ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 570 találat
lapozás: 1-20 ... 201-220 | 221-240 | 241-260 ... 561-570
Névmutató:
Markó Béla
1997. december 13.
Az EU luxembourgi csúcsértekezletén 15 állam- és kormányfő megegyezett abban, hogy újabb öt országgal (Cseh-, Lengyel-, Észt- és Magyarországgal, valamint Ciprussal) kezdik meg a csatlakozási tárgyalást, a további öt jelentkezőnek (Bulgária, Ro., Lettország, Litvánia, Szlovákia) várnia kell a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig. [Háromszék, dec. 16.]
A Romániai Rektorok Egyesülete nyilatkozatban tiltakozott Constantinescu elnök azon döntése ellen, hogy támogatja az önálló m. egyetem létesítését. [Háromszék, dec. 15.]
Kolozsvárott véget ért az SzKT és a SzET együttes ülése, mely dönteni hivatott az RMDSz kormányzati részvételének jövőjéről. Markó Béla elemzéséből kiderült: a koalíció csúcsán egyetértenek az RMDSz-szel, ám a pártokban vannak olyan csoportosulások, amelyek meggyőződésük szerint magyarellenesek. Ugyanígy léteznek olyan erők, amelyek fékezni akarják a térség euroatlanti integrációját. A koalíciós időszak két része különböztethető meg, az elsőben sikerült előrelépni, utána felerősödtek a nacionalista hangok, ez lefékezte a fejlődést. A csereháti ügyről szólva, Markó politikai hibának nevezte Opriş kormányfőtitkár beavatkozását és különösen annak időzítését. A résztvevők közül többen is sürgették, hogy a további együttműködés kereteit, követelményeit világosan meg kell fogalmazni, tiszteletben kell tartani. Tőkés László szerint hiba lenne kilépni a kormányból, ez csak a szélsőséges nacionalistáknak kedvezne. A tb. eln. szerint gyakorlati lépésekkel kell szaván fogni a partnert, meg kellene kezdeni egy önálló m. egyetem szervezését. A gyűlés nagy többséggel határozatot fogadott el arról, hogy az RMDSz nem lép ki a kormányból és megfogalmazták a további koalíciós együttműködés feltételeit. Állásfoglalást fogadtak el tk. az anyanyelvű oktatásról, az egyházainkat ért jogsérelmekről, a kisebbségellenes megnyilvánulásokról. [Szabadság, dec. 15., dec. 16.; Táj., dec. 15.]1997. december 16.
A szenátus a „Pruteanu-változatban” szavazta (tehát a kisebbségek számára hátrányosan: nincs joguk önálló egyetem és kar létesítésére) meg az oktatási törvény egészét (kedvező viszont: létezhet anyanyelvű szakoktatás és lehetőség van anyanyelven felvételizni). Markó Béla elmondta, hogy a történtek után nem meglepő a szenátus döntése, a törvény hibáit remélhetőleg a képviselőházi vitában sikerül korrigálni. A kormányzati együttműködés jövőjéről szólva aláhúzta: az RMDSz nem fogadhatja el, hogy egy olyan koalíció korlátozza a kisebbségi jogokat, melynek ő maga is tagja. [Szabadság, dec. 17.]
A sajtóban másolatban közreadták a dec. 3-i egyezmény aláírt példányait, melyben a koalíció elnökei – Ion Diaconescu (PNTCD), Mircea Ionescu Quintus (PNL), Petre Roman (PD) és Markó Béla (RMDSz) – megismételték azoknak a cikkelyeknek a szövegét, amelyeket a koalíció támogatni fog a parlamentben. Ezek között szerepelt az önálló egyetemre és a saját karok állítására való jog. Ezek után a BBC megkérdezte Pruteanut, nem zavarja-e, hogy pártjának álláspontjával ellenkező vonalat képviselt. A szenátor kijelentette: nem tud az övéről eltérő álláspontról. [MTI]
A Helsinki Bizottság és a Pro Europa Liga közvetítésével hosszas tárgyalás után a Szeplőtelen Szívek Kongregációja képviselői, Szász Jenő és négy tanácsos, valamint az Aris Industrie Rt. képviselője aláírta azt a jegyzőkönyvet, amely 5 pontban határozta meg a csereháti ügy további teendőit. Az apácarend képviselője írásban rögzítette fenntartásait, Cyrill Bürgel, az adományozó Basel Hilft képviselője elhagyta a tárgyalótermet. [Szabadság, dec. 18.]1997. december 18.
Az SzKT–SzET ülés (→ 1997.12.13) sajtóvisszhangjára utalva Markó Béla elmondta: túlzóak az RMDSz által szabott feltételekre vonatkozó kommentárok – az RMDSz valóban feltételekhez köti jelenlétét a kormányban, de ezek a feltételek nem újak, a közösen elfogadott kormányprogram tiszteletben tartására, megvalósítására vonatkoznak. – Pruteanu leváltásának ügye a PNTCD ügye, az RMDSz nem fordult semmilyen követeléssel a parasztpárthoz; az RMDSz számára fontos a kormány támogatása, márpedig Pruteanu nem ezt teszi. – A csereháti ügyben a szövetség álláspontja változatlan: az RMDSz határozottan ellenzi az épület rendeltetésének bárminemű megváltoztatását. [Táj., dec. 18.]
A ro. sajtó egy része „Pruteanu győzelmeként” értékelte a szenátus döntését a tanügyi törvény kérdésében, noha az államelnök is azt kérte: tartsák tiszteletben a koalíciós egyezséget; szkeptikusan kezelik az RMDSz reményét, hogy majd a képviselőház meghozza a kívánt döntést. [Szabadság, dec. 18.]
Ro. küladóssága szeptemberben 8,24 milliárd $ volt, 20%-kal több, mint egy évvel korábban. [Háromszék, dec. 18.] 1998. január 9.
A PNTCD vezetőségi ülésén elhangzott, hogy hajlandóak tárgyalni a PD reformot illető javaslatairól és a kormányra vonatkozó bírálatokról. A kormányfő újságíróknak elmondta, hogy minden lehetőséget áttekintettek, beleértve a választások előrehozását is. [Háromszék, jan. 10.]
Markó Béla a koalíció rossz működésével magyarázta a válságos helyzetet, amely a pártszövetség felbomlásával fenyeget. A felmerült kérdéseket a koalíció egyeztető tanácsában kellett volna idejében tisztázni. [Szabadság, jan. 10.]
Victor Babiuc védelmi min. elégedetlen a költségvetéssel: honvédelmi költségekre a kormány mindössze 2%-ot hagyott jóvá, 3% helyett, amely így nem lesz elegendő a NATO-hoz való fölzárkózás finanszírozására. [Háromszék, jan. 9.]1998. január 16.
Markó Béla sajtótájékoztatón elmondta: semmi sem indokolja az újabb kormányátalakítást, ui. a nemrég lezajlott minisztercserékkel (→ 1997.12.02) a PD is egyetértett. A válság megoldásának egyik fontos követelménye, hogy a vitából egyetlen koalíciós pártnak sem szabad vesztesként kikerülnie. [Táj., jan. 17.]1998. január 28.
A bukaresti repülőtéren mondott beszédében Emil Constantinescu kijelentette: Ro. és Mo. együtt európai szinten is példát adhat a történelem által rájuk hagyott nehéz problémák megoldása tekintetében. [RMSz, jan. 29.]
Constantinescu elnök a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetőivel (Ion Diaconescu /PNTCD/; Călin Popescu Tăriceanu /PNL/; Traian Băsescu /PD/; Sergiu Cunescu /PSDR/; Markó Béla /RMDSz/) tárgyalt a koalíciós válság megoldásáról. A kiadott közlemény leszögezte: tudomásul veszik a PD minisztereinek a kormányból való visszahívására vonatkozó döntését és azt, hogy a PD megerősítette a koalíción belüli együttműködés folytatását; elfogadják a reform felgyorsítására vonatkozó programot, a kormányzati és parlamenti tevékenység javítását célzó intézkedéseket; a közleményt aláíró alakulatok tartózkodni fognak minden olyan nyilatkozattól és nyilvános szerepléstől, amelyek kölcsönös kárt okoznának és feszültségeket gerjesztenének a koalíció tagjai között. [Táj., jan. 29.]
Béres András visszavonta lemondási szándékát (→ 1997.10.10). [RMSz, jan. 28.]
Vastagh Pál igazságügy-min. meghívására Budapestre látogatott Valeriu Stoica, akivel a jogharmonizációs program tapasztalatairól tárgyaltak. [RMSz, jan. 30.]1998. február 5.
Bukarestben aláírták a kormányból kivált PD és a kormánypártok koalíciós megállapodását, amelynek értelmében a PD a parlamentben támogatni fogja a korábbi koalíciós megállapodások értelmében kidolgozott és benyújtott törvényjavaslatokat. [RMSz, febr. 7.]
Markó Béla a szövetség székházában fogadta Max van der Stoelt, akivel az oktatásügyi problémákat tekintették át. Markó méltatta az 1995-ös tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletnek a kisebbségi oktatásra vonatkozó diszkriminatív, korlátozó intézkedéseket megszüntető rendelkezéseit, majd kifejtette, hogy az RMDSz miért nem fogadhatja el a kormányrendelet szövegének szenátusi változatát. [Táj., febr. 5.] A szenátus olyan módosításokat szavazott meg, amelyek újra korlátozásokat vezetnek be, mind a történelem és a földrajz oktatása, mind az önálló egyetemi intézmények tekintetében. [Szabadság, febr. 7.]
Az oktatási törvény tekintetében a PD a kormány változatát támogatja, ám nem ért egyet a földrajz és a történelem anyanyelven való oktatásával és hiányolja, hogy a kisebbségi egyetem tekintetében a szöveg nem tartalmazza a „multikulturális” jelzőt. [Szabadság, febr. 6.]
A 6 kormánykoalíciós párt (PNTCD, PD, PNL, RMDSz, PSDR és PAR) elnökei aláírták a kormánykoalíciós együttműködést szabályozó megállapodást, az ún. protokollumot. [Táj., febr. 6.]1998. február 21.
A ro. rádió interjút sugárzott Kovács László külügyminiszterrel, azt követően, hogy a sajtó megszellőztette a vízumkényszer szándékát. (→ 1998.02.18) Kovács szerint erről még nem döntött a m. kormány, csak mérlegeli az esélyt, mert szeretne gátat vetni a nemzetközi bűnözés terjedésének. [RMSz, febr. 23.] ● [A szándék másik forrása: az EU-s csatlakozás gyorsítása.]
Markó Béla a Fidesz 9. kongresszusán elmondott beszédében hangsúlyozta: a jelenlegi ro. pártkoalíció Ro. integrációs törekvéseit tartja szem előtt, ezért a szövetségnek is érdeke, hogy fennmaradjon a jelenlegi kormányszerkezet. Ugyanakkor az RMDSz jó kapcsolatokat kíván kiépíteni minden anyaországi parlamenti párttal: „nem biztos, hogy ez mindig sikerül, de erre törekszünk”. [Táj., febr. 23.]
Kuncze Gábor belügymin. elmondta: a vízumkényszer (→ 1998.02.18) bevezetése nincs napirenden, a megoldást oly módon keresik majd, hogy az ne károsítsa a szomszéd államokkal való kapcsolatokat. [Táj., febr. 23.]1998. március 1.
Mo.-n és a kontinens több államában életbe lépett a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája. Az ET-n belül született megállapodást 18 ország írta alá és 7 állam ratifikálta. Az egyezmény célja Európa történelmi, regionális és/vagy kisebbségi nyelveinek védelme. Az oltalom olyan, az állam egy adott területén hagyományosan használt nyelvekre vonatkozik, amelyeket az országban számszerűen kisebb csoportot alkotó személyek beszélnek, és amelyek nem élveznek hivatalos státust. A charta sem egyéni, sem kollektív jogokat nem fogalmaz meg, és rendelkezései nem terjednek ki az új bevándorlók nyelvének védelmére. Elsősorban azokat a célokat és elveket határozza meg, amelyek alapján az érintett államoknak a regionális vagy kisebbségi nyelvekkel kapcsolatos politikájukat alakítaniuk kell. A csatlakozott országoknak el kell ismerniük területükön az említett nyelvek létét, emellett tiszteletben kell tartaniuk a nyelv földrajzi körzetét oly módon, hogy a közigazgatási felosztás ne akadályozza a nyelv használatát. Az aláíró államok kormányainak elő kell segíteniük a nyelvhasználatot mind a köz-, mind a magánéletben. A charta – választhatóan – konkrét intézkedéseket is felsorol egyebek mellett az oktatás, az igazságszolgáltatás, a tömegtájékoztatás, a kulturális tevékenységek, a gazdasági és társadalmi élet, valamint a határokon túli cserekapcsolatok területén. Az államoknak az összesen 98 bekezdésből legalább 35-nek a teljesítésére kell kötelezniük magukat. A végrehajtást az EB Miniszteri Bizottsága felügyeli. A chartát 1992 júliusában fogadta el az ET miniszteri biz. és novemberben nyitották meg aláírásra. Ro. aláírta a chartát (→ 1995.07.17), de még nem ratifikálta. Mo. az elsők között írta alá (1992-ben), de csak 1995. ápr. 26-án ratifikálta. [MTI]
Fennállásának 40. évfordulóját ünnepelte a Marosvásárhelyi Rádió m. adása. A jubileum alkalmával emlékkönyvet adtak ki, Szól a rádió címmel. [RMSz, márc. 4.]
Markó Béla levélben üdvözölte az MDF országos gyűlését. [Táj., márc. 2.] 1998. március 17.
A szenátus titkos szavazással (55:73 arányban) egészében elvetette a 22/1997. sz., a közigazgatással kapcsolatos sürgősségi kormányrendeletet (→ 1998.02.18, 1998.02.25). A szakaszonkénti megszavazás simán ment, a szenátorok nagy többsége támogatta a törvénymódosító kormányrendelet cikkelyeit, de a PUNR-szenátorok javaslatára a ház úgy határozott, hogy a tervezet egészéről titkos szavazással döntsenek. Ez a rendelet lehetővé tette a kisebbségi anyanyelvhasználatot a közigazgatásban. Remus Opriş szerint a rendelet mindaddig érvényben van, amíg a szenátus nem alkot törvényt az elutasításról. Markó Béla igen lesújtónak, reform- és Európa-ellenesnek nevezte a rendelet leszavazását. [RMSz, márc. 19.]
Ion Diaconescu elutasította a PD követelését, hogy váltsák le Victor Ciorbea kormányfőt. Nem tartja szerencsés ötletnek azt, hogy Ion Iliescu előrehozott választásokat sürget, de ha elkerülhetetlenné válik, pártja azt sem utasítja el. [Szabadság, márc. 17.]
Daniel Dăianu előterjesztette az 1998-as költségvetést, amely 45%-os inflációval és a GDP 3,6%-ának megfelelő hiánnyal számol. [Szabadság, márc. 17.]1998. március 21.
Az SzKT csíkszeredai ülésén a kormányzati szerepvállalásról szólt a vita, melynek végén nagy többséggel elfogadták Markó Béla javaslatát, aki a román koalíciós partnereket a megrendült koalíciós többség újjáépítésére hívta fel. Az RMDSz-nek érdeke, hogy az a kormányprogram érvényesüljön, amelyet a partnerekkel közösen dolgoztak ki. A testület nem nyitott vitát Csapó I. József javaslatáról, aki a kormányból való kilépést szorgalmazta és Szilágyi Zsolt szövegváltozatáról sem, amely egy új kormány megalakulásának lehetőségét is érintette. Borbély László üv. alelnöki kinevezését 51-en támogatták, 26-an ellenezték. A költségvetés kérdéseiben vita volt arról, hogy miért az EMKE kapja a kisebbségeknek járó támogatást, de elfogadták az érvelést, miszerint az összeg elsősorban a kisebbségek kulturális céljait szolgálja, tehát az EMKE hivatott gazdálkodni vele. – Az SzKT állásfoglalást tett közzé arról, hogy a M. Országgyűlés továbbra sem talált megoldást a magyarországi nemzeti kisebbségek intézményesített parlamenti képviseletére. „Bízunk abban, hogy a Magyarországon eddig is létezett széleskörű kisebbségi jogok kiteljesítéseként ez a politikai és társadalmi kérdés is mielőbb demokratikusan és méltó módon megoldódik.” [Táj., márc. 23.]
A VET nyílt levelet intézett Markó Bélához, Bardóczy Csaba érdekében, aki – a VET megítélése szerint – meghatározó szerepet vállalt a Cserehát-ügyben. [Szabadság, márc. 21.]
Bukarestben, a PER kétnapos konferenciáján elhangzott, hogy a koalíció legkiegyensúlyozottabb és legmegbízható résztvevőjének az RMDSz bizonyult; a koalíció felbomlásának nagy vesztese a romániai magyarság lenne. [MTI] 1998. március 27.
Markó Béla szerint a koalíciós pártoknak meg kell kezdeniük a tárgyalásokat, hogy közösen próbáljanak meg létrehozni egy új kormányt. A PD-nek vissza kell térnie a koalícióba és a kormányba is, új kormányt kell alakítani. Már nem arról van szó, hogy kivel rokonszenvez a kormány vagy kivel nem, és hogy mennyire méltányoljuk a miniszterelnök tevékenységét, mert valóban méltányoljuk. De ezt a kormányt már nem lehet így továbbvinni. [Szabadság, márc. 28.]
Marosvásárhelyen mintegy 3000 résztvevő előtt tartották meg a ro. nacionalista pártok gyűlését (→ 1998.03.24). A két szónok – C. V. Tudor és Gh. Funar – beszédeitől feltüzelt hallgatóság magyarellenes jelszavakat skandált, követelte Ciorbea lemondását, Nagy-Romániát és Antonescu marsallt éltették. [MTI] 1998. március 30.
Lemondott kormányfői és főpolgármesteri tisztségéről Victor Ciorbea. Emil Constantinescu államfő – átmeneti jelleggel – Gavril Dejeu belügyminiszterre bízta a kormányfői tisztséget. [Szabadság, márc. 31.]
„Az RMDSz mindvégig pozitívan értékelte Victor Ciorbea tevékenységét, különösen azt, hogy a nemzeti kérdésben és a kisebbségi kérdés megoldásában mindvégig nagyon nyitottnak mutatkozott [nota bene: a nacionalista pártok hívei ezért sürgették a lemondását; ]980327] és vállalta azoknak az intézkedéseknek az érvényesítését, amelyek a kormányprogramban is szerepeltek, de amelyekkel kapcsolatban nagyon sok ellenkezés volt tapasztalható már a kezdet kezdetén” – nyilatkozta Markó Béla. [Szabadság, ápr. 1.]1998. április 6.
Radu Vasile, kormányfő-jelölt az RMDSz bukaresti székházában megbeszélést folytatott a szövetség vezetőivel. [Táj., ápr. 6.]
A PAC bejelentette, hogy felfüggeszti tagságát a CDR-ben. A gesztusnak erkölcsi jelentősége van, ui. a PAC nem tagja a parlamentnek, de alapító tagja volt a CDR-nek. A PAC élesen bírálta a PD-t és Constantinescu elnököt azért, mert lemondatták Ciorbea miniszterelnököt. [Szabadság, ápr. 7.]
A kormányalakítási tárgyalások eddigi tapasztalatairól nyilatkozott Borbély László. Mindegyik párt elfogadja, hogy fel kell gyorsítani a privatizációt, át kell alakítani az ipar szerkezetét. Vitatott viszont a tulajdon, az államosított házak kérdése, a földtörvény módosítása, az elkobzott javak visszaszolgáltatása. [RMSz, ápr. 6.]
A HTMH nyilatkozatot adott ki az MVSz-nek a kettős állampolgárságra vonatkozó javaslatával kapcsolatban (→ 1998.04.05). „A m. állampolgárság kiterjesztése a szomszédos országokban élő m. nemzetiségűekre – az áthághatatlan jogi akadályok és esetleges politikai következméynek miatt – alkalmatlan eszköz a m. kisebbségek jogi védelmére és helyzetük javítására.” Komoly politikai, jogi és tapasztalati ellenérvek szólnak a m. állampolgárság kiterjesztése ellen. Az utódállamokban élő magyarok (és mások) állampolgárságát nemzetközi szerződések szüntették meg, amelyeket Mo. nem mondott fel. A m. állam esetleges egyoldalú nyilatkozatát valószínűleg válaszlépések követnék a szomszédos országok részéről, amelyek belálhatatlan következményekkel járhatnak. A történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a „kettős állampolgárság lehetőségének kollektív kimondása többszörösen elhibázott politikai lépés lenne Mo. részéről”. Ez ui. a fiatal rétegek és az értelmiség szülőföldről történő elvándorlását idézné elő, ami szöges ellentétben állna mind a magyarországi politikum, mind az utódállamok m. szervezetei részéről megfogalmazott állásponttal. [RMSz, ápr. 9.] ● [A vita további hozzászólásait, politikusok megnyilatkozásait lásd még: MN, ápr. 7.; Népszava, ápr. 7.; Szabadság, ápr. 8., ápr. 23., ápr. 29.; Népszabadság, ápr. 8.; MN, ápr. 15.; EN, ápr. 21.; RMSz, ápr. 28. – Csupán Markó Béla állásfoglalását idézem: „A megoldást itthon kell megtalálni. Ami az indítékot, az esetleg előálló határátlépési problémákat megelőzését illeti, arra más módozatokat kell keresni. A kettős állampolgárságot én nem tartom megoldásnak, véleményem szerint ez rossz ötlet.” (Szabadság, 1998. ápr. 9.)] (→ 1998.04.27) 1998. április 8.
Markó Béla szerint nagyobb hatáskört kell biztosítani a miniszterelnöknek, nem szabad újratermelni azt a helyzetet, amikor a koalíciós pártok szinte naponta ellenőrizték és korlátozták a miniszterelnök cselekvési lehetőségeit. Egyelőre nem alkotják újra a korábbi egyeztető tanácsot, de a miniszterelnök konzultálni fog a pártelnökökkel. [Szabadság, 1998. ápr. 9.]
Tőkés László szerint a koalíción belül gyakorolt politikai erőszak sikere tovább gyengíti az RMDSz esélyét arra, hogy az erdélyi magyarság számára létfontosságú 22. sz. (helyi közigazgatási) és 36. sz. (oktatási) sürgősségi kormányrendeleteket törvényerőre emeltesse, másfelől gyengíti a történelmi egyházak esélyét arra nézve, hogy a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott ingó és ingatlan javait visszaszerezze. [Szabadság, 1998. ápr. 9.]
Böjte Csaba, ferences páter, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke, Déván gyermekotthont alapított, jelenleg 130 gyermeket nevelnek. Hihetetlen nyomorból, munkanélküli szülőktől érkeznek a gyemekek, várótermekből szedik össze a kolduló árvákat. [RMSz, ápr. 8.] 1998. április 21.
Radu Vasile beszédet mondott az ET parlamenti közgyűlésén, Strasbourgban. Utazásának egyik célja: végérvényesen megszüntetni Ro. monitorizálását. Elmondta, hogy a ro. kormány visszaszolgáltatja az elkobzott javakat és kárpótlást nyújt. A helyhatósági és oktatási sürgősségi kormányrendelet kérdésére is kitért, mondván, előnyben részesíti a kormány változatát. [RMSz, ápr. 23.]
Markó Béla és Nagy Zsolt üv. alelnök Salzburgba utazott, hogy részt vegyen az EDU (→ 1993.09.01) pártvezetőinek konferenciáján. A konferencia célja, hogy eldöntse, részt fog-e venni az EDU az európai keresztény-konzervatív mozgalom egységesítésében. (Az EPP és az EUCD – melyben az RMDSz megfigyelői státussal rendelkezik – közel áll az egyesüléshez.) [Táj., ápr. 21.]
Budapesten megkezdődött a M. Professzorok Első Világtalálkozója. Mo.-n 1250, a világban szétszórtan 600 m. professzor él, közülük 200-an az utódállamokban. A világtalálkozó résztvevői által megbízott szerkesztőbizottság ajánlásokat dolgoz ki, amelyeket eljuttatnak minden professzorhoz. A javaslatok főként a felsőoktatás és kutatás finanszírozását, minőségét, a különböző országok intézményei közötti együttműködési formákat érintik. [MTI] 1998. április 22.
Markó Béla Radu Vasilével tárgyalt az államtitkári tisztségek elosztásáról; a szövetség arra törekszik, hogy megőrizze államtitkári posztjait. [Szabadság, ápr. 23.] 1998. április 27.
Kolumbán Gábort, a Hargita Megyei Tanács elnökét helyi közigazgatási ügyekkel foglalkozó államtanácsosnak nevezte ki Radu Vasile. [RMSz, ápr. 29.]
Kolozsvárott az MKT résztvevői a BTE létrehozásának fontosságát hangoztatták és arról döntöttek, hogy rendkívüli MKT-t hívnak össze, amelyre meghívják Markó Bélát is, hogy a kettős állampolgárság kérdését is megvitassák. Az MKT azt szeretné, ha az RMDSz az eddigi nyilatkozatot (→ 1998.04.06) magánvéleménynek tekintené, ui. az MKT megoldásként kezeli a kettős állampolgárságot. Markó Béla a felvetésre így reagált: nincs hivatalos javaslat a m. kormány részéről az állampolgárság megadására, így nem érheti vád az RMDSz-t, hogy bármit is visszautasított; mindössze egy javaslat volt az MVSz részéről, amelynek kivitelezhetőségéről még vita van a m. törvényhozásban. [Sajtóf., ápr. 27.; RMSz, ápr. 28.] 1998. május 11.
Markó Béla szerint a h. t. magyarságnak egyáltalán nem mindegy, hogy Mo.-n milyen a pol. berendezkedés, milyen irányba viszik az országot a pártok és a kormány. A magyarországi választás első fordulója után úgy tűnik, hogy egyfajta csendes átrendeződés történt, melynek során a m. pol. kétpólusúvá válik. Kiestek olyan pártok, amelyek eddig jelentős szerepet töltöttek be, és bekerült a MIÉP, amellyel az RMDSz nem kívánt kapcsolatokat kiépíteni. Markó elvárja, hogy a győztes párt(ok) továbbra is odafigyeljenek a h. t. m. közösségekre. [Szabadság, máj. 12.] (→ 1998.05.24) 1998. május 18.
Tőkés László, az RMDSz tb. elnöke nyilatkozatban bírálta Horn Gyula és Markó Béla kijelentéseit. A magyarországi választások első fordulója után Horn Gyula azt nyilatkozta, hogy az ellenzék előretörése veszélyt jelent Mo. szomszédaira nézve, a megbékélés helyett gyűlölködéshez vezet, s ezért káros a h. t. magyarokra. Markó Béla szerint az első fordulóban tapasztalt alacsony részvétel „a demokratikus intézményrendszer fejlettségét jelzi, azt, hogy Mo.-n nincsenek igazi társadalmi traumák.” Tőkés szerint ez az álláspont félrevezető és káros. Takács Csaba elhatárolódott a tb. elnök kijelentéseitől, mert szerinte ezeket akár a m. politikába való beleszólásként is lehet értelmezni. [RMSz, máj. 20.] – Tőkés szerint „a vészes abszenteizmus valójában a m. társadalom válságának és a m. nemzet politikai kiábrándultságának jellegezetes és aggasztó tünete”. [Szabadság, máj. 19.] – Tőkés visszautasítja Takács véleményét, mondván, hogy az üv. elnök „véleményalkotási és szólási szabadságában igyekszik korlátozni a szövetség tb. elnökét”. Tőkés hangsúlyozta: „a h. t. magyarság ügyével senki ne riogassa a magyarországi választópolgárokat a második választási forduló előtt”. [Szabadság, máj. 21.] – Markó Béla a vita lezárásaként megismételte az RMDSz korábbi álláspontját: a magyarországi politikai élettel szembeni egyedüli igazán elfogadható magatartás a m. demokratikus pártokhoz való egyenlő közelség. [Szabadság, máj. 25.]
Adrian Severin, a PD alelnöke a magyaroszági választások tanulságairól cikkezett a Ziua c. lapban: a szélsőjobb előretörésére a két országban „a lehető legnagyobb figyelmet kell fordítanunk, ha nem akarjuk, hogy a világ e részének sorsát egy Csurka- és egy C. V. Tudor-kormány közötti kapcsolatok keretében döntsék el.” [Szabadság, máj. 18.]