ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 10 találat
lapozás: 1-10
Tárgymutató:
autonómia, regionális
1994. augusztus 11.
Markó Béla kifejtette: regionális autonómián azt érti: ahol a magyarság tömbben él, rendelkezzék külön státussal, pl. hivatalosan is használhassa anyanyelvét. – Ioan Mânzatu szerint az autonóm m. körzet „sztálinista diverzió”; Ion Diaconescu (PNTCD) szerint a kisebbségeknek a nemzetközi dokumentumokba foglalt minden jogot meg kell adni, de az autonóm terület megadásáról szó sem lehet. [MN, aug. 11.]1994. október 26.
Oliviu Gherman, szenátusi házelnök szerint hiba volt az RMDSz létrehozása. Ez ugyanis megteremtette a „monolitikus követelési struktúrát”. A ro. pártoknak ki kell dolgozniuk a „válaszstratégiát az RMDSz olyannyira összehangolt akcióira”. [Népújság, okt. 26.] (→ 1994.11.01)
A hadsereg napja alkalmával ismét felszínre került Mircea Pascu korábbi kijelentése (→ 1994.09.15). Gh. Tinca védelmi min. sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta Pascu kijelentését. [Népszabadság, okt. 26.] – A Ziua szerint viszont a ro. katonai doktrína értelmében a hadsereg ma is beavatkozhat utcai konfliktusokba. [Népszava, okt. 27.]
Az európai normák sajnos nem tartalmazzák a kollektív jogok fogalmát – mondta Tabajdi Csaba. – Az RMDSz-nek az alapszerződéssel kapcsolatos dokumentuma konstruktív és realista, azonban néhány dolog nem eléggé tisztázott: ilyen a regionális autonómia. A m. kormány támogatja a kulturális és közigazgatási autonómiát. [RMSz, okt. 26.]
Az új kisebbségi koncepció értelmében azokat a területeket kell menedzselni, amelyektől remélhető, hogy a kisebbségeknek a szülőföldjükön teremtenek egzisztenciát – jelentette ki Törzsök Erika. – A kisebbség nincs olyan helyzetben, hogy politikai hatalmát gazdasági hatalommá mentse át. Olyan gazdaságfejlesztési hitel- és garanciaalapot kell létrehozni Mo.-n, amely a h. t. m. vállalkozók számára teremt lehetőséget saját vállalkozások nagyobb biztonsággal történő indításához. [EN, okt. 26.] 1995. február 13.
A képviselőház elfogadta a Petre Ţurlea képviselő RMDSz-ellenes indítványát is magába foglaló napirendet; ennek alapján vitát kezdtek az RMDSz-t elítélő szövegtervezetről. [Szabadság, febr. 14.] A vitában Antal István cáfolta, hogy Székelyudvarhelyen, az Orbán Balázs-szobor avatásakor (→ 1995.02.04) románellenes megnyilatkozásokra került volna sor. Varga Attila a szövetség autonómia-koncepciójáról beszélt és cáfolta azt, hogy az RMDSz etnikai alapú regionális autonómiáért küzd. Borbély László kifejtette: nem lehet nemzetállamról beszélni egy olyan országban, ahol 15 kisebbség él és a lakosság 10%-át alkotják. [Szabadság, febr. 14.] – Tömény nacionalizmus és intolerancia uralta a helyzetet. Adrian Năstase igennel szavazott a nyilatkozatra, a parasztpártiak pedig ellene. [OrEx, febr. 22.] (→ 1995.02.16) 1995. november 2.
Az RMDSz sajtóértekezletén – Tőkés László megbékélési javaslatáról szólva – Markó Béla elfogadhatatlannak tartotta, hogy az elnöki szóvivő nem a javaslatot méltatta (→ 1995.11.01), hanem a javaslattevő személyét minősítette, igen vitatható módon. Chebeleu abból indult ki, hogy a kisebbségi kérdés megoldottnak tekinthető, tehát nincs szükség garanciákra. A szövetség Tőkéssel együtt vallja, hogy a megbékélés csak a kisebbségi kérdés megoldása révén lehetséges. – Tokay György elmondta: a szakbizottság elvetette az etnikai alapú pártok betiltására vonatkozó módosító indítványt, amelyet a PRM és a PUNR terjesztett elő. A tanügyi törvény 3 hónap után megbukott, a társadalmi realitás igazolta az RMDSz fenntartásait. – Seres Dénes a helyhatósági törvény módosításának lassú üteméről szólt és arról, hogy szükség van a helyi és regionális önkormányzatok európai chartájának ratifikálására. [Táj., nov. 2.]
A képviselőházban elfogadták a tanügyi törvény néhány módosítását: csökkentették a pótvizsgadíjakat és növelték a diákok arányát az egyetemi szenátusban. [RMSz, nov. 4.]1995. november 10.
Budapesten nemzetközi konferenciát tartottak Kisebbség, érdekérvényesítés, önkormányzatiság, autonómiaformák címmel. – Tabajdi Csaba, az MH pol. államtitkára kifejtette: egyes államokban démonként kezelik a kisebbségek autonómiatörekvéseit, ám a kollektív jogok és az autonómia kérdésében a félelmek alaptalanok. – Markó Béla ismertette az RMDSz koncepcióját. Ro.-ban 75 esztendeje folyik a magyarság asszimilálása, ez oda vezetett, hogy számos régió és település etnikai összetétele alapvetően megváltozott. A szövetség 3 formát kíván egymásba építeni: „a kulturális autonómia gyakorlásához szükséges személyi elvű autonómiát, a sajátos státusú helyi önkormányzatokat és a regionális vagy területi autonómiát”. [ÚM, nov. 10.; RMSz, nov. 23.] 1996. március 4.
Sütő András Egy viharos ügy végkifejlete címmel összegezte az NTA ügyét (→ 1993.10.20, 1993.10.31, 1994.04.20, 1994.04.30, 1995.01.13), amelyet alapítói kérésére a budapesti főügyészség – 1995. nov. 14-én hozott ítéletével – megszüntetett. A hírlap, Sütő cikke mellett Ábrahám Dezső írását is közölte. [Népújság, márc. 4.] – (Az NTA-, Ábrahám Dezső- és Szőcs Géza-ügy további fejleményeit lásd még: Népszabadság, 1995. ápr. 19. és 1996. márc. 6.; MH, márc. 6., márc. 29.; Népszava, márc. 8.; RMSz, márc. 16., márc. 30., ápr. 11., ápr. 13., ápr. 18., ápr. 20., ápr. 27., máj. 7.; Szabadság, márc. 18.; EN, márc. 27., ápr. 3., ápr. 10.; EurId, 8. sz.) (→ 1996.03.19)
Gabriel Ţepelea, a PNTCD alelnöke sajtóértekezletén kifejtette: a párt nem támogatja az RMDSz személyi elvű autonómiáját, mert az szerinte regionális és etnikai autonómiát, kollektív jogokat jelent. [RMSz, márc. 6.]
Belgrádban a ro. és a jugoszláv külügyi szakértők véglegesítették az alapszerződés szövegét, amelyet a végső simítások után külügyminisztériumi szinten fognak ellenjegyezni. [RMSz, márc. 4.] – Az ukrán–ro. alapszerződés is kész van 99%-ban; ezzel kapcsolatban Bukarest abba is beleegyezett, hogy a határkérdéssel foglalkozó cikkelyt külön vitassák meg. [MH, márc. 4.]
A kárpátaljai m. kisebbség sorsáról írt cikket Sylvester Lajos: a 2. világháború után az ottaniakat szétszórták a Szovjetunió több városába (pl. Alma-Ata, Tallinn, Riga, Kijev), ma azonban sikerült megszerezniük néhány jogot: szabad az anyanyelvhasználat, a feliratozás két- vagy háromnyelvű, énekeiket szabadon énekelhetik. [Háromszék, márc. 4.]
A párttörvény által bevezetett korlátozás (→ 1996.03.01) véget vet számos kis párt létének (RMKgP, RMKdP), de minden rosszban van egy kis jó is: a törvény tárgyalásakor, a képviselőházban zöld utat kaptak az etnikai alapon szerveződő pártok. [Szabadság, márc. 6.] (→ 1996.03.19) 1999. február 27.
Sabin Ghermant – a PUNR, a PRM és a PDSR feljelentése alapján – a kolozsvári ügyészségre idézték hazaárulás és az alkotmányos rend veszélyeztetése vádjával. A tárgyalást követő sajtótájékoztatón Gherman emlékeztetett arra, hogy a maastrichti egyezmény előírja: a szubszidiaritás és a regionális autonómia elve az EU-ba való belépés kötelező feltétele. [RMSz, febr. 27.]
Az SzKT munkálatai előtt Kónya-Hamar Sándor elmondta: az alsócsernátoni dokumentumok mindmáig az SzKT asztalán hevernek; a belső választások kérdésköre még nem tisztázott: jobb lenne, ha nemcsak a szigorúan vett RMDSz-tagok, hanem az egész erdélyi magyarság szavazhatna. [Szabadság, febr. 27.]2003. szeptember 11.
Kétórás tárgyalás zajlott le Markó Béla és Adrian Năstase között az aradi szobor ügyében. Năstase egy tervvel, a megbékélési parkkal állt elő, amelyet – állítása szerint – még a hónap folyamán föl lehetne állítani. [Krónika, szept. 11.]
Temesvári sajtótájékoztatóján tk. az EMNT létrehozását célzó folyamatról beszélt Toró T. Tibor. Eszerint a szórványmagyarság számára az elérendő cél a kulturális autonómia, a tömbmagyarság számára pedig a regionális autonómia lenne. [RMSz, szept. 11.] 2003. december 2.
Adrian Năstase az EMNT-ről: Ro.-ban csak az alkotmánynak megfelelő struktúrákat lehet létrehozni. [Szabadság, dec. 2.]
Év végén megszüntetik a Szabad Európa Rádió ro. adását (a m. adást már a kilenvenes években felszámolták). Az indoklás szerint oly mértékben előrehaladt a demokratizálási folyamat, hogy már nincs szükség erre az adásra. [Szabadság, dec. 2.] (→ 2004.01.10)
A ro. kormány jóváhagyta a módosított kedvezménytörvény alkalmazásáról szóló kétoldalú megállapodást. [SzFÚ, dec. 2.]
Ion Iliescu jelenlétében letették az aradi Nagy Egyesülés Emlékműve alapkövét. [NyJ, dec. 2.]
2007-re 75 ezer katonára és 15 ezer civil alkalmazottra csökkentik a hadsereg állományát – közölte a hadsereg vezérkari főnöke. Jelenleg a hadsereg 130 ezer katonát és alkalmazottat számlál. [UH, dec. 2.]
Varga Attila sajnálatosnak tartja, hogy az új alkotmánnyal nem sikerült bevezetni az RMDSz javaslatát – miszerint megszüntették volna a prefektusi státust –, de mégis történt egy apró lépés: pontosítják a funkció hatáskörét, az alaptörvény kimondja, hogy nincs alá- és fölérendeltségi viszony a prefektus és az önkormányzatok között. [Szabadság, dec. 2.]
Gyér részvétel mellett választották meg az EMNT alakuló ülésére delegált Kolozs megyei küldötteket. Az ülést vezető Mátis Jenő elmondta: a kezdeti szakaszban az EMNT hatásköre lesz megjeleníteni és képviselni a m. nemzeti közösség autonómiatörekvéseit, közvitára bocsátani, véglegesíteni és elfogadni a személyi elvű regionális autonómia hatásköreit, jogköreit és intézményeit. [Szabadság, dec. 2.]
Miskolcon tartották a Kárpát-medencei m. professzorok újabb találkozóját. [Népújság, dec. 2.] 2004. február 3.
2003-ban 18 ezernél is több ro. állampolgárt toloncoltak vissza a világ különböző országaiból. Mo. (7000 személy) után a sorrend: Németország, Olaszország, Franciaország. – Ro.-ból 4100 illegálisan itt tartózkodó idegent utasítottak ki, a legtöbben Törökországból jöttek hozzánk. – Romániában 66 ezer külföldi kapott letelepedési engedélyt, Moldova (7552) és Kína (7472) vezeti a rangsort. Az országot 9900 kivándorló hagyta el, a célországok listáját Kanada, Olaszország és az AEÁ vezeti. A kivándorlók negyede felsőfokú végzettséggel rendelkezik. [EN, febr. 3.]
Tibori Szabó Zoltán szerint az MPSz kongresszusán ismét bebizonyosodott: sokakat nem az erdélyi magyarság boldogulása, hanem saját politikai karrierjük és a pénz befolyásol. [Szabadság, febr. 3.]
A Bánság regionális autonómiájáért folytatott küzdelemben Toró T. Tibor mindenekelőtt Viorel Coifan liberális politikus segítségében bízik; potenciális támogatónak számít Sabin Gherman is, bár az ő személye szálka a hatalom szemében. Smaranda Enache (aki az AP színeiben politizál) ösvényt nyithat a ro. értelmiség felé. [EN, febr. 3.]
lapozás: 1-10