ide kell egy nĂŠv
Az RMDSz tizenĂśt ĂŠve a sajtĂł tĂźkrĂŠben
talĂĄlatszĂĄm: 27 talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-20 | 21-27
TĂĄrgymutatĂł:
szeparatizmus / szeparatista
1990. januĂĄr 25.
Ion Iliescu televĂziĂłs beszĂŠdĂŠben egyes erdĂŠlyi megyĂŠkben ĂŠszlelhetĹ âszeparatista tendenciĂĄkraâ hĂvta fel a figyelmet. MĂĄsnap az RMDSz ĂĄllĂĄsfoglalĂĄsban tiltakozott Iliescu cĂŠlzatos kijelentĂŠsei ellen. â Az RMSz Ăśt nappal kĂŠsĹbb interjĂşt kĂśzĂślt Iliescuval, melyben az elnĂśk mĂĄr szelĂdebb hĂşrokat pengetett.
KolozsvĂĄrott Ăşjra megalakult a nagy mĂşltĂş KolozsvĂĄri Magyar DiĂĄkszĂśvetsĂŠg (KMDSz).
CsĂkszeredĂĄban hivatalosan is bejegyeztĂŠk a 80-as ĂŠvekben a bukaresti A HĂŠt ĂŠgisze alatt mĹąkĂśdĹ munkakĂśzĂśssĂŠget. A KommunikĂĄciĂłs ĂŠs AntropolĂłgia Munkacsoport (KAM) vezetĹi: BĂrĂł A. ZoltĂĄn, Magyari NĂĄndor LĂĄszlĂł ĂŠs Gagyi JĂłzsef.
SzĂĄszrĂŠgenben megalapĂtottĂĄk a FrÄĹŁia RomâneascÄ (RomĂĄn TestvĂŠrisĂŠg) nevĹą szervezetet, mely a VR mellett kivette rĂŠszĂŠt a nacionalista uszĂtĂĄsbĂłl. (→ 1990.03.27) Az Ĺ szĂĄmlĂĄjukra ĂrhatĂł a helyi magyarellenes tĂźntetĂŠsek szervezĂŠse ĂŠs a cigĂĄnypogrom. 1990. januĂĄr 27.
LevĂĄltottĂĄk a kĂŠt hĂŠttel korĂĄbban kinevezett PĂĄlfalvi Attila oktatĂĄsĂźgyi miniszterhelyettest, utĂłda DemĂŠny Lajos (→ 1990.02.01). A hivatalos indoklĂĄs szerint PĂĄlfalvi nem tartotta tiszteletben a kormĂĄny ĂŠs az OktatĂĄsĂźgyi Min. hatĂĄrozatait, a m. oktatĂĄs fĂźggetlenĂtĂŠsĂŠt cĂŠlzĂł ĂśnkĂŠnyes dĂśntĂŠseivel feszĂźltsĂŠget keltett. â A Hargita megyei RMDSz nyilatkozatban tiltakozott a levĂĄltĂĄs ellen, kifejtve, hogy PĂĄlfalvi a FSN programnyilatkozatĂĄnak megfelelĹen cselekedett, s csupĂĄn a m. oktatĂĄst illetĹ tĂśbb ĂŠvtizedes sĂŠrelmeinket prĂłbĂĄlta orvosolni. â Az RMDSz IB nyilatkozata elĂtĂŠli azt, hogy az Okt. Min. korĂĄbbi jogaink visszaszerzĂŠsĂŠt sĂŠrelmezi ĂŠs szeparatista megnyilvĂĄnulĂĄsnak minĹsĂti. KĂŠrik az iskolĂĄk 1959-ben kezdĹdĂśtt erĹszakos ĂĄtalakĂtĂĄsa elĹtti stĂĄtusĂĄnak visszaĂĄllĂtĂĄsĂĄt.
KirĂĄly KĂĄroly egy interjĂşban elmondta: âSzerintem tĂŠves az a nĂŠzet, hogy az erdĂŠlyi magyarsĂĄgnak csak egyetlen, egysĂŠges szervezete legyen. Mi tĂśrtĂŠnik, ha azt az egyetlen pĂĄrtot sikerĂźl tĂŠvĂştra terelni? Vagy megszĂźntetni? Gondoljunk a Magyar NĂŠpi SzĂśvetsĂŠgre?â [MN, jan. 27.] 1990. mĂĄrcius 23.
MarosvĂĄsĂĄrhelyen Ăşjabb heves magyarellenes tĂźntetĂŠs volt.
Iliescu elnĂśk fogadta Domokos GĂŠzĂĄt, akivel a marosvĂĄsĂĄrhelyi vĂŠres esemĂŠnyekrĹl tĂĄrgyalt.
MarosvĂĄsĂĄrhelyi ro. ifjĂşsĂĄgi szervezetek ĂŠs a MADISz kĂśzĂśs kiĂĄltvĂĄnyban ĂtĂŠltĂŠk el a tĂśrtĂŠnteket, kĂśveteltĂŠk a felelĹssĂŠg megĂĄllapĂtĂĄsĂĄt ĂŠs a bĹąnĂśsĂśk felelĹssĂŠgre vonĂĄsĂĄt.
A kormĂĄny nyilatkozatban hatĂĄrolta el magĂĄt az alaptalan vĂĄdaktĂłl, miszerint a szĂŠkely megyĂŠk m. lakossĂĄga szeparatizmusra hajlana, ugyanakkor ĂgĂŠretet tett a rĂĄgalmazĂłk megbĂźntetĂŠsĂŠre ĂŠs az anyanyelv korlĂĄtozĂĄs nĂŠlkĂźli hasznĂĄlatĂĄra. (→ 1990.05.22) 1991. februĂĄr 15.
A SzabadsĂĄg kĂśzĂślte azt a mĂłdosĂtĂł javaslat-csomagot, amelyet az RMDSz ĂŠs a tĂśbbi nemzetisĂŠg parlamenti csoportjai ĂĄllĂtottak Ăśssze az alkotmĂĄnytervezettel kapcsolatosan. A hatalom kĂśteles biztosĂtani a nemzeti kisebbsĂŠgek vĂŠdelmĂŠt. A romĂĄn ĂĄllam alapja nem a ro. nĂŠp egysĂŠge, hanem a ro. nĂŠp ĂŠs a nemzeti kisebbsĂŠgek egysĂŠge. TĂśbb paragrafus ĂĄtdolgozĂĄsĂĄt kĂŠrtĂŠk (pl. azt, hogy ne legyen bĂźntetendĹ a nemzeti ĂŠs etnikai szeparatizmusra valĂł felhĂvĂĄs), ĂŠs azt, hogy a kisebbsĂŠg hasznĂĄlhassa anyanyelvĂŠt a kĂśzigazgatĂĄsi szervek elĹtt. 1991. februĂĄr 21.
SzĂĄszrĂŠgenben KemĂŠny JĂĄnos MĹąvelĹdĂŠsi EgyesĂźlet alakult. Az Ăźnnepi megnyitĂłn Marosi IldikĂł tartott elĹadĂĄst KemĂŠny JĂĄnosrĂłl.
A parlamentben megszavaztĂĄk az ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgrĂłl szĂłlĂł tĂśrvĂŠnyt. Az RMDSz ellene szavazott, ui. nem vettĂŠk figyelembe Eckstein-KovĂĄcs PĂŠter mĂłdosĂtĂł javaslatait, aki Ăşgy vĂŠli: a tĂśrvĂŠny azon paragrafusa, amely szerint az ĂĄllampolgĂĄrsĂĄg visszavonhatĂł, ha az illetĹ cselekedetĂŠvel a ro. ĂĄllam ĂŠrdekeit sĂŠrti, tĂşl ĂĄltalĂĄnos ĂŠs visszaĂŠlĂŠsre adhat okot.
A parlament ĂźlĂŠsĂŠn RÄzvan Theodorescu, az RTV elnĂśke kijelentette: akkor lenne a legboldogabb, ha egyĂĄltalĂĄn nem lenne nemzetisĂŠgi tĂŠvĂŠmĹąsor, hozzĂĄtĂŠve, hogy a problĂŠmĂĄt Ăşgyis megoldja a kĂŠszĂźlĹ audiovizuĂĄlis tĂśrvĂŠny. Ez a tĂśrvĂŠnytervezet szeparatizmusnak minĹsĂt minden etnikai vagy nyelvi alapon mĹąkĂśdĹ kulturĂĄlis tevĂŠkenysĂŠget. [MTI] (→ 1991.02.03, 1991.02.21, 1991.03.08)1991. mĂĄjus 21.
Az RMDSz tĂśrvĂŠnyhozĂłi a tĂĄrgyalt tĂśrvĂŠnytervezetek kisebbsĂŠgellenes jellege miatti tiltakozĂĄsul kivonultak mind a kĂŠpviselĹhĂĄz, mind a szenĂĄtus ĂźlĂŠsĂŠrĹl. (A vitatott kĂŠrdĂŠsek: a szeparatizmus minden pontosĂtĂĄs nĂŠlkĂźli hasznĂĄlata a nemzetbiztonsĂĄgi tĂśrvĂŠnyben, tovĂĄbbĂĄ a hĂĄborĂşs veterĂĄnok diszkriminatĂv meghatĂĄrozĂĄsa â csak azok szĂĄmĂtanak veterĂĄnnak, akik a ro. hadseregben harcoltak.) â Az RMDSz kĂŠpviselĹi a nemzetbiztonsĂĄgi tĂśrvĂŠny megszavazĂĄsakor nemmel szavaztak. [RMSz, mĂĄj. 23.] 1991. jĂşnius 20.
A szenĂĄtus utĂĄn a kĂŠpviselĹhĂĄz is elfogadta az ĂĄllambiztonsĂĄgi tĂśrvĂŠnyt, amely az ĂĄllamellenes tettek kĂśzĂŠ sorolja a szeparatizmust. Az RMDSz OE nyilatkozatban tiltakozott az alkotmĂĄnyellenes megfogalmazĂĄs ellen, mert ez lehetĹsĂŠget teremt a szeparatizmus fogalmĂĄval valĂł visszaĂŠlĂŠsre. (→ 1991.06.26)
A bukaresti cĂŠgbĂrĂłsĂĄgon bejegyeztĂŠk a Nagy-RomĂĄnia PĂĄrtot (PRM). Eln.: C. V. Tudor, aleln.: Eugen Barbu. (→ 1991.05.16) 1991. jĂşnius 26.
Iliescu elnĂśk fogadta az RMDSz kĂźldĂśttsĂŠgĂŠt. A kĂźldĂśttek szĂłvĂĄ tettĂŠk az iskolaĂźgyben kilĂĄtĂĄsba helyezett Ăşjabb korlĂĄtozĂĄsokat (→ 1991.06.12, 1991.06.25), a szĂŠlsĹsĂŠges nacionalista erĹk aggasztĂł tĂŠrnyerĂŠsĂŠt, az ĂĄllambiztonsĂĄgi tĂśrvĂŠny tervezetĂŠben a szeparatizmus ĂśnkĂŠnyes ĂŠrtelmezĂŠsĂŠnek veszĂŠlyĂŠt (→ 1991.06.20), ĂŠs azt, hogy a szĂźksĂŠgesnĂŠl kevesebb m. ny. osztĂĄlyt terveznek indĂtani. FelvetettĂŠk, hogy a nagyarĂĄnyĂş tanĂĄrhiĂĄnyt csak a BTE visszaĂĄllĂtĂĄsĂĄval lehetne pĂłtolni.
Oroszhegy lakĂłi nyĂlt levĂŠlben kĂŠrtĂŠk Iliescu elnĂśk kĂśzbenjĂĄrĂĄsĂĄt a rendĹrgyilkossĂĄgi perben elĂtĂŠlt falusfeleik ĂźgyĂŠben. (→ 1990.11.28, 1991.03.20) [SzabadsĂĄg, jĂşn. 26.]
HorvĂĄtorszĂĄg ĂŠs SzlovĂŠnia kikiĂĄltotta fĂźggetlensĂŠgĂŠt. JĂşliusban Brioni szigetĂŠn hĂĄrom hĂłnapig tartĂł haladĂŠkrĂłl ĂĄllapodtak meg. (→ 1991.10.07)1991. jĂşlius 15.
Az EBEĂ genfi ĂŠrtekezletĂŠn Zalatnay IstvĂĄn ismertette a m. kĂźldĂśttsĂŠg nyilatkozatĂĄt. Ebben tk. szĂł esett arrĂłl, hogy a romĂĄniai kisebbsĂŠg helyzete a koppenhĂĄgai ĂŠrtekezlet Ăłta lĂŠnyegesen rosszabbodott. Pl.: a nemzetbiztonsĂĄgi tĂśrvĂŠny bĹąncselekmĂŠnykĂŠnt jelĂślte meg a szeparatizmust (a jogilag meg nem hatĂĄrozott fogalom visszaĂŠlĂŠsekre adhat alkalmat); a kisebbsĂŠgeket az igazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄsban nyilvĂĄnvalĂł megkĂźlĂśnbĂśztetĂŠsnek vetettĂŠk alĂĄ; nem engedĂŠlyeztĂŠk a BTE ĂşjraindĂtĂĄsĂĄt. [RMSz, jĂşl. 24.] â Traian Chebeleu visszautasĂtotta a m. jelentĂŠs kitĂŠteleit. [RMSz, jĂşl. 25.] 1991. oktĂłber 8.
Az RMDSz OE bukaresti rendkĂvĂźli ĂźlĂŠsĂŠn a nĂŠgytagĂş tĂĄrgyalĂł-kĂźldĂśttsĂŠg beszĂĄmolt a Stolojannal folytatott megbeszĂŠlĂŠsekrĹl ĂŠs szĂł esett a szĂśvetsĂŠg rendkĂvĂźli kongresszusĂĄnak ĂśsszehĂvĂĄsĂĄrĂłl. ElĂtĂŠltĂŠk Katona ĂdĂĄmĂŠk autonomista terveit (→ 1991.10.02, 1991.10.19). KĂśzlemĂŠnyben rĂśgzĂtettĂŠk, hogy az RMDSz-nek nincs SzĂŠkelyfĂśldi Politikai Csoportja, Ăgy az RMDSz nevĂŠben sem lĂŠphet fĂśl. A kormĂĄnyvĂĄlsĂĄg (ĂŠs a JugoszlĂĄviĂĄban dĂşlĂł polgĂĄrhĂĄborĂş!) elĹidĂŠzte feszĂźlt helyzetben felelĹtlensĂŠg a szĂŠkelyfĂśldi autonĂłmiĂĄrĂłl beszĂŠlni, az ĂśnrendelkezĂŠshez ugyan minden nemzetnek ĂŠs kisebbsĂŠgnek joga van (a szĂŠkelyek ĂŠvszĂĄzados autonĂłmiĂĄja nem irĂĄnyult senki ellen), de ezt csak kĂślcsĂśnĂśs tĂźrelem esetĂŠn lehet majd megvalĂłsĂtani. â A PUNR kĂśzlemĂŠnye az irredentĂĄk Ăşjabb szeparatista cselekmĂŠnyĂŠnek nevezte a szĂŠkelyfĂśldi autonĂłmia tervezett kinyilvĂĄnĂtĂĄsĂĄt. A pĂĄrt a CSAT azonnali ĂśsszehĂvĂĄsĂĄt kĂŠrte ĂŠs ĂźgyĂŠszsĂŠgi kivizsgĂĄlĂĄst kĂśvetelt. [RMSz, okt. 9., okt. 10.]
Az alkotmĂĄnytervezetben â hosszas vita utĂĄn â maradt az eredeti megfogalmazĂĄs: tiltott a terĂźleti szeparatizmus. [RMSz, okt. 8.] 1993. mĂĄrcius 20.
A m. ĂŠs ro. kĂźlĂźgymin. nem hivatalos megbeszĂŠlĂŠseket folytatott GyulĂĄn. MeleĹcanu a kolozsvĂĄri fĹkonzulĂĄtusrĂłl azt mondta: âa kĂŠrdĂŠssel elvileg lehet foglalkozniâ; ugyanakkor azt is hangsĂşlyozta, hogy az alapszerzĹdĂŠsben tĂŠtelesen kell szerepelnie annak, hogy Mo.-nak nincsenek terĂźleti kĂśvetelĂŠsei Ro.-val szemben. [MN, mĂĄrc. 22.]
Gyarmath JĂĄnos, az RMSz fĹszerkesztĹje â annak kapcsĂĄn, hogy az Iliescuval kĂŠszĂtett interjĂşban [RMSz, mĂĄrc. 19.] az elnĂśk âszeparatista nemzeti szegregĂĄciĂłs tendenciĂĄnakâ nevezte az RMDSz tĂśrekvĂŠseit â, rĂĄmutatott arra, hogy a ro. diplomĂĄcia komoly erĹfeszĂtĂŠseket tett ĂŠs tesz az ET teljes jogĂş tagsĂĄgĂĄnak megszerzĂŠse ĂŠrdekĂŠben. Az ET raportĹreinek megĂgĂŠrtĂŠk, hogy Ro. kĂŠsz alĂĄĂrni minden vonatkozĂł dokumentumot, kĂśztĂźk az Emberi Jogok EurĂłpai EgyezmĂŠnyĂŠt ĂŠs kĂŠsz csatlakozni a RegionĂĄlis ĂŠs KisebbsĂŠgi Nyelvek EurĂłpai ChartĂĄjĂĄhoz. Gyarmath Iliescu figyelmĂŠbe ajĂĄnlotta az eurĂłpai tendenciĂĄkat, valamint az ET 1201-es ajĂĄnlĂĄsĂĄt (→ 1993.02.01), melyek ellenkeznek az elnĂśk idĂŠzett vĂŠlemĂŠnyĂŠvel. [RMSz, mĂĄrc. 20.] (→ 1993.03.31)
Az RMKgP elĂtĂŠlte a TĹkĂŠs LĂĄszlĂł szemĂŠlye ellen â az âetnikai tisztogatĂĄsâ ĂźgyĂŠben (→ 1993.02.27) â indĂtott sajtĂłkampĂĄnyt, rĂĄmutatva azokra a tĂŠnyekre, amelyek azt igazoljĂĄk, hogy a magyarsĂĄgot diszkriminĂĄciĂł sĂşjtja. Pl. a koncepciĂłs perekben elĂtĂŠlt magyarok helyzete, a munkahelyi elbocsĂĄtĂĄsok, a vĂĄrosi lakossĂĄg arĂĄnyainak megvĂĄltoztatĂĄsa. [NĂŠpĂşjsĂĄg, mĂĄrc. 20.] 1994. november 23.
A m. egyhĂĄzak Ăśkumenikus istentiszteletet tartottak a kolozsvĂĄri Szent MihĂĄly-templomban, ahol az elmĂşlt 75 ĂŠv tĂśmeggyilkossĂĄgainak ĂĄldozataira ĂŠs az elhurcolt, kitelepĂtett ĂĄrtatlanokra emlĂŠkeztek. Csetri Elek tĂśrtĂŠnĂŠsz hangsĂşlyozta: a politikamentes tĂśrtĂŠnetĂrĂĄs feladata a tudomĂĄnyos szĂĄmbavĂŠtel. [RMSz, nov. 26.]
Virgil MÄgureanu a parlament kĂŠt hĂĄzĂĄnak egyĂźttes ĂźlĂŠsĂŠn a ro. ĂĄllamot fenyegetĹ veszĂŠlykĂŠnt beszĂŠlt a szeparatizmusrĂłl: âRo. terĂźletĂŠn egyes szĂŠlsĹsĂŠges csoportosulĂĄsokâ autonĂłmiĂĄt sĂźrgetnek. A magyarellenes hangulatkeltĂŠs ellen az RMDSz 3 szenĂĄtora ĂŠs egy kĂŠpviselĹje is tiltakozott. [SzabadsĂĄg, nov. 25.]
Nicolae Andronic, Moldova KĂśztĂĄrsasĂĄg parlamenti elnĂśke Ăśsszegezte a moldovai helyzetet: a fĂźggetlensĂŠg kikiĂĄltĂĄsa Ăłta (→ 1991.08.27) a ro. kormĂĄny tetemes Ăśsszegekkel tĂĄmogatja az unionista sajtĂłt. âA Ro. vezetĹsĂŠg tehĂĄt Nagy-RomĂĄnia ĂĄlmĂĄnak rabja.â [MN, nov. 23.] 1995. ĂĄprilis 20.
A PLâ93 vezetĹi fogadtĂĄk az EĂśrsi MĂĄtyĂĄs vezette SzDSz-kĂźldĂśttsĂŠget. A PLâ93 kivĂĄlt a CDR-bĹl ĂŠs Ăşj kapcsolatokat ĂŠpĂt ki a konvenciĂłbĂłl ugyancsak tĂĄvozott szocdem pĂĄrttal (PSDR), az RMDSz-szel ĂŠs a Petre Roman vezette PD-vel. [RMSz, ĂĄpr. 20.] (→ 1995.02.25, 1995.03.22)
Az SzDSz kĂźldĂśttsĂŠge Bukarestben leszĂśgezte: nem tĂĄmogatja az etnikai alapĂş terĂźleti autonĂłmia gondolatĂĄt, amely a szeparatizmus gyanĂşjĂĄt kelti. [MH, ĂĄpr. 20.]
KĂśzlemĂŠnyben fejtette ki ĂĄllĂĄspontjĂĄt a m.âro. alapszerzĹdĂŠsrĹl a PAC. SzerintĂźk az ET 1201-es ajĂĄnlĂĄsa jogilag ĂŠrvĂŠnytelen ĂŠs elavult. Nem lehet elfogadni a terĂźleti ĂŠs nyelvi autonĂłmiĂĄt. [MH, ĂĄpr. 22.]
Mircea Snegur, moldovai elnĂśk, budapesti lĂĄtogatĂĄsĂĄn elmondta, hogy OroszorszĂĄggal 1994 oktĂłberĂŠben megĂĄllapodtak a 14. hadsereg 3 ĂŠven belĂźli kivonĂĄsĂĄrĂłl, ezt a moldovai parlament mĂĄr ratifikĂĄlta, az orosz mĂŠg nem. [RMSz, ĂĄpr. 22.]1995. jĂşnius 12.
Ăjabb Ăśt ĂŠvre GĂśncz ĂrpĂĄdot vĂĄlasztotta kĂśztĂĄrsasĂĄgi elnĂśkkĂŠ az OrszĂĄggyĹąlĂŠs.
A bukaresti rĂĄdiĂłban egy magas rangĂş katonatiszt kifejtette: mivel a nemzetbiztonsĂĄgi tĂśrvĂŠny lehetĹvĂŠ teszi, elkĂŠpzelhetĹ, hogy a hadsereg fellĂŠpjen a âszeparatista tĂśrekvĂŠsek ellenâ. [ĂM, jĂşn. 12.]
Az ellenzĂŠki pĂĄrtok felszĂłlĂtottĂĄk a kormĂĄnyt, hogy jĂşnius vĂŠgĂŠig Ro. nyĂşjtsa be csatlakozĂĄsi kĂŠrelmĂŠt az EU-hoz, ĂŠs a legrĂśvidebb idĹn belĂźl kĂśsse meg szomszĂŠdaival az alapszerzĹdĂŠst. MeleĹcanu szerint a sĂźrgetĂŠs tĂĄrgytalan, mert a kormĂĄny ilyen irĂĄnyĂş politikĂĄt folytat ĂŠs ĂŠrtelmetlen dolog hatĂĄridĹket kitĹązni. [RMSz, jĂşn. 14.]1995. augusztus 30.
Max van der Stoel Sorin Ionescu oktatĂĄsĂźgyi ĂĄllamtitkĂĄrral tĂĄrgyalt a tĂśrvĂŠnyrĹl, de utĂĄna nem nyilatkozott a sajtĂłnak. [RMSz, szept. 1.] (→ 1995.09.06)
Iliescu olyan dokumentum alĂĄĂrĂĄsĂĄra szĂłlĂtott fel, amely kimondanĂĄ a Mo. ĂŠs Ro. kĂśzĂśtti tĂśrtĂŠnelmi megbĂŠkĂŠlĂŠs tĂŠnyĂŠt. ElĂtĂŠlĹen szĂłlt azokrĂłl az erĹkrĹl, amelyek bĂĄtorĂtjĂĄk a terĂźleti szeparatizmust, az etnikai elvĹą autonĂłmia ĂŠs a kollektĂv jogok gondolatĂĄba burkolva hamis bĹąntudatba sodorjĂĄk szomszĂŠdaikat. KĂŠrte, hogy âbizonyos magyarorszĂĄgi poltikai erĹk mondjanak le a h. t. m. kisebbsĂŠgek irĂĄnyĂtĂĄsĂĄrĂłl, prĂłkĂĄtori szerepĂźkrĹlâ. Figyelmeztetett: a m. kisebbsĂŠg jogai nem kĂŠpezhetik vita tĂĄrgyĂĄt âmĂŠg MagyarorszĂĄggal semâ. FelszĂłlĂtotta a m. felet: Ărjanak alĂĄ politikai dokumentumot, leszĂśgezve, hogy Ăşj alapokra helyezik a kapcsolatokat. Ezt a nyilatkozatot jogi dokumentum is kĂsĂŠrheti, amelyekben helyet kaphatnĂĄnak az etnikai kisebbsĂŠgekkel szembeni bĂĄnĂĄsmĂłd normĂĄi. [RMSz, szept. 1.] (→ 1995.09.02, 1995.09.13, 1995.12.15) 1995. november 22.
Frunda GyĂśrgy fĂślkereste Traian Chebeleu elnĂśki szĂłvivĹt, hogy Iliescu elnĂśk kĂśzbenjĂĄrĂĄsĂĄt kĂŠrje a marosvĂĄsĂĄrhelyi esemĂŠnyek miatt elĂtĂŠlt CseresznyĂŠs PĂĄl ĂŠs a zetelaki rendĹrgyilkossĂĄg miatt elĂtĂŠlt ĂŠs emigrĂĄciĂłba kĂŠnyszerĂźlt hĂŠt szemĂŠly (BĂrĂł MĂĄrton, Boros Lajos, Gergely BalĂĄzs, Gergely LĂĄszlĂł, JakĂłcs SĂĄndor, PĂŠter JĂłzsef, SzabĂł SĂĄndor) kegyelmi kĂŠrvĂŠnye ĂźgyĂŠben. [TĂĄj., nov. 22.]
CsapĂł I. JĂłzsef nemzetkĂśzi dokumentumokra hivatkozva utasĂtotta vissza az SRI azon ĂĄllĂtĂĄst, amely az autonĂłmia-tĂśrekvĂŠseket szeparatistĂĄnak minĹsĂtette. [TĂĄj., nov. 23.]1996. mĂĄrcius 16.
Bukarestben nemzetkĂśzi konferenciĂĄt tartottak a megbĂŠkĂŠlĂŠs ĂźgyĂŠrĹl. Mircea MaliĹŁa akadĂŠmikus ismertette a ro.âm. megbĂŠkĂŠlĂŠsre kidolgozott koncepciĂłjĂĄt. Szerinte az etnikai alapon szervezĹdĹ pĂĄrtok zavarĂł tĂŠnyezĹt jelentenek, mert âszeparatista jelszavakkal, az abszurd kisebbsĂŠgi szervezeti elemek szorgalmazĂĄsĂĄvalâ veszĂŠlyeztetik az ĂĄllamkĂśzi megbĂŠkĂŠlĂŠst. SzĂĄsz ZoltĂĄn (MTA) emlĂŠkeztette a ro. tudĂłst, hogy a 19. szĂĄzad vĂŠgĂŠn Mo.-n is volt Ro. Nemzeti PĂĄrt, amely politikai tĂĄrgyalĂĄsokat folytatott a m. kormĂĄnnyal. [MH, mĂĄrc. 22.]
T. MeleĹcanu az MTI tudĂłsĂtĂłjĂĄnak elmondta, hogy az alapszerzĹdĂŠst illetĹen eltĂŠrĂŠs van a kĂŠt fĂŠl felfogĂĄsĂĄban. A ro. fĂŠl Ăşgy tekinti, hogy a szerzĹdĂŠs a jelenlegi helyzetet rĂśgzĂti, ezzel szemben a m. partner olyan normĂĄkat akar beiktatni, amelyeket ezutĂĄn kellene a megvalĂłsĂtani, ez pedig â vĂŠlte a ro. kĂźlĂźgymin. â kivitelezhetetlen. [RMSz, mĂĄrc. 19.]
LĂĄbody LĂĄszlĂł (HTMH) szerint a Fidesz â azzal, hogy egy meghatĂĄrozott politikai irĂĄnyzathoz tartozĂł szemĂŠlyt, SzĹcs GĂŠzĂĄt jelĂślte (→ 1996.03.05) a HungĂĄria TelevĂziĂłt ellenĹrzĹ kuratĂłriumba â beavatkozott az erdĂŠlyi magyarsĂĄg belĂźgyeibe. [BN, mĂĄrc. 16.] (→ 1996.03.07)
Florin RÄdulescu-BoticÄ, az ET Parlamenti KĂśzgyĹąlĂŠsĂŠn rĂŠsztvevĹ ro. kĂźldĂśttsĂŠg vezetĹje elmondta, hogy elkĂŠszĂźlt egy kisebbsĂŠgi problĂŠmĂĄkkal foglalkozĂł ajĂĄnlĂĄstervezet, amelyet a kĂśzeljĂśvĹben terjesztenek az ET elĂŠ. A dokumentum a ro. diplomĂĄcia irĂĄnyelveinek megfelelĹen az etnikumok jogĂĄllĂĄsĂĄt fĹleg az ĂĄllamhatalommal fenntartott kapcsolatok javĂtĂĄsa rĂŠvĂŠn tartja megoldhatĂłnak. Az indĂtvĂĄny nagyobb hangsĂşlyt helyez az ĂĄllam irĂĄnti lojalitĂĄsra; minden kisebbsĂŠginek kĂśtelessĂŠge lenne az ĂĄllam nyelvĂŠnek elsajĂĄtĂtĂĄsa ĂŠs hasznĂĄlata. [BN, mĂĄrc. 16.] 1996. jĂşnius 19.
Frunda GyĂśrgy elmondta: az RMDSz elkĂŠszĂtette kommentĂĄrjĂĄt ahhoz a jelentĂŠshez, amelyet az ET raportĹrei kĂŠszĂtettek Ro.-rĂłl; ebben a kommentĂĄrban az RMDSz a kormĂĄny kĂŠtszĂnĹą magatartĂĄsĂĄt nehezmĂŠnyezi, amire az 1201-es ajĂĄnlĂĄs kĂśrĂźli huzavona a legjobb pĂŠlda. [TĂĄj., jĂşn. 21.]
Az MVSz (ĂśnmeghatĂĄrozĂĄsa szerint: az ĂśsszmagyarsĂĄg pĂĄrtok feletti ĂŠrdekvĂŠdelmi szĂśvetsĂŠge) vilĂĄgtalĂĄlkozĂłjĂĄnak (→ 1996.06.16) zĂĄrĂłnyilatkozata megĂĄllapĂtotta: megrekedtek a h. t. magyarok emberjogi kĂźzdelmei; aggasztĂł jelei vannak a nemzetĂĄllami sovĂŠn tĂźrelmetlensĂŠgnek, az etnikai arĂĄnyok tudatos megbontĂĄsĂĄnak, a mohĂł asszimilĂĄciĂłs tĂśrekvĂŠseknek â mindezek ellen a vilĂĄgtalĂĄlkozĂł rĂŠsztvevĹi erĂŠlyesen tiltakoznak. A kongresszus kimondta az egysĂŠges m. nemzet kialakĂtĂĄsĂĄnak szĂźksĂŠgessĂŠgĂŠt, ennek ĂŠrdekĂŠben olyan kapcsolat- ĂŠs intĂŠzmĂŠnyrendszert kell teremteni, amely kifejezi a 3 rĂŠszre tagolt magyarsĂĄg helyzetĂŠt ĂŠs ĂŠrdekeit, kialakĂtva a kĂĄrpĂĄt-medencei m. kultĂşra kĂśzĂśs intĂŠzmĂŠnyeit ĂŠs szĂśvetsĂŠgeit. [RMSz, jĂşn. 21.]
Az RMGE vezetĹsĂŠge kĂŠtnapos kihelyezett ĂźlĂŠst tartott SzilĂĄgysomlyĂłn, ahova mezĹgazdasĂĄgi nĂŠpfĹiskola beindĂtĂĄsĂĄt tervezik. [RMSz, jĂşn. 19.]
Csapody MiklĂłs (MDF) Horn GyulĂĄnak a vilĂĄgtalĂĄlkozĂłn elhangzott szavaira (âa h. t. magyarok tegyĂŠk vilĂĄgossĂĄ: az autonĂłmiĂĄra irĂĄnyulĂł tĂśrekvĂŠsĂźk nem szeparatizmust, nem elszakadĂĄst, nem terĂźleti igĂŠnyeket jelent, hanem az eurĂłpai normĂĄkkal, kĂśvetelmĂŠnyekkel Ăśsszhangban ĂĄllĂł autonĂłmia megteremtĂŠsĂŠtâ) kĂŠrt bĹvebb magyarĂĄzatot. Ha a kormĂĄnyfĹ ismernĂŠ ezeket a koncepciĂłkat, akkor nem kĂŠrne ilyesmit. [ĂM, jĂşn. 19.] 1997. jĂşnius 11.
Ion Iliescu kifejtette, hogy ErdĂŠlyben âszeparatista tendenciĂĄk mutatkoznak, amelyek valĂłs veszĂŠlyt jelentenek a ro. ĂĄllam egysĂŠgĂŠre nĂŠzveâ. [MN, jĂşn. 11.]
Tempfli JĂłzsef szerint a pĂĄpa lĂĄtogatĂĄsĂĄnak feltĂŠtele, hogy az ortodoxok ĂŠs a gĂśr. kat. egyhĂĄz rendezze a fennĂĄllĂł nĂŠzeteltĂŠrĂŠsĂŠket ĂŠs az ĂĄllam adja vissza az elkobzott egyhĂĄzi ingatlanokat. [BN, jĂşn. 11.]1997. november 7.
Ion Iliescu vĂĄltozatlanul veszĂŠlyes alakulatnak tartja az RMDSz-t; mĂĄr 1990-ben szeparatizmusnak tartotta az ĂśnĂĄllĂł m. iskolĂĄk megteremtĂŠsĂŠt. [BL, nov. 7.]