ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 32 találat
lapozás: 1-20 | 21-32
Tárgymutató:
zászló–himnusz (idegen államok jelvényei; nemzeti szimbólumok használata)
1994. március 17.
Az RMDSz parlamenti képviselői és szenátorai bukaresti sajtórétekezletükön összegezték a megemlékezések tapasztalatait. Szabó Károly leszögezte: Március 15. minden m. ünnepe, a piros-fehér-zöld zászló minden m. zászlaja és a Himnusz minden m. himnusza. Az erdélyi magyarok józansága és a románok toleranciája megcáfolta a rémhírterjesztők várakozásait – nem volt semmilyen incidens. Borbély Imre anyanyelvű felszólalásával kapcsolatban (→ 1994.03.15) emlékeztetett arra, hogy pár hónapja, hasonló esetben egy szerb képviselőt megtapsolt a parlament. [RMSz, márc. 19.]
Az EvZ vezércikke elítélte a nacionalista pártok magyarellenes kampányát, elmarasztalta a kormányfőt és a rendfenntartó erőket a Márc. 15-én produkált fölösleges erőfitogtatásért. [Népszabadság, márc. 18.] 1994. április 1.
A parlament két háza a háborús veteránok kárpótlási törvényének korábban tárgyalt változatát fogadta el (→ 1994.03.21). – Az RMDSz az Alkotmánybírósághoz fordult, jogorvoslatért. [Táj., ápr. 1., ápr. 12.] (→ 1994.05.17, 1994.06.28, 1994.11.28)
Adrian Năstase Kolozsváron kijelentette, hogy fellépnek az RMDSz radikális csoportja ellen; az RMDSz ugyanolyan szélsőséges csoportosulás, mint a PRM. [OrEx, ápr. 1.]
A képviselőházban már elfogadott, de még egyeztetés alatt álló törvénytervezet előírja, hogy közintézmények, iskolák, kultúrházak homlokzatára állandó jelleggel ki kell tűzni a ro. zászlót. Az RMDSz javaslatát – a kisebbségi intézményeken jelenjen meg a m. zászló is – elvetették. [OrEx, ápr. 1.]1994. november 10.
A képviselőház elfogadta a PUNR által beterjesztett Btk.-változtatást. 6–36 hónap közötti börtönbüntetéssel sújtható az, aki nem a törvényes előírásoknak megfelelően tűzi ki idegen nemzetek zászlaját vagy elénekli más nemzetek himnuszát. Székely Ervin elmondta, hogy ha a szenátus is elfogadja ezt a korlátozó paragrafust, akkor az RMDSz az alkotmánybírósághoz fordul. – Tokay György aggasztónak nevezte a másik (szintén megszavazott) módosítást is, amely szabadságvesztést ír elő a „nemzet és az ország nyilvános gyalázásáért”. A ködös megfogalmazás a Ceauşescu-idők törvényeit idézi. [MH, nov. 11.]
Az ET legfőbb döntéshozó szerve, a külügyminiszterek bizottsága, Strasbourgban elfogadta a kisebbségvédelmi keretegyezmény tervezetét. Daniel Tarschys főtitkár elmondta, hogy az ET folyamatosan figyelemmel kíséri a kisebbségek jogait illető vállalások teljesítését. [RMSz, nov. 12.] (→ 1994.11.16)
Valentin Gabrielescu, parasztpárti szenátor, az 1989-es eseményeket vizsgáló bizottság elnöke a forradalom 5. évfordulójára ígérte a jelentés elkészítését. A véglegesítés előtt még meghallgatják Tőkés László püspököt is. [ÚM, nov. 10.]
Frunda György Rómában részt vett az ET jogi bizottsága ülésén. A napirendi pontok között szerepelt König és Jansson raportőrök jelentése, akik megállapították, hogy Ro. még nem teljesítette a vállalásokat. [RMSz, nov. 10.]1994. november 11.
A h. t. magyarság egzisztencia-teremtésének gazdasági feltételeiről tanácskozott az MSzP Közép- és Kelet-európai tagozata. Tabajdi Csaba kifejtette, hogy a legfontosabb feladat a kisebbségi magyarság polgárosodásának elősegítése. A m. kormány információs tőkével tud a leghatékonyabban segíteni. Az IKA a szellemi életet segíti, a Kézfogás Alapítvány 200 millió forintot kapott a költségvetéstől, hogy a h. t. magyarság gazdasági életét támogassa. [MH, nov. 12.]
A HTMH nem kíván állást foglalni a más országok zászlajára és himnuszára vonatkozó határozatról (→ 1994.11.10), de nem tekinti a lépést baráti gesztusnak – mondta Lábody László. – A tiltás nemzetközi jogi képtelenség. [ÚM, nov. 12.] 1994. november 22.
A ro. nacionalizmus helyzetelemzői úgy ítélik meg, hogy a balkáni nemzeti szadizmusok árnyékában [vesd össze: jugoszláviai polgárháború] Ro. azt tehet, amit akar, nem fogja túlságosan megdöbbenteni a nemzetközi közvéleményt. Ahhoz, hogy a ro. hatalom a nacionalizmust emelt fővel vállalhassa, dokumentálni kell, hogy a magyarok is nacionalisták; a zászlókkal, himnuszokkal kapcsolatos rendeletek ezt szolgálják – vélekedett Bíró Béla. [MH, nov. 22.] 1994. december 13.
A Képviselőházban név szerinti szavazáson megbukott az ún. himnusz-törvény, a szükséges 174 helyett csak 151 igen szavazatot kapott. [ÚM, dec. 14.]
Engedve a tüntető tömeg követelésének Văcăroiu Resicabányára utazott. Megegyeztek abban, hogy a kormány garanciát vállal a kombinát korszerűsítéséhez szükséges hitelekért és kölcsönt nyújt, hogy megakadályozza a pénzügyi válságot. A bukaresti lapok ezt meghátrálásnak nevezték, s amiatt aggódnak, hogy egyebütt is követni fogják a sztrájkkal kikényszeríthető eredmények módszerét. [MN, dec. 15.]
Temesvárott megkezdődött a kétnapos Kelet- és Közép-Európa 1989 után c. nemzetközi konferencia, a decemberi forradalomra emlékező rendezvények reprezentatív eseménye. [RMSz, dec. 15.]1995. február 6.
Traian Chebeleu Ro. elleni sértésnek nevezte a székelyudvarhelyi szoboravatást – utalva a m. zászlókra és a himnusz eléneklésére. [Népszabadság, febr. 7.]1995. március 28.
Albániából a Vatikánba érkezett Iliescu elnök, ahol a pápával áttekintették a görög kat. egyház javainak helyzetét. Iliescu megújította a pápa Ro.-i látogatására szóló meghívását. [RMSz, márc. 30.]
A szenátus megszavazta a Btk. módosításáról szóló törvényjavaslat keretében azt, hogy idegen állam zászlajának kitűzése, jelvényeinek használata vagy himnuszának nyilvános helyen való eléneklése 3–24 hónapig tartó elzárással büntethető. [RMSz, márc. 30.]
A képviselőház – noha két héttel korábban elvetették (→ 1995.03.14) – mégis beiktatta a szociális segélyről szóló törvénytervezetbe a határátlépési illetéket. [RMSz, márc. 30.] – Az RMDSz képviselőházi csoportja sajtóértekezleten tiltakozott a „kapupénz” újbóli bevezetése ellen. [Táj., márc. 30.] (→ 1995.05.18, 1995.07.31)
Gh. Funar az elnökhöz írt levelében azt követelte, hogy váltsák le a ro. külügyi tárgyalóbizottságot, az alapszerződést tárgyalják újra, s abban szerepeljen, hogy Mo. fizessen kártérítést a bécsi döntés után okozott károkért. [RMSz, márc. 30.]1995. április 5.
Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla és a parlamenti csoport több tagja bírálta azt a javaslatot, hogy a jelenlegi, listás, arányos választási rendszert az egyéni, szavazókörzeti választás rendszerével váltsák fel. Hajdú Gábor bírálta az idegen államok jelvényeinek Ro. területén történő használatát és az ország gyalázását érintő új Btk.-rendelkezéseket. Az RMDSz az „országgyalázás” bűntettének bevezetése esetére javasolta, hogy hasonlóképpen sújtsák a nemzeti kisebbségek gyalázását is, ezt azonban a parlamenti többség elvetette. – Szabó Károly és Bárányi Ferenc az EDU-konferencia munkálatairól számolt be és elmondták, hogy a márc. 26-án életbe lépett schengeni egyezmény gyakorlatilag felszámolja az EU-n belüli határokat és megerősíti az Európai Unió körülieket. [RMSz, ápr. 5.]
Székely Ervin képviselő az RMDSz önmeghatározását és az autonómiakoncepció tisztázását sürgette. Szerinte a Kolozsvári Nyilatkozat (→ 1992.10.25) tétje az volt, hogy a radikális szárny megszerezze az RMDSz ideológiai vonala fölötti kizárólagosságot; megkezdődött az autonómiaelmélet mitizálása, gyógyírként való felmutatása. Hibáztatta az autonómiastatútum tervezetét, mert politikai deklarációkkal helyettesíti a jogi definíciókat. [RMSz, ápr. 5.]1995. május 5.
Bárányi Ferenc tervezetet nyújtott be az ún. zászlótörvény módosítására, amely kiiktatná az idegen államok zászlajának kitűzésével kapcsolatos korlátozásokat. Az EU-ban nincsenek ilyen korlátozások – érvelt a képviselő. [RMSz, máj. 6.]
A miniszterelnök javaslatára két új minisztert nevezett ki az államelnök. A kulturális tárcát Marin Sorescutól V. Mărginean vette át, Cristian Ionescu keresk. min. helyébe Petru Crişan lépett. Az új miniszterek párton kívüliek. [Szabadság, máj. 6.]
„Az RMDSz többször is hangsúlyozta, hogy nem a határkérdés a probléma, hanem a jelenlegi határokon túl élő m. közösségek helyzetének rendezése. A megoldást mi az autonómia különböző lehetőségeiben jelöltük meg.” – mondta Markó Béla. – A himnuszról és zászlóról készülő törvénnyel kapcsolatban hangsúlyozta: „mi nem tudunk és nem is akarunk lemondani erről”. [Respublika, máj. 5.] 1995. június 2.
Az AEÁ bukaresti nagykövetsége az idegen országok himnuszának és zászlajának használatára vonatkozó, súlyos büntetést kiszabó törvény elejtését javasolta Adrian Năstasenak, a képviselőház elnökének. [Szabadság, jún. 2.]
Az RMDSz javaslatára, 91 ellenzéki képviselő aláírásával, alkotmányossági óvást terjesztettek be az ismét előrángatott „kapupénz” (→ 1995.05.18) ügyében. [Szabadság, jún. 2.] (→ 1995.06.23, 1995.07.31) 1995. szeptember 20.
Az RMDSz sajtóértekezletén Márton Árpád képviselő a Btk. módosításáról beszélt: a parlament a demokratikus jogrendnek ellentmondó rendelkezéseket fogadott el (itt a sajtónyilvánosság korlátozására, valamint az idegen országok zászlaja kitűzésére és himnusza eléneklésére vonatkozó szakaszokra utalt). [Táj., szept. 24.]1995. szeptember 22.
T. Meleşcanu külügymin. fogadta Szőcs Ferenc nagykövetet és átnyújtotta az Iliescu elnök által kezdeményezett, a ro.–m. megbékélésre vonatkozó 3 okmánytervezetet; ugyanakkor pontosított: a ro. kormány folytatni kívánja az alapszerződésről folyó tárgyalásokat. [RMSz, szept. 25.]
Traian Chebeleu elismerte, hogy a himnusz–zászló paragrafust elsősorban a magyarok ellen kívánják bevezetni, ezt az Erdélyben sorra került önkényes gyakorlat indokolja. A m. zászló jelenléte és a m. himnusz éneklése sérti a románság nemzeti érzéseit. [MH, szept. 22.]1995. október 7.
Varsóban egy nemzetközi konferencián a ro. és a m. kormányfő megállapította, hogy az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalás holtpontra jutott, így a közeljövőben nem érdemes újabb egyeztetést tartani. [MH, okt. 9.]
A PRM támadással válaszolt a PDSR-nek (→ 1995.10.05): miért védik Iliescut, amikor nem is tagja a pártnak? Az ominózus cikk (→ 1995.10.04) aláírás nélkül jelent meg, honnan tudják, hogy ki írta? [MN, okt. 7.] (→ 1995.10.13)
A KREK körlevelet adott ki, felemelve a szavát a himnusz–zászló paragrafus ügyében. A ref. énekeskönyvnek részét képezi a m. himnusszal azonos szövegű 52. sz. dicséret, tehát „nemzeti imánk eléneklése azon törvényes esetek közé tartozik, amelyet a Btk. hivatkozott rendelkezése nem büntethet”. [RMSz, okt. 7.]1995. október 10.
Az IPU ülésén Szűrös Mátyás (MSzP), a m. küldöttség vezetője kifejtette: a kollektív jogok el nem ismerése a védelemre szoruló kisebbségeket fosztja meg etnikai, nyelvi, vallási, pol. identitásuk védelmének eszközeitől. Történelmi megbékélés csak akkor lehetséges, ha előbb saját országában rendezi viszonyát a többségi nemzet a kisebbségekkel. – David Trimble, a brit küldöttség tagja a ro. zászló-törvénnyel kapcsolatban leszögezte: meg kell különböztetni azokat az eseteket, ha a zászlót, himnuszt a kisebbségek identitásának kifejezéseként alkalmazzák, ill. ha az ország integritása elleni támadásra próbálják felhasználni. [RMSz, okt. 12.]1995. október 19.
A PDSR végül is úgy döntött, hogy megszakítja koalíciós együttműködését a PRM-vel (→ 1995.10.13). C. V. Tudor a BBC-nek elmondta: a döntést követően a kormány egyik minisztere felhívta őt és arról biztosította, hogy a szakítás csupán politikai színjáték, minden marad a régiben. [RMSz, okt. 21.] – A PSM elnöke is jelezte, hogy megválik a – sajtó által szörnyszövetségnek nevezett – koalíciótól, mert a PDSR nem teljesítette a koalíciós vállalásokat, tehát elvileg csak a PUNR maradt a PDSR szövetségese. [MH, okt. 20.]
Az RMDSz sajtótájékoztatóján Markó Béla elmondta: a szövetség támogatja a tüntető diákok követeléseit. Tokay György bejelentette, hogy az RMDSz törvényességi óvást nyújtott be a „himnusz–zászló törvénnyel” kapcsolatban. [Táj., okt. 19.] 1995. október 30.
Továbbra (→ 1995.10.05) sincs előrelépés az ukrán–ro. vitában. A tárgyalások a határokkal és a kisebbségek helyzetével kapcsolatos pontoknál akadtak el. Ukrajna javasolta, hogy a felek kölcsönösen mondjanak le a területi igényekről, de Ro. erre nem hajlandó. [MH, okt. 30.]
A képviselőházi állandó biz. ülésén úgy határoztak, hogy javasolják a zászló-törvény módosítását: idegen zászló kifüggesztése, ill. más nemzetek himnuszának eléneklése akkor számít bűncselekménynek, ha azzal a nyilvánvaló szándékkal történik, hogy kétségbe vonják az állam egységét, szuverenitását és integritását. Az RMDSz szerint ez sem fogadható el, mert alkotmányellenes és sérti a kisebbségi állampolgárok identitáshoz való jogát. [Táj., okt. 31.]1995. november 25.
Véget ért a PDSR országos kenferenciája. Újraválasztották Oliviu Gherman elnököt és Adrian Năstase üv. elnököt. A főtitkár Miron Mitrea lett, aki eddig alelnök volt. [RMSz, nov. 27.]
Tokay György az ellenzék győzelmének nevezte azt, hogy a képviselői szavazáson elvetették a himnusz-törvényt. [Népszabadság, nov. 25.]
Kolozsvárott tartotta tisztújító közgyűlését az alapításának 110. évfordulóját ünneplő EMKE. Eln.: Dávid Gyula; üv. eln.: Kötő József. Regionális alelnökök: Muzsnay Árpád (Partium), Tófalvi Zoltán (Közép-Erdély), Matekovits György (Dél-Erdély), Sylvester Lajos (Székelyföld). [Szabadság, nov. 28.]
A két püspök (Csiha Kálmán és Tőkés László) pozitívan értekelte a Ref. Egyház Zsinata négynapos ülésének munkálatait. A zsinaton az egyház kánonrendszerét (statútumát) korszerűsítették. Levelet intéztek az állam elnökéhez, amelyben a vallási törvény halogatását és a vallási diszkriminációt tették szóvá: az elmúlt 5 évben 14 alkalommal több mint 2000 oldal terjedelmű felterjesztéssel fordultak a kormányzati szervekhez, de egyetlen sor választ sem kaptak. [RMSz, nov. 30.]
Sepsiszentgyörgyön 2000 szülő alkotott élő láncot a Mikes Kelemen Líceum körül, tiltakozva a tanügyi törvény ellen. [ÚM, nov. 27.] (→ 1995.12.01) 1995. december 11.
Gh. Funar a PDSR-vel kötött koalíció felmondásával fenyegetőzött, felelőssé téve a vezető kormánypártot azért, hogy elvetette a Btk. módosítását, ennek köszönhetően a magyarok kitűzhetik a zászlójukat és elénekelhetik a himnuszukat. [MN, dec. 11.]
A VET elnöksége nov. 29-én levelet intézett Iliescu elnökhöz, amelyben emlékeztettek a hét, ártatlanul elítélt zetelaki magyar esetére és Katona Ádám ezzel (is) kapcsolatos éhségsztrájkjára. Az Államelnöki Hivatal válaszlevélben közölte, hogy a zetelaki elítéltek kérelme igazságügyminisztériumi kivizsgálás alatt áll, semmilyen pol. nyomást nem lehet figyelembe venni. [Szabadság, dec. 13.] 1996. március 12.
A szenátus gyorsított ügyrendben megtárgyalta és (az RMDSz ellenszavazatai ellenére) elfogadta az immár hírhedt rendelkezéseket, hogy 3 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható más állam zászlajának, felségjeleinek kitűzése, himnuszának eléneklése, továbbá 1–5 évig terjedő szabadságvesztés róható ki „az ország vagy a ro. nemzet bármely eszközzel történő nyilvános gyalázásáért”. A tervezet képviselőházi vitája még hátra van. [Táj., márc. 13.]