ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 30 találat
lapozás: 1-20 | 21-30
Tárgymutató:
betelepítés / betelepítési politika / etnikai összetétel megváltoztatása / etnikai arányok tudatos megbontása / laktanya- és kaszárnyaépítés magyar többségű vidékeken / betelepedés
1993. április 21.
Bill Clinton Washingtonban fogadást adott a Holokauszt Emlékmúzeum fölavatása alkalmából, amelyen Iliescu elnök is részt vett (→ 1993.04.23). A 15 perces Clinton–Iliescu megbeszélést az amerikai elnök jónak ítélte. – Iliescu elnök néhány perces beszélgetést folytatott Göncz Árpáddal is. Iliescu közvetlen találkozót javasolt, de Göncz Árpád kijelentette, hogy a találkozót előkészített megállapodásoknak kellene megelőzniük. Bizalomépítő lépés lenne a BTE visszaállítása és a konzulátus megnyitása. [RMSz, ápr. 24.]
Az RMDSz ÜE megvitatta a teendőket a kormány által létrehozott CMN (→ 1993.03.24, 1993.04.14) ügyében. Elfogadhatatlannak ítélték azt, hogy a CMN nem önálló döntéshozó szerv, emiatt nem jelölték ki a kisebbségi tanácsba küldendő képviselőket, de késznek mutatkoztak a kisebbségekkel kapcsolatos törvénytervezetek kimunkálásában részt venni. [RMSz, ápr. 23.]
Marosi Barna Katona Ádámnak üzent az RMSz hasábjain. Katona ui. azért küzd, hogy visszaállítsák a történelmi Udvarhely megyét, de elfeledkezik arról, hogy ezt a hatalom arra használná fel, hogy több ezres ro. adminisztrációs személyzetet telepítsen Székelyudvarhelyre. [RMSz, ápr. 21.] (→ 1994.08.02) 1993. június 10.
Király Károly figyelmeztetett: a PUNR meg akarja szerezni a hatalmat Ro.-ban. A gazdasági háttér megteremtését célozza a Dacia Felix Bank (fő menedzsere I. C. Drăgan, volt legionárius vezető), amely egyre-másra vásárolja föl a székely megyékben az eladó birtokokat. [PH, jún. 10.]
Fülöp-Fischer Ildikó elmondta: az RMDSz ÜE oktatási alelnökének szerepe: a Bolyai Társaság, az RMPSz, az EMT oktatási osztálya, a diák- és ifjúsági szövetségek közötti információcsere biztosítása, tevékenységük összehangolása. Az összes szervezet fő célja az oktatási autonómia-modell. [Szabadság, jún. 10.] 1993. szeptember 16.
Nyugati politikusok kijelentései aggodalmat keltettek Bukarestben: a NATO kétféle sebességet alkalmaz a VSz volt tagállamaival szemben. Manfred Wörner NATO-főtitkár csupán Mo., Csehország, Szlovákia és Lengyelország csatlakozásáról szólt. [MH, szept. 16.]
Annak ellenére, hogy Liviu Maior tanügymin. Kovászna megyei látogatása során úgy nyilatkozott, hogy ro. osztályokat csak ott kell indítani, ahol erre igény van, Căşunean prefektus rendeletet adott ki (52/1993. sz.), amely kötelezővé teszi a ro. oktatást minden olyan településen, ahol iskoláskorúak vannak. Kovászna megyében 70 faluban a ro. lakosság 2% alatt van, 13 faluban pedig csak magyarok élnek. Az ilyen falvak feltöltése ro. tanítókkal és tanárokkal etnikai változásokat hozna létre – emiatt tiltakozott az RMDSz megyei vezetése. [RMSz, szept. 16.] (→ 1993.10.15)1994. június 10.
Iliescu elnök Kolozsvárott részt vett a ro. egyetem alapításának 75. évfordulóján. Beszédében – közvetett módon ugyan, de – vitába szállt a Gh. Funar-féle szólamokkal és elvetette a BBTE névváltoztatását (→ 1994.06.03). [RMSz, jún. 14.]
Ferenczy Ferenc polgármester elmondta, hogy a hivatalos közlönyből tudta meg: Székelyudvarhelyen – kormányrendelet alapján – katonai kaszárnya építését kezdik meg. [ÚM, jún. 10.] 1994. november 29.
A m. kormány kész elismerni a szlovák, ill. a ro. alapszerződésekben a határok sérthetetlenségét, ám ezt össze kívánja kötni a kisebbségek jogainak garantálásával, jelentette ki Kovács László külügymin. [RMSz, nov. 29.]
Az RMDSz Udvarhelyszéki Szervezete Székelyudvarhely és környéke militarizálása ellen tiltakozott; a többezres létszámú rendőrség és katonaság betelepítése megváltoztathatja a vidék etnikai összetételét. A tiltakozást Barkóczy István elnök és Katona Ádám alelnök írta alá. [RMSz, dec. 6.] 1995. február 28.
Ellentmondásos helyzetre vall az SzKT döntése (→ 1995.02.25). Az SzKT mindegyik frakciója elítélte Nagy Benedek megnyilvánulását, a szavazásnál 101 képviselőből mégis 35-en fölmentették a képviselőt. Nagy Benedek mögött rejtett erők húzódnak meg – mondta Tőkés László. [ÚM, febr. 28.] (→ 1995.03.01)
Tokay György helyett Bárányi Ferencet választotta elnökévé az RMDSz képviselőcsoportja. A szenátusi csoport elnöke Verestóy Attila maradt. [RMSz, márc. 2.]1995. április 12.
Miguel-Angel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke Bukarestben kijelentette, hogy Ro.-ban van kisebbségi probléma. [MH, ápr. 12.] (→ 1995.04.26)
Csintalan Sándor (MSzP) Kolozsvárott találkozott az RMDSz és a SzÚT vezetőivel. Az alapszerződéssel kapcsolatban kijelentette, hogy az ET 1201-es ajánlásától nincs visszalépés. [RMSz, ápr. 14.]
Cornel Ivanciuc, az Academia Caţavencu lap munkatársa hosszan tartó magánnyomozás után megállapította, hogy 30 ezer operatív tiszt dolgozik az országban lévő 9 titkosszolgálat keretén belül. Minden jel szerint egy újabbat is alakítanak még. [EN, ápr. 12.]
A megyei tanács hozzájárult ahhoz, hogy Sepsiszentgyörgyön 80 csendőrlakás épüljön. [RMSz, ápr. 12.] (→ 1995.02.27) 1995. április 15.
Az MSzP küldöttsége Székelyudvarhelyen találkozott az RMDSz helyi képviselőivel. A megbeszélés a következő kérdésekről szólt: belső önrendelkezés, háromszintű autonómia, ro.–m. alapszerződés, a székelyföldi magyarság közösségi jellegű jogsérelmei, rendőrségi atrocitások, ro. katonaság betelepítése. A küldöttek megkapták az „EMK a m.–ro. alapszerződésről” dokumentumot. [UH, ápr. 25.] 1995. június 7.
Varga Gábor az elmúlt 5 év történéseit elemezte: a kivándorlás következtében leszűkült a közösségi megbízatást tisztességgel elvállalni tudó, önálló gondolkodású értelmiségiek tábora; milyen eredményességgel valósítják meg a háromszintű autonómiát, ha sok helyen a tanácsüléseket sem tudják lebonyolítani. Józan helyzetfelmérésre van szükség és nem hőzöngésre. „Gazdasági megerősödésről beszélünk, s közben – a Székelyföldet leszámítva – szinte teljesen kimaradunk a privatizációból.” Nem életképtelen kezdeményezéseket (belső választás) kellene szorgalmazni, hanem működőképes intézményrendszereket fölállítani. Az autonómiáról nem értekezni kell, hanem meg kell valósítani: lépésről lépésre – nem megalkudva, hanem elfogadva az ésszerű kompromisszumokat. [EN, jún. 7.]
Roland Vasilievici (→ 1995.04.22) a Timişoara c. lapban folytatásokban ismertette Ceauşescu kisebbségfelszámoló programját. 1970 után 12 ilyen program született a Securitate keretein belül. 1976-ban készült el a Tiszta Ro. program, amely célul tűzte ki, hogy a veszélyforrásnak vélt 5 nemzetiség (m., német, cigány, zsidó, török) 20 év leforgása alatt hagyja el az országot, vagy olvadjon be. A programot éves bontásban készítették el és évenként elemezték a végrehajtást. Minden téren (a mezőgazdaságtól az igazságszolgáltatásig) nyomást kellett gyakorolni a kisebbségekre, oly módon, hogy ők maguk kérjék a kitelepedést az országból. A németek kivándorlását éves kontingensekben határozták meg: a nagy tömegű kivándorlást nem tudták volna időben pótolni. Egy-egy kitelepült család helyére azonnal ro. családot telepítettek, akik letelepedési segélyt és munkahelyet kaptak. A nyomásgyakorlás olyan szinteket is elért, mint a földművelésügy (előbb a ro. vidékek mezőgazdaságát támogatták, s csak másodsorban a m., szász vidékeket) vagy a vallásügy (nem támogatták a templomok restaurálását). Vasilievici azért szánta el magát a terv feltárására, mert meglátása szerint a folyamat nem állt meg. Már többször megfenyegették, az Amnesty International viszont a védelmébe vette. [EN, jún. 7.] 1995. szeptember 30.
Markó Béla egy interjúban elmondta: a magyarság kevésbé rugalmasan viselkedett a privatizáció során, emiatt fokozatosan háttérbe szorult. A civil szférában eredményesen működtek, ezt a sok alapítvány és egyesület is igazolja, de ez nem kompenzálja azt, hogy a gazdaságpolitikában nem tudott megfelelő eredményeket elérni. [RMSz, szept. 30.]
Az EMK-platform nyilatkozatot fogadott el, amelyben üdvözli a Székelyföldi Egyeztető Tanács elvi döntését, miszerint sürgős feladat volna – a térség lakosságának a bevonásával – megvitatni a Székelyföld autonómia-statútumát. Az EMK ismételten tiltakozik a Székelyföld militarizálása ellen, mert ennek hátsó szándéka, hogy a vidék etnikai összetételét megváltoztassa. [Táj., okt. 3.]
A ro. közélet kettőségére figyelmeztetett Gyarmath János cikke: a sajtó egy része dicshimnuszokat zeng Iliescu amerikai találkozóiról, a másik része a látogatás szerény eredményeit hangsúlyozza. A reformok lendülete megtört, az elnök és pártja együttműködik a szélsőséges erőkkel. C. V. Tudor ismétlődő felhívásai az etnikai tisztogatásra kimerítik az államellenes cselekmény fogalmát, ennek ellenére Iliescu nem határolja el magát tőle. [MN, szept. 30.] 1996. április 3.
Frunda György felszólalt Strasbourgban és kifejtette, hogy az ET túl keveset tett a kisebbségekért, fel kell tehát gyorsítani a kisebbségvédelmet. Kérte, hogy a Helyi és Regionális Önkormányzatok Európai Chartáját tekintsék védő dokumentumnak, és azt, hogy az ET bizottsága ne csak az illető ország kormányával tárgyaljon, hanem a kisebbség képviselőivel is. Ezt a két javaslatát elfogadták, de hazatérése után a szélsőséges pártok hazaárulással vádolták meg az RMDSz szenátorát. [EN, ápr. 3.]
Béres András oktatási főosztályvezető bemutatta cselekvési programját, melyben szerepel a székelyföldi egyetemi hálózat létrehozása is. [Táj., ápr. 4.] (→ 1996.03.22)
Katona Ádám egy helyi jelenségre hívta föl a figyelmet: a városban építeni kezdték a második kaszárnyát, a város polgármestere kiutalt 40, épülőfélben lévő lakást a leendő tiszteknek, holott a városban 700 fiatal m. házaspár vár lakásra. [EN, ápr. 3.] (→ 1996.10.01) 1996. április 9.
Borbély László felhívta a figyelmet a ro. politikusok ellentmondásos logikájára: Meleşcanu arra hivatkozik, hogy a kisebbségi keretegyezmény nem érvényes (→ 1996.04.01), Iliescu elnök ugyanakkor azzal veti el a kisebbségi törvény szükségességét, hogy Ro. aláírta a keretegyezményt. Hogyan lehet hitele egy olyan kormánynak, amelyik évek óta ígéri a kisebbségi törvény jóváhagyását és hat éve halogatja a kultusztörvény véglegesítését, amelyet az egyházak vezetői 1990-ben terjesztettek a kormány elé? – tette föl a kérdést a képviselő. [Táj., ápr. 9.; bővebben lásd: Ellentét a ratifikált okmányok és a tényleges rendelkezések között c. írást, Szabadság, ápr. 13.] (→ 1996.05.31)
Gh. Tinca védelmi min. ismételten elutasította az RMDSz kifogásait a Hargita és Kovászna megyében állomásozó „néhány katonai egység” miatt; szerinte azok nem változtatják meg a tartomány etnikai összetételét. [MH, ápr. 9.]
Becslések szerint Ro.-ból egymillió állampolgár tartózkodik külföldön, illegális munkavállalás céljából. [UH, ápr. 9.] 1996. június 19.
Frunda György elmondta: az RMDSz elkészítette kommentárját ahhoz a jelentéshez, amelyet az ET raportőrei készítettek Ro.-ról; ebben a kommentárban az RMDSz a kormány kétszínű magatartását nehezményezi, amire az 1201-es ajánlás körüli huzavona a legjobb példa. [Táj., jún. 21.]
Az MVSz (önmeghatározása szerint: az összmagyarság pártok feletti érdekvédelmi szövetsége) világtalálkozójának (→ 1996.06.16) zárónyilatkozata megállapította: megrekedtek a h. t. magyarok emberjogi küzdelmei; aggasztó jelei vannak a nemzetállami sovén türelmetlenségnek, az etnikai arányok tudatos megbontásának, a mohó asszimilációs törekvéseknek – mindezek ellen a világtalálkozó résztvevői erélyesen tiltakoznak. A kongresszus kimondta az egységes m. nemzet kialakításának szükségességét, ennek érdekében olyan kapcsolat- és intézményrendszert kell teremteni, amely kifejezi a 3 részre tagolt magyarság helyzetét és érdekeit, kialakítva a kárpát-medencei m. kultúra közös intézményeit és szövetségeit. [RMSz, jún. 21.]
Az RMGE vezetősége kétnapos kihelyezett ülést tartott Szilágysomlyón, ahova mezőgazdasági népfőiskola beindítását tervezik. [RMSz, jún. 19.]
Csapody Miklós (MDF) Horn Gyulának a világtalálkozón elhangzott szavaira („a h. t. magyarok tegyék világossá: az autonómiára irányuló törekvésük nem szeparatizmust, nem elszakadást, nem területi igényeket jelent, hanem az európai normákkal, követelményekkel összhangban álló autonómia megteremtését”) kért bővebb magyarázatot. Ha a kormányfő ismerné ezeket a koncepciókat, akkor nem kérne ilyesmit. [ÚM, jún. 19.] 1996. október 20.
Tőkés László az Aland-szigeteken tartott kisebbségi konferencián a romániai helyzetet ismertette. Rámutatott az erőltetett asszimiláció, a betelepítések következményeire és arra, hogy 1989 óta nem történt érdembeni változás. A közösségi jogok kivívásának egyetlen módja az autonómia. [Népújság, okt. 24.]
Szatmárnémetiben befejeződött a KLMT kétnapos konferenciája. A résztvevők felhívást adtak ki, kérve a helyhatóságokat, írják össze a műemlékek listáját. [BN, okt. 29.] 1997. február 8.
A belső ellenzék kritikája jellemezte az SzKT marosvásárhelyi ülését. Csapó I. József azt kifogásolta, hogy az RMDSz választási programja lényeges pontokban (kisebbségi jogok garanciája, autonómia) eltér az RMDSz-nek a kongresszuson elfogadott programjától. Tőkés László szerint az RMDSz választási sikere a választók bölcsességének és nem Frunda elnökjelölti kampányának köszönhető. Borbély Zsolt Attila kérdésére Markó Béla elismerte, hogy a szövetség nem kötött koalíciós szerződést a kormányzó partnerekkel, de az erre vonatkozó tervezetet már továbbították. Az ülésen veszélyes manipulációnak nevezték a BTE létjogosultságát megkérdőjelező SzK-akciót (→ 1997.01.31). Az SzKT megerősítette funkciójában a Takács Csaba által jelölt két alelnököt: Kötő Józsefet (aki a művelődés- és egyházügyi főosztály mellett mostantól az oktatásért is felel) és Székely Istvánt (önkormányzat). [Szabadság, febr. 10.] – Markó Béla hangsúlyozta: már az RMDSz alapításakor eldőlt, hogy a szövetség részt kér a hatalomból, tekintve, hogy a szervezet egyik célja a pol. életben való részvétel volt, tehát az 1996-os döntés – a kormányzásban való részvételről – nem elvi, hanem taktikai volt. A közös kormányprogram kompromisszum eredménye, de szerepelnek benne az RMDSz fontos célkitűzései: decentralizáció, nemzetközi jogszabályok jóhiszemű alkalmazása és ennek megfelelően a hazai törvények módosítása, az erőszakos asszimiláció és az etnikai összetétel megváltoztatásának tiltása, kisebbségi törvény elfogadása stb. Olyan illúziókat nem szabad táplálni, hogy az előítéletek és a szűk nacionalista érdekek egyik napról a másikra eltűnnek a ro. társadalomból. [RMSz, márc. 1.]1997. április 30.
A parlament két háza közös ülésén az SRI 1996-os tevékenységét elemezték. Frunda György bírálta a jelentés nyugatellenes irányultságát, ami fölöttébb káros lehet az euroatlanti tárgyalások folyamán. A titkosszolgálat korábban lemondott, de még funkcióban lévő vezetője (→ 1997.04.24) az ülés végén ismét éles támadást intézett az RMDSz ellen. [Táj., ápr. 30.] (→ 1997.05.06)
Sepsiszentgyörgyön az RMDSz aláírásgyűjtésbe kezdett a városban felépítendő csendőrkaszárnya, a románosítás, a militarizálás ellen. A belügymin. ideiglenesen leállíttatta a munkálatokat. [Szabadság, ápr. 30.] 1997. május 3.
Kijevben az ukrán és ro. külügyminiszter aláírta a két ország közötti alapszerződés végleges szövegét. Gennagyij Udovenko, ukrán külügymin. elmondta: az alapszerződés értelmében a két fél sérthetetlennek ismeri el a jelenlegi határokat és tartózkodni fog a jövőbeni határmódosítási törekvésektől. A Kígyó-sziget körüli, kőolajban gazdag tengerfenék kiaknázásáról a felek két éven belül fognak megegyezni. [Szabadság, máj. 5.]
Albert Álmos, sepsiszentgyörgyi polgármester valamint az RMDSz szenátorai és képviselői kihallgatást kértek a belügyminisztertől, hogy elérjék az új csendőrkaszárnya építésének leállítását. Eredményt nem tudtak elérni, ezért az RMDSz helyi szervezete felhívással fordult a m. lakossághoz, hogy aláírásukkal nyomatékosítsák a tiltakozó beadványt. [RMSz, máj. 3.] 1997. május 7.
Markó Béla – a felvidéki út kapcsán tartott beszámolójában – elmondta: a közép-európai országok előtt egyetlen járható út áll: az euroatlanti csatlakozás. Ehhez azonban fel kell számolni az etnikai feszültségforrásokat, elfogadható módon meg kell oldani a kisebbségi kérdést. „Kormányzati szerepvállalásunkkal kapcsolatban ott is elmondottam: majd az idő mutatja meg, hogy a kisebbség és a többség együtt-kormányzása valóban történelmi lépésként értékelhető-e vagy csupán múló pillanat.” [Táj., máj. 8.]
Hivatalosan is felavatták a galaci szabadkereskedelmi övezetet, abban a reményben, hogy sikerül a kiterjedt orosz és ukrán piacra igyekvő üzletembereket odacsalogatni. A zónában működő vállalatok mentesülnek a nyereségadó, forgalmi adó és a vám fizetése alól. [Szabadság, máj. 7.]
Kovászna megye RMDSz-es szenátorai és képviselői a kormányfőnél a csendőrlaktanya építésének leállítását akarták elérni. A dokumentumokkal alátámasztott érvelést Ciorbea megértéssel tudomásul vette. [Táj., máj. 7.] – A kiadott belügymin. közlemény leszögezte, hogy az építkezést felfüggesztik és állagmegóvást végeznek. [Szabadság, máj. 8.]
Ion Ciubuc moldovai miniszterelnök – annak kapcsán, hogy a Kremlben máj. 8-án az orosz és az ukrán elnök Trasznisztria státusának elveit garantáló dokumentumot ír alá – hangsúlyozta: el kell ismerni a Dnyeszteren túli terület sajátosságát, rendezni kell a fennálló problémákat (ui. Transznisztria külön pénzt használ és saját adózási és vámrendszert tart fenn). [Szabadság, máj. 8.]1997. július 5.
A képviselőház elfogadta Garda Dezső törvénytervezetét a közbirtokossági erdők visszaadásáról; a törvény 30 hektáros átlaghatárt fogadott el. [RMSz, júl. 5.]
Az EMK nyílt levelet küldött az SzKT-nak, ebben a köv. sérelmeket sorolta föl: az EMK megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy az RMDSz megvonta a bizalmat Bardóczy Csabától (→ 1997.06.27); még nem véglegesítették Csapó I. József autonómia-tervezetét; az SzKT még nem foglalkozott a ro. betelepítéssel, holott az EMK ezt 1994-től szorgalmazza. [RMSz, júl. 9.]
A PRM és a PUNR Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen tiltakozó akciókat szervezett a közigazgatási és a tanügyi törvény módosítása ellen. [Szabadság, júl. 5.]
Anyagi gondokra hivatkozva a kolozsvári területi tévéstúdió költségvetésének megnyirbálást jelentette be Stere Gulea, az RTV vezérigazgatója. [Táj., júl. 9.] 1997. augusztus 5.
Gavril Dejeu belügymin. a székely megyékben tett látogatásáról nyilatkozott; a Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön épülő csendőrlaktanyákról elmondta, hogy megegyeztek a helyi polgármesterrel és a megyei tanács képviselőivel: a laktanyában a megyei rendőrség új székhelye lesz és a jelenlegi megyei székhelybe a városi rendőrség költözik. [Háromszék, aug. 7.]