ide kell egy nĂŠv
Az RMDSz tizenĂśt ĂŠve a sajtĂł tĂźkrĂŠben
talĂĄlatszĂĄm: 42 talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-20 | 21-40 | 41-42
TĂĄrgymutatĂł:
koncepciĂłs per (elfogult ĂtĂŠletek az 1990 mĂĄrc. esemĂŠnyek ĂŠs a nĂŠpharag ĂĄldozatai vĂŠlt vagy valĂłs tetteseinek, gyanĂşsĂtottjainak perĂŠben / a perek elĂtĂŠltjei / fellĂŠpĂŠs az igazsĂĄgtalanul bebĂśrtĂśnzĂśttek ĂŠrdekĂŠben)
1990. mĂĄrcius 29.
MĂŠg el sem kĂŠszĂźlt a kormĂĄnybizottsĂĄg jelentĂŠse a marosvĂĄsĂĄrhelyi esemĂŠnyekrĹl, de az ĂźgyĂŠszsĂŠg mĂĄris bĂrĂłsĂĄg elĂŠ ĂĄllĂtott hĂŠt cigĂĄnyt, csendhĂĄborĂtĂĄs ĂŠs hangoskodĂĄs vĂĄdjĂĄval. MĂĄsnap mĂĄr ĂtĂŠletet is hoztak a kirakatperben: Ăśten 3â5 hĂłnapos bĂśrtĂśnbĂźntetĂŠst kaptak, kĂŠt vĂĄdlottat munkahelyen letĂśltendĹ javĂtĂł-nevelĹ munkĂĄra ĂtĂŠltek. Az ĂĄprilis 4-ĂŠn tartott fellebbviteli tĂĄrgyalĂĄson megerĹsĂtettĂŠk az elsĹfokĂş ĂtĂŠleteket. (→ 1990.04.11)
A SzabadsĂĄg kĂśzĂślte az RMKdP programjĂĄt, melyet Podhradszky LĂĄszlĂł, ĂjvĂĄri Ferenc, Sipos GĂĄbor ĂŠs Asztalos Lajos Ărt alĂĄ. (→ 1990.04.05) 1990. ĂĄprilis 11.
Az AFDPR KovĂĄszna megyei szervezete, tiltakozĂĄsul a marosvĂĄsĂĄrhelyi kirakatper (→ 1990.03.29) ellen, melyben hĂŠt cigĂĄnyt ĂtĂŠltek el (mint az esemĂŠnyek egyedĂźli bĹąnĂśseit), az elĂtĂŠlteket a szĂśvetsĂŠg tb. tagjai kĂśzĂŠ sorolta.
Az RMSz kĂśzĂślte a SzatmĂĄr megyei rendĹrfĹnĂśkkel kĂŠszĂźlt rĂĄdiĂłinterjĂş szĂśvegĂŠt (elhangzott a MarosvĂĄsĂĄrhelyi RĂĄdiĂłban, mĂĄrc. 16-ĂĄn). A riporter azon kĂŠrdĂŠsĂŠre, hogy mit tud a nagy szĂĄmban Mo.-rĂłl ĂŠrkezett turistĂĄkrĂłl, akik mĂĄrc. 15-ĂŠn botrĂĄnyos jeleneteket rendeztek, megsĂŠrtve a ro. lakossĂĄg ĂśnĂŠrzetĂŠt, a rendĹrfĹnĂśk azt vĂĄlaszolta, hogy ilyenekrĹl nem tud, az ĂŠrkezĹ turistĂĄk szĂĄma ĂĄtlagos volt. 1991. januĂĄr 19.
KolozsvĂĄrott megtartotta elsĹ orsz. kĂśzgyĹąlĂŠsĂŠt a Bolyai TĂĄrsasĂĄg.
ElĹzetes letartĂłztatĂĄsba helyeztĂŠk CseresznyĂŠs PĂĄlt, akit a marosvĂĄsĂĄrhelyi esemĂŠnyek idejĂŠn kĂŠszĂźlt filmfelvĂŠtelek alapjĂĄn azonosĂtottak. A vĂĄd ellene: belerĂşgott a fĂśldre esett romĂĄn tĂźntetĹbe, Mihai Cofariuba. â A m. ĂĄldozatok gyilkosai tovĂĄbbra is szabadlĂĄbon vannak â hangoztatta a cikk. [RMSz, jan. 22.]. (→ 1991.10.01)1991. oktĂłber 1.
Iliescu a pĂĄrtok kĂŠpviselĹivel az Ăşj kormĂĄny megalakĂtĂĄsĂĄrĂłl tĂĄrgyalt. A pĂĄrtok szakĂŠrtĹi kormĂĄnyt javasoltak. Az Ăşj kormĂĄnyfĹ szemĂŠlyĂŠt illetĹen tĂśbb javaslat is elhangzott (kĂśztĂźk 5 tĂĄbornok neve is), vĂŠgĂźl Theodor Stolojan szemĂŠlyĂŠben egyeztek meg (fĂźggetlen szakember, korĂĄbban pĂŠnzĂźgyminiszter, 1991. mĂĄjus 14-tĹl a privatizĂĄciĂłs ĂźgynĂśksĂŠg vezetĹje). A jelen lĂŠvĹ Petre Roman kijelentette, hogy az Ăşj kormĂĄny megalakulĂĄsĂĄig hivatalban kĂvĂĄn maradni. (→ 1991.10.16)
New Yorkban Antall JĂłzsef felszĂłlalt az ENSz-kĂśzgyĹąlĂŠs ĂźlĂŠsszakĂĄn. BeszĂŠdĂŠben kiemelt hangsĂşllyal szĂłlt arrĂłl, hogy MagyarorszĂĄg nemzetkĂśzi eszkĂśzĂśkkel is kiĂĄll a magyar kisebbsĂŠgek vĂŠdelmĂŠben, az emberi ĂŠs kisebbsĂŠgi jogok megsĂŠrtĂŠse ugyanis nem kĂŠpezheti egy orszĂĄg belĂźgyĂŠt. [RMSz, okt. 3.]
A marosvĂĄsĂĄrhelyi tĂśrvĂŠnyszĂŠken megkezdĹdĂśtt CseresznyĂŠs PĂĄl ĂŠs BarabĂĄs ErnĹ pere (→ 1991.01.19). A vĂĄd ellenĂźk: gyilkossĂĄgi kĂsĂŠrlet. [NĂŠpĂşjsĂĄg, okt. 2., dec. 4.; EN, okt. 10.] (→ 1992.02.21, 1992.07.07).1992. januĂĄr 10.
TĹkĂŠs LĂĄszlĂł Tiltakozom cĂmmel nyĂlt levelet juttatott el a hazai ĂŠs kĂźlfĂśldi sajtĂłhoz. FĂślemelte a szavĂĄt KirĂĄly KĂĄrolynak a parlamentbĹl valĂł kizĂĄrĂĄsa ellen (→ 1991.11.21), valamint Radu Tinu ĂŠs szekustĂĄrsai felmentĂŠse (→ 1991.12.09) ellen, mely a visszarendezĹdĂŠs nyilvĂĄnvalĂł jele. Tiltakozott az ellen is, hogy az 1989 decemberĂŠben meglincselt kĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyi rendĹr ĂźgyĂŠben hĂĄrom szemĂŠlyt (→ 1991.11.26) letartĂłztattak. KĂŠrte, hogy az 1990. januĂĄr 4-i amnesztiarendelet ĂŠrtelmĂŠben nyilvĂĄnĂtsĂĄk semmisnek az oroszhegyi, zetelaki, marosvĂĄsĂĄrhelyi diszkriminatĂv ĂtĂŠleteket. Tiltakozott a tervezett nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄs nemzeti ĂŠs vallĂĄsi kisebbsĂŠgeket sĂşjtĂł tendenciĂĄja ellen. Arra kĂŠrte a kisebbsĂŠgi egyhĂĄzakat ĂŠs az RMDSz-t, hogy ro. szĂśvetsĂŠgeseikkel egyĂźtt â vagy akĂĄr nĂŠlkĂźlĂźk â vegyĂŠk igĂŠnybe a tĂśrvĂŠnyes politikai harc minden eszkĂśzĂŠt a felsorolt demokrĂĄciaellenes megnyilvĂĄnulĂĄsok, sĂŠrelmek ellen. [RMSz, jan. 10.]
BorbĂŠly Imre nyilatkozott az RMSz-nek: a szĂŠkelyfĂśldi autonĂłmiĂĄra vonatkozĂł kĂsĂŠrlet kĂśrĂźli vitĂĄban megmutatkoztak az RMDSz-en belĂźli ellentĂŠtek. BorbĂŠly a terĂźleti autonĂłmiĂĄt legitim cĂŠlkĂŠnt tĹązte ki, de Katona ĂdĂĄm kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠt (→ 1991.10.02) nem tartotta taktikusnak. Fenntartja a tĂĄrsnemzetre (→ 1991.05.24) vonatkozĂł elgondolĂĄsĂĄt. [RMSz, jan. 10.]1992. januĂĄr 12.
MarosvĂĄsĂĄrhelyen ĂźlĂŠsezett az RMDSz OE. ĂllĂĄst foglaltak TĹkĂŠs LĂĄszlĂł ĂŠs mĂĄs RMDSz-vezetĹk elleni tĂĄmadĂĄsok, fenyegetĂŠsek ĂźgyĂŠben, kĂŠrve a hatĂłsĂĄgokat, tegyenek meg mindent az ĂŠrintett szemĂŠlyek biztonsĂĄga ĂŠrdekĂŠben; jogsĂŠrtĹnek ĂŠrtĂŠkeltĂŠk KirĂĄly KĂĄroly mandĂĄtumtĂłl valĂł megfosztĂĄsĂĄt (→ 1991.11.11). Foglalkoztak az erdĹcsinĂĄdi letartĂłztatottak ĂźgyĂŠvel (→ 1992.02.06), s mivel nem biztosĂtottak velĂźk kapcsolatban a pĂĄrtatlan ĂtĂŠlethozatal feltĂŠtelei, az elnĂśksĂŠg az igazsĂĄgĂźgy-minisztĂŠriumhoz fordult. [RMSz, jan. 14.]1992. februĂĄr 6.
Madridban talĂĄlkozott Jeszenszky GĂŠza ĂŠs Adrian NÄstase. A megbeszĂŠlĂŠsen a kĂŠszĂźlĹ m.âro. alapszerzĹdĂŠsrĹl volt szĂł. EgyetĂŠrtettek abban, hogy a kĂŠtoldalĂş kapcsolatok fejlesztĂŠsĂŠnek alapja a kĂśzvĂŠlemĂŠny pontos ĂŠs korrekt tĂĄjĂŠkoztatĂĄsa. [RMSz, febr. 8.]
Strasbourgban, az ET Parlamenti KĂśzgyĹąlĂŠsĂŠn SzĹcs GĂŠza szenĂĄtor is felszĂłlalt ĂŠs felsorolta a m. kisebbsĂŠget ĂŠrt sĂŠrelmeket. [RMSz, febr. 6.]
Ăjabb bĹąnĂśsĂśket talĂĄlt a âpĂĄrtatlanâ igazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄs. â 1990. mĂĄrc. 20-ĂĄn, kĂŠt, MarosvĂĄsĂĄrhelyre igyekvĹ szemĂŠlyautĂłt tartĂłztattak fĂśl ErdĹcsinĂĄdon a magyarok, s elkoboztĂĄk a kocsiban lĂŠvĹ fustĂŠlyokat, az utasok egy rĂŠszĂŠt pedig megvertĂŠk. Az autĂłk utasai FĂźzesi Albertet, FĂźzesi AndrĂĄst ĂŠs Papp ĂrpĂĄdot vĂĄdoltĂĄk meg testi sĂŠrtĂŠsĂŠrt (holott Ĺk prĂłbĂĄltĂĄk kimenteni falustĂĄrsaik kezĂŠbĹl az utasokat). TĂśbb tĂĄrgyalĂĄs utĂĄn a felek kibĂŠkĂźltek, az erdĹcsinĂĄdiak kĂĄrtĂŠrĂtĂŠst fizettek. A felek ĂrĂĄsban rĂśgzĂtettĂŠk, hogy nincs kĂśvetelĂŠsĂźk egymĂĄs irĂĄnt ĂŠs kĂŠrik az eljĂĄrĂĄs megszĂźntetĂŠsĂŠt. Ennek ellenĂŠre: jan. 8-ĂĄn rendĹrsĂŠgre citĂĄltĂĄk a 3 magyart ĂŠs kĂśzĂśltĂŠk velĂźk: 4-4 ĂŠv bĂśrtĂśn vĂĄr rĂĄjuk. A sĂŠrtett felek jeleztĂŠk, hogy hajlandĂłk tanĂşskodni, miszerint megtĂśrtĂŠnt a kibĂŠkĂźlĂŠs, ĂĄm a nevezetteket mĂŠgis letartĂłztattĂĄk. Egy hĂłnap Ăłta fogsĂĄgban vannak. [EN, febr. 6.] (→ 1992.02.20, 1992.04.02)
Az EurĂłpai KĂśzĂśssĂŠg (EK) tagĂĄllamai, a hollandiai Maastrichtban alĂĄĂrtĂĄk a fĂśderatĂv EurĂłpa alapjait lerakĂł szerzĹdĂŠst. 1992. februĂĄr 20.
MĂĄrcius 19-re halasztottĂĄk az erdĹcsinĂĄdiak (→ 1992.02.06) fellebbviteli tĂĄrgyalĂĄsĂĄt. [NĂŠpĂşjsĂĄg, febr. 21.]
Domokos GĂŠza elhagyta a kĂłrhĂĄzat ĂŠs bukaresti otthonĂĄban rĂŠszesĂźl utĂłkezelĂŠsben. [NĂŠpĂşjsĂĄg, febr. 22.] (→ 1992.01.31)
Milosevics szerb elnĂśk rĂśvid lĂĄtogatĂĄst tett Bukarestben, Iliescu elnĂśk meghĂvĂĄsĂĄra. KĂślcsĂśnĂśsen tĂĄjĂŠkoztattĂĄk egymĂĄst orszĂĄgaik helyzetĂŠrĹl. A megbeszĂŠlĂŠst az egyĂźttmĹąkĂśdĂŠs magasabb szintre emelĂŠsekĂŠnt ĂŠrtĂŠkeltĂŠk, ebbĹl a cĂŠlbĂłl vegyesbizottsĂĄg lĂŠtrehozĂĄsĂĄrĂłl dĂśntĂśttek. [RMSz, febr. 21.]1992. februĂĄr 21.
MarosvĂĄsĂĄrhelyen a vĂŠdelem 4 tanĂşjĂĄnak kihallgatĂĄsĂĄval folytatĂłdott CseresznyĂŠs PĂĄl ĂŠs BarabĂĄs ErnĹ pere. [NĂŠpĂşjsĂĄg, febr. 22.] (→ 1991.01.19, 1991.10.01, 1992.04.03).
A ro. KĂźlĂźgymin. terjedelmes nyilatkozatban fejezte ki rosszallĂĄsĂĄt amiatt, hogy a m. kormĂĄny egyes tagjai olyan kijelentĂŠseket tettek, amelyek destabilizĂĄlĂł hatĂĄsĂşak Kelet-EurĂłpa ĂŠs sajĂĄtosan Ro. bĂŠkĂŠjĂŠre ĂŠs biztonsĂĄgĂĄra. FĂźr Lajos miskolci beszĂŠdĂŠre (febr. 14.) ĂŠs Entz GĂŠza interjĂşjĂĄra (MH, febr. 19.) hivatkoztak, amelyben olyan kitĂŠtelek hangzottak el, amelyeket mĂŠg cĂŠlzĂĄsnak sem lehet nevezni. [RMSz, febr. 26.] A nyilatkozat alkalmat adott arra, hogy a nacionalista kĂŠpviselĹk a ro. parlamentben magyarellenes kirohanĂĄsokat tegyenek. [RMSz, febr. 27.] (→ 1992.02.25)1992. mĂĄrcius 3.
Ăjra elĹvettek egy dossziĂŠt â Ărta a NĂŠpĂşjsĂĄg. NĂŠgy iklandi magyart hĂvtak perbe, akik 1990. mĂĄrc. 20-ĂĄn eltorlaszoltĂĄk az utat, hogy megakadĂĄlyozzĂĄk a SzĂĄszrĂŠgen kĂśrnyĂŠki romĂĄnok MarosvĂĄsĂĄrhelyre valĂł szĂĄllĂtĂĄsĂĄt.
BĂşzĂĄs LĂĄszlĂł, az RMKgP elnĂśke nyilatkozott a Pesti HĂrlapnak: az erdĂŠlyi magyarsĂĄgnak egyetlen remĂŠnye: a gazdasĂĄgi megerĹsĂśdĂŠs. 1992. mĂĄrcius 19.
Ăjabb fordulĂł volt az erdĹcsinĂĄdiak perĂŠben. Az ĂźgyvĂŠd kĂŠrte a vĂĄdlottak szabadon bocsĂĄtĂĄsĂĄt, de kĂŠrĂŠsĂŠt elutasĂtottĂĄk. [NĂŠpĂşjsĂĄg, mĂĄrc. 20.] (→ 1992.04.02)
Gh. Funar felszĂłlĂtotta a Szent MihĂĄly plĂŠbĂĄniĂĄt, hogy 48 ĂłrĂĄn belĂźl tĂĄvolĂtsĂĄk el az ĂŠpĂźleten talĂĄlhatĂł kĂŠtnyelvĹą cĂŠgtĂĄblĂĄt. [SzabadsĂĄg, mĂĄrc. 27.] (→ 1992.06.03) 1992. ĂĄprilis 2.
MarosvĂĄsĂĄrhelyen lezĂĄrult az erdĹcsinĂĄdiak pere (→ 1992.02.06, 1992.03.19). ĂtĂŠletet csak ĂĄpr. 15-ĂŠn hirdettek, a nĂŠgy vĂĄdlott a âmegĂgĂŠrtâ 4-4 ĂŠvet kapta. [NĂŠpĂşjsĂĄg, ĂĄpr. 3., ĂĄpr. 18.] 1992. ĂĄprilis 3.
MarosvĂĄsĂĄrhelyen folytatĂłdott CseresznyĂŠs PĂĄl pere. [NĂŠpĂşjsĂĄg, ĂĄpr. 4.] (→ 1992.05.21)
Kreczinger IstvĂĄn az EVMSz (→ 1991.12.07) tevĂŠkenysĂŠgĂŠrĹl ĂŠs a 4-ĂŠn kezdĹdĹ 2. kĂśzgyĹąlĂŠsrĹl nyilatkozott. A kĂśvetendĹ alapcĂŠl: a kulturĂĄlis ĂŠs terĂźleti autonĂłmia. A szervezet hĂĄrmas feladatrendszert dolgozott ki: 1. a kivĂĄndorlĂĄsi szĂĄndĂŠk csĂśkkentĂŠse; 2. a mĂĄr ĂĄtkĂśltĂśzĂśttek ĂŠrdekkĂŠpviselete; 3. a repatriĂĄlĂĄs feltĂŠteleinek megteremtĂŠse. [MN, ĂĄpr. 3.] 1992. jĂşlius 7.
MarosvĂĄsĂĄrhelyen a Megyei TĂśrvĂŠnyszĂŠk 10 ĂŠv bĂśrtĂśnre ĂŠs pĂŠnzbĂźntetĂŠsre ĂtĂŠlte CseresznyĂŠs PĂĄlt ĂŠs (tĂĄvollĂŠtĂŠben) BarabĂĄs ErnĹt. [NĂŠpĂşjsĂĄg, jĂşl. 8.; RMSz, jĂşl. 15.] (→ 1991.10.01, 1992.12.19)
TemesvĂĄrott Ăşjabb ellenzĂŠki tĂźntetĂŠst rendezett a TemesvĂĄr TĂĄrsasĂĄg, ahol Corneliu Coposu is felszĂłlalt. A TemesvĂĄri KiĂĄltvĂĄny szellemĂŠvel azonos felhĂvĂĄst fogadtak el. (→ 1992.07.10)
TorĂł T. Tibor nyilatkozott a temesvĂĄri RMDSz kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠrĹl: kĂźlĂśn nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄst terveznek, mert nem bĂznak a hivatalos adatokban. [TĂSz, jĂşl. 7.]
Befejezte ĂŠhsĂŠgsztrĂĄjkjĂĄt KĂĄdĂĄr Attila (→ 1992.06.28), aki utĂĄn, mintegy lĂĄncot alkotva, Ăşjabb ĂŠs Ăşjabb szemĂŠlyek tiltakoztak Funar antidemokratikus intĂŠzkedĂŠsei ellen. Teodor MÄrginean gĂśrĂśg kat. tanĂtĂł volt az elsĹ, akit Doina Cornea ĂŠs Octavian Buracu is tĂĄmogatĂĄsĂĄrĂłl biztosĂtott. [SzabadsĂĄg, jĂşl. 11.] 1992. jĂşlius 10.
A bukaresti ellenzĂŠki nagygyĹąlĂŠs rĂŠsztvevĹi is csatlakoztak a temesvĂĄri felhĂvĂĄshoz. (→ 1992.07.07).
A Maros megyei RMDSz nyilatkozatban tiltakozott a CseresznyĂŠs PĂĄl elleni koncepciĂłs perben kimondott ĂtĂŠlet ellen (→ 1992.07.07). [NĂŠpĂşjsĂĄg, jĂşl. 10.] 1992. jĂşlius 16.
SĂźtĹ AndrĂĄs az ĂĄrtatlanul elĂtĂŠltek ĂŠrdekĂŠben emelte fĂśl a szavĂĄt. âIndĂtsunk kĂźzdelmet ĂŠrtĂźk a tĂśrvĂŠnyes mĂłdozatok minden terĂźletĂŠn, ĂśsszekovĂĄcsoltan, kĂśzĂśssĂŠgileg, az RMDSz tĂśbb mint fĂŠlmilliĂłs tagsĂĄgĂĄnak cselekvĹ rĂŠszvĂŠtelĂŠvel.â [RMSz, jĂşl. 16.] 1992. jĂşlius 18.
TĂłfalvi ZoltĂĄn cikke kimerĂtĹ rĂŠszletessĂŠggel ismertette a CseresznyĂŠs-per lefolyĂĄsĂĄt ĂŠs kĂśvetkezmĂŠnyeit. A marosvĂĄsĂĄrhelyi esemĂŠnyeknek 47 elĂtĂŠltje volt, de csak magyarok ĂŠs cigĂĄnyok. [NĂŠpszabadsĂĄg, jĂşl. 18.]
MegrongĂĄltĂĄk Hunyadi JĂĄnos zajkĂĄnyi emlĂŠkmĹąvĂŠt. A Hunyad megyei fĹĂźgyĂŠsz kĂśzĂślte, hogy nem talĂĄljĂĄk a tetteseket. A megyei mĂşzeum azt tervezi, hogy az emlĂŠkmĹą m. feliratos kĂśzĂŠpsĹ rĂŠszĂŠt mĂşzeumba szĂĄllĂtjĂĄk, mert valakik a mĂĄr ledĂśntĂśtt, buzogĂĄnyĂĄtĂłl megfosztott emlĂŠkmĹąvet tovĂĄbb bontjĂĄk. [RMSz, jĂşl. 18.] 1992. jĂşlius 22.
SzĂĄsz JĂĄnos Jâaccuse cĂmmel Ărt ĂŠles hangĂş nyĂlt levelet Iliescu elnĂśknek, a CseresznyĂŠs-perrel kapcsolatban. Kimondottan politikai per volt, Ărta a bukaresti publicista, rĂĄmutatva a bĂrĂłsĂĄg elfogultsĂĄgĂĄra. Arra kĂŠrte az elnĂśkĂśt, hogy rendeljen el perĂşjrafelvĂŠtelt. [RMSz, jĂşl. 22.] 1992. szeptember 2.
TĹkĂŠs LĂĄszlĂł sajtóÊrtekezleten jelentette be, hogy a temesvĂĄri templom ĂŠpĂźletĂŠben ĂŠhsĂŠgsztrĂĄjkot kezd. A vilĂĄg kĂśzvĂŠlemĂŠnyĂŠhez fordult, megvilĂĄgĂtva tettĂŠnek okait. A hatalom idegengyĹąlĂśtet gerjeszt, mikĂśzben Ion Antonescut nemzeti hĹskĂŠnt rehabilitĂĄljĂĄk. KĂśvetelĂŠsei kĂśzĂśtt szerepelt: bocsĂĄssĂĄk szabadon a koncepciĂłs perben elĂtĂŠlt (oroszhegyi, zetelaki stb.) magyarokat, derĂtsĂŠk ki ĂjvĂĄrossy ErnĹ ĂŠs ToszĂł ĂrpĂĄd halĂĄlĂĄnak kĂśrĂźlmĂŠnyeit (a TĹkĂŠs barĂĄti kĂśrĂŠhez tartozĂł kĂŠt szemĂŠly erĹszakos halĂĄllal vĂŠgezte, ki nem derĂtett kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt; ]921009). [RMSz, szept. 4.; vesd Ăśssze: Domokos 3: 156.]
Friedrich KĂśnig, az ET alelnĂśke, az EP jelentĂŠstevĹje KolozsvĂĄrra lĂĄtogatott, majd CsĂkszeredĂĄban Hargita megyei ĂśnkormĂĄnyzati kĂŠpviselĹkkel tĂĄrgyalt. Az RMDSz rĂŠszĂŠrĹl HajdĂş GĂĄbor ĂŠs KolumbĂĄn GĂĄbor ismertette a vendĂŠggel az etnikumkĂśzi kapcsolatok gondjait. [RMSz, szept. 2.]1992. november 29.
Tom Lantos Ăśsszegezte kĂŠtnapos romĂĄniai lĂĄtogatĂĄsĂĄnak tapasztalatait. TĂĄrgyalt a kĂźlĂźgyminiszterrel, az RMDSz vezetĹivel. Tom Lantos hangsĂşlyozta, hogy a m. kisebbsĂŠgnek elengedhetetlen a kulturĂĄlis autonĂłmia megadĂĄsa ĂŠs a BTE visszaĂĄllĂtĂĄsa. MielĹbb meg kellene nyitni a kolozsvĂĄri konzulĂĄtust ĂŠs szabadon engedni az ĂĄrtatlanul bebĂśrtĂśnzĂśtt magyarokat. [MN, nov. 30.]