérdését, mert megfosztotta volna magát annak a lehetőségétől, hogy valaha is létrejöjön az önálló állami m. egyetem. A PSE alapítása elhúzódik, de ezzel kapcsolatban még két per is függőben van. [Szabadság, júl. 22.]
Az erdélyi könyvkiadás megsegítésére kolozsvári székhellyel közös tankönyvkiadót kíván létrehozni a budapesti Nemzeti Tankönyvkiadó és az RMPSz, valamint a TOK. [Szabadság, júl. 22.]
Kézdivásárhelyen fölavatták Bem tábornok mellszobrát (Vetró András alkotása). [RMSz, júl. 24.] 2000. október 18.
Birtalan Ákos 34 évesen turisztikai miniszter lett, majd másfél év után visszatért a képviselői székbe. Számításai nem váltak be, nem tudta keresztülvinni a turisztikában oly szükséges privatizációt. Az állami vállalatok vagyonának egy részét kuponok formájában kiosztották a lakosságnak; ezeket a brassói székhelyű Pénzügyi Befektető Társaság (volt Magánvagyonalap) saját vagyonaként kezeli és úgy is gazdálkodik vele. [RMSz, okt. 18.] 2000. november 1.
Orbán Viktor és Mugur Isărescu új határátkelőt avatott Nyírábrány és Érmihályfalva között. [Szabadság, nov. 1.]
Adrian Năstase kijelentette: m. nyelven is terjeszteni fogják a PDSR programját; ezt azért tartja fontosnak, hogy a PDSR hatalomra kerülése után ne legyen alkalom félreértésekre, etnikai feszültségekre. Az új kormány minden energiáját és figyelmét a gazdasági gondok orvoslására kívánja fordítani, nem pedig etnikai konfliktusok kezelésére. – Iliescu nem zárja ki az RMDSz-szel kötendő esetleges koalíciót; nem akar szövetséget kötni a PRM-vel. [Szabadság, nov. 1.]
A PDSR bizalmatlansági indítvány beterjesztésével akarja elérni a privatizációs folyamat leállítását a választásokig. Erős Viktor, az Áll. Vagyonalap alelnöke kijelentette: nem állítják le a privatizációt. [Szabadság, nov. 1.] (→ 2000.11.15) 2000. november 22.
Erdélyben a jövő címmel Marosvásárhelyen rendezték meg az RMDSz kampányzáróját, ahol Markó Béla leszögezte: az RMDSz nem fog koalícióra lépni olyan párttal, amely nem ismeri el a kisebbségi jogokat, ellenzi a privatizációt és a restitúciót. [Táj., nov. 22.]
Székelyudvarhelyen hosszas viták után megalakult a helyi tanács és letette a hivatali esküt. [HN, nov. 22.] (→ 2000.11.11)
A CNSAS ellenőrzése és az érintett személy meghallgatása nyomán megállapították, hogy Bárányi Ferenc képviselőjelölt, a Securitate kényszerítésére aláírt annak idején egy együttműködési nyilatkozatot, de nem szolgáltatott terhelő adatokat senkiről; ő tkp. áldozatnak tekinthető, ui. a fia is gyanús körülmények között tűnt el és vesztette életét. [Szabadság, nov. 22.] – További 5 RMDSz-es személy akadt fönn a szűrőn, ezek közül 4 a Bárányihoz hasonló esetben volt, az egyedüli, akinek „priusza” van: Fazakas László, Bihar megyei lelkipásztor. [Szabadság, nov. 24.] 2001. január 26.
Ion Iliescu bírálta a nemzetközi szervezeteket a ro. bankszektor és az agráripari kombinátok tervezett privatizációja miatt. Ro-nak úgy kell alkalmazkodnia a világgazdaság valóságához, hogy ne tekintsen el a nemzeti érdekektől. Kijelentései azonban ellentmondanak a kormányprogramnak. [Szabadság, jan. 26.]
Az SzKT-n (→ 2001.01.20) szóba került a Wesselényi Kollégium ügye is. A zilahi és szilágysomlyói egyházmegyék állásfoglalásban tiltakoztak a polgármesterei hivatal, a tanfelügyelőség, Seres Dénes és a Szilágy megyei RMDSz-szervezet ’egyházellenes’ tevékenysége miatt. Deák László megyei elnök kijelentette: a szervezet nem avatkozott be az iskola belügyeibe, a kollégium ’egyháztalanítását’ az egyházkerületi igazgatótanács hajtotta végre azzal, hogy visszahívta a két lelkésztanárt (Vicsay Ferencet és Tolnai Miklóst). Seres Dénes szerint az ügy hátterében Tőkés László áll. – Markó Béla elmondta: Tőkés püspök úr Seresnére vonatkozó szórólapot osztogatott a MÁÉRT ülésén. [RMSz, jan. 26., febr. 1.; Szabadság, febr. 6.] (→ 2001.02.24, 2001.02.26)