ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 432 találat
lapozás: 1-20 ... 221-240 | 241-260 | 261-280 ... 421-432
Névmutató:
Tőkés László
1998. június 19.
Az RMDSz OpT ülésén Bárányi Ferenc bejelentette: lemond miniszteri posztjáról. Az OpT nyilatkozatban közölte, hogy elfogadja a lemondást és az eset következményeként azt javasolja az SzKT-nak: hozzon határozatot arról, hogy az RMDSz minden tisztségviselője nyilatkozzon a múltjáról és vállalja átvilágítását. Ugyanakkor felhívták a parlamentet, hogy tekintse prioritásnak a Securitate átvilágításáról szóló törvényt. Az RMDSz az önmaga számára fölállított gyakorlatot a pol. partnerek számára is követendőnek tartja. [Táj., jún. 22.]
Tőkés László néhány epizóddal sietett Bárányi Ferenc segítségére, amely azt igazolta, hogy Bárányi nem kiszolgálója, hanem áldozata volt a Securitáténak. A történtek fényében egyre nagyobb jelentőségűvé válik a Ticu Dumitrescu-féle kezdeményezés, mely törvénybe kívánja iktatni a szekusdossziék hozzáférhetőségét. [Szabadság, jún. 20.]
A bukaresti bíróság elutasította Gh. Funar új pártjának, a PAUR-nak a bejegyzését e néven (→ 1998.04.25). [Szabadság, jún. 22.] 1998. június 22.
A Bárányi-ügy (→ 1998.06.18, 1998.06.19) kapcsán ismét elővették Tőkés László ügyét is, aki korábban (→ 1994.12.16) beismerte: nyomás hatására több nyilatkozatot is aláírt a titkosszolgálatnak. Tőkés kifejtette: koncepciós hadjáratnak tekint azt, ami a dossziék körül történik. Nem lát okot arra, hogy lemondjon tb. elnöki tisztségéről. [Szabadság, jún. 22.]
A heves esőzések hatására az ország 22 megyéjében (főleg Erdélyben) kiléptek a folyók a medrükből; jelentős az anyagi kár. [Szabadság, jún. 22.]1998. június 23.
Tőkés László elmondta: sokat várnak az új magyarországi kabinettől a h. t. magyarok, mert most előtérbe került a „nemzetben gondolkodás eszméje”, amely természetes rokonszenvet kelt bennük. [MTI]
Gabriel Andreescu nyílt levélben fordult az SzKT tagjaihoz és amellett érvelt, hogy az RMDSz ne hátráljon ki a koalícióból. Az a helyzet, amelyben a szövetség van, a lehetőségek maximuma, a koalícióból való kiválás nem jelent mást, mint azok elvesztését. [RMSz, jún. 24.]
Durva támadás jelent meg a RomLib hasábjain Tőkés László ellen, az ismét előráncigált „kollaboráns” ügy kacsán. A cikkíró fontosnak tartja az RMDSz ezek utáni viselkedését: ha „lerázza magáról” a tb. elnököt, a szövetség bebizonyítja „európai, emancipált, felsőbbrendű jellegét”, ha nem válik meg Tőkéstől, akkor azt bizonyítja, hogy az Európa felé való menetelésük nem más, mint menetelés Ro. ellen. [Sajtóf., jún. 23.] – Az Adevărul is hasonló hangnemben tálalta egy állítólagos Tőkés–Orbán-paktum létét, amelyet a tb. elnök azzal cáfolt, hogy a megállapodásról szóló kitaláció szerzője nem más, mint az a Dorin Suciu, aki az 1990. márciusi provokáció idején is képtelenségekkel töltötte meg az újságokat. [Szabadság, jún. 24.] 1998. augusztus 13.
Tőkés László elnökletével tartották meg az MRVSz elnökségi és választmányi ülését a budapesti Ráday Kollégiumban. Tk. a 2000-ben megtartandó M. Reformátusok Világtalálkozója előkészületeiről is tárgyaltak. [BN, aug. 15.] – A KREK püspöke bejelentette, hogy okt. 1-jei hatállyal lemond az MRVSz elnöki tisztségéről, két évvel mandátumának lejárta előtt. A püspök döntését a felgyűlt szervezeti hiányosságok mellett azzal indokolta, hogy a tagszervezetek, az egyházak „tömény érdektelensége, hitüknek ellentmondó áldozaképtelensége nagyfokú elégedetlenséget szült”. [NM, aug. 17.] (→ 1999.02.22, 1999.08.09) 1998. augusztus 14.
Tőkés László, az RMDSz tb. elnöke meghívót juttatott el a sajtóhoz, amelyben szept. 12-re Alsócsernátonba, Székelyföldi fórum az RMDSz megújulásáért címmel tanácskozásra hívta mindazokat – az RMDSz valamennyi vezetőjét, az SzKT és a SzET tagjait, a parlamenti képviselőket és szenátorokat, a platformok képviselőit –, akiket a romániai magyarság közös gondjai foglalkoztatnak. Aggodalommal tapasztalja, hogy az 1996-os kormányváltás utáni időszak nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az RMDSz politikája kritikus helyzetbe került. A fórumon a „hogyan tovább?” kérdésére összpontosítanak. [EN, aug. 18.] (→ 1998.08.21, 1998.09.12) 1998. augusztus 20.
Orbán Viktor, Szent István ünnepén fogadta a h. t. m. szervezetek vezetőit: Markó Béla, Takács Csaba, Tőkés László, Verestóy Attila (RMDSz); Bugár Béla, Duray Miklós (MKP); Kovács Miklós (KMKSz); Józsa László (VMSz alelnöke); Ágoston András (VMDNP); Balaskó József (MMNÖK); Jakab Sándor (HMDK alelnöke); HHRF (Hámos László). – A találkozón Németh Zsolt külügyi államtitkár kijelentette: a köv. hónapokban a m. kormány illetékes szerve tárgyalni fog minden h. t. m. szervezettel. [MN, aug. 21.] 1998. augusztus 21.
C. V. Tudor Tordán felolvasta kiáltványát, amely 10 pontban rögzíti a párt intézkedéseit, ha pártja megnyeri a választásokat. Ezek között szerepel a „fasiszta RMDSz” törvényen kívül helyezése; a cigányok gyors [?!] társadalmi integrálása, ellenkező esetben telepeken való elkülönítésük; Kovászna és Hargita megye militarizálása. [BL, aug. 21.] (→ 1998.09.01)
Tőkés László az alsócsernátoni fórum (→ 1998.08.14) okairól és szándékairól nyilatkozott. Az RMDSz népszerűsége nagymértékben csökkent, a mai RMDSz-politika „tájba simuló”, megengedhetetlen kompromisszumokat köt. „Az RMDSz vezetői az elmúlt négy évben köztudottan MSzP–SzDSz pártiak voltak, és az elmúlt hatalom bukásának előestéjén is hozzá ragaszkodtak.” Az RMDSz-en belül el sem kezdődött a rendszerváltás – vallja Tőkés. [Szabadság, aug. 21.] (→ 1998.08.24, 1998.09.12) 1998. augusztus 24.
Markó Béla, az MTI-nek nyilatkozva, bírálta Tőkés László álláspontját (→ 1998.08.21). Markó szerint a püspök megkérdőjelezi az RMDSz vezető testületét; már nem tb. elnökként nyilatkozik, hanem mint a szövetségen belüli ellenzék egyik képviselője. [RMSz, aug. 26.] 1998. augusztus 25.
Markó szerint Tőkésnek lehetősége lett volna több fórumon is kifejtenie a szövetséget illető kritikáját. „Véleményem szerint Tőkés László senkiben sem bízik, aki épp nincs egy véleményen vele. (…) A csernátoni rendezvény (→ 1998.09.12) szerintem kísérlet arra, hogy egy kis csoportosulásból platformot kovácsoljon, amihez bárkinek joga van az RMDSz-ben, de ez a tb. elnöki funkcióval semmiképpen sem fér össze.” [Szabadság, aug. 25.] 1998. augusztus 27.
Furcsa – mondotta Tőkés László –, hogy az RMDSz megújítására való törekvésnek a puszta híre milyen vehemens, személyeskedő reakciót váltott ki. Tőkés szerint Markó Béla nyilatkozata (→ 1998.08.24, 1998.08.25) azt bizonyítja, hogy az RMDSz a „pártosodás útjára tévedt”, a fórum egyik célja pedig az, hogy helyreállítsa a szövetség közképviseleti és érdekvédelmi szerepét. – Markó Béla válasza: a tb. elnök kezdeményezése nem minősülhet „alulról építkező kezdeményezésnek”, ennek ellenére Markó kíváncsian várja, milyen politikai eszközöket ajánl a fórum. „Aki kritikát fogalmaz meg, az mutassa meg a másik utat is.” – Csapó I. József és Szilágyi Zsolt kiálltak Tőkés László kezdeményezése mellett. Csapó szerint együttgondolkodásról van szó; Szilágyi szerint „pozitív dolog az, ha időben megtörténhet az önkorrekció olyan esetben, ha valami nem jól működik”. [Szabadság, aug. 27.] 1998. szeptember 2.
A képviselőház oktatási bizottsága (az RMDSz tiltakozása ellenére) a köv. változatban fogadta el a kormányrendelet vonatkozó paragrafusát: „az állami felsőoktatásban, kérésre, a törvény biztosította lehetőségek közepette csakis multikulturális intézmények keretében működhetnek anyanyelvű csoportok és részlegek”. Ez a változat a szenátus által elfogadott változatnál is rosszabb, mert a főiskolák önálló működtetésének lehetőségét is eltörli – mondta Asztalos Ferenc. [Szabadság, szept. 3.]
A szenátus oktatási szakbizottsága leváltotta G. Pruteanu szenátort az oktatási szakbiz. éléről; a helyét Florin Bogdan vette át. [BL, szept. 4.]
Kötő József elmondta: ősztől sikerült beindítani Klézsén a magyar nyelv tanítását. Személyesen fogja ellenőrizni a tanítás beindítását. [RMSz, szept. 2.]
Varga Gábor végigolvasta a tervezett alsócsernátoni fórummal kapcsolatos nyilatkozatháborút, s elítélő módon nyilatkozott Tőkés tervéről; megítélése szerint az ehhez hasonlóan át nem gondolt agyagfalvi kezdeményezés (→ 1991.10.02) okozta azt, hogy annak idején az alkotmányba nem került be a kisebbségek joga az anyanyelv használatára az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban. [RMSz, szept. 2.] (→ 1998.09.12) 1998. szeptember 4.
A koalíciós pártok elnökei az elnöki palotában folytattak megbeszélést. A kiadott nyilatkozat megújítja a Radu Vasile-kabinet támogatását és kéri a kormánytól a pénzügyi rendszer hatékonyságának biztosítását és a privatizáció végrehajtását. Markó Béla nem fogadta el a nyilatkozatot, mert megoldatlan maradt a m. egyetem kérdése. [Háromszék, szept. 7.]
Bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla bejelentette: az oktatási kormányrendelet módosítása miatt az RMDSz érvénytelennek tartja tekinti koalíciós kötelezettségeit mindaddig, amíg a kormánykoalíció csúcsvezetői felül nem vizsgálják a reformmal és kisebbségpolitikával kapcsolatos eddigi álláspontjukat és nem erősítik meg újból az eddigi koalíciós megállapodásokat. A szövetség parlamenti csoportjai csak az RMDSz programnak megfelelő döntéseket támogatnak. [Szabadság, szept. 4.]
Kónya-Hamar Sándor elmondta: noha a koalíció 1997. dec. 7-én aláírta azt a protokollumot, amelyben az RMDSz az önálló m. egyetem létesítésének feltételével lemondott a történelem és a földrajz anyanyelvű oktatásától, a hozott döntések egyértelművé teszik, hogy a koalíció pol. akarat szempontjából nem képes többre, mint amennyit ez idáig tett. A történtek igazolják azt az aggodalmat, amelyet az RMDSz kolozsvári választmánya korábban megfogalmazott (→ 1998.05.09, 1998.05.30). [Szabadság, szept. 4.]
Tőkés László nem tart attól, hogy az RMDSz szétszakad, házon belül kell megoldani a problémákat; „mindent az RMDSz legitim struktúráiban akarunk megvalósítani”. [BN, szept. 4.] 1998. szeptember 12.
Alsócsernátonban – az Erdélyi M. Civil Társadalomért Polgári Tömörülés szervezésében – megtartották a Tőkés László által kezdeményezett fórumot. Mintegy 1500 ember gyűlt össze Erdély minden részéből. A fórum ökumenikus istentisztelettel kezdődött, igét hirdetett Tőkés László ref. püspök, majd Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus püspök és Czirják Árpád érseki helynök szólt a résztvevőkhöz. Tőkés meglátása szerint az RMDSz eltávolodott azoktól, akiket képvisel. Felszólaltak tk.: Király Károly, Csapó I. József, Kónya-Hamar Sándor, Patrubány Miklós, Kincses Előd, Toró T. Tibor, Katona Ádám, Szász Jenő. A jelenlévők elfogadták a programnyilatkozatot, amely az európai integráció, a közösségi autonómia, a kettős állampolgárság, a kolozsvári m. egyetem igényét, a fórum tanulságait fogalmazta meg. Csapó I. József az autonómia megvalósítását csak törvényes úton, a parlament döntése nyomán képzeli el. Megerősítették, hogy a fórum állásfoglalásai csak az RMDSz választott szerveinek döntése nyomán kaphatnak legitimitást, a dokumentumok csupán a résztvevők álláspontját tükrözik. [Szabadság, szept. 14.; RMSz, szept. 14.; BN, szept. 14.; BL, szept. 18.]
A szenátus napirendre tűzte és megszavazta az 1996-ban elkészült idegenrendészeti törvényt, amelyet akkor a képviselőház visszautasított. Az idegen látogatókat a magánszemélyek 48 órán belül, a szállodák 24 órán belül kell jelentsék. Elvetették Eckstein-Kovács Péter módosító javaslatait. [RMSz, szept. 14.]
A képviselőházban élénk vitát váltott ki a hivatalos közlönyről szóló vita azon paragrafusa, amely előírja, hogy a közlönyt magyarul is közreadják. [Sajtóf., szept. 12.] 1998. szeptember 14.
Újabb tanácskozást tartottak a kormánykoalíció pártelnökei. Egyetlen napirendi pont: a m. egyetem ügye. Elvi döntés született arról, hogy a tanügyi törvénynek lehetővé kell tennie a kisebbségek nyelvén működő állami egyetem létrehozását is, erről minden elnöknek beszélnie kell a saját pártja oktatási bizottságának tagjaival. Ion Diaconescu arra figyelmeztetett: a legtöbb, amit a parlamenttel meg lehet szavaztatni, az a multikulturális egyetem. [Szabadság, szept. 15.; RMSz, szept. 17.]
Tőkés László az alsócsernátoni fórummal (→ 1998.09.12) kapcsolatban elmondta: az összejövetel elérte a célját. „Nagyot csalódtak azok, akik az RMDSz egységének szétrobbanását, egyféle puccsot vártak. A találkozó nem erről szólt, hanem arról, hogy érdekvédelmi szervezetünknek vissza kell térnie eredeti programjához, a hitelességhez, a tagsághoz, de azt is mondhatnám a keresztényi értékekhez.” [RMSz, szept. 16.]
Markó Béla szerint a fórumnak nincs akkora jelentősége, mint amekkorát a kezdeményezők és a sajtó előzetesen neki tulajdonítottak. A vártnál kevesebben vettek részt és az összejövetel nem kínált semmilyen új alternatívát. [Szabadság, szept. 14.] – Akik Csernátonban meghirdették a kettős állampolgárságot, azok „becsapják a m. közvéleményt”. [RMSz, szept. 17.]
Nagybányán megnyitotta kapuit a Németh László Líceum, a város egyetlen m. gimnáziuma. [BÚSz, szept. 18.]
Erdélyben új m. napilap indítását fontolgatja a Népszabadság Rt. A tervezett hírlap címe Keleti Újság lenne. [MH, szept. 14.] ● [A lap végül Krónika címmel indult el; ]991030.] 1998. szeptember 21.
Hatalmas vihart kavart Sabin Gherman, a kolozsvári tévé szerkesztőjének kiáltványa. A Torkig vagyok Romániával c. felhívásban a centralizmus felszámolását, a térség közigazgatási autonómiáját sürgette. Érvként megemlítette: Erdély kevesebbet kap a központi költségvetésből, mint a főváros. Erdély számára bármiféle, nem etnikai szempontok szerinti föderalizációja csakis előnyökkel járhat. Gherman elutasította Tőkés László „etnikai aberrációit”. [RMSz, szept. 21.] (→ 1998.10.10) 1998. szeptember 22.
Az RMDSz kormánytisztviselői magyarázatot kértek Tőkés Lászlótól, aki egy interjúban így nyilatkozott: „A többség balek. Az a néhány ember, aki a kormányzati szerepvállalásból pozíciót, karriert faragott magának, úgy, hogy közben ismerte a várható és elkerülhetetlen következményeket, azok pedig gazemberek. Egyéni hataloméhség motiválja őket.” A nyílt levelet – amelyben a mondottak indoklását vagy a mondottak visszavonását kérték Tőkéstől –, 25 kormánytisztviselő, miniszter, képviselő, államtikár, (al)prefektus írta alá. [Népújság, szept. 22.] (→ 1998.09.30)
Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatója elmondta: a Batthyaneum valószínűleg lekerül a visszaadandó közösségi javak listájáról, ui. a Fehér megyei képviselők megtámadták a restitúciós dokumentumot. [MH, szept. 22.] 1998. szeptember 24.
Vasile Vetişanu (PNTCD) felszólította az RMDSz-t, hogy függessze föl Tőkés Lászlót tb. elnöki tisztségéből, a csernátoni fórumon tett kijelentéseiért. Markó Béla kijelentette: az RMDSz nem fogadja el a szövetség belső ügyeibe való beavatkozást. [Sajtóf., szept. 24.]
Răzvan Ungureanu külügyi államtitkár Budapesten tárgyalt m. kollégájával, Németh Zsolttal. Arról is beszélt, hogy m. és német ny. egyetem létrehozásának terve kerül rövidesen a parlament elé, a német tagozat Nagyszebenben, a m. pedig Marosvásárhelyen működne. [Népújság, szept. 26.] – A ro. politikusok és a sajtó meglehetős ellenérzéssel értékelte Ungureanu budapesti nyilatkozatát. Az ellenzéki Adrian Năstase (PDSR) a minimális intelligencia hiányával magyarázta azt, hogy Ungureanu gyakorlatilag a ro. oktatás ügyében alkudozott Németh Zsolttal, ami távlataiban Ro. föderalizálásával egyenértékű. [Sajtóf., szept. 28.]1998. szeptember 30.
Tőkés László válaszolt a m. tisztségviselők levelére (→ 1998.09.22). Sajnálja, hogy a köv. urak magukra vették a legazemberezést – és felsorolt 23 nevet, kettőt (Borbély Lászlót és Tokay Györgyöt) kihagyva! –, mondván: „Mivel interjúmban nevesítést nem alkalmaztam, népies egyszerűséggel mindenek előtt azt kell mondanom »Akinek nem inge, ne vegye magára«”, majd a mentegetőzés további részében idézte az inkriminált szöveg bővebb környezetét is. [Szabadság, szept. 30.; BN, szept. 30.] (→ 1999.01.28) 1998. október 3.
Az SzKT, 11 órás vita után, 59 igen szavazattal 37 nem ellenében, úgy döntött: hatályon kívül helyezi a kormányból való kilépéssel kapcsolatos eddigi határozatait (→ 1998.09.06). A testület fenntartja a jogot, hogy bizonyos körülmények esetén ismét felülbírálja a koalíciós részvételt. Az RMDSz nem mond le a Kolozsvár központú m. egyetemről. – Smaranda Enache és Gabriel Andreescu levélben közölte: amennyiben az SzKT elfogadja a kormány javaslatát, ország-világ előtt bizonyságot tesznek tárgyalókészségükről, racionalitásukról. – Tőkés László szerint cseberből vederbe került az RMDSz: „úgy látszik, állandóan a minimum minimalizálása felé haladunk, és ezt nevezzük kompromisszumkészségnek”. A tb. elnök azt javasolta, hogy az SzKT döntését halasszák el egy héttel, addig pedig tegyék társadalmi vita tárgyává a kormányból való kilépést. [RMSz, okt. 5.; Szabadság, okt. 5.]
Kónya-Hamar Sándor vitairatának címe (Amíg a tanügyi törvény nem nyer végső formát, nincs mit keresnünk a kormányban) összefoglalja a szerző véleményét a kérdésről. [Szabadság, okt. 3.]1998. október 8.
Tőkés László bírálta Martonyi Jánost és Szent-Iványi Istvánt, akiket románbarát magatartással vádolt meg; azt vetette a m. külügymin. szemére, hogy érthetetlen módon támogatta az RMDSz kormányban maradását. [Szabadság, okt. 8.]