ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 145 találat
lapozás: 1-20 ... 41-60 | 61-80 | 81-100 ... 141-145
Névmutató:
Constantinescu, Emil
1997. augusztus 28.
Constantinescu kinevezte Ro. új főügyészét Sorin Moisescu személyében. [Háromszék, aug. 29.]
Kónya-Hamar Sándor, az MSzP–Fidesz-vitával kapcsolatban (→ 1997.08.15) úgy értékelte, hogy a magyarországi választási kampány közeledtével beindult a Fidesz elnökét lejárató kampány. [EN, aug. 26.] Kovács László nyilatkozatban cáfolta a Kónya által mondottakat. [RMSz, aug. 28.] Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSz nem kíván beleavatkozni a m. politikai pártok közötti polémiába, Kónya-Hamar Sándor véleménye nem azonos a szövetség véleményével. [Szabadság, aug. 28.]1997. szeptember 14.
Constantinescu elnök kolozsvári látogatásán kifejtette: vagy biztosítják a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelvű oktatást, vagy Ro. lemarad az euroatlanti integrációról. A BBTE-nek meg kellene tartania multikulturális jellegét és nem kellene szétválnia két egyetemre. [RMSz, szept. 18.]1997. szeptember 18.
Constantinescu elnök megítélése szerint mind a ro., mind a m. pártokban vannak szélsőséges elemek, s a belső csoportok között konfliktusok. [Népújság, szept. 18.]1997. szeptember 25.
A kormány vezető ereje, a PNTCD parlamenti csoportja, a kormányfő és a miniszterek jelenlétében, megvitatta az RMDSz-szel kialakult konfliktust (→ 1997.09.23) és bizottságot hozott létre az RMDSz-szel folytatandó tárgyalásokra. A bizottságot Virgil Petrescu okt. min. vezeti, de annak nem tagja G. Pruteanu, aki a viszályt előidézte. Radu Vasile az RMDSz „politikai ostobaságát” bírálta, amellyel ragaszkodik a két vitatott tantárgy m. ny. oktatásához, majd azt javasolta: a földrajzot magyarul, a történelmet románul tanítsák. Markó Béla nem is kommentálta a javaslatot, mondván: itt a koalíciós együttműködésről, a kormányprogram betartásáról van szó. [Népújság, szept. 26.] – Az ezt követő sajtóértekezleten arról is beszámolt a szövetségi elnök, hogy a megyékben, területi szinten fölmerült nézetkülönbségekről is konzultációs egyeztetések kezdődnek. Az RMDSz a sürgősségi kormányrendelet szövegét kompromisszumnak tartja, amelybe a magyarság elvárásainak csak egy része került be, s amelyet a koalíciós partnerek a tárgyalások során szövegszerűen, pontról pontra elfogadtak, s egyben biztosították egymást a sürgősségi rendelet parlamenti támogatásáról. Az RMDSz által 1994-ben benyújtott és félmillió aláírással támogatott tanügyi törvénytervezetben számos olyan követelmény fogalmazódott meg, amelyekről az RMDSz a koalíció kedvéért lemondott, de az elkövetkező tárgyalásokon esetleg újra előveszik ezt a tervezetet. [Táj., szept. 25.]
Gabriel Andreescu és Doina Cornea nyílt levelükben kiálltak amellett, hogy tovább kell haladni a reformok útján, el kell fogadni a sürgősségi kormányrendeleteket. A többnyelvű feliratozás olyan intézkedés, amelyre a kormány büszke lehet. „A jelenlegi nacionalista uszítással szembeni eltökéltségnek nincs válaszútja.” [Szabadság, szept. 25.]
Jakubinyi György elmondta: a Constantinescuval folytatott májusi tárgyalás során az elnök azt mondta a m. egyházak vezetőinek: ne reméljék, hogy mindent visszakapnak, ui. Erdélynek sajátos a történelmi helyzete. [MN, szept. 25.]1997. október 14.
Az RMDSz és a PNTCD vegyesbizottság ülésén nem fogadták el az oktatási szakbizottság – Pruteanu által összeállított – jelentését, hanem ragaszkodnak ahhoz, hogy a vegyesbiz. által kidolgozott ajánlás legyen kötelező érvényű a koalíció parlamenti tagjaira is. A vegyesbiz. kérte a szakbizottsági ülések jegyzőkönyveit és minisztériumtól egy részletes jelentést a nemzetiségi oktatásról. [RMSz, okt. 17.]
Az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés felhívására mintegy tízezer ember tüntetett a kormány gazdaságpolitikája ellen. Ellenezték a gyárak bezárását és a kormány lemondását követelték a növekvő munkanélküliség miatt. [Szabadság, okt. 15.]
Adrian Severin korábbi kijelentését (miszerint egyes főszerkesztők és politikusok idegen államok ügynökei) Constantinescu elnök így értékelte: ha a vádak alaptalanoknak igazulnak, akkor Severinnek le kell mondania. [RMSz, okt. 16.] (→ 1997.12.23)
Domokos Géza Esély c. visszaemlékezéseinek 2. kötete bemutatóján mondotta – a mérsékeltek és radikálisok közötti nézeteltérések kapcsán –: „Viharban hányódó gályán matrózlázadást szítani nemcsak veszélyes vállalkozás, hanem Isten ellen való vétek is.” [RMSz, okt. 14.]1997. november 13.
Markó Béla, az RMDSz sajtóértekezletén elmondta: a koalíció legnagyobb pártja (PNTCD) zsaroláshoz folyamodott, nem hajlandó elfogadni az RMDSz által javasolt kompromisszumos megoldást – amelyhez a szövetség végszükség esetén folyamodott, azért, hogy ne kerüljön veszélybe az euroatlanti integráció –, ezért az RMDSz felkérte Constantinescu elnököt: foglaljon állást a tanügyi törvénnyel kapcsolatban. – Takács Csaba elmondta: az OpT tagjai nem értettek egyet Tőkés László indítványával (aki a koalícióból való kilépést sürgette), erről csak a szenátusi vita után dönthet az SzKT. [Táj., nov. 13.]1997. december 1.
Hivatalba lépésének első évfordulóján tévéinterjút adott Emil Constantinescu, aki a jelen nehézségeit az előző kormányzat által hagyott örökséggel magyarázta. Leszögezte: „Ro.-ban nincsenek kollektív jogok, és legalábbis a mandátumom alatt nem lesz etnikai alapú területi autonómia.” A két székely megyében tapasztalható helyzettel kapcsolatban óvott azoktól a túlzásoktól, amelyek az ottani kapcsolatban „mindkét részről elhangzanak és senkinek sem használnak”. [Szabadság, dec. 2.]
A PUNR orsz. vezetősége Bukarestben gyűlésezett, közben Gh. Funar hívei Kolozsvárott gyűltek össze és az Egységpárt elnökének választották meg a polgármestert. A Funar-féle vonulat alig néhány személyiséget tudott megnyerni magának. [Szabadság, dec. 1.]
Doina Cornea nyílt levélben emlékeztette G. Pruteanut arra, hogy a két állam alapszerződésében szerepel egy, a ro. fél által elfogadott ajánlás is, az anyanyelvű oktatásra vonatkozóan. Márpedig a szerződés, valamint a választásokat megelőző ígéretek és a koalíción belüli kormányzati megállapodások be nem tartása megkérdőjelezi a PNTCD hitelét és parlamenti képviselőinek szavahihetőségét; „ha elvárjuk a magyaroktól, hogy lojálisak legyenek irántunk, akkor nekünk, románoknak is minimális lojalitást kell tanúsítanunk irántuk. Ez szolgálja Ro.-t és annak a helynek a kiérdemlését, amelyre törekszik.” [Szabadság, dec. 1.]1997. december 10.
Constantinescu elnök fogadta az RMDSz küldöttségét; a megbeszélés fő témája az oktatási törvény és a csereháti helyzet volt. Az elnök kijelentette: nem hajlandó olyan oktatási törvényt aláírni, amely nem teszi lehetővé egyetemek és fakultások létrehozását a kisebbségek nyelvén. – Az elnök szerint meg kell őrizni a csereháti épület eredeti rendeltetését, nevezetesen, hogy a székelyudvarhelyi fogyatékos gyerekek iskolája legyen és az érintett felek közös megegyezéssel hozzák létre az intézményt adminisztráló igazgatótanácsot.
Az RMDSz ÜE nyilatkozata leszögezte: az RMDSz azért vonta meg a bizalmat egyik tanácsosától (→ 1997.06.27), mert elfogadhatatlan eszközökhöz folyamodott. Ugyanez elv alapján súlyos pol. hibának tartják, hogy a kormány főtitkára erőszakosan avatkozott be a dolgok menetébe. Kérik az ügy kivizsgálását és az érintettre vonatkozó megfelelő kormányzati döntés meghozatalát. Az RMDSz a csereháti ingatlan ügyében a jogorvoslat összes lehetőségeivel élni kíván. [Táj., dec. 10.] 1997. december 13.
Az EU luxembourgi csúcsértekezletén 15 állam- és kormányfő megegyezett abban, hogy újabb öt országgal (Cseh-, Lengyel-, Észt- és Magyarországgal, valamint Ciprussal) kezdik meg a csatlakozási tárgyalást, a további öt jelentkezőnek (Bulgária, Ro., Lettország, Litvánia, Szlovákia) várnia kell a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig. [Háromszék, dec. 16.]
A Romániai Rektorok Egyesülete nyilatkozatban tiltakozott Constantinescu elnök azon döntése ellen, hogy támogatja az önálló m. egyetem létesítését. [Háromszék, dec. 15.]
Kolozsvárott véget ért az SzKT és a SzET együttes ülése, mely dönteni hivatott az RMDSz kormányzati részvételének jövőjéről. Markó Béla elemzéséből kiderült: a koalíció csúcsán egyetértenek az RMDSz-szel, ám a pártokban vannak olyan csoportosulások, amelyek meggyőződésük szerint magyarellenesek. Ugyanígy léteznek olyan erők, amelyek fékezni akarják a térség euroatlanti integrációját. A koalíciós időszak két része különböztethető meg, az elsőben sikerült előrelépni, utána felerősödtek a nacionalista hangok, ez lefékezte a fejlődést. A csereháti ügyről szólva, Markó politikai hibának nevezte Opriş kormányfőtitkár beavatkozását és különösen annak időzítését. A résztvevők közül többen is sürgették, hogy a további együttműködés kereteit, követelményeit világosan meg kell fogalmazni, tiszteletben kell tartani. Tőkés László szerint hiba lenne kilépni a kormányból, ez csak a szélsőséges nacionalistáknak kedvezne. A tb. eln. szerint gyakorlati lépésekkel kell szaván fogni a partnert, meg kellene kezdeni egy önálló m. egyetem szervezését. A gyűlés nagy többséggel határozatot fogadott el arról, hogy az RMDSz nem lép ki a kormányból és megfogalmazták a további koalíciós együttműködés feltételeit. Állásfoglalást fogadtak el tk. az anyanyelvű oktatásról, az egyházainkat ért jogsérelmekről, a kisebbségellenes megnyilvánulásokról. [Szabadság, dec. 15., dec. 16.; Táj., dec. 15.]1997. december 17.
Ro. szeretne 2001-ig a NATO, 2005-ig pedig az EU tagjává válni. Ezt a nemzeti célt fogalmazta bonni tárgyalásait lezáró sajtóértekzeletén Emil Constantinescu. A ro. elnök köszönetet mondott azért a támogatásáért, melyet Roman Herzog elnök, Helmut Kohl kancellár és egyes frakciók vezetői a ro. reformfolyamat folytatásához ígértek. [Háromszék, dec. 18.] – A NATO egyes tagjai által támogatott belépés elsősorban az AEÁ ellenállása miatt hiúsult meg. [MTI] 1998. január 3.
Emil Constantinescu tévébeszédében kijelentette: nem időszerű sem a királyság helyreállításával kapcsolatos referendum, sem az előrehozott választások kiírása. Az elnök kiemelte, hogy a választások óta (1996. nov.) az ellenzékbe került hajdani kormánypárt (PDSR) szüntelenül gyalázta az országot, feljelentéseket küldözgetett nagykövetségeknek és nemzetközi fórumoknak. [Szabadság, jan. 5.]1998. január 5.
Markó Béla elítélte az ellenzék által gerjesztett problémát és üdvözölte Constantinescu állásfoglalását. Markó egyetértett azzal, hogy az államforma megváltoztatásának kérdése ma nem vetődik fel, ugyanakkor megjegyezte, hogy tiszteletben kell tartani azokat a személyiségeket – itt Mihály királyra utalt –, akik fontos szerepet játszottak az ország történetében. [Szabadság, jan. 6.] – Hasonló hangvételű nyilatkozatot tett közzé a PNTCD és a PNL elnöke is, Ion Diaconescu, ill. Mircea Ionescu Quintus. [Szabadság, jan. 7.]
Ion Diaconescu találkozót szervez Andrei Marga oktatási miniszter és a képviselőház oktatási szakbizottságának a koalícióhoz tartozó tagjai között. A PNTCD elnöke azt szeretné, hogy tartsák tiszteletben az oktatási törvényre vonatkozó koalíciós egyezséget. [Szabadság, jan. 7.] – Andrei Marga egy sajtóértekezleten állást foglalt a multikulturális felsőoktatás mellett [= különböző nyelvű oktatás, azonos egyetemi intézmény keretében] és kijelentette, hogy ha egyesek mégis „etnikai alapon” akarnának felsőoktatási intézményt létrehozni, arra is lehetőség adódik az engedélyeztetési eljárás keretében. [RMSz, jan. 5.]1998. január 11.
Emil Constantinescu találkozott a PNTCD és a PNL vezetőivel, majd négypárti koalíciós egyeztetés volt Snagovon. Az eszmecserék elvi kérdésről zajlottak, nem született megoldás a válság megszüntetésére. [RMSz, jan. 13.]
Andrei Pleşu Oslóba látogatott, hogy megszerezze Norvégia támogatását Ro. NATO- és EU-integrációs lépéseihez. [Háromszék, jan. 13.] 1998. január 25.
Hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Emil Constantinescu elnök. Az elnököt elkísérte: Victor Babiuc (védelmi min.), Mircea Ciumara (ipari és keresk. min.), Andrei Pleşu (külügymin.), Andrei Marga (oktatásügyi min.), Ion Caramitru (műv. min.), Tokay György (kisebbségügyi min.). Emil Constantinescu tárgyalt Göncz Árpáddal, Horn Gyula kormányfővel és Demszky Gábor főpolgármesterrel. [RMSz, jan. 27.]1998. január 26.
Emil Constantinescu a m. miniszterelnöknek megerősítette: az általános iskolától az egyetemig érvényesülni fog Ro.-ban a m. ny. tanulás lehetősége. Az elnök szerint a kormánykoalíciós válság nem lesz hatással az európai integrációra és a ro.–m. kapcsolatokra. [Szabadság, jan. 27.]
Radu Berceanu, a PD alelnöke bejelentette, hogy a PD miniszterei 28-án benyújtják lemondásukat. [BN, jan. 27.]
Bákóban tartotta közgyűlését az MCsSz; fölavatták a szövetség irodáját. Csicsó Antal elnök elmondta: 1997-ben a szervezet a csángóság legsürgetőbb gondjain igyekezett enyhíteni – a munkanélküliség leküzdésére, az anyanyelvű oktatásra és m. misék tartására keresték a megoldást. [Táj., jan. 26.]
A kormány a földvisszaigénylés határidejét ápr. 3-ig meghosszabbította, ui. lassan halad a szükséges iratok beszerzése. [Szabadság, jan. 27.]1998. január 27.
Szegeden Göncz Árpád és Emil Constantinescu fölavatta a ro. főkonzulátus épületét és emléktáblát avattak Kossuth és Bălcescu tiszteletére. [BN, jan. 28.]
A ro. kormány fogadtassa el egy m. ny. egyetem létrehozásának tervét – szorgalmazta Magyar Bálint okt. min., amikor hivatalában fogadta ro. kollégáját. [Szabadság, jan. 28.]
Takács Csaba, a ro. elnök látogatásáról: remélhetőleg „a politikai üzeneteken túl olyan gyakorlati lépésekre is sor kerül, mint például annak a vegyesbizottságnak az összeállítása, amely a két ország közötti alapszerződés teljesítését hivatott ellenőrizni vagy akár a magyarországi tanintézetekben szerzett diplomák romániai honosításának a megvalósítása”. [Szabadság, jan. 27.]1998. január 28.
A bukaresti repülőtéren mondott beszédében Emil Constantinescu kijelentette: Ro. és Mo. együtt európai szinten is példát adhat a történelem által rájuk hagyott nehéz problémák megoldása tekintetében. [RMSz, jan. 29.]
Constantinescu elnök a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetőivel (Ion Diaconescu /PNTCD/; Călin Popescu Tăriceanu /PNL/; Traian Băsescu /PD/; Sergiu Cunescu /PSDR/; Markó Béla /RMDSz/) tárgyalt a koalíciós válság megoldásáról. A kiadott közlemény leszögezte: tudomásul veszik a PD minisztereinek a kormányból való visszahívására vonatkozó döntését és azt, hogy a PD megerősítette a koalíción belüli együttműködés folytatását; elfogadják a reform felgyorsítására vonatkozó programot, a kormányzati és parlamenti tevékenység javítását célzó intézkedéseket; a közleményt aláíró alakulatok tartózkodni fognak minden olyan nyilatkozattól és nyilvános szerepléstől, amelyek kölcsönös kárt okoznának és feszültségeket gerjesztenének a koalíció tagjai között. [Táj., jan. 29.]
Béres András visszavonta lemondási szándékát (→ 1997.10.10). [RMSz, jan. 28.]
Vastagh Pál igazságügy-min. meghívására Budapestre látogatott Valeriu Stoica, akivel a jogharmonizációs program tapasztalatairól tárgyaltak. [RMSz, jan. 30.]1998. február 19.
Emil Constantinescu aláírta az új privatizációs törvényt. A jogszabály a privatizációs min. hatáskörébe utalja a magánosítási folyamat irányítását, megszabja a magánosítás jogi kereteit és biztosítja a privatizálás áttekinthetőségének törvényi feltételeit. A törvény előírja, hogy vásárló lehet minden külföldi vagy hazai magán-, vagy jogi személy. [MTI]
Lemondott tisztségéről Kovács András Ferenc, a marosvásárhelyi színház Tompa Miklós társulatának művészeti igazgatója. [RMSz, febr. 26.]1998. március 3.
Emil Constantinescu hosszasan tárgyalt az RMDSz küldöttségével. Az államfő elismerően szólt az RMDSz munkájáról, a koalíciós szereplésről és arról, hogy a szövetség a pártérdekek fölé helyezte az ország érdekeit, kivette részét a gazdasági és társadalmi problémák kezeléséből. Az RMDSz vezetői vállalták, hogy a parlamentben támogatni fogják a költségvetés tervezetét, ugyanakkor emlékeztették az elnököt a magyarság jogos követeléseire, elsősorban a kisebbségi oktatás kérdésére és kifejezték reményüket, hogy a képviselőház a sürgősségi kormányrendelet eredeti szövegváltozatát fogadja el. [Táj., márc. 4.]
Budapesten, a Magyarok Házában tartott vitafórumon, a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete és a Bolyai Egyetemért Alapítvány képviselői azt sürgették: újból fel kell állítani Erdélyben az 1959-ben felszámolt önálló m. egyetemet. [MTI] 1998. március 9.
Emil Constantinescu – eredménytelenül – arra próbálta rávenni a PD vezetőségét, hogy előbb szavazzák meg a költségvetést és csak utána tárgyaljanak a kormányfő-cseréről. [Szabadság, márc. 11.]
Szilágyi Zsolt a képviselőházban interpellált a határátlépéskor fizetendő benzinilleték ügyében; kérte a kormányrendelet törlését. [Táj., márc. 10.] (→ 1998.06.11)