ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 180 találat
lapozás: 1-20 ... 101-120 | 121-140 | 141-160 | 161-180
Tárgymutató:
jogszabály tanügyi törvény / oktatási törvény, sürgősségi kormányrendelet
1997. szeptember 23.
Az oktatási törvény vitáján az ülést vezető George Pruteanu, bizottsági elnök újabb szavazást rendelt el a már korábban letárgyalt paragrafus ügyében (mely a földrajz és a történelem tanítási nyelvére vonatkozott, ]970917). Miután a bizottság ismét megszavazta a paragrafust, Pruteanu minden szabályt felrúgva ismételt szavazást tartott. Mivel akkor már nem volt koalíciós többség, a szavazás a magyarság számára kedvezőtlen eredményt hozott (a két tantárgyat románul kell tanulni). Markó Béla kijelentette, hogy az eljárás megalázó az egész bizottság számára, ezért az RMDSz szenátorai kivonulnak; Dumitraşcu szenátor elszólta magát: éppen arra várnak. Az RMDSz bizottsági tagjainak távozása után még azt is megszavazták, hogy a líceum utáni szakoktatás csak ro. nyelvű lehet. [RMSz, szept. 25.] – Markó Béla sajtótájékoztatón hangsúlyozta a történtek antidemokratikus voltát és kijelentette: ilyen feltételek mellett nem látják értelmét a további bizottsági munkának és veszélybe került a koalíciós együttműködés is. [Táj., szept. 24.] (→ 1997.09.25) 1997. szeptember 26.
A Ro. Helsinki Bizottság nyilatkozatban fejtette ki, hogy az RMDSz álláspontját támogatja az oktatási törvény módosításának vitájában. Az emberi jogokat korlátozó szabályozások megszüntetése kötelessége Ro.-nak. [Népújság, szept. 26.] 1997. október 8.
Pruteanu a szenátus tanügyi bizottságának ülésén szavazást kért a sürgősségi kormányrendelet ügyében, anélkül, hogy bevárta volna a felső szintű PNTCD–RMDSz-vegyesbizottság erre vonatkozó döntéseit (→ 1997.09.23, 1997.09.25). Verestóy Attila kérte, hogy a bizottsági döntés meghozatala előtt ne döntsenek a kérdéses pontokban. [Táj., okt. 8.]
Adrian Severin meghívására Bukarestbe érkezett Kovács László, hogy – az alapszerződés értelmében – hozzák létre a kormányközi vegyesbizottságot. Kovács László a tanügyi törvény körüli vita kapcsán kifejtette: az RMDSz jogos igényei olyan kérdésekre vonatkoznak, amelyek az alapszerződésben is szerepelnek és megfelelnek az európai normáknak. Aki a kormányból való kilépést sürgeti, mert nem teljesültek a reményei, az politikai öngyilkosnak tekinthető; ha valaki azt hitte, hogy pár hónap alatt minden problémát meg lehet oldani az RMDSz kormányzati részvételével, annak nem sok érzéke van a realitásokhoz. [Táj., okt. 10.]
V. Ciorbea kolozsvári látogatásán, Boros János kérésére, miszerint föl kellene függeszteni állásából Gh. Funart, a kormányfő azt válaszolta: amíg nincsenek bizonyítékok arra, hogy törvénysértést követett volna el, aligha merülhet föl a felfüggesztés kérdése. [Szabadság, okt. 9.]
A MADISz rendezésében megkezdődött a marosvásárhelyi Alter-Native rövidfilm-fesztivál 5. kiadása. A növekvő presztízsű rendezvényre 29 országból 200 alkotást neveztek be, ebből 50-et válogattak be a hivatalos programba. [Táj., okt. 15.] (→ 1998.10.28)1997. október 27.
Ezúttal működött a pártfegyelem: a koalíció – a korábbi egyezségnek megfelelően (→ 1997.10.22) – elvetette az ellenzék indítványát, hogy tűzzék napirendre a tanügyi törvény vitáját. [Szabadság, okt. 28.]
Közel 200 közéleti személyiség támogatta aláírásával azt a felhívást, amelyet a Kolozs megyei szervezet az RMDSz orsz. vezetőségének címzett, felkérve a szövetség elnökségét, hogy kezdje meg a tárgyalásokat a kolozsvári székhelyű, önálló, m. tannyelvű egyetemi oktatás beindításáról. [RMSz, okt. 28.] 1997. november 5.
A koalíció tanácsa nem tudott megállapodni az anyanyelvű oktatással kapcsolatos kérdésekben. Az oktatási vegyesbiz. munkáját vitatták meg, de nem alakult ki egyetértés a törvény módosítását illetőn. A koalíciós partnerek szerint komprmisszumos megoldás lenne, ha az RMDSz lemondana a történelem és a földrajz m. ny. oktatásáról; ezt Markó Béla nem fogadta el, mert már a sürgősségi kormányrendelet önmagában is kompromisszum. [Szabadság, nov. 7.] 1997. november 12.
A CMN plénuma állást foglalt a kisebbségeket foglalkoztató kérdésekről: az anyanyelvű oktatásról, szabad anyanyelv-használatról, a felerősödött idegengyűlölő propagandáról. A CMN támogatja az oktatási törvény módosítását és sajnálja, hogy a kérdést túlpolitizálták. [Táj., nov. 12.]
A nacionalista ellenzék négy fő ereje a képviselőházban a Hargita és Kovászna megyei románok helyzetét firtatta. A PRM, PUNR, PDSR és az ApR (→ 1997.08.13) azzal vádolta az RMDSz-t, hogy „etnikai tisztogatást” hajt végre a két megyében a helyi románsággal szemben. A székelyföldi önkormányzatok által összegyűjtött adatok szerint a románság részaránya a helyi vezető posztokon jóval nagyobb, mint amennyi a számarányuk alapján illetné meg őket. [Szabadság, nov. 13.] 1997. november 13.
Markó Béla, az RMDSz sajtóértekezletén elmondta: a koalíció legnagyobb pártja (PNTCD) zsaroláshoz folyamodott, nem hajlandó elfogadni az RMDSz által javasolt kompromisszumos megoldást – amelyhez a szövetség végszükség esetén folyamodott, azért, hogy ne kerüljön veszélybe az euroatlanti integráció –, ezért az RMDSz felkérte Constantinescu elnököt: foglaljon állást a tanügyi törvénnyel kapcsolatban. – Takács Csaba elmondta: az OpT tagjai nem értettek egyet Tőkés László indítványával (aki a koalícióból való kilépést sürgette), erről csak a szenátusi vita után dönthet az SzKT. [Táj., nov. 13.]1997. november 14.
A Ro. Helsinki Bizottság tagjai részletekig menő vizsgálatot folytattak a csereháti ügyben. Renate Weber és Gabriel Andreescu szerint nincs szó az etnikai összetétel erőszakos megváltoztatásáról, az apácarend megtelepedési jogának kétségbe vonása az emberi jogok semmibe vételét jelenti. [RMSz, nov. 14.]
Az oktatási törvény kapcsán kialakult konfliktus kapcsán Victor Ciorbea újságíróknak elmondta: az RMDSz kiválása a koalícióból nem szolgálná sem a saját, sem a kormány érdekeit. [MTI] 1997. november 15.
Markó Béla a koalíciós válsággal kapcsolatban elmondta: „Ha akár Tőkés László, akár mások úgy fogalmaznak, hogy az RMDSz egy éve úgy telt el, hogy folyamatosan engedményeket tettünk, akkor ezt a logikát nem értem. Én ugyanis úgy látom, hogy kitűztünk magunk elé bizonyos célokat, amelyeknek egy részét elértük. Lehet, hogy a kisebbik részét, de az 1996-os novemberi állapothoz képest kimutathatóan haladtunk előre a gazdaságban, a közéletben és igen, az oktatásban is, a most előállt helyzet dacára. Nem olyan sok, de nagyon fontos amit elértünk. Ezt föl lehet adni, de tudunk-e alternatívát, egy jobb eszközt kínálni?” Nem vitatéma az anyanyelvű oktatáshoz való jog, hanem az, hogy mit tudunk érvényesíteni. Jogaink érvényesítéséhez, a küzdelemhez viszont teljes összefogás kellene. [Népújság, nov. 15.]1997. november 24.
A szenátusban véget ért a tanügyi törvényt módosító kormányrendelet általános vitája, majd megkezdődött a szakaszonkénti vita. Frunda György történelmi adatokkal bizonyította, hogy a kisebbségek anyanyelvén való oktatásnak régi hagyományai vannak Ro.-ban (ill. voltak a Monarchiában). Markó Béla és Verestóy Attila Pruteanu szenátor RMDSz-ellenes kirohanásait utasította vissza, akit az ülést vezető Petre Romannak többször is rendre kellett utasítania. [Táj., nov. 25.] 1997. november 25.
A szenátusban a tanügyi törvény vitájában Laurenţiu Ulici, az írószöv. elnöke (aki pártolta azt, hogy Ro. történelmét és a földrajzát anyanyelven lehessen tanulni) Pruteanu szenátor vádjaira válaszolva elmondta: az ukrajnai románok az iskolában románul tanulhatják az összes tárgyat és ro. egyetemük is van, de Pruteanuval együtt Ukrajnában is feltűnt egy nacionalista politikus, aki minden tárgy ukrán nyelvű oktatását sürgeti az ottani ro. iskolákban. [MTI]
Tőkés László az SzKT rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte nov. 12-én, amelyhez megnyerte 44 SzKT-tag támogatását is. Dézsi Zoltán az ülést dec. 6-ra rögzítette, de Tőkés szerint akkor már értelmetlen lesz megtartani, mert addigra véget ér a tanügyi rendelet parlamenti vitája. [RMSz, nov. 27.] 1997. december 9.
Tovább éleződött a helyzet Cserehát-ügyben Székelyudvarhelyen: a kormányfőtitkár 50 rendőrt és 200 csendőrt vezényelt a városba. Az események körül zajló nacionalista hangulatkeltés nagy mértékben befolyásolta a szenátus munkáját is. Az Oprişt kísérő jogászok szerint az apácák rendelkeznek a tulajdonosi okmánnyal és amíg a bíróság nem dönt másként, addig az épületben kifejthetik az adományozási okmánynak megfelelő tevékenységüket. [MTI]
A szenátusban folytatódott az oktatási rendelet vitája. A koalíciós partnerek ismét felrúgták az egyezséget, nem szavazták meg a kisebbségeknek kedvező paragrafusokat, ezért az RMDSz szenátorai kivonultak az ülésről és Markó Béla rögtönzött sajtóértekezleten bejelentette, hogy konzultációra visszahívja a kormány üléséről az RMDSz minisztereit, akiknek a működését meghatározatlan időre felfüggesztik. A kérdés megoldása az SzKT hatáskörébe tartozik. [Táj., dec. 9.]
Szakáts Mara nagyváradi szociológus 10 erdélyi megyében végzett felmérést, melynek teljes feldolgozása előtt már levonható néhány konklúzió: az erdélyiek visszautasítják az anyaország beavatkozását a romániai magyarok politizálásába; tisztelik Tőkés László kitartását és bátorságát, de sokan károsnak tartják a püspök átgondolatlan megnyilvánulásait. [MH, dec. 9.] 1997. december 10.
Constantinescu elnök fogadta az RMDSz küldöttségét; a megbeszélés fő témája az oktatási törvény és a csereháti helyzet volt. Az elnök kijelentette: nem hajlandó olyan oktatási törvényt aláírni, amely nem teszi lehetővé egyetemek és fakultások létrehozását a kisebbségek nyelvén. – Az elnök szerint meg kell őrizni a csereháti épület eredeti rendeltetését, nevezetesen, hogy a székelyudvarhelyi fogyatékos gyerekek iskolája legyen és az érintett felek közös megegyezéssel hozzák létre az intézményt adminisztráló igazgatótanácsot.
Az RMDSz ÜE nyilatkozata leszögezte: az RMDSz azért vonta meg a bizalmat egyik tanácsosától (→ 1997.06.27), mert elfogadhatatlan eszközökhöz folyamodott. Ugyanez elv alapján súlyos pol. hibának tartják, hogy a kormány főtitkára erőszakosan avatkozott be a dolgok menetébe. Kérik az ügy kivizsgálását és az érintettre vonatkozó megfelelő kormányzati döntés meghozatalát. Az RMDSz a csereháti ingatlan ügyében a jogorvoslat összes lehetőségeivel élni kíván. [Táj., dec. 10.] 1997. december 16.
A szenátus a „Pruteanu-változatban” szavazta (tehát a kisebbségek számára hátrányosan: nincs joguk önálló egyetem és kar létesítésére) meg az oktatási törvény egészét (kedvező viszont: létezhet anyanyelvű szakoktatás és lehetőség van anyanyelven felvételizni). Markó Béla elmondta, hogy a történtek után nem meglepő a szenátus döntése, a törvény hibáit remélhetőleg a képviselőházi vitában sikerül korrigálni. A kormányzati együttműködés jövőjéről szólva aláhúzta: az RMDSz nem fogadhatja el, hogy egy olyan koalíció korlátozza a kisebbségi jogokat, melynek ő maga is tagja. [Szabadság, dec. 17.]
A sajtóban másolatban közreadták a dec. 3-i egyezmény aláírt példányait, melyben a koalíció elnökei – Ion Diaconescu (PNTCD), Mircea Ionescu Quintus (PNL), Petre Roman (PD) és Markó Béla (RMDSz) – megismételték azoknak a cikkelyeknek a szövegét, amelyeket a koalíció támogatni fog a parlamentben. Ezek között szerepelt az önálló egyetemre és a saját karok állítására való jog. Ezek után a BBC megkérdezte Pruteanut, nem zavarja-e, hogy pártjának álláspontjával ellenkező vonalat képviselt. A szenátor kijelentette: nem tud az övéről eltérő álláspontról. [MTI]
A Helsinki Bizottság és a Pro Europa Liga közvetítésével hosszas tárgyalás után a Szeplőtelen Szívek Kongregációja képviselői, Szász Jenő és négy tanácsos, valamint az Aris Industrie Rt. képviselője aláírta azt a jegyzőkönyvet, amely 5 pontban határozta meg a csereháti ügy további teendőit. Az apácarend képviselője írásban rögzítette fenntartásait, Cyrill Bürgel, az adományozó Basel Hilft képviselője elhagyta a tárgyalótermet. [Szabadság, dec. 18.]1997. december 18.
Az SzKT–SzET ülés (→ 1997.12.13) sajtóvisszhangjára utalva Markó Béla elmondta: túlzóak az RMDSz által szabott feltételekre vonatkozó kommentárok – az RMDSz valóban feltételekhez köti jelenlétét a kormányban, de ezek a feltételek nem újak, a közösen elfogadott kormányprogram tiszteletben tartására, megvalósítására vonatkoznak. – Pruteanu leváltásának ügye a PNTCD ügye, az RMDSz nem fordult semmilyen követeléssel a parasztpárthoz; az RMDSz számára fontos a kormány támogatása, márpedig Pruteanu nem ezt teszi. – A csereháti ügyben a szövetség álláspontja változatlan: az RMDSz határozottan ellenzi az épület rendeltetésének bárminemű megváltoztatását. [Táj., dec. 18.]
A ro. sajtó egy része „Pruteanu győzelmeként” értékelte a szenátus döntését a tanügyi törvény kérdésében, noha az államelnök is azt kérte: tartsák tiszteletben a koalíciós egyezséget; szkeptikusan kezelik az RMDSz reményét, hogy majd a képviselőház meghozza a kívánt döntést. [Szabadság, dec. 18.]
Ro. küladóssága szeptemberben 8,24 milliárd $ volt, 20%-kal több, mint egy évvel korábban. [Háromszék, dec. 18.] 1998. január 5.
Markó Béla elítélte az ellenzék által gerjesztett problémát és üdvözölte Constantinescu állásfoglalását. Markó egyetértett azzal, hogy az államforma megváltoztatásának kérdése ma nem vetődik fel, ugyanakkor megjegyezte, hogy tiszteletben kell tartani azokat a személyiségeket – itt Mihály királyra utalt –, akik fontos szerepet játszottak az ország történetében. [Szabadság, jan. 6.] – Hasonló hangvételű nyilatkozatot tett közzé a PNTCD és a PNL elnöke is, Ion Diaconescu, ill. Mircea Ionescu Quintus. [Szabadság, jan. 7.]
Ion Diaconescu találkozót szervez Andrei Marga oktatási miniszter és a képviselőház oktatási szakbizottságának a koalícióhoz tartozó tagjai között. A PNTCD elnöke azt szeretné, hogy tartsák tiszteletben az oktatási törvényre vonatkozó koalíciós egyezséget. [Szabadság, jan. 7.] – Andrei Marga egy sajtóértekezleten állást foglalt a multikulturális felsőoktatás mellett [= különböző nyelvű oktatás, azonos egyetemi intézmény keretében] és kijelentette, hogy ha egyesek mégis „etnikai alapon” akarnának felsőoktatási intézményt létrehozni, arra is lehetőség adódik az engedélyeztetési eljárás keretében. [RMSz, jan. 5.]1998. február 5.
Bukarestben aláírták a kormányból kivált PD és a kormánypártok koalíciós megállapodását, amelynek értelmében a PD a parlamentben támogatni fogja a korábbi koalíciós megállapodások értelmében kidolgozott és benyújtott törvényjavaslatokat. [RMSz, febr. 7.]
Markó Béla a szövetség székházában fogadta Max van der Stoelt, akivel az oktatásügyi problémákat tekintették át. Markó méltatta az 1995-ös tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletnek a kisebbségi oktatásra vonatkozó diszkriminatív, korlátozó intézkedéseket megszüntető rendelkezéseit, majd kifejtette, hogy az RMDSz miért nem fogadhatja el a kormányrendelet szövegének szenátusi változatát. [Táj., febr. 5.] A szenátus olyan módosításokat szavazott meg, amelyek újra korlátozásokat vezetnek be, mind a történelem és a földrajz oktatása, mind az önálló egyetemi intézmények tekintetében. [Szabadság, febr. 7.]
Az oktatási törvény tekintetében a PD a kormány változatát támogatja, ám nem ért egyet a földrajz és a történelem anyanyelven való oktatásával és hiányolja, hogy a kisebbségi egyetem tekintetében a szöveg nem tartalmazza a „multikulturális” jelzőt. [Szabadság, febr. 6.]
A 6 kormánykoalíciós párt (PNTCD, PD, PNL, RMDSz, PSDR és PAR) elnökei aláírták a kormánykoalíciós együttműködést szabályozó megállapodást, az ún. protokollumot. [Táj., febr. 6.]1998. május 5.
Csapó I. József egy kolozsvári RMDSz-körzet polgári fórumán a szövetség 500 ezer aláírással támogatott, saját koncepciójú oktatási törvénytervezetéről nyilatkozott: a törvénytervezetet még 1996 előtt beadták a parlamentnek, de a szenátus tanügyi szakbizottsága elutasította azt, amely megpecsételte a törvénytervezet sorsát. [Szabadság, máj. 8.]
Emil Constantinescu kinevezte a SPP új vezetőjét, Ştefan Andreescu dandártábornokot. Az 1600 főt számláló SPP korábbi vezetőjét, Nicu Anghelt a cigarettacsempészet botránya miatt váltották le. (Ápr. 16-án egy Szófiából érkező katonai repülőgép leszállási engedélyt kért az otopeni repülőtéren. A gépről cigarettát raktak le, amelyet több katonai tehereautó szállított el. Egy ismeretlen telefonáló értesítette több hírlap szerkesztőségét, így indult el a lavina, melynek nyomán több tábornokot és főtisztet letartóztattak. Egy neve elhallgatását kérő tiszt elmondta, hogy 1990-től folyamatosan érkeztek szállítmányok, a zárjegyek bevezetése sem akadályozta a csempészést. A forgalmat egy tisztekből összeállt társaság bérelt gépei bonyolították le.) [Szabadság, máj. 6.]
Az ET parlamenti közgyűlésén Frunda György Ro. monitorizálásának megszüntetését kérte, ui. szerinte a jelenlegi korány garancia arra, hogy az ajánlásokat teljesítik. [RMSz, máj. 5.] – Frunda utalt arra is, hogy a m. kisebbség számára fontos jogokat biztosító oktatási és helyi közigazgatási kormányrendeletek máig nem váltak törvénnyé. [RMSz, jún. 1.]
Számok a nagyváradi róm. kat. egyházmegye 1997-es statisztikájából: 58 plébániának 74 papja van, a hívek száma 109.067; a róm. kat. középiskolában 222, főiskolájában 147 diák tanul. Az évben 685 keresztelés és 1190 temetés volt (a fogyatkozás 505 fő). [BN, máj. 5.]
Megbeszélést tartott az államelnök és az egyházak vezetői. Jakubinyi György elmondta: Constantinescu csak részmegoldást kínált, az egyházak nem kapják vissza teljes, 1948-ban elkobzott vagyonukat. [Szabadság, máj. 5.]1998. május 8.
A TEKT ülésén a megyék közös témája az oktatásban jelentkező bizonytalan állapot, lévén, hogy a tanügyi törvényt módosító, a kisebbségi oktatás korlátait feloldó kormányrendeletet nem mindenütt alkalmazzák. [Táj., máj. 11.]
Kötő József szerint Hollanda Dénes terve (→ 1998.05.07) nem mond ellen az RMDSz koncepciójának. Az RMDSz okt. főosztálya nemrég véglegesítette az erdélyi m. felsőokt. tervét, amely egyértelműen leszögezte, hogy az önálló m. egyetemnek Kolozsváron kell működnie, a főiskolák hálózata egész Erdélyt átfogná; máris működnek kihelyezett karok: Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Szatmárnémetiben (Sepsiszentgyörgyön ősztől). [Szabadság, máj. 8.] – A terv fölkeltette a ro. sajtó figyelmét is. Az Adevărul ezzel kapcsolatban azt fejtegette: a gyakorlat segítene kideríteni, hogy Ro.-ban létezik-e valós igény m. nyelven tanuló mérnökökre és orvosokra. [MTI]
Radu Vasile: az RMDSz részvétele a kormányban rendkívül pozitív tényező. „A m. területi autonómia gondolata nem merülhet fel, a kulturális autonómiát viszont a leghatározottabban támogatom. (…) Megalapozottnak tartom a magyarság saját oktatásra vonatkozó igényét, ideértve az önálló m. egyetem létrehozását is.” [RMSz, máj. 8.]1998. június 28.
Az SzKT kolozsvári ülésén az előterjesztéseket követő vita során megfogalmazódott, hogy a kormányprogramba foglalt feladatok közül a reformok felgyorsítása, a decentralizáció és a helyi autonómiát szolgáló törvények kidolgozása mellett, a testület prioritásként jelöli meg a diktatúra idején elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását, az oktatási törvénynek a koalíciós megálapodások szerinti végelegesítését, a kolozsvári központú állami m. egyetem létrehozását. A kormányzati szerepvállalással kapcsolatos nyilatkozat az oktatási törvényt illetően okt. 31-ig, az egyetem ügyében pedig decembert tűzte ki határidőnek, ellenkező esetben lehetetlenné válik a szövetség további kormányzati szerepvállalása. – Az SzKT az RMDSz tisztségviselőinek átvilágításáról is határozott. Politikai önéletrajzában minden magasabb tisztségviselőnek nyilatkoznia kell a Securitatéval való kapcsolatairól és korábbi pártfunkcióiról. A hivatalos átvilágítási törvény hatályba lépése után az SzKT visszatér a kérdésre. [Táj., jún. 29.]