ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 390 találat
lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 381-390
Névmutató:
Iliescu, Ion
1990. május 29.
Az RMDSz tiltakozó levelet juttatott el Ion Iliescunak, Petre Romannak és Mihai Şora okt. min.-nek a kisebbségi oktatást hátrányosan érintő 521/1990. sz. kormányrendelettel kapcsolatban. (→ 1990.05.12) [Szabadság, máj. 29.]
Párizsban megalakult az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). 1990. június 13.
Bukarestben többnapos összetűzések kezdődtek. Jún. 13-án a rendőrség eltávolította a demokratikus reformok gyorsítását követelő tüntetőket, 263 személyt őrizetbe vettek. (Az Egyetem téren táborozó tüntetők [„Golánia”] ápr. 22-től tartózkodtak a főváros központjában. ]900424) A kórházba került tüntetők cáfolták a kormány sajtóközleményét, miszerint az akció erőszakos cselekmények nélkül zajlott volna le. Jún. 14-én, Miron Cozma vezetésével, Zsil-völgyi bányászok százai érkeztek Bukarestbe, hogy – úgymond – rendet csináljanak. A több halálos áldozatot és számtalan sebesülést követelő akció során a fővárosba szállított, husángokkal fölszerelt bányászok hajtóvadászatot tartottak a demokratikus változásokat követelő ellenzéki tüntetők ellen. Behatoltak az Egyetem épületébe és a környező házakba, feldúlták a PNL és a PNTCD székházait, autókat gyújtottak föl, ártatlan járókelőket és tüntető diákokat bántalmaztak. A rendőrök és a bányászok brutalitásáról helyszíni tévériportok számoltak be. A bányászok „megmentő” akcióját beszédben köszönte meg Ion Iliescu. Szerinte a tüntetők a demokratikus választás eredményeként uralomra került vezetőséget akarták megdönteni, s a tüntetők azonosak a korábbi tüntetőkkel (→ 1990.01.12, 1990.01.28, 1990.02.18). Petre Roman nemzetközi sajtókonferenciáján megismételte Ion Iliescu vádjait, miszerint „legionárius” típusú lázadás próbálta megdönteni a „demokratikus” rendszert, ezért kellett a bányászok segítségével megtisztítani a város központját. – Az elkövetkező napokban a PNTCD és a PNL képviselői vehemensen tiltakoztak az atrocitások ellen. (→ 1990.08.04) 1990. június 14.
Az RMSz közölte a Magyarországra menekült Kincses Előd levelét, melyet Ion Ilescu elnökhöz intézett, s a marosvásárhelyi események tisztázását kérte, újabb adatokkal szolgálva arról, hogy a hatalom vétkes mulasztásai vezettek a tragikus végkifejlethez.
Bálint Lajos püspök az oroszhegyiek perbefogása ellen lépett föl és rámutatott az igazságszolgáltatás elfogultságára. [Hídfő. jún. 14.]1990. június 20.
Az elnöki hivatalába beiktatott Ion Iliescu Petre Romant nevezte ki kormányfőnek. A kormány összetételét az RMSz jún. 30-án közölte: külügymin. Adrian Năstase; védelmi min. Victor Stănculescu; belügymin. Doru Viorel Ursu (őt már jún. 14-én kinevezték, a menesztett Mihai Chiţac helyett); pénzügymin. Theodor Stolojan stb.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) okmányt fogadott el arról, hogy a nemzeti kisebbségek egymással, valamint más államok azon polgáraival, akikkel közös etnikai vagy nemzeti származásúak, ill. azonos a kultúrájuk és/vagy a vallásuk, korlátok nélküli kapcsolatot létesíthetnek és tarthatnak fenn. 1990. július 17.
Iliescu elnök, az RMDSz képviselőivel (Domokos Géza, Verestóy Attila, Szőcs Géza, Pillich László) találkozott. A gazdasági helyzetről és a magyarság sajátos problémáiról tárgyaltak.
Az Európai Közösség külügyminiszterei arról döntöttek, hogy – figyelembe véve a belügyi problémákat – Romániára még nem terjesztik ki a Magyar- és Lengyelországnak korábban megítélt PHARE-segélyprogramot. [Népszabadság, júl. 17.] 1990. július 19.
Doina Cornea a bukaresti júniusi véres események („bányászjárás”; ]900613, 900616) tisztázását szorgalmazta. Szerinte Iliescu elárulta a forradalmat. [Szabadság, júl. 19.] 1990. július 27.
A Szabadság cikket közölt Mihai Lupoi volt idegenforgalmi miniszterrel, aki februárban lemondott tisztségéről és menedékjogot kért Svájcban. Tettének oka: tudatára ébredt, hogy Iliescu ismét életre akarja hívni a politikai rendőrséget.
A hazai m. oktatás helyzetéről közölt cikket a Valóság. Az RMDSz szenátusi csoportja június 23-án levelet intézett Petre Romanhoz, amelyben amiatt tiltakozott, hogy sem a kormány, sem a minisztérium nem intézkedett a BTE visszaállításáról. A BTE visszaállításának követelését eddig 178 ezren írták alá. A tanügy rendezetlensége kihat a m. kisebbség életére. Az utóbbi hónapokban 2500 érettségizett diák távozott Mo.-ra, hogy ott tanuljon tovább. 1990. július 30.
Domokos Géza nyílt levelet intézett Iliescu elnökhöz, melyben ismételten kérte, hogy a prefektúrák felállításakor vegyék figyelembe a helyi m. lakosság által beterjesztett javaslatokat. (→ 1990.08.02)
Székelyudvarhelyen befejeződött a KMDSz és a Székelyudvarhelyi Ifjúsági Szövetség (SzISz) által rendezett négynapos I. Erdélyi Diáktalálkozó. [Hídfő, aug. 13.] 1990. augusztus 29.
Az RMDSz újabb levélben fordult Ion Iliescuhoz, ebben felhívta a figyelmet a romániai magyarság ellen folytatott sajtókampányra. 1990. szeptember 7.
Iliescu elnök búcsúlátogatáson fogadta Szűcs Pál, távozó m. nagykövetet. Iliescu kijelentette, hogy lépéseket kell tenni a két ország közötti feszültségek kiküszöbölésére, ezért kész találkozni Göncz Árpád köztársasági elnökkel. (→ 1990.10.15)
Szőcs Géza-interjút közölt a Valóság. A szenátor szerint Király Károly inkább a FSN-hez közelítő politikát folytat, úgy véli, hogy részt kell venni az állam vezetésében, de az RMDSz – látva a kialakított körülményeket – erre nem hajlandó. Király Károlynak joga van Nemzetiségi Ligát alapítani (→ 1990.07.31), de ezt nem lehet egyedüli szervezési formának tekinteni. 1990. október 3.
Iliescu elnök beszédet mondott New Yorkban, az ENSz közgyűlésén. Felsőszintű megbeszélést – Bush elnökkel vagy Baker külügyminiszterrel – a ro. fél erőfeszítései ellenére sem sikerült szervezni Iliescu számára. [MTI]
Megszűnt a több évtizedes megosztottság: egyesült az NSzK és NDK. Következménye: az NDK – az egyesült Németország részeként – a NATO „tagállama” lett.) 1990. október 11.
A Hídfő a Bolyai Társaság tevékenységét ismertette. Wanek Ferenc, a társaság titkára szerint az állami támogatású BTE visszaállítása alapvető joga az erdélyi magyarságnak. A lap idézte az AEÁ kongresszusa Emberi Jogi Bizottságában működő tagok levelét, amelyet Iliescu elnökhöz küldtek a BTE ügyében. 1990. október 15.
Rudas Ernő m. nagykövet Bukarestben átnyújtotta megbízólevelét Iliescu elnöknek. (→ 1990.09.07)
Bécsben megalakult a Romániai Magyar Írók PEN Klubja. (→ 1991.10.03)
A Dél-afrikai Köztársaságban eltörölték a szegregációs törvényeket, lezárult az apartheid-korszak. 1990. október 24.
Az RMSz híre: a BBTE diákjai m. ny. informatika-csoportot akartak létrehozni, de az egyetem vezetése ezt nem engedélyezte.
A Szabadság közölte 30 amerikai szenátor Iliescuhoz intézett levelét, melyben az ország súlyos problémáira sürgették a megoldást: a titkosrendőrség még mindig aktív, több letartóztatott tisztjüket szabadon engedték, folytatódik a sajtó cenzúrázása. Sürgették az 521. sz., tanügyi korlátozásokat bevezető rendelet felülvizsgálatát, a BTE engedélyezését stb. 1990. október 25.
Kolozsvárott nagy tüntetést szervezett az ADF. A tüntetők Iliescu lemondását követelték. A szónokok (tk. Doina Cornea, Marian Munteanu) a komm. visszarendeződés számos példáját sorolták fel. 1990. november 9.
Az Ady Endre Líceum szülői bizottsága levelet intézett Iliescu elnökhöz, melyben föltették a kérdést: Bukarestben olasz, spanyol és német iskola is van, miért nem lehet magyar is? [RMSz, nov. 9.]
A 125 ezer tagot számláló Maros megyei RMDSz tisztújító közgyűlésén 17 tagú elnökséget választottak. Borbély László lett az elnök. 1990. november 19.
Párizsban megkezdődött az EBEÉ csúcstalálkozója, melyen Iliescu elnök vezetésével egy ro. küldöttség is részt vett. Az RMDSz vezetősége tisztában volt vele, hogy Domokos Géza jelenléte kirakatjellegű, de remélték, hogy az RMDSz elnöke szót ejthet a romániai magyarságról. 1990. november 21.
Szokai Imre külügyminiszteri államtitkár bukaresti küldetéséről számolt be az RMSz. „Szokai átadta a javaslatot, hogy december 17-én Temesvárott találkozzon Iliescu és Göncz Árpád elnök, ahol közös dokumentumot fogadnának el. Szokai az erre vonatkozó magyar dokumentum-tervezetet átadta Iliescu elnöknek. Iliescu közölte, hogy az időpont nem jó és nem fogadja el a dokumentumot, hangoztatta továbbá, hogy a kisebbségi kérdés: belügy.”1990. november 24.
A Kolozsvári M. Színházban, Tom Lantos szenátor jelenlétében, ünnepségen mutatkozott be a New Yorkban székelő Hungarian Human Rights Foundation (HHRF) [Magyar Emberjogi Alapítvány]. Hámos László, az alapítvány elnöke beszélt munkájukról. A HHRF célja: a kisebbségellenes diszkrimináció megszüntetése, a kisebbségi emberi jogok, kulturális autonómia biztosítása és a nemzetközi közvélemény megbízható információkkal való ellátása. – Tom Lantos (Iliescuval folytatott konzultációja eredményeként) bejelentette: „Lesz Bolyai egyetem Kolozsvárott!” Tom Lantos szorgalmazta, hogy Iliescu találkozzon Göncz Árpáddal; Iliescu megértően fogadta a javaslatot. (vesd össze: 901121)
Kolozsvárott bejelentették, hogy megalakult az új Erdélyi Szépmíves Céh (ESzC), felújítva a háború előtti kiadó tevékenységét. [RMSz, dec. 1.] (→ 1991.03.22) 1990. november 28.
Az oroszhegyi rendőrgyilkosság perében súlyosbító ítéleteket hozott a Legfelsőbb Törvényszék. Nagy István és Ambrus Pál 13-ról 15 évre, Vass Kis Előd és Nagy Imre esetében pedig 13-ról 18-ra emelték a börtönévek számát. (→ 1990.07.03)
Az amerikai Kongresszus Emberi Jogi Bizottsága Iliescu elnöknek küldött levelét ismertette az RMSz. Felhívták az elnök figyelmét, hogy az országban a titkosrendőrség még mindig aktív, nem szűnt meg a cenzúra, zaklatják a kisebbségeket, a tiltakozók még mindig börtönben vannak.
A Maros megyei RMDSz vezetősége síkra szállt Ion Judea sajtóban megjelent uszító cikkei ellen. Judea a márciusi eseményeket próbálta meghamisítani és Sütő Andrást befeketíteni. [Népújság, nov. 28.; RMSz, nov. 30.] (→ 1990.12.12)