ide kell egy nĂŠv
Az RMDSz tizenĂśt ĂŠve a sajtĂł tĂźkrĂŠben
talĂĄlatszĂĄm: 97 talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-20 | 21-40 ... 81-97
TĂĄrgymutatĂł:
kisebbsĂŠgi jogok / nemzetisĂŠgi jogok
1989. december 25.
Egy katonai rĂśgtĂśnĂtĂŠlĹ bĂrĂłsĂĄg dĂśntĂŠse nyomĂĄn a târgoviĹtei kaszĂĄrnyĂĄban kivĂŠgeztĂŠk Nicolae ĂŠs Elena CeauĹescut. A perben a vĂĄdlĂłk egyetlen bizonyĂtĂŠkot sem mutattak be, erre ĂŠs a per tĂśbbi fogyatĂŠkossĂĄgĂĄra a nemzetkĂśzi sajtĂł ĂŠrzĂŠkenyen reagĂĄlt. Az utĂłlagos ĂŠrtĂŠkelĂŠsek egyetĂŠrtettek abban, hogy a diktĂĄtor-hĂĄzaspĂĄr gyors likvidĂĄlĂĄsĂĄra a tovĂĄbbi vĂŠrontĂĄsok elkerĂźlĂŠse miatt volt szĂźksĂŠg. A rĂśgtĂśnĂtĂŠlĹ bĂrĂłsĂĄg tagjai kĂśzt volt V. A. StÄnculescu ĂŠs Gelu Voican Voiculescu is, kĂŠsĹbb Ĺk vittĂŠk Bukarestbe a kĂŠt tetemet.
A december 16â25. kĂśzĂśtti esemĂŠnyeknek (utĂłlagos jelentĂŠsek szerint) orsz. szinten mintegy 1100 halĂĄlos ĂĄldozata volt.
Megalakult a RomĂĄniai Magyar Demokrata SzĂśvetsĂŠg (RMDSz) Ideiglenes IntĂŠzĹbizottsĂĄga (IB). A szĂśvetsĂŠg szĂĄndĂŠkait KiĂĄltvĂĄnyban foglaltĂĄk Ăśssze. Az elsĹ vĂĄltozatot DemĂŠny Lajos dolgozta ki, a kĂśzzĂŠtett vĂĄltozatot az IB nevĂŠben Domokos GĂŠza Ărta alĂĄ. â RĂŠszlet a KiĂĄltvĂĄnybĂłl: âAz RMDSz a romĂĄniai magyarsĂĄg ĂśnrendelkezĂŠsi jogĂĄnak elvi alapjĂĄn ĂĄll, mindazzal egyĂźtt, ami ebbĹl termĂŠszetszerĹąleg kĂśvetkezik. Ugyanakkor hangsĂşlyozza, hogy jogainak ĂŠrvĂŠnyesĂtĂŠsĂŠt a szabad, demokratikus RomĂĄnia terĂźleti ĂŠpsĂŠgĂŠnek ĂŠs szuverenitĂĄsĂĄnak tiszteletben tartĂĄsĂĄval kĂvĂĄnja elĂŠrni. Ennek ĂŠrtelmĂŠben szĂźksĂŠgesnek tartja: â A nemzetisĂŠgi kĂŠpviselet biztosĂtĂĄsĂĄt a tĂśrvĂŠnyhozĂĄsban, az ĂĄllamigazgatĂĄsban, kĂśzĂśssĂŠgĂźnk vĂĄlasztotta, ill. jelĂślte szemĂŠlyek ĂĄltal, akik nemzeti kisebbsĂŠgĂźnk bizalmĂĄt ĂŠlvezik; â AnyanyelvĹą oktatĂĄsi hĂĄlĂłzat kiĂŠpĂtĂŠsĂŠt az ĂłvodĂĄtĂłl a tudomĂĄnyegyetemig, ĂśnĂĄllĂł szakfelĂźgyelettel ĂŠs irĂĄnyĂtĂĄssal; â A magyar nemzetisĂŠg sajĂĄt mĹąvelĹdĂŠsi ĂŠs tudomĂĄnyos intĂŠzmĂŠnyeinek mĹąkĂśdĂŠsĂŠt ĂŠs lĂŠtesĂtĂŠsĂŠt. (âŚ); â A kĂśzigazgatĂĄsban ĂŠs az igazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄsban a magyar nyelv hasznĂĄlatĂĄt szabĂĄlyozĂł ĂŠs biztosĂtĂł tĂśrvĂŠnyes intĂŠzkedĂŠsek kidolgozĂĄsĂĄt; â NemzetisĂŠgĂźgyi minisztĂŠrium lĂŠtrehozĂĄsĂĄt, valamint a szĂźksĂŠges nemzetisĂŠgi kĂŠpviselet biztosĂtĂĄsĂĄt az ĂĄllamigazgatĂĄs kĂśzponti ĂŠs helyi szerveiben; â KollektĂv nemzetisĂŠgi jogaink alkotmĂĄnyos szavatolĂĄsĂĄt s ezek biztosĂtĂĄsĂĄt tĂśrvĂŠnyekben, a vĂŠgrehajtĂĄsi utasĂtĂĄsokban ĂŠs a gyakorlatban.â [Domokos1: 19â20.]
Az ideiglenes vezetĹsĂŠg: Domokos GĂŠza (elnĂśk), TĹkĂŠs LĂĄszlĂł (tb. elnĂśk), VerestĂły Attila (titkĂĄr). Az IB tagjai: Cs. GyĂmesi Ăva, KĂĄntor Lajos, Balogh EdgĂĄr, Sylvester Lajos, KirĂĄly KĂĄroly, DemĂŠny Lajos, HorvĂĄth Andor, LĂĄnyi Szabolcs, SĂźtĹ AndrĂĄs, KĂĄnyĂĄdi SĂĄndor, TorĂł Tibor. â A KĂśzponti Iroda munkatĂĄrsai: Domokos, DemĂŠny, LĂĄnyi, HorvĂĄth Andor (szĂłvivĹ), TĂźdĹs IstvĂĄn (a titkĂĄrsĂĄg vezetĹje). â SajtĂłiroda: Boros ZoltĂĄn, Mag PĂŠter, SzĂŠkely LĂĄszlĂł, Bodor AndrĂĄs. â SzakbizottsĂĄgok: kulturĂĄlis (GĂĄlfalvi Zsolt, SzĂĄsz DoriĂĄn, MakĂĄr JĂşlia); jogi munkakĂśzĂśssĂŠg (LĹrincz LĂĄszlĂł, Szepessy Tibor); ifjĂşsĂĄgi munkacsoport (AdorjĂĄn DezsĹ, GyĹrffy GyĂśrgy, HalĂĄsz ĂdĂĄm, Niculescu TĂłni). 1990. januĂĄr 2.
HorvĂĄth Andor, az IB szĂłvivĹje tĂĄjĂŠkozĂłdĂł megbeszĂŠlĂŠst folytatott a TĂĄrsadalmi PĂĄrbeszĂŠd Csoport (GDS = Grupul pt. Dialog Social) ĂŠs a Nemzeti ParasztpĂĄrt (PNTCD) kĂŠpviselĹivel (→ 1990.01.08). Corneliu Coposu, a ParasztpĂĄrt elnĂśke ismertette pĂĄrtja nyilatkozatĂĄt; a kisebbsĂŠgi jogegyenlĹsĂŠg programpontrĂłl kifejtette, hogy ebbe pĂĄrtja beleĂŠrti az anyanyelvĹą oktatĂĄst ĂŠs azt, hogy a kĂśzigazgatĂĄsban, a kisebbsĂŠgek ĂĄltal lakott terĂźleteken a tisztviselĹk a kisebbsĂŠg soraibĂłl kerĂźljenek ki (vagy legalĂĄbb ismerjĂŠk annak nyelvĂŠt ĂŠs szokĂĄsait).
Bukarestben megalakult a volt pol. foglyok egyesĂźlete (AFDPR).
LengyelorszĂĄgban drasztikus ĂĄremelĂŠsekkel ĂŠs bĂŠrbefagyasztĂĄssal beindult a Balcerowicz-program.1990. januĂĄr 5.
A FSN NyilatkozatĂĄt a romĂĄniai nemzeti kisebbsĂŠgek jogairĂłl az RTV esti adĂĄsa ismertette. âA FSN hatĂĄrozottan elĂtĂŠli az elĹzĹ diktatĂłrikus rendszernek a nemzeti kisebbsĂŠgekkel szemben folytatott politikĂĄjĂĄt ĂŠs ĂźnnepĂŠlyesen kinyilvĂĄnĂtja: valĂłra vĂĄltja ĂŠs garantĂĄlja az egyĂŠni ĂŠs kollektĂv nemzeti ĂŠs szabadsĂĄgjogokat.â [RMSz, jan. 7.; Domokos 1: 90â92.] TovĂĄbbĂĄ: ki kell dolgozni a nemzeti kisebbsĂŠgi tĂśrvĂŠnyt, lĂŠtre kell hozni a NemzetisĂŠgĂźgyi MinisztĂŠriumot. âBiztosĂtani kĂvĂĄnjuk a nemzeti kisebbsĂŠgek jogĂĄt, hogy politikai, tĂĄrsadalmi ĂŠs szellemi ĂŠletĂźk problĂŠmĂĄit, sajĂĄt demokratikus szervezeteik, az ĂĄllamhatalom, a kĂśzigazgatĂĄs, valamint a civil tĂĄrsadalom szerveibe a maguk soraibĂłl jelĂślt, ill. vĂĄlasztott kĂŠpviselĹk ĂştjĂĄn oldjĂĄk meg.â â Domokos GĂŠza emlĂŠkirata szerint ez a âleggyorsabban megtagadott, majd tĂśkĂŠletesen elfeledett dokumentuma az Ăşj politikai rendszernekâ. [Domokos 1: 83.] (→ 1989.12.24)
Az RMDSz IB Bukarestben megtartotta elsŠsajtóÊrtekezletÊt.
KolozsvĂĄrott, JakĂł Zsigmond professzor lakĂĄsĂĄn, az ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet (EME) volt tagjai ĂŠs az erdĂŠlyi tudomĂĄnyos ĂŠlet meghĂvott kivĂĄlĂłsĂĄgai arrĂłl dĂśntĂśttek, hogy Ăşjrakezdik az egyesĂźlet kommunizmus alatt betiltott tevĂŠkenysĂŠgĂŠt. [BĹvebben lĂĄsd: ErdĂŠlyi MĂşzeum, 1991. 1/4. fĂźzet] (→ 1990.02.10) 1990. mĂĄrcius 9.
KolozsvĂĄri ideiglenes szĂŠkhellyel megalakult a RomĂĄniai Magyar KeresztĂŠnydemokrata PĂĄrt (RMKdP). A ProtestĂĄns TeolĂłgia dĂsztermĂŠben szĂĄznĂĄl tĂśbb rĂŠszvevĹ gyĹąlt Ăśssze, meghallgattĂĄk a MoldovĂĄn BĂŠla ĂŠs Sipos GĂĄbor ĂĄltal szerkesztett programtervezetet. A pĂĄrt programja (tk.): az egyhĂĄzak szabadsĂĄgĂĄnak helyreĂĄllĂtĂĄsa, a felekezeti oktatĂĄs legalizĂĄlĂĄsa, az elvett egyhĂĄzi ingatlanok visszaszolgĂĄltatĂĄsa. KĂśvetelik a kisebbsĂŠgek egyĂŠni ĂŠs kollektĂv jogainak intĂŠzmĂŠnyes biztosĂtĂĄsĂĄt. â A hivatalos bejegyeztetĂŠs folyamatban van, a gyĹąlĂŠs idejĂŠn mĂĄr fĂŠlezer tagja volt a pĂĄrtnak. â Az ideiglenes vĂĄlasztmĂĄny: MoldovĂĄn BĂŠla, Imreh JĂłzsef, Podhradszky LĂĄszlĂł, TakĂĄcsik Tibor, BĂĄlint TibornĂŠ KovĂĄcs JĂşlia, DezmĂŠri Zsombor JĂłzsef, ĂjvĂĄri Ferenc, Sipos GĂĄbor.
TĹkĂŠs LĂĄszlĂł a New York-ban szĂŠkelĹ m. emberjogi alapĂtvĂĄny (HHRF) meghĂvĂĄsĂĄra, az AEĂ-ba utazott. (→ 1990.03.30) 1990. ĂĄprilis 3.
Az RMDSz ĂŠs a VR kĂŠpviselĹibĹl ĂĄllĂł vegyes bizottsĂĄg megĂĄllapodott abban, hogy a ro. lakossĂĄgot biztosĂtani kell arrĂłl, hogy a kisebbsĂŠgek jogai, azok gyakorlĂĄsĂĄnak biztosĂtĂĄsa nem csorbĂtja ĂŠrdekeiket, az erdĂŠlyi magyarokat pedig arrĂłl, hogy a jelenlegi ĂĄllamhatalom â Ăśsszhangban az Emberi Jogok Egyetemes NyilatkozatĂĄval ĂŠs a Ro. ĂĄltal elfogadott nemzetkĂśzi szerzĹdĂŠsekkel â minden tĂśrvĂŠnyes jogot garantĂĄl az itt ĂŠlĹ kisebbsĂŠgek szĂĄmĂĄra. 1990. ĂĄprilis 5.
Az RMSz kĂśzĂślte az RMKdP programjĂĄt, melyet a pĂĄrt szervezĹbizottsĂĄga (tk. Podhradszky LĂĄszlĂł, ĂjvĂĄri Ferenc, MoldovĂĄn BĂŠla, TakĂĄcsik GĂĄbor, Sipos GĂĄbor, BĂĄlint JĂşlia, Ortenszky IldikĂł) adott ki. Ebben szerepel a keresztĂŠny ĂŠrtĂŠkrend tĂĄrsadalmi ĂŠrvĂŠnyesĂtĂŠse, az egyhĂĄzak autonĂłmiĂĄjĂĄnak biztosĂtĂĄsa, a felekezeti iskolĂĄk ĂşjraindĂtĂĄsa, az ĂĄllamosĂtott egyhĂĄzi ingatlanok visszaadĂĄsa, a kisebbsĂŠgek egyĂŠni ĂŠs kollektĂv jogainak intĂŠzmĂŠnyes biztosĂtĂĄsa. A pĂĄrt tĂĄmogatja a piacgazdasĂĄg bevezetĂŠsĂŠt, a vĂĄllalatok privatizĂĄlĂĄsĂĄt, sĂkra szĂĄll az anyanyelvĹą oktatĂĄs ĂŠrdekĂŠben; csalĂĄd- ĂŠs szociĂĄlis vĂŠdelmet kĂŠr. Az egysĂŠg ĂŠrdekĂŠben a vĂĄlasztĂĄsokon egysĂŠges m. listĂĄn kĂvĂĄnnak jelĂślteket ĂĄllĂtani. A program leszĂśgezte: az erdĂŠlyi magyarsĂĄg a m. nemzet szerves rĂŠsze. (→ 1991.09.11, 1993.03.19) 1990. ĂĄprilis 21.
NagyvĂĄradon megkezdĹdĂśtt az RMDSz elsĹ kongresszusa. (Jelszava: âEgysĂŠgben a jĂśvĹ!â) A kĂŠtnapos nagygyĹąlĂŠsen 350 kĂźldĂśtt vett rĂŠszt. A szĂśvetsĂŠg megvĂĄlasztott vezetĹi: Domokos GĂŠza, elnĂśk; SzĹcs GĂŠza, fĹtitkĂĄr. Tb. eln.: TĹkĂŠs LĂĄszlĂł. Az elnĂśksĂŠg tagjai: BĂŠres AndrĂĄs, BodĂł Barna, Cs. GyĂmesi Ăva, Csutak IstvĂĄn, ErĹss PĂŠter, Formanek Ferenc, KirĂĄly IstvĂĄn, KĂĄntor Lajos, KolumbĂĄn GĂĄbor, MarkĂł BĂŠla, Nagy BĂŠla, Sylvester Lajos, SzilĂĄgyi Zsolt, TorĂł T. Tibor, VerestĂły Attila, Vida Gyula, Zonda Attila.
A kongresszus hatĂĄrozata felhĂvĂĄssal fordult a CPUN-hez, vizsgĂĄlja ki a kisebbsĂŠgi kĂŠrdĂŠs terĂŠn megjelent feszĂźltsĂŠgeket ĂŠs foglaljon ĂĄllĂĄst az egyĂŠni ĂŠs kollektĂv nemzetisĂŠgi jogok biztosĂtĂĄsa ĂŠrdekĂŠben. A felhĂvĂĄs elĂtĂŠlte a VR akciĂłit ĂŠs kĂśzĂślte, hogy fĂśnntartja igĂŠnyĂŠt a teljes kĂśrĹą m. ny. oktatĂĄsra.
NĂŠgynapos vita utĂĄn Bukarestben vĂŠget ĂŠrt a RomĂĄniai ĂrĂłszĂśvetsĂŠg (RISz) kĂśzgyĹąlĂŠse. Az Ăşj elnĂśk: Mircea Dinescu, alelnĂśk: Ĺtefan BÄnulescu. Az igazgatĂłtanĂĄcsban helyet kapott GĂĄlfalvi Zsolt ĂŠs Balogh JĂłzsef. 1990. mĂĄjus 5.
Ion Iliescu, a SzER-nek adott nyilatkozatĂĄban az ĂĄllĂtotta, hogy MagyarorszĂĄg kĂźlĂśnleges jogokat kĂŠr az oktatĂĄsban az erdĂŠlyi m. kisebbsĂŠg rĂŠszĂŠre, olyanokat, amelyeket Budapest nem ad meg a sajĂĄt kisebbsĂŠgei szĂĄmĂĄra. ErdĂŠlyrĹl kijelentette, hogy a rĂłla szĂłlĂł vitĂĄnak nincs tĂśrtĂŠnelmi alapja, âmivel ErdĂŠly az a hely, ahol a romĂĄn nĂŠp szĂźletett 2000 ĂŠvvel ezelĹttâ, s âtĂśrtĂŠnelme sorĂĄn az erdĂŠlyi lakossĂĄg tĂśbbsĂŠge mindig romĂĄn voltâ. [RMSz, mĂĄj. 6.]
A cserkĂŠszvezetĹk szĂĄrhegyi talĂĄlkozĂłjĂĄn kĂśzĂśs normĂĄk kidolgozĂĄsĂĄt ĂŠs szĂśvetsĂŠg alakĂtĂĄsĂĄt kezdemĂŠnyeztĂŠk. [RMSz, 1991. aug. 7.] (→ 1990.09.05)1990. mĂĄjus 12.
A kormĂĄny 521/1990. sz. rendelete a kisebbsĂŠgi jogokat korlĂĄtozĂł intĂŠzkedĂŠseket vezetett be az oktatĂĄsban (a rendelet leszĂśgezi, hogy az oktatĂĄs minden szinten ro. nyelven tĂśrtĂŠnik; âa nemzeti kisebbsĂŠgek szĂĄmĂĄra feltĂŠteleket teremtenek az anyanyelv elsajĂĄtĂtĂĄsĂĄra ĂŠs esetenkĂŠnt anyanyelvĹą kĂŠpzĂŠsreâ; az egyetemi oktatĂĄs fejezetĂŠben szĂł sincs a m. ny. egyetemi oktatĂĄsrĂłl stb.). Az RMDSz Hargita megyei vezetĹsĂŠge tiltakozott az ĂĄllam vezetĹinĂŠl, mert ez a rendelet visszalĂŠpĂŠst jelentett a diktatĂşra idĹszakĂĄhoz kĂŠpest. (→ 1990.05.26, 1990.05.29)1990. jĂşnius 20.
Az elnĂśki hivatalĂĄba beiktatott Ion Iliescu Petre Romant nevezte ki kormĂĄnyfĹnek. A kormĂĄny ĂśsszetĂŠtelĂŠt az RMSz jĂşn. 30-ĂĄn kĂśzĂślte: kĂźlĂźgymin. Adrian NÄstase; vĂŠdelmi min. Victor StÄnculescu; belĂźgymin. Doru Viorel Ursu (Ĺt mĂĄr jĂşn. 14-ĂŠn kineveztĂŠk, a menesztett Mihai ChiĹŁac helyett); pĂŠnzĂźgymin. Theodor Stolojan stb.
Az EurĂłpai BiztonsĂĄgi ĂŠs EgyĂźttmĹąkĂśdĂŠsi Ărtekezlet (EBEĂ) okmĂĄnyt fogadott el arrĂłl, hogy a nemzeti kisebbsĂŠgek egymĂĄssal, valamint mĂĄs ĂĄllamok azon polgĂĄraival, akikkel kĂśzĂśs etnikai vagy nemzeti szĂĄrmazĂĄsĂşak, ill. azonos a kultĂşrĂĄjuk ĂŠs/vagy a vallĂĄsuk, korlĂĄtok nĂŠlkĂźli kapcsolatot lĂŠtesĂthetnek ĂŠs tarthatnak fenn. 1990. jĂşnius 27.
A koppenhĂĄgai ĂŠrtekezlet elfogadta a zĂĄrĂłdokumentum tervezetĂŠt, mely szerĂŠny haladĂĄst mutat a kisebbsĂŠgi jogok megadĂĄsa terĂŠn. Pl. a kisebbsĂŠgi csoportoknak joguk van anyanyelvĂźk hasznĂĄlatĂĄra a mindennapi ĂŠletben ĂŠs a hatĂłsĂĄgokkal valĂł ĂŠrintkezĂŠsben. KoppenhĂĄgĂĄban szĂĄmos kisebbsĂŠgi csoport tagjai egy âpĂĄrhuzamos ĂŠrtekezletenâ fejtettĂŠk ki panaszaikat a jogsĂŠrtĂŠsek miatt, kĂśzĂśttĂźk erdĂŠlyiek is voltak. (→ 1990.06.06) [RMSz, jĂşn. 28.]
Adrian MoĹŁiu ĂĄllamtitkĂĄr semmisnek nyilvĂĄnĂtotta a DemĂŠny Lajos tanĂźgymin.-helyettes ĂĄltal kiadott rendeleteket. DemĂŠnyt jĂşlius elejĂŠn fĂślmentettĂŠk tisztsĂŠgĂŠbĹl, de szenĂĄtorkĂŠnt alelnĂśke lett a szenĂĄtus oktatĂĄsĂźgyi bizottsĂĄgĂĄnak. 1990. jĂşlius 20.
CsĂkszeredĂĄban kĂŠtnapos ĂŠrtekezletre Ăźlt Ăśssze az RMDSz OV. A kiadott kĂśzlemĂŠnyek a BTE ĂşjraindĂtĂĄsĂĄnak engedĂŠlyezĂŠsĂŠt kĂśveteltĂŠk ĂŠs a marosvĂĄsĂĄrhelyi esemĂŠnyeket kĂśvetĹ bĂrĂłsĂĄgi eljĂĄrĂĄs rĂŠszrehajlĂĄsa miatt tiltakoztak. â A sajtĂłtĂĄjĂŠkoztatĂłn Domokos GĂŠza megemlĂŠkezett az RMDSz ĂŠs az RMKgP kĂśzĂśtti jĂł egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsrĹl.
#A Magyar HĂrlapban BogdĂĄn Tibor foglalta Ăśssze az erdĂŠlyi m. kisebbsĂŠg harcĂĄt a nemzeti jogok ĂŠrvĂŠnyesĂtĂŠse terĂŠn, kiemelve az RMDSz tisztsĂŠgviselĹinek szerepĂŠt. 1990. jĂşlius 26.
Budapestre lĂĄtogatott Romulus Neagu kĂźlĂźgyi ĂĄllamtitkĂĄr ĂŠs Szokai ImrĂŠvel tĂĄrgyalt a kĂŠtoldalĂş kapcsolatokrĂłl. Szokai elmondta, hogy Mo. szĂĄmĂĄra rendezĹ elv a nemzetisĂŠgek egyĂŠni ĂŠs kollektĂv jogainak biztosĂtĂĄsa, ill. az ehhez szĂźksĂŠges intĂŠzmĂŠnyrendszer megteremtĂŠse, tĂĄmogatja az RMDSz igĂŠnyĂŠt a m. oktatĂĄs teljes vertikumĂĄnak megteremtĂŠsĂŠre. A ro. fĂŠl nem tartotta idĹszerĹąnek a kolozsvĂĄri konzulĂĄtus megnyitĂĄsĂĄt. 1990. augusztus 6.
EllenzĂŠki szervezetek â kĂśzĂśttĂźk az RMDSz â rĂŠszvĂŠtelĂŠvel KolozsvĂĄrott megalakult az AntitotalitĂĄrius Demokrata FĂłrum (ADF). CĂŠlkitĹązĂŠseiket kiĂĄltvĂĄnyban rĂśgzĂtettĂŠk: demokratizĂĄlĂĄs, kisebbsĂŠgek egyĂŠni ĂŠs kollektĂv jogainak tiszteletben tartĂĄsa, valĂłdi pluralizmus. 1990. oktĂłber 1.
Strasbourgban az ET Parlamenti KĂśzgyĹąlĂŠse megkezdte a vitĂĄt Ro. kĂźlĂśnleges meghĂvott stĂĄtusĂĄnak kĂŠrĂŠsĂŠrĹl. MĂĄsnap a KĂśzgyĹąlĂŠs elfogadta a 951. sz. hatĂĄrozatot, amelyben a KĂśzgyĹąlĂŠs aggodalmĂĄt fejezte ki az 1990. mĂĄrciusi ĂŠs jĂşniusi erĹszakos esemĂŠnyek ĂŠs a Securitate mĂĄs formĂĄban valĂł fenntartĂĄsa miatt. KĂŠrtĂŠk az esemĂŠnyekkel kapcsolatos vizsgĂĄlati jelentĂŠs kĂśzzĂŠtĂŠtelĂŠt, a nemzetisĂŠgek egyĂŠni ĂŠs kollektĂv jogainak biztosĂtĂĄsĂĄt. A KĂśzgyĹąlĂŠs bizottsĂĄg kikĂźldĂŠsĂŠrĹl dĂśntĂśtt. 1990. november 15.
A brassĂłi munkĂĄstĂźntetĂŠs (1987. nov. 15.) ĂŠvfordulĂłjĂĄn BrassĂłban ĂŠs TemesvĂĄrott tĂzezres tĂśmegek emlĂŠkeztek a hĹsĂśkre. FĂślolvastĂĄk ĂŠs elfogadtĂĄk az AC-nek a kormĂĄnyhoz ĂŠs a parlamenthez intĂŠzett kĂśvetelĂŠseit. A November 15. EgyesĂźlet kĂśzzĂŠtette a BrassĂłi KiĂĄltvĂĄnyt, melynek 15. pontja kĂśvetelte az âegyĂźtt lakĂł nemzetisĂŠgek egyĂŠni ĂŠs kollektĂv jogainak elismerĂŠsĂŠt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata ĂŠrtelmĂŠbenâ. 1990. november 24.
A KolozsvĂĄri M. SzĂnhĂĄzban, Tom Lantos szenĂĄtor jelenlĂŠtĂŠben, ĂźnnepsĂŠgen mutatkozott be a New Yorkban szĂŠkelĹ Hungarian Human Rights Foundation (HHRF) [Magyar Emberjogi AlapĂtvĂĄny]. HĂĄmos LĂĄszlĂł, az alapĂtvĂĄny elnĂśke beszĂŠlt munkĂĄjukrĂłl. A HHRF cĂŠlja: a kisebbsĂŠgellenes diszkriminĂĄciĂł megszĂźntetĂŠse, a kisebbsĂŠgi emberi jogok, kulturĂĄlis autonĂłmia biztosĂtĂĄsa ĂŠs a nemzetkĂśzi kĂśzvĂŠlemĂŠny megbĂzhatĂł informĂĄciĂłkkal valĂł ellĂĄtĂĄsa. â Tom Lantos (Iliescuval folytatott konzultĂĄciĂłja eredmĂŠnyekĂŠnt) bejelentette: âLesz Bolyai egyetem KolozsvĂĄrott!â Tom Lantos szorgalmazta, hogy Iliescu talĂĄlkozzon GĂśncz ĂrpĂĄddal; Iliescu megĂŠrtĹen fogadta a javaslatot. (vesd Ăśssze: 901121)
KolozsvĂĄrott bejelentettĂŠk, hogy megalakult az Ăşj ErdĂŠlyi SzĂŠpmĂves CĂŠh (ESzC), felĂşjĂtva a hĂĄborĂş elĹtti kiadĂł tevĂŠkenysĂŠgĂŠt. [RMSz, dec. 1.] (→ 1991.03.22) 1990. december 21.
Az RMSz-ben Frunda GyĂśrgy szĂĄmolt be az Ăşj alkotmĂĄny kidolgozĂĄsĂĄrĂłl (→ 1990.09.23). A szĂśvegezĂŠst 1990. nov. 15-ĂŠn fejeztĂŠk be, a tervezetet â megvitatĂĄs vĂŠgett â ĂĄtadtĂĄk a szenĂĄtusi ĂŠs kĂŠpviselĹhĂĄzi bĂźrĂłnak. ĂlĂŠnk vitĂĄk voltak a nemzetisĂŠgi kisebbsĂŠgek kollektĂv jogaira vonatkozĂł cikkelyek kĂśrĂźl. ElfogadtĂĄk a kisebbsĂŠgek jogĂĄt pĂĄrtok ĂŠs szĂśvetsĂŠgek alakĂtĂĄsĂĄra, de elvetettĂŠk az erĹszakos asszimilĂĄciĂł megakadĂĄlyozĂĄsĂĄra vonatkozĂł cikk fĂślvĂŠtelĂŠt a tervezetbe, noha erre vonatkozĂłan Ro. alĂĄĂrta a koppenhĂĄgai zĂĄrĂłnyilatkozatot (1990. jĂşn. 29-ĂŠn). A tervezet â bizonyos tekintetben â visszalĂŠpĂŠst jelent a korĂĄbbi alkotmĂĄnyhoz kĂŠpest, ui. nem ismeri el a nemzeti kisebbsĂŠgek anyanyelv-hasznĂĄlati jogĂĄt a helyi hatĂłsĂĄgokkal szemben. (→ 1991.01.25) 1991. februĂĄr 15.
A SzabadsĂĄg kĂśzĂślte azt a mĂłdosĂtĂł javaslat-csomagot, amelyet az RMDSz ĂŠs a tĂśbbi nemzetisĂŠg parlamenti csoportjai ĂĄllĂtottak Ăśssze az alkotmĂĄnytervezettel kapcsolatosan. A hatalom kĂśteles biztosĂtani a nemzeti kisebbsĂŠgek vĂŠdelmĂŠt. A romĂĄn ĂĄllam alapja nem a ro. nĂŠp egysĂŠge, hanem a ro. nĂŠp ĂŠs a nemzeti kisebbsĂŠgek egysĂŠge. TĂśbb paragrafus ĂĄtdolgozĂĄsĂĄt kĂŠrtĂŠk (pl. azt, hogy ne legyen bĂźntetendĹ a nemzeti ĂŠs etnikai szeparatizmusra valĂł felhĂvĂĄs), ĂŠs azt, hogy a kisebbsĂŠg hasznĂĄlhassa anyanyelvĂŠt a kĂśzigazgatĂĄsi szervek elĹtt. 1991. ĂĄprilis 3.
A m. egyhĂĄzak vezetĹi, kolozsvĂĄri tanĂĄcskozĂĄsukat kĂśvetĹen, beadvĂĄnyt intĂŠztek Iliescu elnĂśkhĂśz, melyben aggodalmukat fejeztĂŠk ki az antidemokratikus tendenciĂĄkkal, a kisebbsĂŠgi jogok ĂŠs a vallĂĄsszabadsĂĄg sĂŠrelmeivel kapcsolatban.