ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 390 találat
lapozás: 1-20 ... 181-200 | 201-220 | 221-240 ... 381-390
Névmutató:
Iliescu, Ion
1995. július 6.
Emil Constantinescu (CDR) azzal magyarázta Iliescu elnök keményebb fellépésének elmaradását C. V. Tudor (PRM) meg-megismétlődő vádjaival szemben, hogy Tudor kompromittáló iratokkal zsarolja az állam elnökét. [MN, júl. 6.] 1995. július 8.
Iliescu elnök fogadta az RMDSz parlamenti csoportját. Jelen volt tk. Liviu Maior tanügymin. és a sajtó képviselői. Az éles hangú vitán a tanügyi törvény volt a téma. Iliescu azt sérelmezte, hogy az RMDSz nem vett részt a parlamenti vita végső szakaszában. A szövetség képviselői rámutattak, hogy ez volt a tiltakozás végső formája, miután mindig elutasították a magyarság érveit. [RMSz, júl. 10.] – Iliescu elnök a PUNR levelére (→ 1995.07.03) hivatkozva párhuzamot vont Gh. Funar pártja és az RMDSz között, mondván, hogy a szélsőséges álláspontok jól egymásra találtak. Szerinte a törvény meghaladja az európai normákat. Az elnök csupán arra tett ígéretet, hogy aláírás előtt még egyszer átvizsgálja a törvényt. [Táj., júl. 10.]1995. július 24.
Iliescu elnök aláírta az RMDSz és az Európai Parlament (EP) által vitatott tanügyi törvényt (→ 1995.06.28). Megítélése szerint a törvény „mélységesen demokratikus”. Az RMDSz közölte, hogy továbbra sem tudja elfogadni a törvényt, ezért ősszel tiltakozó akciókba kezdenek. Takács Csaba elmondta, hogy az RMDSz-nek ki kell dolgoznia a m. ny. oktatás alternatív rendszerét. Az a cél, hogy az RMDSz közel félmillió aláírással támogatott tervezete a parlament elé kerüljön. [MH, júl. 25.]
A kormány és a parlament az EP-nek írt levelekkel próbálta bizonyítani, hogy az RMDSz félrevezette a nemzetközi közvéleményt a tanügyi törvénnyel kapcsolatban. Markó Béla az EP elnökének írt levelében részletesen feltárta a törvény korlátozó jellegét; érvei között az is szerepelt, hogy a törvényhozás figyelmen kívül hagyta a félmilliónyi támogató aláírását. [RMSz, júl. 26.]1995. július 27.
Vladimír Mečiar szlovák miniszterelnök Bukarestben tárgyalt ro. kollégájával és a szenátus elnökével, majd fogadta őt Iliescu elnök is. Mečiar leszögezte, hogy Szlovákia visszautasítja a kollektív jogokat és a területi autonómiát; kormánya azért nem írta alá a m.–szlovák alapszerződést, hogy megfelelő mozgásteret biztosítson Ro.-nak a hasonló dokumentum tárgyalásánál. [RMSz, júl. 28.]
Debrecenben, a ref. nagytemplomban tartották meg az utódállamok nyelvtörvényei ellen tiltakozó nagygyűlést. A mintegy 4000 résztvevő előtt zajló gyűlés rendezői: az MVSz, a M. Ref. Világszövetség, a M. Kat. Püspöki Kar és az Anyanyelvi Konferencia. A gyűlés nyilatkozatot fogadott el a m. ny., a m. műveltség és az egyetemes emberi jogok védelmében. A gyűlésen ismeretlen személyek Nagy-Magyarország térképét osztogatták, az MVSz közösség elleni izgatás alapos gyanújával feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen. [RMSz, júl. 31., aug. 3.] 1995. július 28.
A bukaresti lapok elítélték a debreceni nagygyűlést. „Bizonyos primitív, szélsőséges nacionalista érzelmek buzdításáról volt szó, ezek nem szolgálják sem Magyarország, sem a határain túl élő, kisebbségi magyarok helyzetét” – mondta Iliescu elnök. [ÚM, júl. 29.] – Több lap kiemelte a m. hivatalosságok távolmaradását. A Vocea României az RMDSz-t vádolta a nagygyűlés összehívásáért. A térkép miatt Gh. Funar követelte: tartóztassák le a helyszínen megjelent romániai m. vezetőket. 1995. augusztus 9.
Adrian Năstase (PDSR), képviselőházi elnök kifejtette, hogy Ro. az európai normák fölötti szinten garantálja a kisebbségi jogokat, ennek ellenére a romániai magyarság egyre több gondot okoz Bukarestnek. [ÚM, aug. 9.]
A legionárius eszmék feltámadásának újabb tanújele: a Bucsecs hegységben vasgárdista találkozót tartottak. A Jurnalul Naţional megállapította, hogy 1990-től aktivizálódtak a külföldön megtelepedett ro. fasiszta erők, az ő anyagi segítségükkel próbálják föltámasztani a mozgalmat. A ro. fasizmus újjáélesztését Iliescu elnök is elítélte. [RMSz, aug. 12.] (→ 1995.08.11)
A PRM államtitkári poszthoz jutott a Művelődési Min.-ban. [Népszabadság, aug. 9.]
Paul Philippi (RNDF) bírálta az oktatási törvényt, mert a történelemkönyvek mellőzik az évszázadok óta itt élő szász és sváb közösség szerepét. A törvény Románia történelme helyett a románok története tantárgyat teszi tananyaggá. [RMSz, aug. 11.] 1995. augusztus 10.
Washingtonnak fenntartásai vannak Iliescuval szemben, ezért nem hívták meg korábban elnöki látogatásra. A külügyi szóvivő bejelentette, hogy Clinton elnök meghívására a ro. elnök a közeljövőben az AEÁ-ba látogat. A Ziua figyelmeztetett, hogy kényes kérdések is napirenden lesznek: a zsidó javak restitúciója, Antonescu kedvező megítélése és a kisebbségek helyzete. [MN, aug. 10.] – T. Chebeleu ugyanakkor két amerikai képviselő levelével is foglalkozott, akik azt kérték, hogy Iliescu tisztázza véleményét Antonescu marsall rehabilitálásáról. (A szenátorok kilátásba helyezték, hogy amennyiben Ro. vezetői nem ítélik el Antonescu háborús bűneit, kérdésessé válik az ország belépése a NATO-ba. [Népszava, aug. 14.]) A szóvivő szerint Iliescu számtalanszor elítélte Antonescu rehabilitálását. [Népújság, aug. 11.] – C. V. Tudor kifejtette: Iliescu ne kényszerítse a magánvéleményét az országra; szerinte a marsall Ro. minden városában megérdemel egy szobrot. [Népszava, aug. 14.] – Iliescu elnök írásban válaszolt: Antonescu rehabilitálását csak a katonai érdemeit és szovjetellenes magatartását méltató háborús veteránok szorgalmazzák. [MH, szept. 8.] 1995. augusztus 30.
Max van der Stoel Sorin Ionescu oktatásügyi államtitkárral tárgyalt a törvényről, de utána nem nyilatkozott a sajtónak. [RMSz, szept. 1.] (→ 1995.09.06)
Iliescu olyan dokumentum aláírására szólított fel, amely kimondaná a Mo. és Ro. közötti történelmi megbékélés tényét. Elítélően szólt azokról az erőkről, amelyek bátorítják a területi szeparatizmust, az etnikai elvű autonómia és a kollektív jogok gondolatába burkolva hamis bűntudatba sodorják szomszédaikat. Kérte, hogy „bizonyos magyarországi poltikai erők mondjanak le a h. t. m. kisebbségek irányításáról, prókátori szerepükről”. Figyelmeztetett: a m. kisebbség jogai nem képezhetik vita tárgyát „még Magyarországgal sem”. Felszólította a m. felet: írjanak alá politikai dokumentumot, leszögezve, hogy új alapokra helyezik a kapcsolatokat. Ezt a nyilatkozatot jogi dokumentum is kísérheti, amelyekben helyet kaphatnának az etnikai kisebbségekkel szembeni bánásmód normái. [RMSz, szept. 1.] (→ 1995.09.02, 1995.09.13, 1995.12.15) 1995. szeptember 2.
Székelyudvarhelyen mintegy 15 ezer résztvevője volt az anyanyelvű oktatásért rendezett nagygyűlésnek. A fórumon részt vettek az RMDSz vezetői, az RMPSz és a Bolyai Társaság, valamint az egyházak képviselői, városok és falvak küldöttségei. A résztvevők kiáltványt fogadtak el, amelyben rámutattak: tekintve a megszavazott tanügyi törvény (→ 1995.06.28) korlátozó intézkedéseit, kérik, hogy a parlament mielőbb tárgyalja meg a 492 ezer aláírással támogatott, RMDSz által benyújtott tervezetet (→ 1995.08.14). [Táj., szept. 4.; RMSz, szept. 5.]
Gyarmath János Történelmi megbékélés – de kivel? c. cikkében Iliescu elnök szónoklatára (→ 1995.08.30) reagált. Iliescu a bécsi döntés 55. évfordulóját választotta arra, hogy történelmi megbékélést javasoljon. Visszatetsző a dologban, hogy az évfordulót egyhetes magyarellenes sajtókampány előzte meg, amelynek célja a magyarok kollektív bűnösségének hangsúlyozása. A ro. elnök a megbékélést eleve feltételekhez kötötte, ráadásul nem történelmi megbékélést akar, csupán Ro. és Mo. közöttit, azt is úgy, hogy ő maga szabad kezet kapjon az erdélyi magyarság sorsának intézéséhez. [RMSz, szept. 2.]
Miként képzeli el az elnök a megbékélést, amikor egyetlen szóval sem határolja el magát a szélsőséges nacionalista erőktől, ráadásul kormányalkotó pártoktól, amelyek magyarellenességükkel tűntek ki? – kérdezte a ro. sajtó Traian Chebeleu szóvivőtől, aki azt válaszolta, hogy ez „nem illett bele Iliescu beszédének szerkezeti felépítésébe”. (→ 1995.08.30) [MN, szept. 2.]
Sára Sándor a Duna Televízió anyagi gondjairól beszélt: a szerkesztőség éves költségvetését 2,5 milliárd forintra tervezték (az MTV 1. és 2. műsora összesen 30 milliárdból gazdálkodhat), de a kormány ebből 430 milliót visszatartott. Fellebbezésük nyomán 200-at visszakapnak, de ez nem elégséges. [MN, szept. 2.] 1995. szeptember 7.
Újságírói kérdésre válaszolva Markó Béla elmondta: Gh. Funar újabb magyarellenes kirohanásairól nem az RMDSz-t, hanem a PUNR koalíciós partnerét (a kormánypártot) és a megbékélést hangoztató Iliescu elnököt kellene megkérdezni. [Táj., szept. 7.]1995. szeptember 12.
Corneliu Coposu, hosszas gyógykezelés után, hazatért Németországból. Üdvözölte Iliescunak a m.–ro. megbékélésre tett javaslatát és elmarasztalta az RMDSz-t. Szerinte Domokos Géza idején tárgyalóképes volt a szövetség, mostanra azonban radikalizálódott. Coposu szerint reális a veszély, hogy Ro. visszakerül Moszkva uszályába. [MN, szept. 12.] (→ 1995.09.18)
Moldovába érkezett az ukrán elnök megbízottja, hogy közvetítsen Chişinău és Tiraszpol között. Moldova hajlandó autonóm köztársasági státust biztosítani Transznisztriának, nyilatkozta Mircea Snegur moldovai elnök. [RMSz, szept. 14.]1995. szeptember 13.
Kovács László úgy nyilatkozott, hogy Budapest hajlandó aláírni az Iliescu elnök által javasolt megbékélési nyilatkozatot (→ 1995.08.30), de az nem helyettesítheti az alapszerződést. [MN, szept. 14.]
A ro. igazságügymin. bejelentette, hogy az RMDSz betiltásának nincs akadálya, éppen csak a kormánynak vagy a parlamentnek kell kezdeményeznie azt az Alkotmánybíróságnál. [MN, szept. 15.] 1995. szeptember 14.
Az RMDSz székházában megvitatták Iliescu elnök megbékélést célzó javaslatait. Hiányolták, hogy a vita célját képező dokumentumokból tk. az is hiányzik, hogy milyen szerepet szánnak ebben a folyamatban a kisebbségnek; milyen jogi garanciák biztosítanák a folyamatot. A külügyi tanácsadó testület úgy ítélte meg, hogy az igazi megbékéléshez gyökeres mentalitásbeli változtatásra van szükség. [Táj., szept. 15.]
Smaranda Enache bírálta Iliescu elnök megbékélési javaslatának fogyatékosságait: az elnök beszéde a magyarok kollektív bűnösségét sugallta, ugyanakkor a románokra az ártatlanság jellemző. Iliescu kiindulása téves, nem elég csupán egy részt kiragadni, hanem az egész történeti hátteret kell vizsgálni. Cinizmusra vall az elnök javaslata akkor, amikor a kormányban szélsőségesen nacionalista, antiszemita erők is jelen vannak. – Ellenzéki értelmiségiek egy csoportja is úgy vélekedett: aberráció a megbékélésről beszélni akkor, amikor a ro. hatóságok magatartása ellentétes a megbékélési nyilatkozattal; Gh. Funart, a nyilatkozatai alapján, egy demokratikus országban börtönbe küldenék, nálunk az ilyen emberek kormányra jutnak. [RMSz, szept. 14., 15.]
Kiss Kálmán ismét nyilatkozott a Rompresnek, az állítólagos budapesti megbeszélésekről (→ 1995.09.08): „az RMDSZ-nek fáj, hogy pártunk jó úton halad a szomszédos ország politikusaival való kapcsolatfelvétel ügyében” – mondta az RMSzdP elnöke. Fenntartja korábbi nyilatkozatát, azzal a módosítással, hogy Horn Gyulánál nem jártak. Holló László Levente bejelentette: lemond alelnöki [!?] tisztségéről és megszakítja a kapcsolatot Kiss Kálmánnal, akiből a sértettség beszél. Holló elmondása szerint Kiss 28 ezres párttagságról beszélt, de azt képtelenség ellenőrizni. [RMSz, szept. 14.]1995. szeptember 15.
Rokaly József értékelése szerint Iliescu elnök sietős megbékélési tervének két oka van: az MDF-es m. kormánnyal nem tudott tárgyalni, most igyekszik behozni azt, amit akkor nem lehetett; Iliescu az AEÁ-ba készül, s szeretne felmutatni valamit. [ÚM, szept. 15.]
Az RMSz megkezdte az új tanügyi törvény szövegének közlését. 1995. szeptember 22.
T. Meleşcanu külügymin. fogadta Szőcs Ferenc nagykövetet és átnyújtotta az Iliescu elnök által kezdeményezett, a ro.–m. megbékélésre vonatkozó 3 okmánytervezetet; ugyanakkor pontosított: a ro. kormány folytatni kívánja az alapszerződésről folyó tárgyalásokat. [RMSz, szept. 25.]
Traian Chebeleu elismerte, hogy a himnusz–zászló paragrafust elsősorban a magyarok ellen kívánják bevezetni, ezt az Erdélyben sorra került önkényes gyakorlat indokolja. A m. zászló jelenléte és a m. himnusz éneklése sérti a románság nemzeti érzéseit. [MH, szept. 22.]1995. szeptember 24.
Gyergyószentmiklóson ülésezett az SzKT. Tamás László ifjúsági alelnök helyét Nagy Zsolt vette át. Döntés született arról, hogy a tanügyi válság-bizottság folytassa a munkáját, noha a tanügyi törvény elleni akciókról kiderült: helyi szinten nem olyan lelkesek az emberek. A szülők és gyermekek nem akarnak konfliktusba keveredni ro. társaikkal, a tanárok pedig állásukat féltik. [EN, szept. 27.]
Tőkés László levelet intézett az SzKT-hoz, amelyben a m. kormány magatartását bírálta (nem ért egyet Kovács Lászlóval, hogy Ro.-val szemben nem használhatók „olyan kemény diplomáciai eszközök, mint a megbeszélések visszamondása vagy a politikai nyomás gyakorlása”) és felszólította az RMDSz-t, adja értésére a m. kormánynak, hogy határozottabb és egyértelműbb lépéseket vár el tőle. A m. fél megengedő, hamisan konciliáns megnyilatkozásai lovat adnak Iliescu és a nacionalista ro. hatalom alá. [RMSz, szept. 26.]
Markó Béla meglátogatta Kozma Szilárd csíkszeredai költőt a kórházban, aki 10. napja folytat éhségsztrájkot a tanügyi törvény ellen és arra kérte, hogy függessze föl az egészségét veszélyeztető tiltakozást. [Táj., szept. 25.] – Kozma Szilárd 26-án felfüggesztette az éhségsztrájkot és nyilatkozatban tudatta a közvéleménnyel, hogy továbbra is ellenzi a tanügyi törvényt. Elítélte a m. kormány és az RMDSz vezetőinek megalkuvó (tkp. tárgyalási hajlandóságot mutató) politikáját. Szeretné elérni, hogy a következő választásokon olyanok képviseljék a romániai magyarságot a parlamentben, akik – úgymond – nem a hatalommal való egyezkedést keresik. [Táj., szept. 27.]1995. szeptember 25.
Iliescu elnök egyhetes amerikai körútra indult. [RMSz, szept. 27.]1995. szeptember 26.
Iliescu elnök félórás megbeszélést folytatott Clinton elnökkel, melynek középpontjában a NATO békepartnerségi programjában való ro. részvétel és a kétoldalú együttműködés állt. [RMSz, szept. 28.]
Debreczi Árpád és Murvai László az elmúlt tanév adataival igazolták: felfelé haladva egyre csökken a magyarul tanulók létszáma és arányszáma. Az általánost végzettek 47,4%-a került be a középfokú oktatásba. Orsz. szinten a m. tanulók 25%-a ro. ny. tanul; a m. pedagógusok 29%-ának nincs megfelelő szakképesítése. [RMSz, szept. 26–28.]1995. szeptember 27.
Kovács László New Yorkban találkozott ro. kollégájával. A találkozó témája az Iliescu elnök által kezdeményezett megbékélés volt. A m. külügymin. szerint a m. kormány kedvezően fogadta az eszmét, ám a megbékélés a megoldatlan problémák rendezését feltételezi; a kisebbségi jogok érvényesítése csak jogi aktussal, kötelezettséget rögzítő úton valósítható meg. [RMSz, szept. 29.]
Iliescu elnök programjából törölték az összes sajtótájékoztatót, ui. az amerikai románok komoly tüntetéseire lehetett számítani. [RMSz, szept. 27.]1995. szeptember 30.
Markó Béla egy interjúban elmondta: a magyarság kevésbé rugalmasan viselkedett a privatizáció során, emiatt fokozatosan háttérbe szorult. A civil szférában eredményesen működtek, ezt a sok alapítvány és egyesület is igazolja, de ez nem kompenzálja azt, hogy a gazdaságpolitikában nem tudott megfelelő eredményeket elérni. [RMSz, szept. 30.]
Az EMK-platform nyilatkozatot fogadott el, amelyben üdvözli a Székelyföldi Egyeztető Tanács elvi döntését, miszerint sürgős feladat volna – a térség lakosságának a bevonásával – megvitatni a Székelyföld autonómia-statútumát. Az EMK ismételten tiltakozik a Székelyföld militarizálása ellen, mert ennek hátsó szándéka, hogy a vidék etnikai összetételét megváltoztassa. [Táj., okt. 3.]
A ro. közélet kettőségére figyelmeztetett Gyarmath János cikke: a sajtó egy része dicshimnuszokat zeng Iliescu amerikai találkozóiról, a másik része a látogatás szerény eredményeit hangsúlyozza. A reformok lendülete megtört, az elnök és pártja együttműködik a szélsőséges erőkkel. C. V. Tudor ismétlődő felhívásai az etnikai tisztogatásra kimerítik az államellenes cselekmény fogalmát, ennek ellenére Iliescu nem határolja el magát tőle. [MN, szept. 30.]