ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 14 találat
lapozás: 1-14
Tárgymutató:
románellenesség (állítólagos akciók és atrocitások)
1990. március 27.
A szászrégeni Frăţia Românească szervezetnek a – székelyföldi románellenes akciókról szóló – híreszteléseit Ardeleanu Gavril ezredes, a Belügymin. Kovászna megyei vezetője cáfolta. 1990. június 15.
A Valóság riportja újabb fejleményeket közölt az 1989. dec. 22-i népharag megnyilvánulásairól és az azóta indult magyarellenes kampányról. Carolina Ilica cikkét kritizálja, rámutatva, hogy a Székelyföldön m. rendőrökkel is elbántak, Oroszhegyen pedig csak azzal a rendőrrel végeztek, aki rászolgált, a másikat nem bántották, tehát a lincselések nem román-, hanem rendőrellenesek voltak. 1990. október 4.
A szenátus határozata értelmében a székelyföldi vonatokon rendőrségi és katonai járőrök tartanak ellenőrzést, azzal a mondvacsinált ürüggyel, hogy megvédjék a ro. utasokat a helybeli lakosok atrocitásaival szemben. (→ 1990.10.18) 1991. április 4.
Iliescu elnök, Gorbacsov meghívására Moszkvába utazott. Kétnapos útja során találkozott Borisz Jelcin parlamenti elnökkel és aláírta az új szovjet–ro. államközi szerződést (→ 1991.03.22, 1991.06.13).
A Háromszék riportja adalékokat szolgáltatott az ún. Agache-ügyhöz. Aurel Agache Kézdivásárhelyen volt milicista tiszt, s 1989 decemberében a népharag áldozatává vált. Halálát a ro. sajtó és a bíróság románellenes megnyilvánulásként állította be, holott a város számos lakosa bizonyította, hogy zsarolással, veréssel ékszert és pénzt csikart ki az emberektől. [Bővebben lásd: Háromszék, 1990. jan. 5., febr. 3., márc. 15., ápr. 4.] (→ 1991.11.26) 1991. május 12.
Kolozsvári értekezletén a VR románellenesnek minősítette az Okt. és Kulturális Min. döntését, amellyel egyenértékűnek ismerte el a magyarországi diplomákat. (→ 1991.01.30)1991. december 10.
A tárgyalások során a ro. partner azt akarta, hogy „válasszuk el az itteni magyarsággal összefüggő kérdéseket a kapcsolatok egyéb területeitől. Mi ezzel nem tudunk egyetérteni.”– jelentette ki Horn Gyula egy interjúban. A Har–Kov-jelentés nacionalista tálalása kapcsán arra kérte a partnereket, mondják meg, mikor került sor a m. parlamentben románellenes kirohanásra vagy a határrevíziós szándék kinyilvánítására. Egyetlen ilyen példát sem tudtak felhozni. [RMSz, dec. 10.] 1992. február 12.
A parlament két házának együttes ülésén elfogadták a Har–Kov-jelentést (→ 1991.10.17). Ioan Gavra, PUNR-képviselő javasolta: vizsgálják ki a szélsőséges m. csoportok románellenes cselekedeteit, az elüldözöttek pedig részesüljenek kárpótlásban. Az RMDSz parlamenti csoportja nevében Tokay György kifejtette, hogy a jelentés alkotmányellenes és diszkriminatív. A jelentés nem más, mint ellenőrizetlen vélemények halmaza. Az RMDSz parlamenti csoportja közleményben tiltakozott a határozat ellen, mert ebben a magyarságot kollektív bűnösként akarják a vádlottak padjára ültetni. Diszkriminatív és manipulatív az a döntés, hogy csak két megyében folytattak vizsgálatot. Tiltakoztak az ellen is, hogy többségi határozattal megakadályozták az RMDSz ellenvéleményének a parlament elé terjesztését. [RMSz, febr. 15.] 1992. november 1.
Konferenciát rendezett Marosvásárhelyen a PEL, a Nemzetközi Helsinki Föderáció, a Ro. Helsinki Bizottság és a Heinrich Böll Alapítvány a kölcsönös megértésről és kulturális együttműködésről. Ez újabb alkalom volt az RTV számára, hogy elferdítve mutasson be valamit: azt jelentették, hogy románellenes nyilatkozatok hangzottak el, de a rendezők tiltakozásának már nem adott hangot. [Népújság, nov. 3.; RMSz, nov. 5.] 1995. február 13.
A képviselőház elfogadta a Petre Ţurlea képviselő RMDSz-ellenes indítványát is magába foglaló napirendet; ennek alapján vitát kezdtek az RMDSz-t elítélő szövegtervezetről. [Szabadság, febr. 14.] A vitában Antal István cáfolta, hogy Székelyudvarhelyen, az Orbán Balázs-szobor avatásakor (→ 1995.02.04) románellenes megnyilatkozásokra került volna sor. Varga Attila a szövetség autonómia-koncepciójáról beszélt és cáfolta azt, hogy az RMDSz etnikai alapú regionális autonómiáért küzd. Borbély László kifejtette: nem lehet nemzetállamról beszélni egy olyan országban, ahol 15 kisebbség él és a lakosság 10%-át alkotják. [Szabadság, febr. 14.] – Tömény nacionalizmus és intolerancia uralta a helyzetet. Adrian Năstase igennel szavazott a nyilatkozatra, a parasztpártiak pedig ellene. [OrEx, febr. 22.] (→ 1995.02.16) 1995. november 1.
T. Chebeleu elnöki szóvivő szélsőséges fellépéssel vádolta meg Tőkés Lászlót: „Tőkésnek nincs hitele ahhoz, hogy a m.–ro. megbékélésre javaslatot tegyen.” Az utóbbi néhány évben a püspök románellenes magatartást tanúsított, hazugságokat terjesztett külföldön a m. nemzetiség állítólagos kétségbeejtő helyzetéről, valamint az asszimilációról és az ún. etnikai tisztogatásról. – Hasonló hangnemben nyilatkozott Mircea Geoană külügyi szóvivő is, aki azt bizonygatta, hogy a Tőkés és „más szélsőséges vezetők” téziseiben szereplő etnikai alapú autonómiát európai szinten egyértelműen visszautasítják. [RMSz, nov. 3.] (→ 1995.11.15)
Kovács László az Európai Integrációs Ügyek Biz. ülésén ismertette a m. elképzelést a m.–ro. megbékélési folyamatról; 4 dokumentumra épülne, az alapszerződésre, a francia–német mintára meghonosodó találkozási rendszerre, a kisebbségi kódex helyett viszont jogi normák rögzítése szükséges, a negyedik lenne a politikai nyilatkozat. [MH, nov. 2.]
Gh. Funar Avram Iancu sírjánál sorolta föl a történelmi megbékélést illető feltételeit: Mo. ismerje el a trianoni szerződést, kérjen bocsánatot a m. hatóságok 1940–44 között elkövetett kilengéseiért; többé ne avatkozzon Ro. belügyeibe, mondjon le az 1201-es ajánlásról, ismerje el a Hargita és Kovászna megye területén létrehozandó Avram Iancu megyét; Ro. pedig tiltsa be a fasiszta típusú RMDSz-t. [ÚM, nov. 2.] 1996. február 10.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő szerint az állam elnöke nem fog válaszolni Tőkés László levelére (→ 1996.01.16), mert a püspöknek „nincs morális alapja megbékélési javaslatok előterjesztésére, miután állandóan románellenes magatartást tanúsít”. [Szabadság, febr. 10.]
Mircea Geoană, Ro. új nagykövete átadta megbízólevelét Bill Clintonnak. Az amerikai elnök a fogadáson elmondta, hogy az AEÁ továbbra is segíteni fog Ro.-nak az integrálódásban. Ennek érdekében viszont az országnak is bizonyítania kell demokratikus intézményei megszilárdítása, az emberi jogok tiszteletben tartása és a gazdasági reformok terén. [Szabadság, febr. 10.]1999. február 2.
Rosszhiszeműen fogadta a közvélemény Frunda György szenátornak azt a javaslatát, amely az európai kisebbségek jogainak tiszteletben tartását vizsgáló ad hoc-bizottság létrehozását célozta. A pártok tiltakoztak és Ro. monitorizálásának felújításán való mesterkedéssel vádolják az RMDSz-t. Ennek kapcsán Frunda elmondta: a javaslatot még szeptemberben tette, de csak most került sorra. A bizottság létrehozása nem románellenes és nem célozza a monitorizálás újraindítását; a testület felleltározná az országok kisebbségi problémáit és kötelezné a tagországokat, hogy aláírják és ratifikálják a Kisebbségi Keretegyezményt és a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. [Szabadság, febr. 2.]
Az 1998-as év szomorú rekordjai: az ipari termelés 17%-kal csökkent, az infláció 40,6%-kal nőtt, a munkanélküliség 10,6% lett. [Sajtóf., febr. 2.] – Az össztermelés 5,5%-kal csökkent; az országnak 1999-ben 2,8 milliárd $ adósságot kell törlesztenie. [Szabadság, febr. 10.] 1999. október 6.
Aradon a vértanú tábornokok kivégzésének 150. évfordulójára emlékező szertartást a minorita templomban tartották. Az ökumenikus istentiszeteleten Erdély 8 magyar püspöke emlékezett a vértanúkra. A templom előtt a PRM hívei (mintegy száz fő) nacionalista jelszavakat skandáltak. – A megyei prefektus bejelentette, hogy az emlékpark alapkőletétele bizonytalan időre elmarad, a terület tulajdonjogának tisztázatlansága miatt. [RMSz, okt. 7.] – Az obeliszknél tartott délutáni ünnepségeket ugyanaz a tömeg zavarta meg, amely délelőtt a főtéren hangoskodott. A nacionalista tüntetést nem jelentették be, és a rendőrség sem lépett fel határozottan a hangoskodók ellen, akik elmondták, hogy fejenként 150 ezer lejt és ingyen pálinkát kaptak a ’fellépésért’. [Népújság, okt. 8.]
Ion Iliescu sajtóértekezleten jelentette be: telefonon közölte Radu Vasiléval, hogy nem helyesli az aradi emlékmű felavatását; szerinte ez románellenes gesztus és súlyos pol. kérdés. [Szabadság, okt. 6.]
A kolozsvári Ref. Kollégium Farkas utcai épülete visszakerült az egyház tulajdonába, de a tanügy még nem gondoskodott az ottani osztályok elköltöztetéséről. [Szabadság, okt. 6.]2004. augusztus 5.
A kormánypárt által szervezett Marosfői Nyári Szabadegyetem résztvevői nyilatkozatban fejezték ki aggodalmukat a románokat érő ’agresszív asszimilációs folyamatok’ miatt; meglátásuk szerint ezek a folyamatok a Balkánon élő őshonos ro. közösségeket, a székely megyékben élő nemzettársaikat és a moldvai katolikusokat veszélyeztetik. [HN, aug. 5.]
Gyergyószentmiklós mellett megnyitották az EKE 13. vándortáborát. [HN, aug. 5.]
lapozás: 1-14