ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 570 találat
lapozás: 1-20 ... 241-260 | 261-280 | 281-300 ... 561-570
Névmutató:
Markó Béla
1998. szeptember 28.
Eva Maria Barki az alsócsernátoni fórumon (→ 1998.09.12) és több erdélyi városban tartott előadást, ezt követően az államfői hivatal közleményben közölte, hogy a bécsi ügyvédnő „a föderáció propagálásával nyíltan megsértette a ro. nemzetállam egységét és oszthatatlanságának elvét”. [RMSz, szept. 30.] – Markó Béla szerint Barki asszony a kisebbségi jogokkal foglalkozik általában, de egyes elképzeléseivel a szövetség nem érthet egyet; nem kell különösebb jelentőséget tulajdonítani a hölgy kijelentéseinek. [Szabadság, szept. 30.] – Eva Maria Barki, nemzetközi jogász 1994. okt. 7.–1997. okt. 7. között nem léphetett Ro. földjére, mert persona non gratának nyilvánították. A külügymin. sajtóirodájának közleménye szerint a belügyminisztériumra tartozik, hogy kit nyilvánítanak nemkívánatos személynek. [Szabadság, szept. 29.] (→ 1998.10.27) 1998. szeptember 29.
A képviselőház okt. szakbizottsága elutasította a sürgősségi kormányrendelet 123. szakaszának újratárgyalását (→ 1998.09.16). Markó Béla elmondta: a történtekből mindenki levonhatja a következtetést. [Szabadság, szept. 30.] 1998. október 1.
Markó Béla azt nyilatkozta: a koalíciós partnerekkel folytatott tárgyalás során semmiféle eredményre nem jutottak. Emiatt felelősség terheli Andrei Marga tanügyminisztert, aki nemhogy nem vette figyelembe a kormányprogramot, hanem egyenesen annak be nem tartására uszított. Markó ezért az oktatási min. leváltását követelte. [Népújság, okt. 1.]
5 emberi jogi szervezet (közöttük a PER és a PEL) tiltakozott Anghel Stanciunál (→ 1998.02.04) a 123. sz. cikkely (→ 1998.09.16) megszorító megfogalmazása miatt, rámutatva, hogy ezzel drasztikusan csökkentik a kisebbségi jogokat. [Szabadság, okt. 1.]
A kormány ülésén Radu Vasile felvetésére határozat született a m. egyetem kérdésében. A kormány megbízta a tanügyi tárcát, hogy tanulmányozza egy m.–német egyetem (ún. Petőfi–Schiller egyetem = PSE) létrehozási lehetőségét. A határidő: nov. 15. Ha a döntés megszületett, akkor azt az orsz. akkreditációs bizottságnak kell jóváhagynia. Ezzel a lépéssel R. Vasile megtette az első lépést a „megbékélés” felé. [Népújság, okt. 2.] – Ha a biz. elfogadja az egyetem alapítását, akkor a tárca dec. 15-ig a kormány elé terjeszti javaslatát az új tanintézet fölállításáról. [Szabadság, okt. 2.]
Az OpT maratoni ülését követő sajtóértekezleten Markó Béla elmondta: a PSE alapításának szándéka nem oldja meg a problémát, de első lépésként elfogadható bizonyíték arra, hogy a kormány meg akarja oldani a válsághelyzetet. A kérdésről az SzKT hivatott dönteni. [Népújság, okt. 2.; Táj., okt. 1.]
A koalíciós partnerek ellentmondásos viselkedéséről Asztalos Ferenc elmondta: a parasztpárti kollégák attól tartottak, hogy a másik két partner lesre játssza őket, s „akkor a ro. közvélemény előtt úgy jelennek meg, mint az egyedüli ro. párt, amelyik a magyarokat támogatja”. Egyértelmű, hogy a három párt titokban kiegyezett. A tál lencse, amiért minden egyebet elhalasztanak (pl. NATO-csatlakozás) az a fővárosi polgármesteri szék. Így Viorel Lisnek esélye lehet előretörni a PDSR-s jelölttel szemben.
R. Vasile sajtóértekezletén felszólította az RMDSz-t, hogy álljon el kilépési szándékától. „Mi a multikulturalizmus hívei vagyunk, de ennél többet nem tehetünk.” A PSE tervezett székhelyei: Marosvásárhely és Nagyszeben; szó sem lehet Marga menesztéséről. 1998. október 7.
Vélemények az SzKT (→ 1998.10.03) döntéséről: Markó Béla: figyelmeztető jel, hogy 37 személy ellenezte a kormányban maradást. Toró T. Tibor: határozott fellépést várt az SzKT-tól, nem azt, hogy újabb határidőket szabjon. Szilágyi Zsolt szerint védekező pozícióból nehéz lesz eredményt elérni. Varga Attila szerint még van esély a megoldásra. [Népújság, okt. 7.]
Az SzKT (→ 1998.10.03) előtt a kolozsvári MKT határozatot hozott arról, hogy nem fogadják el a PSE-t és kérik a kilépést a kormányból. Csak Buchwald Péter alprefektus szavazott ellene, mondván: érzelmileg megérti, de politikusként nem tudja elfogadni a határozatot; úgy kell dönteni, hogy a m. közösségnek abból a legkevesebb kára származzon. [Szabadság, okt. 7.]
Markó Béla – azt követően, hogy Marga azt közölte m. kollégájával, Pokorni Zoltánnal: Ro.-ban soha nem lesz m. ny. egyetem, a PSE is csak akkor jöhet létre, ha azon ro. oktatási ny. is lesz – továbbra is ragaszkodik Marga lemondásához. [Szabadság, okt. 7.]
Félixfürdőn tartotta 7. vándorgyűlését az RMKT. [Szabadság, okt. 8.]1998. október 24.
Mivel az oktatási szakbizottság döntése szerint (→ 1998.10.21) a multikulturális egyetem oktatási nyelve a ro., a PSE alapítására vonatkozó kormányhatározat okafogyottá válik. [Szabadság, okt. 24.]
Gabriel Andreescu szerint az országban jóval nagyobb szerepe van a sajtónak a kelleténél; egy társadalom nem akkor működőképes, ha erős a média, hanem ha egyensúlyban vannak a hatalmi ágak. [Szabadság, okt. 24.]
Andrei Marga szerint a multikulturalitás fogalmán a többség és a nemzeti kisebbségek nyelvén történő felvételi vizsgákat és az e nyelveken folyó oktatást kell érteni, továbbá olyan programokat, amelyek lehetővé teszik az etnikai kisebbségek kultúrájának megismerését és a kisebbségek önazonosságának megőrzését, különböző tantárgyaknak és nyelveknek az egybekapcsolódását, választás szerint. [Szabadság, okt. 24.; Sajtóf., okt. 26.]
Érmihályfalván, mintegy 250 résztvevővel, megrendezték a Partiumi Fórumot. Varga Gábor Bihar megyei elnök hangsúlyozta: becsületbeli ügynek tekintette a találkozón való részvételt; fontosnak tartja a párbeszédet, a higgadt helyzetfelmérést bűnbakkeresés, egymásra mutogatás nélkül. A Fórum nyilatkozata tk. megállapította, hogy a „kormányban maradni nemzeti önérzetünket sértő, történelmi léptékű bűn”; sürgették a belső választások megrendezését és a közélet erkölcsi megtisztulását, a m. nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának igénylését. [RMSz, okt. 27.] – Tőkés László szerint a Fórum egyik célja: „az RMDSz önvizsgálatát szeretnénk végrehajtani (…) az alsócsernátoni fórum visszhangja feltétlenül igazolni látszik ennek a kezdeményezésnek az értelmét”. [Szabadság, okt. 27.]
Az RT nevében Toró T. Tibor intézett nyílt levelet Markó Bélához, melyben visszatért az RT tanácskozásán (→ 1998.10.11) megfogalmazott szempontokhoz: „az Ön köré tömörülő szűk csoport által gyakorlatba ültetett politika végzetesen távolodik a szövetség programjától, alapvető célkitűzéseitől, és egyre kevésbé szolgálja az erdélyi m. közösség hosszú távú érdekeit”; szövetségünk titokban – Tokay György személye révén – szekértolójává vált a senki által nem kívánt kreatúrának, a PSE-nek. [Szabadság, okt. 24.] 1998. november 5.
Markó Béla örömmel üdvözölte a tényt, hogy a Magyar Koalíció Pártja kormányzati szerepet vállalt Szlovákiában. [Szabadság, nov. 5.]
Németh Zsolt szerint a mindenkori m. kormánynak nem lehet más kiindulási pontja a nemzetpolitikában, mint maximálisan támogatni a kárpát-medencei magyarság szülőföldön maradását. [Szabadság, nov. 5.]
Balogh Barnabás, Borzási Gyula, Csernák Béla és Kállay László Alternatív tájékoztatás c. levelet juttatott el 2 újság szerkesztőségébe, melyben a püspökválasztásról ismert korábbi véleményekkel (→ 1998.10.22) szemben próbálják „megmutatni az érem másik oldalát”. Az aláírók idézték Tőkés László kijelentéseit: „egyedül jobban el tudnám vezetni az egyházkerületet” és „én nem szeretettel akarok kormányozni”; szerintük a püspök a másként gondolkodókat a nemzet és az egyház ellenségeivé nyilvánította. Az aláírók a zsinatpresbiteri egyházkormányzás, a közösségi munka hívei. [BN, nov. 5.; Szabadság, nov. 5.] – Tőkés László válasza a vádaskodásokra: „Az aláírók elégedetlensége tulajdonképpen amiatt van, hogy jól kitervelt előzetes számításaik a tisztújítás alkalmával nem jöttek be. Egyszerűen nem tudnak belenyugodni az általuk elért – számukra vereséggel felérő – választási eredménybe.” [Szabadság, nov. 14.] (→ 1999.05.10)
Az Agache-ügy újabb tárgyalása kapcsán a cikkíró rámutatott az ügy egyik jellemző aspektusára: 8 éven át az ügyészség nem tudott előállítani tetteseket. [BL, nov. 13.] 1998. december 1.
Markó Béla az Erdély és Ro. egyesülését kimondó népgyűlés 80. évfordulóján, a parlament ünnepi ülésén emlékeztetett arra, hogy „a gyulafehérvári nyilatkozatot megfogalmazó románok tudták, milyen fontosak a nemzeti, a kulturális és az oktatási jogok, s arra kötelezték magukat, hogy fölajánlják ezeket a jogokat azoknak, akik velük együtt élnek Erdélyben”. [RMSz, dec. 3.]
Ro. nemzeti ünnepén Göncz Árpád levélben köszöntötte Emil Constantinescut: „Közös a felelősségünk abban is, hogy fellépjünk a m.–ro. kapcsolatokat, a népeink közötti bizalom építését megzavarni szándékozó szélsőséges politikai erők és formációk olykor felerősödő megnyilvánulásaival szemben.” [Szabadság, dec. 2.]1998. december 12.
Bécsben találkoztak az EU állam- és kormányfői, hogy megvitassák a bővítés kérdését. Az ülésen a 15 tagállam vezetői mellett a csatlakozásra váró 11 tagjelölt kormányfői is jelen voltak. [Szabadság, dec. 14.]
Az SzKT ülésén Markó Béla kifejtette, hogy a kormány mérlege nem kielégítő. Az RMDSz támogatja a kormány szigorú gazdasági intézkedéseit, azonban kérdéses, hogy lesz-e ereje a kormánykoalíciónak az intézkedések végrehajtására. Az ellenzék bizalmatlansági indítványa a törvényhozás lefékezését célozza. Az SzKT kitűzte az 1999-es kongresszus időpontját (máj. 15-16., Csíkszereda) és döntött a belső választások megtartásáról (1999. nov. 13.). Az SzKT elvárja, hogy a kormány fellebbezzen a PSE ügyében. [Szabadság, dec. 14.]
A kormány beterjesztett egy új helyi közigazgatási törvényt, amely tartalmazza a 22-es sürgősségi kormányrendelet kisebbségre vonatkozó passzusait. Kis többséggel elfogadták a sok vitát kiváltó passzust: „Azokban a közigazgatási–területi egységekben, ahol a kisebbséghez tartozó állampolgárok részaránya meghaladja a 20%-ot, a velük való kapcsolataikban a helyi közigazgatási hatóságoknak biztosítani kell az anyanyelv használatát is – a jelen törvény, valamint azon nemzetközi egyezmények előírásainak megfelelően, amelyeknek Ro. részese.” [RMSz, dec. 17.] 1999. január 12.
Markó Béla elmondta: az átszervezéssel megszűnő posztok helyett más tisztségeket kapnak az eddigi államtitkárok. (→ 1999.01.15) A kormányban való részvétel más szempontból fontos: a közvéleménynek azt kell mérlegelnie, hogy mi a jobb, ha az RMDSz kormányon van-e vagy ha ellenzékben? Ha az erdélyi magyarság tartós konfliktusos helyzetbe kerül, akkor elveszítheti jövőképét, reményét és kivándorolhat a szülőföldjéről. A szövetség egésze vállalkozott a kormányzásra, s ily módon jelentős eszközök kerültek a magyarság kezébe; a kormányzás nem cél, hanem eszköz. [RMSz, jan. 13.]
Németh Zsolt elvárná, hogy a ro. kormány mielőbb döntsön az egyetem ügyében; „jelentős lépés lenne, ha a PSE megvalósulhatna”. Ha nem lenne lehetőség állami finanszírozású egyetem létesítésére, akkor az RMDSz és a m. kormány alapítványi vagy egyházi jellegű egyetem elindítását fogja szorgalmazni. [RMSz, jan. 13.] 1999. január 25.
Markó Béla a bányászokkal való kiegyezés előtti nyilatkozatában arról beszélt, hogy hasonlóságot lát a bányászjárások és az 1990. márc. marosvásárhelyi események előkészítése és lefolyása között. „Jól tudjuk, hogy a Görgény völgyéből és Hodákról hoztak be ro. parasztokat, és sem a rendőrség, sem a katonaság nem akadályozta meg az összecsapásokat.” [Népújság, jan. 25.]
Márton Árpád a „Nemzeti Gárdák” ügyének (→ 1998.10.19, 1998.10.29) kivizsgálását kérte, de az ügyészség nem indított eljárást a PRM Kovászna megyei elnöke, Gică Agrigoroaie ellen, mivel a gárdák létére semmi bizonyítékot nem talált, s „egyszerű kijelentésnek” nyilvánította az erről szóló nyilatkozatot. [Sajtóf., jan. 25.]
Kolozsvárott a ref. egyház visszakapta a Ref. Teol. melletti épületet, de abból még ki kell költöztetni az állami hivatalokat. Az épületet a hittanárképző főiskola és a Ref. Koll. rendelkezésére szeretnék bocsátani. [Szabadság, jan. 25.] 1999. január 29.
Lord Russel-Johnston, az ET Parlamentjének új elnöke olyan határozati javaslatot terjesztett a testület elé, amelyben a szélsőséges pol. pártok törvényen kívül helyezését kezdeményezte. A javaslat elsősorban a Jean-Marie Le Pen vezette franciaországi, a német újnáci, a spanyolországi baszk, az ír és olasz szélsőséges pol. pártokat érinti. [Szabadság, jan. 29.]
Eckstein-Kovács Péter, az új kisebbségi miniszter elmondta: a személycsere nem jelent koncepcióváltást is az RMDSz politikájában. Tevékenysége keretét a kormányprogram és a hivatal szervezési és működési szabályzata határozza meg. [Szabadság, jan. 29.]
A TEKT kolozsvári ülésén, a bányászok újabb akciója kapcsán Markó Béla elmondta: az események során kiderült, hogy a jogos szociális problémákon túl, a bányászok arra törekedtek, hogy megdöntsék a fennálló rendszert, a demokratikus intézményeket. A rendfenntartó erők egymásnak ellentmondó parancsokat kaptak, azért nem tudták uralni a helyzetet. A bányásztüntetés napjaiban szó sem esett az RMDSz-ről, de amikor elmúlt a közvetlen veszély, ismét folytatódtak a támadások a magyarság ellen, ebből az következik, hogy bizonyos köröknek szükségük van az állandó ellenség-képre. [RMSz, febr. 2.] 1999. február 4.
A PNTCD részéről is felerősödtek a támadások, mióta Remus Opriş bekerült a párt csúcsvezetésébe. Markó Béla emlékeztetett: az RMDSz nem térhet el attól, hogy vállalta a kormányprogram végrehajtását, a reform bevezetését. [Szabadság, febr. 5.]
Miron Cozma a Zsil-völgy vezérének kiáltotta ki magát és újabb bányászjárással fenyeget, ha eljárást indítanak azok ellen, akik részt vettek a múltkori tüntetéseken. [Sajtóf., febr. 4.]
A nagyváradi püspöki palota visszaadási perét a róm. kat. püspök kérésére áthelyezték Buzăuba, de hónapok óta halogatják a per napirendre tűzését. Tempfli József püspök eltökélt szándéka, hogy visszaszerezze a palotát, ha kell, akkor Strasbourgig viszi a pert. [BN, febr. 4.] 1999. február 8.
Az RMDSz Maros megyei szervezete a leköszönő Kolcsár Sándor helyett Kincses Elődöt választotta meg elnöknek. Frunda György javasolta az elnökségi jelentés elutasítását, tekintve, hogy Kolcsár Sándor nem maradt semleges elnök, hanem elkötelezte magát egy platform mellett. Markó Béla szerint a megyei szervezet nem tudott felnőni ahhoz a feladathoz, hogy a szövetségen belül a legerősebb szervezet legyen. [RMSz, febr. 8.]
Az erdélyi kat. püspökök levelükben arra kérték a pápát, hogy látogasson el Erdélybe is. [Új Ember, febr. 21.]
A két ház együttes ülésén megkezdték a költségvetési vita tervezetét. Radu Vasile hangsúlyozta, hogy a költségvetés igen szigorú: a GDP 2%-os csökkenésével számolnak, az infláció tervezett mértéke 25%. [Szabadság, febr. 9.]1999. február 13.
Nyárádszeredában, mintegy 300 résztvevő előtt tartották meg a Tőkés László által összehívott fórumot. A tb. elnök szerint fölöslegesek voltak az ellenérzések, a Fórum nem kívülállóként jelentkezett, hanem mindig ragaszkodott a szövetségi keretekhez. Az EMK nevében nyílt levelet olvastak föl, amelyben Eva Maria Barki kitiltása (→ 1998.10.27) ellen tiltakoztak. Katona Ádám levélben kérte Mo. kormányát, hogy biztosítson védőhatalmi státust a h. t. m. számára. Tőkés András kimondta: „nem lehetünk lojálisak a börtönünkhöz”[!]. Borbély Zsolt Attila az autonómiának akár konfliktusok árán való megteremtése mellett tette le a garast. [RMSz, febr. 17.; Udvarhelyszék, febr. 19.] Toró T. Tibor szerint az RMDSz kormányzati szerepvállalása zsákutcába vezet. „Élni kell a mást csinálás alternatívájával, nyilván másokkal, mint a jelenlegi vezetés.” (A cikkíró szerint nem hangzott el az, hogy mi is lenne az a ’mást csinálás’.) [Népújság, febr. 15.] – Pozitívnak ítélték a Fórum-mozgalom mérlegét, sikerként könyvelték el azt, hogy az utóbbi megyei választásokon a Fórum szónokai nyertek [Toró T. Tibor (→ 1998.11.21), Kincses Előd (→ 1999.02.08), Kónya-Hamar Sándor (→ 1999.02.06)]; a tisztességgel végzett munka örömével állapítható meg, hogy ma már az RMDSz legfelsőbb vezetése is a Szövetségen belüli változások szükségességéről beszél. A résztvevők Bocskai fejedelem végrendeletének részletét is bevették a Fórum határozatába: „… szeretettel intem mind az erdélyieket és magyarországi híveinket az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre. Az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák, tartsák ő atyafiainak és ő véreknek, tagjoknak.” [RMSz, febr. 16.]
Markó Béla szerint a fórumokra, a minél nagyobb nyilvánosság előtt zajló találkozásokra szükség van. Ám az kell, hogy ezeken a fórumokon „maga a m. közösség szólaljon meg és ne arra használjuk ezeket a találkozókat, hogy mi próbáljunk ott közfelkiáltással különféle programokat és elképzeléseket elfogadtatni. (…) Tőkés püspök úrnak nem kellene azt hinnie, hogy ha ő találkozik valahol az ottani közösség képviselőivel, akkor az egy Európára szóló esemény. Az egy ugyanolyan fontos esemény, mint azok a találkozók, amelyeken mi hétről-hétre rendszeresen jelen vagyunk.” [RMSz, febr. 15.] 1999. február 17.
Újabb bányászcsoportok indultak Bukarest felé, de ezúttal – több órás közelharc árán – sikerült szétverni a dorongokkal és láncokkal felfegyverzett bányászokat. Őrizetbe vették a távollétében 18 évre elítélt Miron Cozmát is. [Szabadság, febr. 18.]
Bukarestben ülésezett a kat. püspökkari konferencia. Az erdélyi püspökök Csíksomlyót és Balázsfalvát javasolták a pápai látogatás erdélyi állomásainak. [MH, febr. 19.]
Gondot okozott, hogy milyen kritériumok alapján állítsák össze a h. t. m. szervezetek listáját, amelyeket meghívnak Budapestre a m.–m. találkozóra, végül csak azokat a pártokat és szervezeteket hívták meg, amelyek az illető ország parlamentjében is jelen vannak. Az értekezlet fő témája a magyarság és az euroatlanti integráció. Az RMDSz-t Markó Béla, Takács Csaba és Tőkés László képviseli. Martonyi János a meghívó külügymin. elmondta: „a kettős állampolgárság automatikus kiterjesztése a h. t. m. kisebbségre sem politikailag, sem jogilag nem megfelelő megoldás.” [Szabadság, febr. 17.] (→ 1999.02.20) 1999. március 1.
Az SzKT marosvásárhelyi ülésén (febr. 27-28.) Markó Béla tájékoztatta a testületet a koalíció pillanatnyi helyzetéről és a m.–m. csúcsról, a MÁÉRT megalakításáról. A kettős állampolgárság ügyéről elmondta: többszöri felvetéseire sem kapott olyan választ, hogy amennyiben az RMDSz kérné, akkor a m. kormány megadná azt. Tőkés László véleménye: amit nem kérünk, azt bizonyosan nem kapjuk meg. Katona Ádám a kérdés szőnyeg alá söprésével vádolta az RMDSz vezetőségét. – Kijelölték a SzET által javasolt átvilágító bizottság tagjait: Szabó Árpád unitárius püspök; Csávossy György, a SzET elnöke; Antal Attila. – Az SzKT ugyanakkor elfogadta a szociális főosztály létrehozásra tett javaslatot. Az SzKT állásfoglalásban világított rá: a CNA túllépte jogkörét (→ 1999.02.24), amikor alkotmányos jogokat kíván korlátozni. [RMSz, márc. 1.]
Csávossy György szerint újra kell gondolni a SzET szerepét: vagy egyesíteni kell az SzKT-val vagy nagyobb beleszólási jogot kell biztosítani számára az RMDSz-en belüli döntéshozatalban. [Szabadság, márc. 1.] 1999. március 12.
Mo., Csehország és Lengyelország a NATO teljes jogú tagjaivá váltak. [Szabadság, márc. 13.]
Magyar oktatási nyelvű tanítóképző főiskola – a BBTE kihelyezett tagozata – indul ősztől Szatmárnémetiben. [BL, márc. 12.]
Markó Béla a vele készült interjúban visszautasította azt a vádat, hogy feladta volna a magyarság érdekvédelmének képviseletét. – „Fel kell figyelnünk arra, hogy e közösség demográfiailag fogyóban van, Magyarország szívóhatása fokozódni fog.” Ennek ellenére „stratégiánk alapköve a szülőföldön maradás.” [RMSz, márc. 12.] 1999. március 22.
A bukaresti ítélőtábla harmadszor is törvénytelennek találta a PSE létrehozását előirányzó kormányhatározatot. Először a PUNR fordult a bírósághoz, másodszor a PDSR, harmadszor a PRM. [Szabadság, márc. 22.]
Martonyi János elmondta: a kettős állampolgárság kérdése igen összetett, nehéz eldönteni, hogy milyen kritériumok alapján lehessen azt megadni. Személyes véleménye szerint „ez politikai és jogi képtelenség, ami igen súlyos veszélyekkel járhat, elsősorban a kisebbségi magyarság számára, és nem tartom célravezetőnek. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a kettős állampolgárság egyedi odaítéléséről ne lehetne szó.” Kétségtelen követelmény, hogy „biztosítani kell a szomszédos országok magyarsága és az anyaország közti szabad mozgást. Erre megoldást jelenthet a hosszú távú vízum, különleges bevándorlási engedély.” [Szabadság, márc. 22.]
A m. kormány azt szorgalmazza, hogy az EU tiltólistáján szereplők közül legalább Ro. ellenében töröljék el a vízumkötelességet. Budapest elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a m. hatóságok az utódállamok polgárai számára csak Mo. területére érvényes ún. nemzeti vízumot állítsanak ki. Markó Béla szerint az optimális megoldás az lenne, ha Ro. lekerülne a vízumkötelesek listájáról. [Szabadság, márc. 22.]
Szilágyi Aladár bejelentette, hogy lemond a KREK főgondnoki tisztségéről, de eltekint a nyilvános indoklástól. [BN, márc. 22.] 1999. április 1.
A 17 nemzeti kisebbség képviselői úgy döntöttek, hogy a választási törvényt illető módosító indítványt terjesztenek a parlament állandó bizottsága elé. Azt kérik, hogy a kisebbségek több választási körzetben is elhelyezhessék jelöltjeik listáját, mert több képviselőt szeretnének bejuttatni a parlamentbe. [Szabadság, ápr. 1.]
Markó Béla kényszerű megoldásnak ítélte a NATO szerbiai beavatkozását, de alapjában véve helyeselte: a tárgyalásos megoldások kimerültek, az erőszak és az etnikai tisztogatás eszkalációja pedig tűrhetetlen lett volna. [Szabadság, ápr. 1.]1999. április 7.
Jugoszlávia felszólította a környező országokat, köztük Ro.-t is: követeljék a NATO-akciók azonnali leállítását. [Szabadság, ápr. 7.]
Constantinescu elnök a pártok és a szakszervezetek vezetőivel, a civil élet szereplőivel tárgyalt a kormány válságkezelő programjával kapcsolatban. Hangsúlyozta: a résztvevőknek meg kell találniuk a jelenlegi súlyos gazdasági válságból kivezető megoldásokat, a magánosítás és a gazd. szerkezeti átalakítása felgyorsításának eszközeit. [Szabadság, ápr. 8.]
Németh Zsolt elmondta: a kettős állampolgárság mögött alapvetően két dolog húzódik meg: a határátlépés kérdése és a magyarországi jogi helyzet. A határátlépésre több megoldás is kínálkozik, abban az esetben, ha Mo. tagja lesz az EU-nak. A legkézenfekvőbb az lenne, ha fennmaradna a vízummentesség; ez Szlovákia irányában megmarad, Ro. esetében ezt az eredményes határőrizeti és védelmi rendszerhez kötik. Más lehetőség az 5 évre adandó, ún. nemzeti vízum lenne. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a h. t. m. bizonyos többletjogokhoz jussanak, elsősorban oktatási–művelődési szinten. A MÁÉRT jogi bizottságának feladata lesz, hogy kidolgozza a szükséges jogi hátteret. [RMSz, ápr. 7.]
Ro. esetében még nyitott az alternatíva, hogy az ország Nyugat vagy Kelet felé akar-e orientálódni – mondotta Markó Béla. [Utalás arra, hogy a ro. parlament nemzeti szárnya támadja a NATO szerbiai akcióját. Ne feledjük: Ro., Szerbia és Oroszország összetartó ereje: az ortodoxia, amelyen már a tervezett pápalátogatás is apró repedést hozhat létre. De ezt a VET sem látja! (→ 1999.03.24) – K. P.] – Aki úgy véli, hogy a kormányban maradásról hozott döntés nem volt helyes, annak felelnie kell arra a kérdésre is, hogy most hol tartanánk? Az RMDSz üzenete világos: a magyarságnak meg kell maradnia a szülőföldjén. [RMSz, ápr. 7.; ápr. 8.]