ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 10 találat
lapozás: 1-10
Tárgymutató:
arányos nemzetiségi (kisebbségi) képviselet
1990. július 30.
Domokos Géza nyílt levelet intézett Iliescu elnökhöz, melyben ismételten kérte, hogy a prefektúrák felállításakor vegyék figyelembe a helyi m. lakosság által beterjesztett javaslatokat. (→ 1990.08.02)
Székelyudvarhelyen befejeződött a KMDSz és a Székelyudvarhelyi Ifjúsági Szövetség (SzISz) által rendezett négynapos I. Erdélyi Diáktalálkozó. [Hídfő, aug. 13.] 1990. augusztus 9.
Előbb az RMDSz Maros megyei vezetősége, majd néhány nap múlva a Bernády Kör, az RMKgP és az RMKdP megyei szervezete beadványban tiltakozott amiatt, hogy a prefektúra felállításakor nem vették figyelembe a nemzetiségi arányokat. A megye lakosságának 48%-a m., ennek ellenére a prefektusi hivatal 11 tagjából csak ketten magyarok. [Népújság, aug. 2,. aug. 9., aug. 11.]
A külföldi gyógykezelésről hazatért Sütő András interjút adott A Hét c. bukaresti lapnak. Tk. elmondta, hogy a Nemzetközi Trassylvania Alapítvány ellen indított sajtókampányból látható, az írások szerzőinek leghőbb vágya, hogy a magyarok ne térjenek vissza Erdélybe. (→ 1990.05.30)1994. január 21.
A Kovászna megyei RMDSz ÜE állásfoglalásban tiltakozott az ellen, hogy a megyében ún. belső listák alapján jelölték ki az Állami Vagyonalap megbízottait, nem vették figyelembe a megye nemzetiségi összetételét. [RMSz, jan. 21.]1994. március 4.
A magyarság képviselőit a gazdasági életből és a hatalomból egyaránt kiszorítják – ez derül ki két interjúból. Csíkszeredában az 1942-ben épült Városi Szállodát a csendőrség kezére játszották. Az első licitáláskor 60 millió lejt ajánlottak az épületért, a meghirdetett 80 milliós érték alatt (1 $ = 1601 lej). A második licitáláskor – amelyről nem maradt dokumentum – a csendőrség 47 millióért szerezte meg az épületet. Hajdú Gábor szerint revindikációs pert kell indítani. – Nincs devizatörvény, a bankrendszer átláthatatlan; a banki igazgatótanácsoknak és az állami számvevőszékeknek nincsenek m. tagjai. Ha nem sikerül a gazdasági-pénzügyi hálózat fontosabb csomópontjaiba néhány magyart állítani, akkor beláthatatlan hátrányba kerülünk – mondta Vida Gyula. [OrEx, márc. 4.] 1996. január 23.
Kevés a m. jogász – Kovászna megyében elnöki rendelettel 7 törvényszéki bírót erősítettek meg a hivatalában, de ezek közül csak egy magyar van, noha a megye lakosságának ¾-e m. Az ország közel 12 ezer [!] joghallgatójából csak 98 a magyar. [ÚM, jan. 23.]
Az ET-nek hatékony eszközöket kell találnia a nemzeti kisebbségek jogainak megvédésére. Az új tagállamok – kihasználva az európai szervezetek engedékenységét – nem tartják be a felvételükkor vállalt kötelezettségeket, tovább folytatják asszimilációs politikájukat. Az eddigiek folyamán hatékonynak tűnt a monitorizálás (helyszíni ellenőrzés), ezért Frunda György az ellenőrzések sűrítését és szigorítását javasolta az ET parlamenti közgyűlésén. [Táj., jan. 24.]
Tempfli József nagyváradi megyés püspök – látva a hatalom elodázó magatartását – pert indított, hogy visszaszerezhesse az egykori püspöki palotát. [RMSz, jan. 23.]
Cs. Gyímesi Éva elmondta, hogy nehézkes a diplomák elismertetése, ui. Fodor Gábor, a volt műv. min. tavalyi látogatásakor elmulasztotta megkötni az ez irányú kormányközi egyezményt. [RMSz, jan. 23.]1997. október 20.
Horn Gyula hivatalos látogatásra Ro.-ba érkezett, s a kormányfővel való találkozón elmondta: „Az Ön kormánya több évtized óta az első, amely valóban végig akarja vinni az érdemi változásokat és reformokat.” Először tapasztalja, hogy amiben megállapodtak, azt teljesítik, amire ritkán volt példa az eddigi kapcsolatok történetében. [Szabadság, okt. 21.]
A szenátus ülésén a tanügyi biz. elnöke, Pruteanu szenátor (PNTCD) beszámolt a Kovászna és Hargita megyében tett látogatása során szerzett tapasztalatokról. Olyan képtelen dolgokat is állított, hogy a helybeli ro. tanárok helyzete bizonytalan, sokan „becsomagolt bőröndökkel” várják a fejleményeket. Verestóy Attila válaszában hangsúlyozta, hogy ilyen képtelenségeket hét év óta hallani a nacionalista oldalról. A statisztikai adatok ellent mondanak az ilyen állításoknak, Hargita megyében a 15%-nyi ro. lakosság adja a vezető tisztségviselők 30%-át. Hajdú Gábor szerint Pruteanu egy előre megfogalmazott véleményhez keresett mindenáron igazolást. [Táj., okt. 22.]
Ünnepi rendezvénysorozat színhelye volt a nagyenyedi Bethlen Gábor Koll., melynek során fölavatták a második alapítóként tisztelt Apafi Mihály fejedelem szobrát, Lőrincz Lehel alkotását. A rendezvénysorozat tud. ülésszakot, festmény- és szoborkiállítást, műkedvelő színielőadást, népi és hivatásos művészek bemutatóit, ünnepi istentiszteletet foglalt magába. [Táj., okt. 20.]
A temesvári Diaszpóra Alapítvány nemzetközi konferenciát rendezett a Bánság etnikumközi kapcsolatairól. Nagy vitát váltott ki Schöpflin György kijelentése, aki szerint valódi demokráciában nincs is szükség kollektív jogokra és területi autonómiára; a demokrácia elméletének szerves része a demokratikus önkorlátozás. [RMSz, okt. 23.] 1997. november 12.
A CMN plénuma állást foglalt a kisebbségeket foglalkoztató kérdésekről: az anyanyelvű oktatásról, szabad anyanyelv-használatról, a felerősödött idegengyűlölő propagandáról. A CMN támogatja az oktatási törvény módosítását és sajnálja, hogy a kérdést túlpolitizálták. [Táj., nov. 12.]
A nacionalista ellenzék négy fő ereje a képviselőházban a Hargita és Kovászna megyei románok helyzetét firtatta. A PRM, PUNR, PDSR és az ApR (→ 1997.08.13) azzal vádolta az RMDSz-t, hogy „etnikai tisztogatást” hajt végre a két megyében a helyi románsággal szemben. A székelyföldi önkormányzatok által összegyűjtött adatok szerint a románság részaránya a helyi vezető posztokon jóval nagyobb, mint amennyi a számarányuk alapján illetné meg őket. [Szabadság, nov. 13.] 1999. október 5.
Aradon a városi tanács 12:11 arányban elutasította azt a protokollumot, amelynek értelmében a Műv. Min. kezelésébe került volna az emlékpark tervezett területe. A szavazásról hiányoztak a liberális tanácsosok és a demokrata pártaik az ellenzékkel szavaztak. – A kormányt a megyei prefektus képviseli a 13 aradi vértanúnak szentelt emlékünnepségen. [BN, okt. 5.; RMSz, okt. 7.]
Az RMDSz sajtóértekezletén Markó Bélát megkérdezték, miért kell m. emlékművet fölállítani Ro.-ban. Markó válasza: egy olyan országban, ahol 1,6 millió m. is él, az ő történelmük, múltjuk, műemlékeik, hagyományaik, az általuk létrehozott anyagi és szellemi értékek az ország múltjának részét képezik. Akik ezt tagadják – pl. Kolozsvár polgármestere – azok a magyarok nyomát akarják eltörölni. [Táj., okt. 5.]
A marosvásárhelyi KZsT jelentőségéről és munkájáról nyilatkozott Csíky Boldizsár, a társaság elnöke. [RMSz, okt. 5.]
Kincses Előd szerint Maros megye Közigazgatási Bizottságának 38 tagjából csupán 3 magyar, 35 pedig ro.; a megye lakóinak viszont 42%-a magyar, tehát távolról sem működik az arányos képviselet elve; ez a koalíció kudarca. [EN, okt. 5.]
A bukaresti Legfelsőbb Törvényszék helyt adott a székelyudvarhelyi önkormányzat felülvizsgálati kérésének és – hatályon kívül helyezve a Maros megyei Törvényszék és a Táblabíróság ítéletét – elrendelte a csereháti per újratárgyalását. [HN, okt. 5.] 2000. február 1.
Emil Constantinescu keményen bírálta a PDSR-t, mert az – hatalomra kerülése esetén – módosítani kívánja a mezőgazdasági és erdőterületek visszaadásáról frissen elfogadott törvényt. [Szabadság, febr. 1.]
A BBTE-n megválasztották az új vezetőséget, tanszékvezetőtől a dékánig. A választás folyamán betartották a nemzetiségi arányokat, ennek köszönhetően 2 m. dékán és 8 dékánhelyettes került pozícióba. [RMSz, febr. 5.]2004. október 2.
Ferencz Csaba (SzNT) – Demeter János állítását (→ 2004.09.29) cáfolva – kifejtette: a Székelyföld autonómiájára vonatkozó referendumhoz nem kell módosítani az alkotmányt és a törvényeket; a szavazás elodázását Ferencz az RMDSz taktikázásának nevezte. [Népújság, okt. 2.]
Tőkés László nehezményezte, hogy a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén leállították a PKE költségvetési támogatását. Tőkés, a helyzet rendezésére, Gyurcsány Ferenchez fordult és kérte, hogy a m. kormányfő mielőbb találkozzék az erdélyi m. egyházak vezetőivel. [Szabadság, okt. 2.; Népújság, okt. 2.] (→ 2004.10.06)
Szőcs István a szülőföldön boldogulás nehézségeiről írt, s – kolozsvári példákat idézve – a helyzet kilátástalanságát hangsúlyozta; a városban 28 ezer alkalmazottja van a költségvetési intézményeknek, de ebből jó, ha 500 magyart találunk. A bérbe adott 32 ezer m2 kereskedelmi felület munkaerőbázisa meghaladja a 4800-at, melyből csak 300 a magyar. [Szabadság, okt. 2.]
lapozás: 1-10