ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 70 találat
lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-70
Névmutató:
Csapó I. József
1999. július 7.
A PDSR és a PRM az alkotmánybíróságon támadta meg az oktatási törvény azon cikkelyeit, amelyek a nemzeti kisebbségek anyanyelvén való oktatását szabályozzák. Az indoklás szerint ez sérti az alkotmányt. A benyújtott panasz azt is kifogásolja, hogy a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája nem vesz tudomást arról, hogy Európában nemzetállamok is vannak, amelyekben csak egy hivatalos nyelv van. [Szabadság, júl. 7.]
Ro. az év első hat hónapjában több mint 2 milliárd $-t törlesztett idei adósságából, a maradék mindössze 300 millió $. [Szabadság, júl. 7.]
Adrian Năstase (a PDSR alelnöke) a volt külügyminiszterek moszkvai konferenciáján arról értekezett, hogy Európa veszélyes pol. koncepciók kísérleti laboratóriuma lett. Szerinte rendkívül veszélyes precedenst teremthet, ha „megpróbálnak feldarabolni egyes államokat, s ennek megfelelően megváltoztatják a határokat”. Ha elfogadják Koszovó elszakadását Szerbiáról, akkor lehetségessé válik Nagy-Albánia létrejötte. Hasonló folyamat várható a Vajdaság esetén is, amelynek autonómiája mellett a m. kormány kardoskodik. [Szabadság, júl. 7.]
Az RMDSz szenátusi frakciója közleményben fejezte ki amiatti sajnálkozását, hogy Csapó I. József a tanügyi törvény módosítása ellen szavazott. A törvény valóban nem tökéletes és nem mindenben elégíti ki a kisebbségek igényeit, de az 1995-ös törvényhez képest nagy előrelépést jelent a jogszabály. [Táj., júl. 7.] – Markó Béla szerint Csapó gesztusa felért mindazoknak az előnyöknek az elutasításával, amelyeket az új törvény – hiányosságai ellenére – a kisebbségeknek biztosít. [Szabadság, júl. 13.] 1999. július 24.
’Tusványos’-on a Markó Béla, Nicolae Manolescu és Orbán Viktor tartott előadást a regionális együttműködésről. Manolescu szerint hiába beszélünk integrációs törekvésekről, amíg nincs igazi szándék az európai felzárkózáshoz. Markó szerint: „Föl kell adni a saját kisebbségekre acsarkodó nemzetállamok eszméjét, szét kell oszlatni a saját kisebbségeiket megfigyelő titkosszolgálatok lidércnyomását, és ki kell alakítani egy másfajta, egy együttműködő, tehát stabil Közép-Európát.” Orbán Viktor legjobban azt fájlalta, hogy nem történt előrelépés a m. ny. állami egyetem és az egyházi javak visszaszolgáltatása kérdésében. A követendő közép-európai modell az, hogy a többség engedi a kisebbségnek, hogy az életét a saját elképzelése szerint élje le. [SzFÚ, júl. 26.]
Az ótordai ref. parókia udvarán leleplezték Suba László Petőfiről készült domborművét. [Szabadság, júl. 25.]
Tőkés László nyilatkozatot tett közzé az új tanügyi törvénnyel kapcsolatban; az RMDSz hivatalos vezetése „jelentős előrelépésnek” ítélte a törvényt, elhallgatva annak diszkriminatív jellegét, az ellene szavazó Csapó I. Józseffel szemben pedig szankciókat helyeztek kilátásba. Tőkés szerint: a törvény megszavazásával mi magunk szentesítettük az önálló állami m. egyetem helyreállítási jogától való megfosztásunkat. Az elfogadott törvény az egyházi oktatást a magánoktatás szférájába száműzte és állami tulajdonként telekkönyvezteti az erdélyi történelmi egyházaktól 1945 után elvett, ezernél több iskolaépületet. [RMSz, júl. 24.] – Markó Béla sajnálja, hogy ez a nyilatkozat megszületett és hogy a tb. elnök továbbra is élesen támadja az RMDSz vezetését és a parlamenti frakciókat. Azt üzente Tőkésnek, hogy ne áldozzák fel a pol. küzdelmek oltárán az anyanyelvű oktatás kérdését; küzdeni kell azért, hogy megváltoztassuk azt, amit most nem sikerült elérni. „Ha a püspök úrban nincs remény és nincs bizalom, én sajnálom, de vele így, ezen az úton nem tudunk együtt menni!” [Népújság, júl. 24.] 1999. szeptember 2.
Markó Béla fogadta Joseph Biden szenátort (AEÁ), aki a Balkánon tett körútja során a térség nemzeti kisebbségeinek helyzetét elemezte. [SzFÚ, szept. 3.]
Katona Ádám (EMK) nyílt levélben fejtette ki elégedetlenségét amiatt, hogy megvalósulatlan az RMDSz autonómia-koncepciója. Csapó I. József már 1995-ben elkészítette a statúmot, de az még nem került az SzKT elé, mert bizonyos, meg nem nevezett ’retrográd erők’ elszabotálták azt: „miattuk nincs mindmáig az RMDSz-nek elfogadott autonómia-statúma”. [RMSz, szept. 2.]
Ro. mintegy 34 ezer lutheránusa 42 templomban dicséri az istent. Egyre csökken a hívek száma, Kolozsvárott már csak 600-an vannak; Sepsiszentgyörgyön viszont templomot állítottak. [Szabadság, szept. 2.]
A kormány elfogadta a határozattervezetet, hogy az aradi Szabadság-szobrot átadják a helyi minorita rendháznak, akik megőrzik azt, a szobor felállításáig. A Zala György és Huszár Adolf által készített szoborcsoportot 1890-ben állították föl Arad főterén, majd 1925-ben lebontották, most az aradi várban tárolják, méltatlan körülmények között. [RMSz, szept. 3.] (→ 1999.09.09) 1999. szeptember 8.
Az RMDSz szenátusi frakciója úgy döntött, hogy támogatja a földtörvénynek a képviselőházban elfogadott változatát. Csapó I. József ezt nem vállalta, ezért a frakció visszahívta őt a mezőgazdasági szakbizottságból. (Nota bene: Csapó a tanügyi törvény új formáját is ellenezte; ]990707) [Szabadság, szept. 8.] (→ 1999.09.09, 1999.11.09, 1999.11.20)
A KREK közleménye szerint jogerőre emelkedett a ref. püspökség székházának visszaadására vonatkozó határozat. Az épület egyúttal a PKE székhelye is lesz. [Szabadság, szept. 8.]
Kallós Miklós, a kolozsvári Zsidó Hitközség elmondta: a két vh. közötti 18 ezres közösségnek csak a töredéke él már a városban: a holokausztot mindössze 8%-uk élte túl, s azok nagy része kivándorolt; a városban ma nincs több 300 zsidónál. Az országban mintegy 12-14 ezer zsidó él. [Szabadság, szept. 8.]
Alföldi László veszi át Bitay Károly helyét a kolozsvári m. főkonzulátuson. Alföldi ismerősként tér vissza, ui. a 80-as években ő volt a kolozsvári konzul. [Szabadság, szept. 8.]
Csíkszeredában a Gábor Dénes Főiskola képviselője a város informatikus szakembereivel tanácskozott. A Főiskola kihelyezett tagozatot szeretne nyitni a városban. Selinger Sándor elmondta: Erdélyben 6 éve működik a Főiskola, 6 városban 500 hallgatója van. Már megtörtént az akkreditálás is. [HN, szept. 9.]1999. szeptember 9.
Csapó I. József nyilatkozatában megindokolta, hogy azért nem szavazta meg a földtörvény képviselőházban elfogadott változatát (→ 1999.09.08), mert az a m. egyházak és erdőtulajdonosok jogát sértő rendelkezéseket tartalmaz. Az ET vonatkozó ajánlása (1123/1997. sz.) a ’restitutio in integrum’, a méltányos kártalanítás elvének alkalmazását szorgalmazza, ám a törvény ezzel ellentétes szellemű. [Szabadság, szept. 9.] Markó Béla szerint szó sincs arról, hogy a készülő törvény korlátozó jellegű lenne; ugyanakkor azt is elutasította, hogy a frakcióban valaki különutas politikát folytasson. A törvény valóban nem tökéletes, de nagy előrelépést jelent az előző, 18. számúhoz képest. [BN, szept. 9.]
Markó Béla örömmel üdvözölte a kormány döntését, hogy a Szabadság-szobrot az aradi minoriták gondjaira bízták (→ 1999.09.02), most az emlékpark helyének kijelölése lesz a következő feladat. [Szabadság, szept. 9.]
Az RMDSz sajtóértekezletén elhangzott: Ro. a legjobban lemaradt ország a restitúciós folyamatban; a tulajdonviszonyok rendezése nélkül nem folytatható a gazdasági reform. [Táj., szept. 9.]
Az anyanyelvű oktatás egészét tekintve az RMDSz elégedett a jelenlegi helyzettel, sikerült elérni a helyek számának növelését a szakoktatásban is. Markó Béla viszont nehezményezi, hogy a meghirdetett helyekre alig jelentkeztek diákok; szerinte ennek a korábban megszüntetett osztályok, valamint az anyanyelvű szakoktatás iránti bizalmatlanság az oka. [Szabadság, szept. 9.]
Hollanda Dénes pontos tervet készített a marosvásárhelyi műszaki egyetemi oktatás megoldása érdekében. 1998-ban bejegyeztette azt az alapítványt, amelynek feladata az egyetem megalapítása. [Népújság, szept. 9.]
A kormányülésen nagy tiltakozást váltott ki a vallásügyi államtitkár kiegészítési javaslata, melynek értelmében az ortodox vallást államvallásnak nyilvánítanák. A törvénytervezet, amelyet minden egyház elfogadott, nem tartalmazza ezt a kitételt. [Szabadság, szept. 9.] 1999. szeptember 18.
A m. főkonzulátus kolozsvári épületére 16-án este táblát helyeztek el „Itt található a m. kémfészek” felirattal. A durva provokáció hátterében Gh. Funar állt. Takács Csaba telefonon hívta föl a belügyminisztert és jelezte a diplomáciai konfliktus lehetőségét. Buchwald Péter alprefektus a városi rendőrkapitányt kérte föl az intézkedésre. Reggelre eltűnt a tábla. [RMSz, szept. 18.]
A marosvásárhelyi SzKT-n elhalasztották a belső választás megtartását: azokat 2000-ben kell majd megtartani, a helyhatósági választások előtt. A területi szervezetek saját hatáskörben döntenek a nyílt vagy elektoros választás mellett. – Katona Ádám amellett kardoskodott, hogy az SzKT tűzze napirendre a Csapó I. József által összeállított erdélyi autonómia statútum-tervezetét. [RMSz, szept. 20.]
A 105. sz. kormányrendelet kiegészíti és módosítja a háborús kárpótlás korábbi (118/1990. sz.) törvényét. A kiegészítés szerint kárpótlásban részesülnek azok a személyek, akik a 2. vh. idején etnikai vagy faji okokból üldöztek vagy deportáltak. Kerekes Károly emlékezetetett arra, hogy 1944. aug. 23. után ezrével hurcolták a magyar embereket különféle internáló táborokba (pl. Földvárra); minél több személyes vallomásra és dokumentumra lenne szükség, hogy felvethessék a parlamentben a meghurcolt m. emberek kárpótlásának ügyét. [Szabadság, szept. 18.]
Szatmárnémetiben mintegy 200 résztvevővel tartották meg az RMKT vándorgyűlését. [SzFÚ, szept. 20.]
A 2800 lélekszámú róm. kat. közösség számára igazi ünnep volt Kaplony új templomának fölszentelése. Az alapkőletétel 1997 májusában volt, az elkészült épületet Reizer Pál püspök szentelte föl. A helyiek bíznak abban, hogy a gyarapodó Kaplony nem jut a környékbeli m. falvak sorsára, ahol megcsappant az életkedv, nagy az el- és az ellenkező irányú bevándorlás. [RMSz, szept. 19.] 1999. november 9.
A szenátus elfogadta az elkobzott mezőgazdasági területek és erdők visszaszolgáltatását szabályozó törvényt. A jogszabály értelmében a kárvallottak mintegy 90%-a visszakapja hajdani tulajdonát. Az RMDSz szenátusi csoportja kiállt a törvény támogatása mellett, ennek ellenére Csapó I. József nem szavazott igennel. [RMSz, nov. 10.] (→ 1999.09.08, 1999.09.09, 1999.11.20)
Szakítva az Iliescu-idők szokásával, ezúttal Tőkés Lászlót is bevonták a hivatalos megemlékezések előkészítésébe és az 1989 Decemberi Ro. Forradalom Megünneplésének Nemzeti Biz. tagjai sorába. [SzFÚ, nov. 10.] 1999. november 20.
Az AEÁ kongresszusának Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottsága (a Helsinki Biz.) levelet intézett Ro.-val kapcsolatban Madeleine Albright külügyminiszterhez, amelyben aggodalmuknak adtak hangot azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy 2000-ben a PDSR a PUNR-vel és a PRM-vel koalíciót alkotva kerülne hatalomra. A bizottság szerint ebben az esetben Ro. alkalmatlanná válna az EBESz 2001. évi soros elnöki teendőinek ellátására. Súlyos bírálatot fogalmaztak meg a Ro.-ban tapasztalható emberi jogi kérdésekkel, az antiszemitizmus megnyilvánulásaival és a kárpótlás késlekedésével kapcsolatban. [Szabadság, nov. 20.]
Az EME választmányi ülésén elfogadták az egyesület álláspontját a m. felsőoktatás fejlesztésével kapcsolatban. Az EME támogatja a Kolozsvár központú, önálló, állami m. egyetemhez való jogot és igényt. [RMSz, nov. 24.]
Csapó I. József sajtóértekezleten indokolta meg, hogy miért nem szavazott a földtörvényre (→ 1999.11.09). Az ET Ro.-ra vonatkozó határozata és az RMDSz programja is a teljes kártérítés mellett foglal állást, ezért a lelkiismerete nem engedte, hogy a részleges restitúcióra szavazzon. Az alapszabályzat szerint sem a megyei választmány, sem a Szövetség nem vonhatja felelősségre a törvényhozásba választott tagjait politikai magatartásuk vagy szavazatuk miatt. [BN, nov. 20.] (Lásd még: ]990908, 990909.)
Besztercén mezőgazdasági tanácskozást rendezett az RMDSz ÜE gazd. főosztálya és az RMGE országos elnöksége, ahol az időszerű kérdéseket vitatták meg. [SzFÚ, nov. 24.]2000. április 15.
Bejegyezték a Sapientia Alapítványt, megtartotta első hivatalos ülését a kuratórium. Elnök Tonk Sándor, alelnök Tánczos Vilmos. Megállapodás született arról, hogy a későbbikeben a PKE integrálódjon az EMTE kereteibe. [Szabadság, ápr. 15.]
Az RMDSz megbízásából az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja átfogó közvélemény-kutatást végzett az erdélyi magyarság körében. A magyarság körében az RMDSz támogatottsága 94%. Indítson-e saját jelöltet az RMDSz – kérdésre 75% igennel válaszolt. A nevezzen meg 3 RMDSz-es politikust, akiben megbízik – felszólításra a köv. „toplista” állt össze: Frunda György (52%), Markó Béla (46%), Tőkés László (37%), Verestóy Attila (19%), Kincses Előd (7%), Takács Csaba (6%) Hajdú Gábor (4%) … Toró T. Tibor (1,6%), Csapó I. József (1,4%), Katona Ádám (1,4%). [BN, ápr. 15.] 2000. szeptember 4.
Marosvásárhelyen a volt Ref. Kollégium diákjai Bolyai Világtalálkozón vettek részt. [RMSz, szept. 4.]
A Bihari Napló 3000. lapszáma megjelenésének ünnepén Markó Béla kifejtette: a kormányzás sokkal hatékonyabb eszköz a megoldás-keresésre egy kisebbség esetében, mint az ellenzékiség. – A PDSR nem mutat föl olyan programot, amelynek alapján elképzelhető lenne az együttműködés. „A közös kormányzás lehetőségét nem zárom ki, de körvonalazódni sem látom.” [BN, szept. 4.]
Tőkés László főpásztori feddésben részesítette a Bihari Naplót, mert a napilap nem közölte a Nagyváradi Gyülekezeti Szövetség Elnöksége és a Nagyváradi Presbiteri Szövetség által az RMDSz-nek küldött állásfoglalást. A szerkesztőség tk. a zárómondat („Abban az esetben, ha javaslatunkat figyelmen kívül hagyják, kénytelenek leszünk felülvizsgálni az eddigi választásokon nyújtott maradéktalan támogatásunkat.”) miatt tekintett el a dokumentum közlésétől. – A BN részéről Szilágyi Aladár (a KREK volt főgondnoka, jelenleg a lap szerkesztője) válaszolt Tőkésnek. [BN, szept. 4.]
Bihar megye jelöltjei a novemberi választásra: szenátor: Pete István; képviselők: Szilágyi Zsolt, Fazakas László, Székely Ervin. A 4. helyen végző Csapó I. József tudomásul vette a rangsorolást és kérte, hogy töröljék a választási listáról. [BN, szept. 4.] 2002. december 9.
Feltételekhez köti kongresszusi részvételét az EMK: azt kérik, hogy az RMDSz vegye föl napirendi pontként a Csapó I. József elképzelése szerinti háromszintű autonómia kérdését. [Krónika, dec. 9.]
Hatodik Maros megyei rendezvényét tartotta a Gyöngykoszorú-találkozó, a népi hagyományokat éltető mozgalom. [Népújság, dec. 9., dec. 28.]
Erdő Péter személyében II. János Pál új vezetőt nevezett ki az Esztergom–Budapest Főegyházmegye élére. [Szabadság, dec. 9., dec. 11.] (→ 2003.01.11) 2003. január 9.
Az EMK Kolozsvárott bemutatta Csapó I. József Autonómiák és autonómiatörekvések c. könyvét; Katona Ádám elmondta, hogy ennek mintájára kidolgozzák a Kalotaszeg és a Partium autonómiájának tervét is. [Szabadság, jan. 9., jan. 11.]
Hargita és Kovászna megyék ortodox püspökséget 1994-ben alapították; a püspökség területén 107 templom található, a hívek száma közel 100 ezer, ezeket 75 pap látja el. [Krónika, jan. 9.]
A Gyulafehérvári Főegyházmegye 525 ingatlant igényel vissza, de a dossziék még nincsenek készen. A hatóságok nehezményezik a restitúciót, sok esetben a telekkönyvi kivonatokat csak hosszas huzavona nyomán sikerül megszerezni. [Krónika, jan. 9.]
A szlovák kormányfő nyilatkozatban rögzítette: Komáromban rövidesen m. állami egyetemet fognak létrehozni. [Népújság, jan. 9.] (→ 2003.08.14) 2003. március 14.
Ökumenikus istentisztelettel kezdődtek a kolozsvári Március 15-i ünnepségek. A Szent Mihály-templomból a résztvevők egy része a Farkas utcai templomba vonult, a Márciusi Fórum helyszínére. A mintegy 1000 személy közfelkiáltással megalakította az Erdélyi M. Nemzeti Tanács (EMNT) létrehozását Kezdeményező Testületet (KT). 19 tagot helyben megválasztottak, további 12-t utóbb nevesítenek. Csapó I. József a célkitűzések megvalósításához nélkülözhetetlen alkotmánymódosítási elképzeléseket ismertette. [Szabadság, márc. 15.] (→ 2003.03.11, 2003.03.29, 2003.04.26)
Kossuth-domborművet avattak az aradi Csíky Gergely Gimnáziumban (Dinyés László alkotása). [HN, márc. 14.]
Újabb aláírásgyűjtési akcióba kezdett az MCsSz, hogy Külsőrekecsinben is beindítsák a m. oktatást. Az akció a helyi hatóságok heves ellenkezését váltotta ki. [Krónika, márc. 14.]
Günter Verheugen csalódottságának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Ro. meg Bulgária az AEÁ-t támogatják az iraki kérdésben, s hangsúlyozta, hogy az EU-nak szüksége van ezekre az államokra. [Szabadság, márc. 15.] 2003. október 27.
Mádl Ferenc magánlátogatásra érkezett Erdélybe. Útjának állomásain (Kolozsvár, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Illyefalva, Csíkszereda, Székelyudvarhely) az erdélyi politikum és közélet személyiségeivel tanácskozott aktuális kérdésekről, előadásokat tartott és találkozókon vett részt; Székelyudvarhelyen, a városháza dísztermében leleplezte Szent István mellszobrát. [Szabadság, okt. 27., okt. 28., okt. 29.; Háromszék, okt. 27., okt. 28.; Krónika, okt. 27., okt. 28.; Népújság, okt. 28.; HN, okt. 29.] (→ 2003.11.08)
A 8 székből (→ 2003.08.06) Csíkszék Tanácsa még nem alakult meg, de így is összegyűlt 180 küldött, akik Sepsiszentgyörgyön megalakították a Székely Nemzeti Tanácsot (SzNT), elnökül Csapó I. Józsefet választották meg. Az alakuló ülésen több határozatot és nyilatkozatot fogadtak el (tk. a Székelyföld autonómiájáról és a kettős állampolgárságról). [Szabadság, okt. 27.; Háromszék, okt. 27., okt. 28.; Krónika, okt. 27.]
Az RMDSz aradi választmánya arról döntött, hogy egyoldalúan felfüggeszti a PSD-vel kötött egyezséget, a szobor-ügy megoldásáig. [Krónika, okt. 27.]
Szárazberek ref. templomának kertjében szobrot állítottak Bocskai István erdélyi fejedelemnek (Szilágyi Tibor alkotása). [SzFÚ, okt. 27.] 2003. október 28.
Újságírói kérdésre válaszolva Mádl Ferenc elmondta: nem tisztje, hogy bármilyen értelemben értékelje a ro. belpolitikai eseményeket vagy az erdélyi magyarság belügyeit, ezért nem nyilatkozik az SzNT megalapításáról sem. [Szabadság, okt. 28.]
Ion Iliescut Washingtonban fogadta Colin Powell külügymin. és Donald Rumsfeld védelmi államtitkár. [SzFÚ, okt. 28.]
Csapó I. József szerint megérett a helyzet, hogy további öt m. többségű tájegység (Erdőhát, Hegyköz, Érmellék, Szilágyság, Kalotaszeg) nyerje el az autonómiát. [Szabadság, okt. 28.]
Markó Béla szerint az SzNT inkább az autonómia eszméjének lejáratását fogja elérni, semmint a megvalósítást: „hangzatos nyilatkozatok, tapssal megválasztott elnök – mindennek kevés köze van a demokráciához és az autonómiához”. [Szabadság, okt. 28.; Krónika, okt. 28.] 2003. november 12.
A kormány módosította a közutak korszerűsítéséről szóló törvényt, ennek nyomán kimaradt a megépítendő autópályák közül a Kolozsvár–Marosvásárhely–Brassó szakasz. A politikusok úgy tudják, ez a szakasz is megépül majd, de nem uniós forrásokból. [Krónika, nov. 12.]
Csapó I. József elmondta: az SzNT nem politizál és nem állít jelölteket a helyhatósági választásokon. A közképviseletet ellátó civil szerveződés nem válik jogi személlyé és nem alternatívája az RMDSz-nek. Az RMDSz „lassú lépések”-taktikája az önkormányzás törvény általi szavatolását beláthatatlan ideig elodázhatja – ezért van szükség egy olyan szervezetre, amely ezt állandóan sürgeti. A székelység a parlamenti demokrácia eszközével élve óhajtja elérni Székelyföld autonómiáját. [Szabadság, nov. 12.]
Az amerikaiak által kiadott legújabb országjelentés szerint Ro.-ban az ortodox egyház jelentős térvesztést könyvelhet el – noha ezt az egyház vezetői ugyancsak tagadják –, melynek értéke közel 17%-nyi. [NyJ, nov. 12.]
A leggazdagabb 300 személy vagyona eléri a 12 milliárd $-t; a listán a magyarok közül Teszári Zoltán az első; 80 milliós vagyonát kábeltévéhálózatok telepítésével és működtetésével szerezte. [Népújság, nov. 12.] 2003. november 14.
Vlagyimir Litvin, a kijevi parlament felsőházának elnöke Nicolae Văcăroiuval folytatott megbeszélése során elégedetlenségének adott hangot a Ro.-i ukrán kisebbség helyzetével kapcsolatban. Ukrajnában a ro. kisebbség sokkal több jogot élvez (elsősorban az oktatás területén), mint az itteni ruszinok. [Szabadság, nov. 14.]
Nyilvános vitára bocsátják a Csapó I. József-féle autonómia-statútumot, határozta el az SzNT állandó bizottsága. A vita után véglegesített szöveget januárban szándékoznak a parlament elé terjeszteni. [Krónika, nov. 14.]
A székelyudvarhelyi városi tanács Hajdú Gábort bízta meg a csereháti per további képviseletével. A város az Aris Industrie Rt.-vel kötött koncessziós szerződés semmissé nyilvánítását szeretné elérni, mindeddig eredménytelenül. A korábbi pert elvesztették és fennáll a veszélye egy nagy összegű perköltség kifizetésének. [Krónika, nov. 14.]
A sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal székházat juttatott az AESz-nek, ui. az eddigi székház épületét a Keleti-Kárpátok Múzeuma kapta meg a Lábas Házért cserébe. [Krónika, nov. 14.] (→ 1999.10.29, 1999.12.08, 2003.05.20) 2003. november 17.
Alkotmánymódosítás után címmel konferenciát tartottak Kolozsvárott. A népszavazás alkalmával a magyarság 58%-a jelent meg az urnáknál és 95%-uk igennel szavazott; ez az RMDSz politikájának támogatását jelenti, s az egységes fellépés erejét bizonyítja. A Ro.-i magyaroknak arra kell törekedniük, hogy részt vehessenek az őket érintő döntések meghozatalában, a kizárólagosan rájuk vonatkozó ügyekben viszont csak nekik legyen joguk határozni – ez jelenti az autonómiát, mondotta Markó Béla. Nem sikerült az új alkotmányból törölni a nemzetállam kifejezést, de ez a tény elhalványul a pozitívumok mellett: a felekezeti oktatás és a magántulajdon garantálása, anyanyelvhasználat stb. – A szövetségi elnök három cselekvési irányt jelölt meg: jogérvényesítés, intézményépítés, új jogok kivívása. – Varga Attila képviselő a jogügyi tennivalókról értekezett; az autonómiáról szólva elvetette a Csapó-féle statútum-tervezetet, mondván, hogy az ’székely nemzetállamot’ tervez, amely éppolyan elfogadhatatlan, mint az alkotmányban rögzített román nemzetállamiság. Értelmezése szerint az autonómia a „nemzeti közösségre átruházott, intézményesített hatásköröket jelenti, amelyekben az állam elismeri a közösség döntéseit és biztosítja ezek végrehajtását. Az autonómia egyezség a kisebbség és a többség között. Ezt elérni csak tárgyalásos úton lehet.” [Szabadság, nov. 17.] 2003. november 20.
Egy új kormányhatározat értelmében a szállításügyi tárca 2,5 milliárd eurós hitelre köthet szerződést az Ártánd–Kolozsvár–Brassó autópálya kivitelezésére. A Nagylak–Déva–Bukarest útvonalat az EBRD finanszírozná. [Szabadság, nov. 20.]
Újabb székelyföldi autonómia-tervezetet mutatott be Bakk Miklós politológus a sajtónak. A tervezetet egy jogászokból és politológusokból álló szakértői csoport dolgozta ki. Csapó I. József szerint ez csak egy magánkezdeményezés, amelyet nem ismer el sem az SzNT, sem az EMNT. [Szabadság, nov. 20.]
Kovászna megyében megkezdték a kétnyelvű helynévtáblák fölszerelését a vasúti indóházakra. 2004. január 6.
Az oktatási-nevelési támogatások – az 2003/2004-es iskolai évre szóló – folyósításáról írt alá együttműködési szerződést Bálint-Pataki József (HTMH) és Kelemen Hunor (RMDSz). [Szabadság, jan. 6.]
Az egység fontosságát példázza a vajdasági magyarok esete: a több pártra szakadt érdekképviselet eredménye az lett, hogy a legutóbbi választások után a magyarságnak nem lett képviselete a belgrádi parlamentben. [Népújság, jan. 6.]
Ferencz Csaba (SzNT) nem tartja megfelelőnek a Bakk Miklós csoportja által összeállított autonómia-tervezetet (→ 2003.11.20); Csapó I. József szerint a Székelyföld autonómiájának statútum-tervezetéről csakis a székelyek közképviselete illetékes dönteni. [Szabadság, jan. 6.]
Erdély m. lakóinak részaránya az utóbbi 95 évben a következőképpen alakult: 1910 = 31,7%; 1980 = 22,5%; 1991 = 20,8%; 2001 = 19,8%. Elgondolkodtató számsor – véli a cikkíró. [Szabadság, jan. 6.]
Nyisztor Tinka magyarázatot keresett a moldvai csángók helyzetében beállt kis mértékű javulásra. Az állam már hajlott a változásra, de az egyház hajthatatlan; a nuncius segítene (→ 2003.11.26), de nem nagyon tud, ui. a legnagyobb ellenállás a moldvai papok részéről érkezik. [RMSz, jan. 6.]
A Székelyudvarhelyért Alapítvány 163 ezer eurót kell hogy visszafizessen az IKÁ-nak, mert a Szász Jenő vezette szervezet – a pályázott összegből – a reális ár többszöröséért vásárolt meg egy ingatlant, az ún. Vánky-házat. [Krónika, jan. 6.] (→ 2004.09.20)