ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 145 találat
lapozás: 1-20 ... 61-80 | 81-100 | 101-120 ... 141-145
Névmutató:
Constantinescu, Emil
1998. március 12.
Brüsszelben az Európai Néppárt (EPP) politikai bizottsága megszavazta, hogy az RMDSz megfigyelői státust kaphasson az EPP-ben. Az EU kereszténydemokrata és konzervatív pártjait tömörítő EPP frakciója a második legnagyobb pol. erő az EP-ben, csakúgy mint az ET-ben. Az RMDSz 1993-tól tagja az EDU-nak és megfigyelői státust élvez az EUCD-ben. [Táj., márc. 13.]
A PD beismerte, hogy hátrányosan érintette a pártot a kormányból való kihátrálás, ezért szeretnének visszatérni a kabinetbe. Visszatérésüket viszont pontokba szedett feltételekhez kötik. [BN, márc. 13.]
Emil Constantinescu azt kérte a londoni EU-konferencián, hogy Bulgáriával együtt vegyék le Ro.-t is az EU „feketelistájáról”. [Szabadság, márc. 12.] 1998. március 15.
Erdély-szerte méltósággal, incidensek nélkül zajlottak a Március 15-i ünnepségek. Az emlékezések központi ünnepsége Csíkszeredában volt (tk. Gál Sándor honvédezredes mellszobrának felavatása, Nagy Ödön alkotása). Kovászna megyében is gazdag program várta a résztvevőket: Kézdivásárhelyen a kézdiszéki és a budapesti hagyományőrző társaságok lovasfelvonulása vonzotta a nézőket. [Táj., márc. 17.]
Emil Constantinescu levélben üdvözölte Göncz Árpádot, a M. Köztársaság nemzeti ünnepén. „Miután népeinknek volt annyi bölcsességük, hogy megtanulják a történelem igazi leckéit, ez az új európai tavasz ezúttal szerencsére egymás mellett talál bennünket, barátként és partnerként veszünk részt a földrész és a világ új együttműködési, biztonsági és békearchitektúrájának felépítésében.” [RMSz, márc. 17.] 1998. március 30.
Lemondott kormányfői és főpolgármesteri tisztségéről Victor Ciorbea. Emil Constantinescu államfő – átmeneti jelleggel – Gavril Dejeu belügyminiszterre bízta a kormányfői tisztséget. [Szabadság, márc. 31.]
„Az RMDSz mindvégig pozitívan értékelte Victor Ciorbea tevékenységét, különösen azt, hogy a nemzeti kérdésben és a kisebbségi kérdés megoldásában mindvégig nagyon nyitottnak mutatkozott [nota bene: a nacionalista pártok hívei ezért sürgették a lemondását; ]980327] és vállalta azoknak az intézkedéseknek az érvényesítését, amelyek a kormányprogramban is szerepeltek, de amelyekkel kapcsolatban nagyon sok ellenkezés volt tapasztalható már a kezdet kezdetén” – nyilatkozta Markó Béla. [Szabadság, ápr. 1.]1998. március 31.
Emil Constantinescu közös konzultációra hívta a koalíció pártjainak vezetőit, hogy az új kormány összetételéről tárgyaljanak. Az RMDSz továbbra is vállalja a részvételt a kormányban, szorgalmazza a válság megoldását. [Táj., ápr. 1.]
Emil Constantinescu a volt elnökkel, Ion Iliescuval folytatott megbeszélést. Szóba került egy új választási törvény meghozatala (a PDSR 5%-osra emelné a bejutási küszöböt, az eddigi 3% helyett). Iliescu vitatta V. Ciorbea búcsúbeszédének azt a megállapítását is, hogy kormánya megteremtette az etnikumközi és felekezetközi megbékélés modelljét, Iliescu szerint ugyanis „a m. szeparatistáknak tett engedményekkel a Ciorbea-kormány az etnikumközi feszültség új forrásait hozta létre”. [Szabadság, ápr. 2.]1998. április 6.
Radu Vasile, kormányfő-jelölt az RMDSz bukaresti székházában megbeszélést folytatott a szövetség vezetőivel. [Táj., ápr. 6.]
A PAC bejelentette, hogy felfüggeszti tagságát a CDR-ben. A gesztusnak erkölcsi jelentősége van, ui. a PAC nem tagja a parlamentnek, de alapító tagja volt a CDR-nek. A PAC élesen bírálta a PD-t és Constantinescu elnököt azért, mert lemondatták Ciorbea miniszterelnököt. [Szabadság, ápr. 7.]
A kormányalakítási tárgyalások eddigi tapasztalatairól nyilatkozott Borbély László. Mindegyik párt elfogadja, hogy fel kell gyorsítani a privatizációt, át kell alakítani az ipar szerkezetét. Vitatott viszont a tulajdon, az államosított házak kérdése, a földtörvény módosítása, az elkobzott javak visszaszolgáltatása. [RMSz, ápr. 6.]
A HTMH nyilatkozatot adott ki az MVSz-nek a kettős állampolgárságra vonatkozó javaslatával kapcsolatban (→ 1998.04.05). „A m. állampolgárság kiterjesztése a szomszédos országokban élő m. nemzetiségűekre – az áthághatatlan jogi akadályok és esetleges politikai következméynek miatt – alkalmatlan eszköz a m. kisebbségek jogi védelmére és helyzetük javítására.” Komoly politikai, jogi és tapasztalati ellenérvek szólnak a m. állampolgárság kiterjesztése ellen. Az utódállamokban élő magyarok (és mások) állampolgárságát nemzetközi szerződések szüntették meg, amelyeket Mo. nem mondott fel. A m. állam esetleges egyoldalú nyilatkozatát valószínűleg válaszlépések követnék a szomszédos országok részéről, amelyek belálhatatlan következményekkel járhatnak. A történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a „kettős állampolgárság lehetőségének kollektív kimondása többszörösen elhibázott politikai lépés lenne Mo. részéről”. Ez ui. a fiatal rétegek és az értelmiség szülőföldről történő elvándorlását idézné elő, ami szöges ellentétben állna mind a magyarországi politikum, mind az utódállamok m. szervezetei részéről megfogalmazott állásponttal. [RMSz, ápr. 9.] ● [A vita további hozzászólásait, politikusok megnyilatkozásait lásd még: MN, ápr. 7.; Népszava, ápr. 7.; Szabadság, ápr. 8., ápr. 23., ápr. 29.; Népszabadság, ápr. 8.; MN, ápr. 15.; EN, ápr. 21.; RMSz, ápr. 28. – Csupán Markó Béla állásfoglalását idézem: „A megoldást itthon kell megtalálni. Ami az indítékot, az esetleg előálló határátlépési problémákat megelőzését illeti, arra más módozatokat kell keresni. A kettős állampolgárságot én nem tartom megoldásnak, véleményem szerint ez rossz ötlet.” (Szabadság, 1998. ápr. 9.)] (→ 1998.04.27) 1998. május 5.
Csapó I. József egy kolozsvári RMDSz-körzet polgári fórumán a szövetség 500 ezer aláírással támogatott, saját koncepciójú oktatási törvénytervezetéről nyilatkozott: a törvénytervezetet még 1996 előtt beadták a parlamentnek, de a szenátus tanügyi szakbizottsága elutasította azt, amely megpecsételte a törvénytervezet sorsát. [Szabadság, máj. 8.]
Emil Constantinescu kinevezte a SPP új vezetőjét, Ştefan Andreescu dandártábornokot. Az 1600 főt számláló SPP korábbi vezetőjét, Nicu Anghelt a cigarettacsempészet botránya miatt váltották le. (Ápr. 16-án egy Szófiából érkező katonai repülőgép leszállási engedélyt kért az otopeni repülőtéren. A gépről cigarettát raktak le, amelyet több katonai tehereautó szállított el. Egy ismeretlen telefonáló értesítette több hírlap szerkesztőségét, így indult el a lavina, melynek nyomán több tábornokot és főtisztet letartóztattak. Egy neve elhallgatását kérő tiszt elmondta, hogy 1990-től folyamatosan érkeztek szállítmányok, a zárjegyek bevezetése sem akadályozta a csempészést. A forgalmat egy tisztekből összeállt társaság bérelt gépei bonyolították le.) [Szabadság, máj. 6.]
Az ET parlamenti közgyűlésén Frunda György Ro. monitorizálásának megszüntetését kérte, ui. szerinte a jelenlegi korány garancia arra, hogy az ajánlásokat teljesítik. [RMSz, máj. 5.] – Frunda utalt arra is, hogy a m. kisebbség számára fontos jogokat biztosító oktatási és helyi közigazgatási kormányrendeletek máig nem váltak törvénnyé. [RMSz, jún. 1.]
Számok a nagyváradi róm. kat. egyházmegye 1997-es statisztikájából: 58 plébániának 74 papja van, a hívek száma 109.067; a róm. kat. középiskolában 222, főiskolájában 147 diák tanul. Az évben 685 keresztelés és 1190 temetés volt (a fogyatkozás 505 fő). [BN, máj. 5.]
Megbeszélést tartott az államelnök és az egyházak vezetői. Jakubinyi György elmondta: Constantinescu csak részmegoldást kínált, az egyházak nem kapják vissza teljes, 1948-ban elkobzott vagyonukat. [Szabadság, máj. 5.]1998. június 4.
Az RMDSz sajtóértekezletén szóba került a kolozsvári MKT által megfogalmazott elégedetlenség (→ 1998.05.30). Elfogadhatatlan, hogy – bár az RMDSz részese a kormánynak – a m. kisebbséget érintő kérdések rendezése semmit sem mozdult előre. Az RMDSz álláspontjának megerősítését nem lehet zsarolásnak tekinteni, hiszen ez nem új követelés, hanem a koalíció közös programjában szereplő tétel. Markó Béla idézte Constantinescu elnök 1997. dec. 10-én kiadott közleményét, amely tételesen említi a magyarság jogát egy önálló felsőoktatási intézmény létesítésére [„a tanügyi törvénynek biztosítania kell a kisebbségi anyanyelvű oktatás minden formáját, beleértve a m. egyetem létrehozását is” (BN, aug. 17.)]. A koalíciós együttműködés folytatásáról vagy felfüggesztéséről az SzKT dönt. [Táj., jún. 4.]
Ítéletet hirdetett a Maros megyei törvényszék a csereháti ügy perében. A bíróság elutasította a székelyudvarhelyi önkormányzat keresetét, amelyben a terület koncesszionálási szerződését és az Aris Industrie Rt., valamint a Szeplőtelen Szívek Kongregációja apácarend közötti ajándékozási szerződés megsemmisítését kérte. „Az ítélet törvénytelen, ezért fellebbezéssel fogunk élni” – mondta Eckstein-Kovács Péter, az udvarhelyiek védőügyvédje. [Szabadság, jún. 4.] 1998. július 7.
Római látogatásra indult Radu Vasile, aki fontosnak tartja az olasz kapcsolatok ápolását, tekintve, hogy Ro. első számú külföldi partnere éppen Olaszország. A pápának átadta Emil Constantinescu elnök meghívóját; Radu Vasile elismerte, hogy nem tudta megszerezni Teoctist pártriárka meghívóját is, ami a Vatikán szemében általában szükséges. A pápával folytatott megbeszélés egyik témája a katolikus vagyon restitúciója volt. [RMSz, júl. 8.]
Kerekes Károly törvénykezdeményezést nyújtott be a képviselőházban, melynek célja, hogy tegye lehetővé az anyakönyvvezető előtti házasságkötések lebonyolítását a nemzeti kisebbségek nyelvén. [Táj., júl. 7.]1998. július 14.
Bár Iliescu korábban kétszer is volt a Fehér Házban, hivatalosan csak most hívták meg Ro. elnökét Washingtonba. Emil Constantinescu népes küldöttség élén utazott az AEÁ-ba; a programban a kongresszusban elmondott beszéd mellett Clinton elnökkel való találkozó is szerepel. [RMSz, júl. 15.]
Tempfli József elmondta: a pápa látogatásának eddig is feltétele volt a gör. kat. egyháznak nyújtandó restitúció. A kormányrendelettel visszaígért 17 ingatlan megszerzése még hosszadalmas folyamat; amennyiben a rendeletet nem hajtják végre, a nagyváradi püspök a Szentszékhez fog fordulni. [EN, júl. 14.]
Kónya-Hamar Sándor szerint minden új határidő, a különféle ígérgetések és bizottságosdik csak újabb csapdákat jelentenek. „A koalíció csak áltat bennünket egyetem-ügyben, s talán másban is.” A képviselő nem látja semmilyen jelét annak, hogy a magyarság kérései záros határidőn belül megoldódjanak. [EN, júl. 14.]
A Fidesz vezette kormány kötelezettséget vállal a h. t. magyarságért – nyilatkozta Németh Zsolt. A HTMH átkerül a külügymin. tárca felügyelete alá. [EN, júl. 14.]
A városi tanács elvetette Gh. Funarnak azt a tervét, hogy elköltöztesse Szent György szobrát. [Szabadság, júl. 16.]
Emil Constantinescu törvényerőre emelte az orsz. lakásügynökség (ANL) létrehozására vonatkozó szabályozást. Az ügynökség kedvezményes hiteleket nyújt majd a lakásépítőknek, elsősorban a fiataloknak, akik teljesítik a hitelezés feltételeit. [Sajtóf., júl. 14.] 1998. július 15.
Constantinescu szabadon elmondott angol beszédét hosszasan megtapsolták az amerikai kongresszus tagjai. A beszéd elsősorban az AEÁ-val létesítendő stratégiai partnerség és a leendő NATO-tagság esélyei körül forgott. [RMSz, júl. 17.] 1998. augusztus 7.
Kölcsey Ferenc szülőfalujában, Sződemeteren, a költő születésnapján rendezett ünnepség keretében a VET felhívással fordult a világ minden felelős politikai tényezőjéért, hogy fékezzék meg a balkáni vérontást és hassanak oda, hogy véget érjen a jugoszláviai magyarok koszovói bevetése. [BN, aug. 10.]
Andrei Marga elmondta: hiány van pedagógusokban, az országnak legalább 2000 tanítóra lenne szüksége. A hazai fiatalok 7,6%-a részesül felsőfokú képzésben, az EU-ban ez a szám 18–26%. Marga elutasította Takács Csaba véleményét, miszerint a ro. egyetem azt jelentené, hogy a magyarok a románok alárendeltjei. Nincs szó alárendeltségről, fejtette ki. Az igaz, hogy a többség dönt, de diszkriminatív döntések – szerinte – eddig nem születtek. [Szabadság, aug. 8.]
A m. egyetem kérdését azoknak a szerveknek kell megoldaniuk, amelyek illetékesek ebben a kérdésben, ezek a kormány és a parlament – mondotta Emil Constantinescu. Az elnök nem szorgalmazza, de nem is helyteleníti a m. egyetem létrehozását. [MTI] 1998. október 27.
Sajtóbotrányt kavart az országban az, hogy Emil Constantinescu háborús emlékérmet adományozott Vasile Ciolpannak, aki a kommunizmus alatt a hírhedt máramarosszigeti börtönt vezette. [Népszabadság, okt. 27.]
Eva Maria Barki bécsi ügyvédnőt újabb 3 évre nemkívánatos személyiségnek nyilvánították (→ 1998.09.28), kitiltásáról maga az érintett tájékoztatta levélben a Partiumi Fórumot. [Szabadság, okt. 27., okt. 28.] (→ 1999.02.13) 1998. október 31.
Mo. támogatja azt a bukaresti igényt, hogy az EU tagállamai töröljék el a Ro.-val szembeni vízumkötelességet – jelentette ki Martonyi János, azután, hogy megbeszélést folytatott Andrei Pleşuval. [Szabadság, okt. 31.]
A parlament külügyi bizottsága Smaranda Enache, nemrég (→ 1998.07.11) kinevezett finn nagykövet visszahívását kérte Emil Constantinescutól, hivatkozva Enache asszony politikai nyilatkozatára (→ 1998.10.03), mely – a bizottság szerint – alkotmányellenes és ellenkezik a diplomáciai testület szabályaival. [Szabadság, okt. 31.] 1998. november 27.
Emil Constantinescu azzal a határozott szándékkal érkezett Brüsszelbe, hogy előrevigye Ro. NATO-csatlakozását. Megítélése szerint az ország már teljesítette a belépéshez szükséges feltételeket. 1998. december 1.
Markó Béla az Erdély és Ro. egyesülését kimondó népgyűlés 80. évfordulóján, a parlament ünnepi ülésén emlékeztetett arra, hogy „a gyulafehérvári nyilatkozatot megfogalmazó románok tudták, milyen fontosak a nemzeti, a kulturális és az oktatási jogok, s arra kötelezték magukat, hogy fölajánlják ezeket a jogokat azoknak, akik velük együtt élnek Erdélyben”. [RMSz, dec. 3.]
Ro. nemzeti ünnepén Göncz Árpád levélben köszöntötte Emil Constantinescut: „Közös a felelősségünk abban is, hogy fellépjünk a m.–ro. kapcsolatokat, a népeink közötti bizalom építését megzavarni szándékozó szélsőséges politikai erők és formációk olykor felerősödő megnyilvánulásaival szemben.” [Szabadság, dec. 2.]1998. december 8.
Emil Constantinescu, az alkotmány napján tartott ünnepi beszédében, anélkül, hogy neveket említett volna, elítélően szólt azokról a politikusokról, akik „nyíltan beszélnek arról a szándékukról, hogy koncentrációs táborokat akarnak felállítani, be akarnak tiltani egyes pártokat és pol. ellenfeleiket börtönbe akarják záratni”. [Szabadság, dec. 10.] 1998. december 17.
A temesvári forradalom évfordulóján Emil Constantinescu megígérte, mindent megtesz az igazságtétel érdekében. [RMSz, dec. 19.]
A kabinet fellebbezett a PSE-döntés ügyében (→ 1998.12.11). A kormányülésen arról is döntöttek, hogy elutasítják az RMDSz törvényjavaslatát, amely lehetővé tette volna a házasságkötési szertartás anyanyelvű lebonyolítását. [RMSz, dec. 19.]
Az SzKT létrehozza az RMDSz Átvilágító Bizottságát, melynek működéséhez az ÜE biztosít hátteret. A háromtagú bizottság – miután elfogadja a működési szabályzatot – megvizsgálja a tisztségviselők kapcsolatát a volt komm. titkosszolgálattal. A biz. az átvilágítási törvény jóváhagyása után kezdi meg működését. [RMSz, dec. 17.] 1999. január 6.
A Szigethegység bányászai is csatlakoztak a Miron Cozma által vezetett Zsil-völgyi sztrájkhoz. Cozma fő politikai szövetségese, C. V. Tudor a parlament összehívását követelte és azt kérte a lakosságtól, kezdjen általános sztrájkot Emil Constantinescu elnök „nép- és nemzetellenes” politikájának megbuktatása érdekében. [Népújság, jan. 6.]
Radu Vasile lemondott minden pártbeli tisztségéről, a PNTCD ideiglenes főtitkára Constantin Dudu Ionescu lett. Sajtóértesülések szerint Radu Vasile leváltását Ion Diaconescu kezdeményezte, és a párt ezzel elszigetelte a kormányfőt. [Sajtóf., jan. 6.]
A ro. kormány bevezette a holokauszt-ismeretek kötelező oktatását az általános iskoláktól az egyetemig – jelentette be az oktatási minisztérium szóvivője. [RMSz, jan. 7.] 1999. január 8.
Emil Constantinescu fogadta Eberhard-Wolfgang Wittstockot, az RNDF új elnökét, aki sürgette a kisebbségi törvény elfogadását; Wittstock kijelentette, hogy megváltozott korábbi álláspontja (→ 1998.11.16), ők is támogatni szeretnék a PSE létrehozását. (A német közösségnek látványosan csökkent a létszáma az utóbbi 60 évben: 1939: 250 ezer; 1970: 180 ezer; 1989: 110 ezer; 1991: 40 ezer; 1998: kb. 18 ezer.) [Népújság, jan. 8.] 1999. január 13.
Miron Cozma bányászvezér ultimátumot adott, kijelentve, hogy amennyiben nem teljesülnek a követeléseik, a bányászok a fővárosba mennek tüntetni. Egy nappal előbb 10 km-t meneteltek figyelmeztetésül, s kb. 30 gyermeket tereltek maguk előtt. Emil Constantinescu nem kíván beavatkozni a konfliktusba, mert szerinte még nem merítették ki a tárgyalásos rendezés lehetőségeit. [RMSz, jan. 14.]