ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 40 találat
lapozás: 1-20 | 21-40
Tárgymutató:
szórvány (-ügy, -kérdés)
1991. március 2.
Szatmárnémetiben megkezdődött az RMDSz OV kétnapos ülése, melyen részt vettek az RMDSz megyei elnökei, a társzervezetek és -pártok (RMKdP, RMKgP, MISzSz) képviselői. Az ülésen döntés született egy szórványbizottság felállításáról, és arról, hogy a köv. kongresszusig a politikai kérdésekben az elnökség dönt, az alkotmánytervezettel kapcsolatban pedig a parlamenti csoporttal együtt határoz.
Kitört a jugoszláv polgárháború.1991. március 27.
Kolumbán Gábor, az udvarhelyszéki választmány elnöke a SzIF röplapját ismertette. Ebben az ifjak amiatt emeltek szót, hogy az RMDSz nem ismeri el a székely nemzetet és csak a szórványmagyarságot képviseli. „Meg kell alakítani a Székely Pártot” – vallották az ifjak. (→ 1991.07.24) [RMSz, márc. 27.] 1991. szeptember 23.
Brassó, Hargita, Kovászna, Maros megyék területi RMDSz-szervezeteinek képviselői Csíkszeredában megalakították a székelyföldi RMDSz-szervezetek koalícióját (Székelyföldi Koalíció = SzfK). Hangsúlyozták, hogy elfogadhatatlan Románia nemzetállamként való meghatározása. Madaras Lázár kifejtette, hogy mások a tömbben és mások a szórványban élők autonómiatörekvései. Több székelyföldi szervezet más nézeteket vall, mint az RMDSz orsz. vezetése. [RMSz, szept. 25.] (→ 1991.11.30, 1992.01.25) 1991. november 8.
Antall József Budapesten fogadta a négynapos magyarországi látogatásra érkezett RMDSz-küldöttséget. A megbeszélésen szóba került a romániai magyarságot szülőföldjén ért támadás. Az RMDSz küldöttsége egyetért a m. kormány külpolitikájával, hogy nem törekszik Ro. nemzetközi elszigetelésére. E látogatással megtörtént a hivatalos kapcsolatfelvétel az RMDSz és a m. politikai vezetők között. Látogatását befejezve, a küldöttség nemzetközi sajtóértekezletet tartott. [RMSz, nov. 12., nov. 13.]
Takács Csaba, a meghallgató bizottság tagjaként a Har–Kov-jelentésről nyilatkozott. A bizottság két tagja (Takács és Csiha Tamás) nem írta alá a jelentést. [RMSz, nov. 8.]
A szórvány égető kérdéseiről tárgyaltak a szórványmegyék képviselői Kolozsvárott. Több támogatást és figyelmet kértek. [RMSz, nov. 8.]
Szárhegyen tartotta tisztújító közgyűlését a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT), amelyen újraválasztották Kerekes Jenő elnököt.1992. július 31.
Dávid Gyula az EMKE (→ 1991.04.20) tevékenységét elemezte. Az EMKE a közművelődési munka összehangolására törekszik, a tagszervezetek autonóm működésének tiszteletben tartása mellett. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szórványban tartalmasabb a munka, mint a tömbmagyarság vidékein. Anyagi gondjaik ellenére sikerült gyarapodniuk, már 125 egyesületet alapítottak a 9 erdélyi megyében létrehozott megyei szervezetek keretében. [Művelődés, 7. sz.] 1992. augusztus 18.
M. kormánynyilatkozat jelent meg a kisebbségekről, amelyben tk. kifejtették: „A nemzetállam eszméjét végképp meghaladta az idő. Ilyen körülmények között az etnikailag tiszta államok létesítésére irányuló törekvések anakronisztikusak, emberellenesek és ellentmondanak az ENSz alapokmányának, a helsinki záróokmánynak és a párizsi chartának. (…) Az államok és nemzetek békés új rendjének kiépítéséhez csak az államokon belüli nemzeti és etnikai sokszínűség alkotmányos elismerésén keresztül vezethet az út. (…) Figyelembe véve a kisebbségi létforma sajátos helyzeteit, ez szórványban a személyi, helyi kisebbségekben az önkormányzati, szubregionális többség esetén pedig a területi elvű autonómiák rendszere lehet.” [RMSz, aug. 21.] 1993. március 11.
Csapó I. József ismertette háromszintű autonómia-tervezetét, melyet attól függően lehetne alkalmazni, hogy szórványban vagy tömbben élő kisebbségiekről van-e szó. Az összes erdélyi magyarra vonatkozna a kollektív személyi autonómia – a nyelvhasználat, kultúra, oktatás, információáramlás és társadalmi szerveződés területén lenne belső önrendelkezés. Ahol a magyarság egyszerű többségben él, ott a helyi autonómia lenne alkalmas; ez azonos az EBEÉ 1990. évi genfi dokumentumában foglaltakkal. A tömbmagyarság esetében (Székelyföld) a területi autonómia lenne megfelelő. [MN, márc. 11.] 1994. október 29.
Az RMDSz népfőiskolák és internátusok létesítésével segíti a szórványban élő magyarok helyzetét. Az erdélyi magyarság kb. 10%-át veszélyezteti a közvetlen beolvadás veszélye – mondta Takács Csaba. [RMSz, okt. 30.]
Marosvásárhelyen, a Teleki-ház előtti terecskén fölavatták Bernády György egész alakos szobrát, Bocskai Vince alkotását. A rezet, bronzot közadakozásból gyűjtötték. Borbély László, a Bernády Alapítvány elnöke jelképesen átadta a szobrot a város RMDSz-es polgármesterének, Nagy Győzőnek. [RMSz, okt. 30.]1995. március 10.
Gh. Funar közleményben követelte, hogy tartsanak népszavazást az alapszerződésről, mert az jelenlegi formájában a „nemzetárulás okmánya” és előkészíti Erdély elszakítását. [RMSz, márc. 11.]
A Budapest Bank Bukarestben bankalapítási tárgyalásokat kezdeményezett. A leendő Pater Bank a jövőben magyarlakta területeken kíván fiókot nyitni. [Napi Gazdaság, márc. 10.]
Frunda György az etnikai alapú területi autonómia elleni véleményét hangoztatta, mondván: „nem lehet föláldozni a szórványban élő magyarságot a tömbmagyarságért”. [Respublika, márc. 10.]
Németh Zsolt bejelentette, hogy a Fidesz kivonul az alapszerződést tárgyaló parlamenti albizottságból. „Nem támogatjuk a szerződéses mosolydiplomáciát” – mondotta. [ÚM, márc. 11.]1995. május 24.
A dévai ferences kolostorban működő Magyarok Nagyasszonya Kollégiumról nyilatkozott Böjte Csaba házfőnök. A szórványnak számító Hunyad megyéből és a Zsil-völgyéből mintegy 60 gyermeket gyűjtöttek össze, m. ny. oktatásban és teljes ellátásban részesítik őket. [Szabadság, máj. 24.]1995. június 8.
Az RMDSz szenátusi frakciója föltárta az alkotmánybírói kinevezés manipulált módszerét: a szövetség idejében kijelölte Fazekas Miklós alkotmánybíró utódját, de a szenátus egyre halogatta a jelölt (Hajdú Gábor) meghallgatását, végül egy kormánypárti jogászt juttatott a tisztségbe. Ez a döntés etnikai diszkriminációnak minősül, mert a jövőben egyetlen m. alkotmánybíró sem lesz. [RMSz, jún. 12.]
Kincses Elődöt levélben értesítette Ro. budapesti nagykövetsége arról, hogy hazatérhet, mert elvetették az ellene felhozott vádakat (→ 1990.03.30). [Népszabadság, jún. 22.] Az ügyvéd – 5 évi „száműzetés” után – jún. 28-án térhetett haza.
Tabajdi Csaba befejezte több napos erdélyi látogatását, ahol tk. a szórványban élő m. közösségekkel ismerkedett. Az erdélyiek nagy méltósággal viselik a kisebbségi sorsot és megvan bennük a túlélési hajlam. Számtalan önszerveződési kezdeményezést látott (Kató Béla illyefalvi alapítványa, Böjte Csaba dévai iskolája, Papp László plébános nagyenyedi kollégiuma stb.); a látottak nyomán 3 kulcskérdést fogalmazott meg: anyanyelvű oktatás minden szinten (elgondolkoztató, hogy 200 ezer m. gyermekből 64 ezer nem tanulhat az anyanyelvén); az egyházaknak megkerülhetetlen szerepe van a kisebbségi identitás megőrzésében; a privatizációban ne érjék hátrányos megkülönböztetések a kisebbség tagjait. [RMSz, jún. 12.] 1995. július 18.
Az Alkotmánybíróság elutasította a tanügyi törvénytervezet miatti fellebbezést (→ 1995.06.29). Az indoklás hangsúlyozza, hogy a törvénytervezet az európai normákat meghaladó színvonalon biztosítja a kisebbségek jogát az anyanyelven történő tanuláshoz. [MH, júl. 19.] – A reális helyzetet Benkő Levente cikkéből ismerhetjük meg: az 1993/94-es tanévben az összes tanuló 6,4%-a volt m. nemzetiségű, de a diákoknak csak a 4,9%-a tanulhatott az anyanyelvén; a középiskolásoknál e két szám: 5,64% és 4,2%. A szórványvidékeken a m. gyermekek fele kényszerül ro. osztályokba. Az egyetemi oktatásban is egyre csökken a m. hallgatók száma: a hetvenes években 5,4–5,8%-os volt a m. hallgatók aránya, 1991/92-ben már csak 4,5%, 1993/94-ben pedig 3,7%. [Magyarország, szept. 1.]
Az RMDSz Operatív Tanácsa arról döntött, hogy a tanügyi törvény ügyében a nemzetközi fórumokhoz fordul, az országban pedig tiltakozó nagygyűléseket tartanak. Támogatták az egyházi vezetők elhatározását, hogy az ET-t személyesen tájékoztassák a törvényről. [RMSz, júl. 20.]1996. január 17.
A temesvári RMDSz-nek nem sikerült visszaperelnie még a Magyar Házat (amelyet a 30-as években építettek a m. közösség adományaiból), ezért egy házat vettek bérbe, amelyben szociális és művelődési központot kívánnak berendezni. Az épületben könyvtár és orvosi rendelő is lesz. Tekintve, hogy a Bánságban már szórványként élnek a magyarok, a házban nyelvtanfolyamot is szerveznek a gyermekeknek és fiataloknak. [RMSz, jan. 22.] (→ 1996.04.04, 1996.07.06)
Aczél Endre, budapesti újságíró örömmel üdvözölte az SzKT nyilatkozatát (→ 1996.01.14), majd hozzátette: „nagyon jó, hogy ehhez Tőkés püspök a nevét és érveit adta. Tudniillik Bukarestben mindig az ő nevének a felbukkanását várják azon az oldalon, ahol most a Katonáé jelent meg.” [Népszabadság, jan. 17.]1996. március 21.
Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSz OpT, ahol tk. megvitatták a Tőkés–Markó ellentétet is. Kiadott közleményükben leszögezték, hogy nem tartják válságosnak az RMDSz helyzetét. Az OpT bizalmáról biztosította az RMDSz szövetségi elnökét. A felelősség „mindannyiunkat arra kötelez, hogy a véleménykülönbségek ellenére megtaláljuk az egységes cselekvés lehetőségét”. [Táj., márc. 22.]
Râmnicu Vâlceán megalakult az RMDSz megyei szervezete; ideiglenes eln.: Lázár Rozália Zelma. (A megyében száznál több m. család él.) Az ÜE részéről Boros János és Dáné Tibor Kálmán tájékoztatta az egybegyűlteket a szervezet felépítéséről, működéséről és célkitűzéseiről. [Szabadság, márc. 21.]
Debrecenben az Autonómia a Kárpát-medencében – A megmaradás esélyei konferencián Csapó I. József az autonómia mellett érvelt: „ha egy nemzet, egy közösség lemond a jogairól, az elveszett”. A szenátor reményét fejezte ki, hogy az EU teljes jogú tagságára való törekvés arra készteti Ro.-t, hogy az autonómia-kezdeményezéseknek jogi keretet teremtsen. [RMSz, márc. 23.]1996. május 12.
Nagyváradon ünnepi istentisztelettel és Sulyok István-emléktába avatásával zárult a Varadinum ünnepségsorozat. Az igehirdetés után Tőkés László, Tempfli József, Csoóri Sándor (MVSz), Markó Béla és Csapó I. József szólt a hallgatósághoz. [Táj., máj. 14.] – Ezt követően Varga Gábor nyitotta meg az Otthont a hazában c. közéleti fórumot. Markó Béla leszögezte: az autonómia óvhatja meg a kisebbségeket az asszimilációtól. Tőkés László utalt arra: senki ne áltassa magát, hogy a szórványvilágot meg lehet menteni, azonban a Székelyföld autonómiájának még lehet jövője; bírálta a m. kormányt, mert az euroatlanti integráció kedvéért „hajlamos feláldozni” a m. kisebbség ügyét. [MN, máj. 13.]1996. július 26.
Bukarestben megkezdődött a PDSR orsz. konferenciája. Adrian Năstase üv. eln. azért bírálta az RMDSz-t, amiért a m. kormány segítségét kérte autonómiaügyben; jó lenne ősszel pontosabban szabályozni a politikai életet, s restrikciókat alkalmazni az RMDSz céljai, statútuma, programja és finanszírozása tekintetében. [Szabadság, júl. 27.]
A kolozsvári Protestáns Teol. Intézet 30 hallgatója az Ókirályságban végzett szórvány-missziós munkát. Giurgiutól Turnu Severinig bejárták a vidéket és városról városra járva mintegy 150 m. családot sikerült nyilvántartásba venniük. [RMSz, júl. 26.]1996. november 1.
A Tolvajostetőn három keresztet állítottak a millecentenárium tiszteletére. A szervezés oroszlánrészét Pataki Imre volt prefektus vállalta, aki igazi közösségi összefogással érte el az emlékmű felállítását. [RMSz, nov. 1.]
Brassóban, a lelkészi értekezleten, a ref. teológusok szórvány-missziós munkáját értékelte Vetési László, aki azt is elmondta: sem az RMDSz, sem az egyház nem gondoskodik kellő mértékben a szórványban élő magyarokról. [BL, nov. 1.]
A temesvári prefektúra dísztermében – az alapszerződés aláírásának helyszínén – emléktáblát avattak. [Szabadság, nov. 2.]1997. május 15.
Gh. Funar feltételeket kívánt szabni az országba és a városba látogató Göncz Árpád m. elnök látogatásának, de – a kormányoldali tanácsosok kivonulása nyomán – sikerült megtorpedózni a polgármester akcióját. [Táj., máj. 15.]
Szabó Csaba: Szórvány és szélmalom c. cikkében a magyarlétai iskolások esetét írta le: egyetlen elemit végzett m. gyermeket sem akarnak a szülei a szomszédos Tordaszentlászló ált. iskolájába küldeni, még akkor sem, ha mikrobuszt küldenek utánuk. [Szabadság, máj. 15.] 1997. november 4.
A PUNR kizárta tagjainak sorából Gh. Funart, a párt volt elnökét. Valeriu Tabără elnök azt rótta fel Funarnak, hogy nem tett eleget a párt korábbi felszólításának, hogy szüntesse be az általa, különféle személyiségek ellen indított pereket. Funar nem értett egyet a kizárással. [Szabadság, nov. 6.]
A Transilvania Trust Alapítvány (TTA) és a Budapesti Műszaki Egyetem közös programot indított, amelynek célja a m. szórványközösségek feltérképezése és részletes dokumentálása. A TTA 1996 februárjában alakult és négy szakosztályban végzi munkáját: egyházi építészeti örökség; népi építészet; várak – kastélyok – udvarházak; tud. kutatás – oktatás – népművelés. [Népújság, nov. 4.] 1999. január 26.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésén megállapították, hogy a bányászok akciója Ro. nemzetbiztonságát fenyegette. Costin Georgescu, a SRI igazgatója elmondta: szükségessé vált az állambiztonsági stratégia felülvizsgálata. A Tanács felszólította a kormányt, hogy dolgozzon ki megfelelő szociális védelmi programot. [RMSz, jan. 29.]
Szeben megye magyarsága mintegy 30 ezer fő, ebből 10 ezer Medgyesen él; Soós József ref. lelkész szerint kilátástalan a m. gyermekek helyzete, hiszen csak Nagyszebenben és Medgyesen van m. iskola. [Népújság, jan. 26.]
Máramarosszigeten 8000 m. él, de ott is, akárcsak a környék m. többségű falvaiban (Hosszúmező, Nagybocskó, Rónaszék, Aknasugatag) felszámolták a középfokú m. oktatást, a szülők szívesebben adják ro. iskolába a gyermekeket. [EN, jan. 26.]