ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 9 találat
lapozás: 1-9
Tárgymutató:
kisebbségi helyzet / kérdés (Magyarországon)
1990. július 2.
Az RMDSz vezetőségének nyilatkozata sajnálattal vette tudomásul, hogy az Országgyűlés nem fogadta el a nemzeti kisebbségek képviseletét biztosító törvényjavaslatot. Kérik az Országgyűlést, hogy tűzze ismét napirendre a kérdést és biztosítson megfelelő parlamenti képviseletet a magyarországi kisebbségeknek. 1995. november 11.
A Vocea României Az igazi veszély Erdélyben c. vezércikket szentelt a budapesti kisebbségi konferenciának. A cikk Nagy-Magyarország visszaállítását sejteti a m. politika és az utódállamok m. érdekvédelmi szövetségeinek aktivitása mögött, ugyanakkor hangsúlyozta: „sehol Európában nincs példa olyan kulturális és etnikai genocídiumra, mint aminő a magyarországi kisebbségek irányított és kényszerű asszimilációja”. A cikk hangnemét az alábbi idézet is jellemzi: „ami Tőkés lelkipásztor fenyegetéseit illeti Erdélynek új Boszniává való alakítására, azok nem hagyhatnak bennünket közömbösen, mert ez öngyilkosság lenne”. [ÚM, nov. 13.]
Súlyos betegség után, 79 éves korában elhunyt Corneliu Coposu, a parasztpárt (PNTCD) elnöke. [Népszabadság, nov. 13.] (→ 1996.01.22)
Az ET regionális és helyhatósági kongresszusa elmarasztalta Ro.-t, ezúttal az önkormányzatok hatáskörének megnyirbálásáért és az ellenzéki polgármesterek felfüggesztéséért (→ 1995.05.17, 1995.07.13). A ro. küldöttség vezetője visszautasította a bírálatot, mert szerinte Ro.-t semmilyen nemzetközi vállalás nem köti e téren. [MH, nov. 11.] (→ 1996.03.02) 1998. március 21.
Az SzKT csíkszeredai ülésén a kormányzati szerepvállalásról szólt a vita, melynek végén nagy többséggel elfogadták Markó Béla javaslatát, aki a román koalíciós partnereket a megrendült koalíciós többség újjáépítésére hívta fel. Az RMDSz-nek érdeke, hogy az a kormányprogram érvényesüljön, amelyet a partnerekkel közösen dolgoztak ki. A testület nem nyitott vitát Csapó I. József javaslatáról, aki a kormányból való kilépést szorgalmazta és Szilágyi Zsolt szövegváltozatáról sem, amely egy új kormány megalakulásának lehetőségét is érintette. Borbély László üv. alelnöki kinevezését 51-en támogatták, 26-an ellenezték. A költségvetés kérdéseiben vita volt arról, hogy miért az EMKE kapja a kisebbségeknek járó támogatást, de elfogadták az érvelést, miszerint az összeg elsősorban a kisebbségek kulturális céljait szolgálja, tehát az EMKE hivatott gazdálkodni vele. – Az SzKT állásfoglalást tett közzé arról, hogy a M. Országgyűlés továbbra sem talált megoldást a magyarországi nemzeti kisebbségek intézményesített parlamenti képviseletére. „Bízunk abban, hogy a Magyarországon eddig is létezett széleskörű kisebbségi jogok kiteljesítéseként ez a politikai és társadalmi kérdés is mielőbb demokratikusan és méltó módon megoldódik.” [Táj., márc. 23.]
A VET nyílt levelet intézett Markó Bélához, Bardóczy Csaba érdekében, aki – a VET megítélése szerint – meghatározó szerepet vállalt a Cserehát-ügyben. [Szabadság, márc. 21.]
Bukarestben, a PER kétnapos konferenciáján elhangzott, hogy a koalíció legkiegyensúlyozottabb és legmegbízható résztvevőjének az RMDSz bizonyult; a koalíció felbomlásának nagy vesztese a romániai magyarság lenne. [MTI] 1999. február 10.
Radu Vasile Gyulára látogatott, hogy a magyarországi románok sorsával ismerkedjen, majd Arad felé jött vissza az országba. Sajtóértekezletén elmondta: biztosítékokat kapott arra nézve, hogy Mo. támogatni fogja Ro. euroatlanti integrációját; majd hozzátette: „a tárgyalások légköre nem azt bizonyította, hogy a ro.–m. kapcsolatok fejlesztése a m. egyetem létrehozásától függene”. [Szabadság, febr. 12.]
Orbán Viktor fogadta Tőkés Lászlót és tájékoztatta a Radu Vasiléval folytatott tárgyalásról. „A bizalomépítés szempontjából fontosak a ro.–m. kormányfői találkozón elhangzottak, de hiányolom a konkrét eredményeket”– mondta Tőkés László. Németh Zsolt elmondta: a találkozó előtt a püspök eljuttatta javaslatait Orbán Viktornak, s ezeket a m. fél számos esetben képviselni tudta a megbeszéléseken. [RMSz, febr. 12.] 1999. szeptember 6.
A félmilliárd forintos költséggel felépült gyulai Ro. Gimnázium új szárnyát Dávid Ibolya avatta föl. [BN, szept. 6.]
Megalakult az RMDSz ÜE keretén belül a szociális főosztály, melyet Pál Péter vezet. A főosztály olyan információs hálózat kiépítését kezdte el, amely közvetítő szerepet töltene be a szociális problémákkal foglalkozó civil és egyházi szervezetek valamint alapítványok között. [SzFÚ, szept. 6.]
A szilágysomlyói Báthory István Alapítvány szobrot szeretne állítani a nagy fejedelemnek, de egyelőre nincs meg hozzá a hivatalos engedély. [Szabadság, szept. 9.] 2000. november 17.
Nagy előrelépés a kollektív jogok elismerése terén: a CMN javaslatára kormányrendeletet fogadtak el a diszkrimináció minden formájának a tiltására és büntetésére. A rendelet nemcsak a faji, nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozik, hanem tiltja a vallás, kor, nem, szociális helyzet, világnézet, valamint a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés minden formáját. [RMSz, nov. 17.]
Iliescu – egy marosvásárhelyi választási gyűlésen – a m. kisebbségi politikát bírálta, s a Mo.-i ro. kisebbség nehéz helyzetét ecsetelte. [RMSz, nov. 17.]
Az oktatás támogatására létrehozott Iskola Alapítvány az elmúlt 4 év alatt 333 egyetemi hallgató számára nyújtott ösztöndíjat. [RMSz, nov. 17.]
Új igazgatója van a kolozsvári Báthory Gimnáziumnak, Tőkés Elek személyében, aki korábban a Vallásügyi Államtitkárság munkatársa volt. 2002. május 30.
Bálint-Pataki József lett a HTMH új elnöke. [Szabadság, máj. 30.] (→ 2002.06.13)
A ro. rendőrök továbbra is visszaéléseket követnek el, a bírák pol. indíttatású döntéseket hoznak, miközben a kormánypárt nem tiszteli a törvényeket – olvasható az Amnesty International honlapján. [Szabadság, máj. 30.]
Ecaterina Andronescu Gyulán tett látogatása nyomán arra a következtetésre jutott, hogy a Mo.-i ro. kisebbségnek kevesebb jogot biztosít a m. törvénykezés, mint az itthoni m. kisebbségnek a ro. parlament; a gyulai románok fokozatosan elvesztik önazonosságukat. [Szabadság, máj. 30.]
Stelian Tănase politológus elmondta: ugyanolyan rendszerességgel hallgatják le a telefonját, mint 1989 előtt. A lehallgatásról Emil Constantinescu volt elnök is panaszkodott. Nyugatról figyelmeztető jelzések érkeztek arról, hogy a SRI parlamenti ellenőrzése nem reális. [A Hét, máj. 30.] 2002. október 4.
Bukaresti látogatása idején Mádl Ferenc a parlament két házának elnökével is tárgyalt; fölvetődött a csíkszeredai konzulátus telepítésének és a Szabadság-szobor mielőbbi felállításának ügye is. Nicolae Văcăroiu a magyarországi románság helyzetének további javítására kérte a m. elnököt. [Szabadság, okt. 4.]
Markó Béla az egyházi javak visszaszolgáltatásáról szóló törvény alkalmazásának ’halasztgatását’ sérelmezte és azt, hogy a kormány még nem hagyta jóvá a jogszabály alkalmazási szabályait. [Szabadság, okt. 4.]
Az RMDSz és több kulturális egyesület kérni fogja, hogy Kolozsvár történelmi központját nyilvánítság a világörökség részének – jelentette be Kötő József, az EMKE elnöke. [Népújság, okt. 4.]
Az RT nevében Toró T. Tibor megdöbbenésének adott hangot, amiatt, hogy a MÚRE alapfokon újratárgyalta az egyszer már lezárt Tibori-féle esetet (→ 2002.05.28). [Szabadság, okt. 4.]
Az EME orvostud. szakosztálya a székelyföldi lakosság életmódjáról tartott konferenciát. Általános konklúzió: magas az alkoholfogyasztás, több zsíros ételt fogyasztanak a székely megyékben. A népességi számok is aggasztóak, pl. Maros megyében 10 év alatt 125 ezer [!] terhességmegszakítást végeztek. [Népújság, okt. 4.] ● [Ez napi 40 abortuszt jelent, egyetlen megyéből! A 125 ezer pedig 4-5 kisebb város lakosságát teszi ki. A Székelyföldön egyedül Marosvásárhelynek van ennél több lakosa (kb. 160 ezer).] (→ 2002.11.07) 2004. február 26.
Az SzNT által felkért képviselők (→ 2004.01.19) benyújtották a parlamentnek az autonómia-statútum tervezetét. A tervezetnek 45 napon belül a plénum elé kell kerülnie. [Szabadság, febr. 26.; Krónika, febr. 26.] (→ 2004.03.16, 2004.03.18)
Markó Béla a szenátusban kiállt Ro. mielőbbi EU-csatlakozása mellett. Az autonómiáról elmondta: ennek különféle formái honosodtak meg az idők folyamán Ro.-ban, pl. a felekezetek és a helyhatóságok autonómiája. Az eszmének két fontos szempontja van: az egyik, hogy a kisebbségeknek legyen joguk részt venni a rájuk vonatkozó döntések meghozatalában; a másik, hogy az őket kizárólagosan érintő kérdésekben maguk határozhassanak. [Szabadság, febr. 26.]
Bizalmatlansági indítványt kíván benyújtani az ellenzék; az RMDSz nem csatlakozik a kezdeményezéshez. [Krónika, febr. 26.]
Romániának szorgalmaznia kell a Mo.-n élő ro. kisebbség parlamenti képviseletének biztosítását – hangoztatta Titus Corlăţeanu államtitkár, a h. t. ro. hivatalának vezetője. [Szabadság, febr. 26.]
lapozás: 1-9