ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 432 találat
lapozás: 1-20 ... 161-180 | 181-200 | 201-220 ... 421-432
Névmutató:
Tőkés László
1996. május 24.
Lezsák Sándor, az MDF elnöke, erdélyi körútja során Nagyváradon Tőkés László püspökkel találkozott, Marosvásárhelyen Markó Bélával tárgyalt. Fontosnak nevezte, hogy az RMDSz feje fölött ne szülessenek a m. kisebbségre vonatkozó döntések: „Ha az MSzP–SzDSz külpolitika létrehozná a romániai magyarok feje fölött az alapszerződést, azt mi harmadik Trianonnak tekintenénk.” [RMSz, máj. 27.]1996. június 4.
A helyhatósági választások eredményeiből: Kolozsvárott Gh. Funar már az első körben megszerezte a szavazatok 50,67%-át; az eddigi 7 helyett csak 6 m. tanácsost választottak meg. Nagyfokú érdektelenség tapasztalható a m. lakosság részéről: 1992-ben mintegy 50 ezer szavazó voksolt az RMDSz-re, most csak 26.766. [Szabadság, jún. 4.] – Székelyudvarhelyen független jelölt, Szász Jenő lett a polgármester. Székelykeresztúron az eddigi polgármester, Benyovszki Lajos győzött. [UH, jún. 4.] – Csapó I. József az első fordulóban első lett Nagyváradon [de a 2. fordulóban 30,5%-kal alulmaradt (RMSz, jún. 19.)]. [BN, jún. 5.] Marosvásárhelyen – Nagy Győző után – Fodor Imre lett a polgármester. [RMSz, jún. 6.] (→ 1996.06.07)
Tőkés László – a függetlenként és más pártok színeiben indult magyarokról – egy interjúban azt mondta: az RMDSz a magyarság ügyeit vállalta fel, „akik ebből a sorból kiléptek, alátámasztják a hatalomnak azt a propagandisztikus állítását, miszerint az RMDSz nem képviseli a magyarságot, nem létezik kollektív képviselet”. [Szabadság, jún. 4.] 1996. június 9.
Alsócsernáton után (→ 1996.05.04) Székelyudvarhelyen szervezett találkozót a Székelyföldi Civil Társadalomért Csoport. A gyűlésen Király Károly az RMDSz-t, Újvári Ferenc a m. kormányt bírálta a h. t. magyarok iránt tanúsított közömbössége miatt. A megjelentek elfogadták Sántha Pál Vilmos javaslatát, hogy az RMDSz az orsz. elnökválasztásra nevezze Tőkés Lászlót önálló jelöltként és hogy a Magyarok Világtalálkozóján vitassák meg a kettős állampolgárság kérdését. [UH, jún. 13.] 1996. július 14.
Az SzKT kolozsvári ülése arról döntött, hogy önálló jelöltet indít az államelnök-választáson. Miután Markó Béla, Borbély Imre és Tőkés László nem vállalta a jelölést, az SzKT a két megmaradt jelölt (Smaranda Enache és Frunda György) közül az utóbbit választotta meg. Az autonómiáról való népszavazás nem tűzhető napirendre mindaddig, amíg az RMDSz nem véglegesítette autonómia-satútumát; az SzKT egyetért a budapesti m.–m. tanácskozás (→ 1996.07.05) zárónyilatkozatával. [Táj., júl. 15.] (→ 1996.07.17)
Kötő József a m. nemzeti közösség önszerveződéséről tartott előadást; közel 400 egyesület, szövetség és alapítvány alakult meg Erdélyben, s jószerével minden szakágazatot lefednek, a könyvtárügytől a kórusmozgalomig, az amatőr színjátszóktól a m. tudományosságig. Az EMKE társszervezetei igyekeznek megteremteni a közművelődési infrastruktúrát. [EN, aug. 14., aug. 21.] 1996. július 16.
A VET Védnöki Testülete képviseletében öt m. püspök [Csiha Kálmán, Tőkés László (ref.); Mózes Árpád (evang.); Erdő János (unitárius); Tempfli József (kat.)] és Czirják Árpád érseki helynök nyilatkozatban ítélte el Tibori Szabó Zoltánt, a Szabadság főszerkesztőjét, aki „sértő minősítésekkel hamis képet alakított ki” az MVSz-ről. A nyilatkozatot az érintett „ökumenikus exkommunikálásnak” nevezte és hangsúlyozta: azért bírált, hogy jobbá tegye az MVSz-t. [Szabadság, júl. 16.] (→ 1996.07.24, 1996.08.14, 1996.11.21) 1996. július 27.
Életének 84. évében, Kolozsvárott elhunyt Erdő János, unitárius püspök, aki 1994-től (→ 1994.12.03) vezette az erdélyi egyházat. [RMSz, júl. 30.] (→ 1996.12.14)
Bálványosfüreden véget ért az ifjúsági szabadegyetem (→ 1996.07.22). Mintegy kétszáz hallgatója volt a Ro. és Mo. geopolitikai kilátásai c. témakörnek, melyről tk. Valentin Stan (a Helsinki Csoport tagja), Smaranda Enache, Gabriel Andreescu és Toró T. Tibor folytatott eszmecserét. [Háromszék, júl. 29.]
Nem tiltják be a ref. világtalálkozót (→ 1996.07.20), amíg az nem ütközik az alkotmány előírásaiba – mondta a vallásügyi államtitkár Tőkés Lászlónak. [Népszabadság, júl. 27.] 1996. augusztus 1.
A ref. egyház zsinata már 1995. ápr.-ban értesítette a vallásügyi államtitkárságot az idei világtalálkozóról és 1995. jún.-ban anyagi támogatást kért ez ügyben, tehát nem igaz az, hogy az államtitkárságot nem értesítették időben; kérik a kormányt, hogy biztosítsa a vallásszabadságot – áll a KREK közleményében. [Szabadság, aug. 1.] (→ 1996.09.24)
A M. Ref. Világszövetség tisztújító közgyűlésén Tőkés Lászlót választották a szervezet elnökévé. Aleln.: Erdélyi Géza (Felvidék püspöke), Márkus Mihály (Dunántúl püspöke), Szabó Dániel (Tiszáninneni főgondnok). Főtitkár: Bodnár Ákos (a Tiszántúli Egyházkerület főgondnoka). [MN, aug. 2.] 1996. augusztus 10.
Sepsiszentgyörgyön, a stadionban tartották a ref. világtalálkozó záróünnepségét, ahol Tőkés László méltatta a jó rendezést, a hatóságok megértését, kiemelte az összejövetel sikerét. Fölszentelték a belvárosi gyülekezet új templomát. [Táj., aug. 13.] (→ 1996.08.03)
A kolozsvári prefektúra tanácstermében az RMSzdP gyámkodása alatt tartotta ülését a párt ifj. csoportja. Az ülés (két szónoklat kivételével) ro. nyelven folyt. Kiss Kálmán elítélte az RMDSz autonómiatörekvéseit, amelyek csak viszálykeltésre jók. A megdöbbent Buchwald Péter „napirenden kívüli felszólalásában” helyesbített: nem az autonómiatörekvések keltenek konfliktusokat, hanem az ellene indított lejárató kampányok. [Szabadság, aug. 12.]1996. augusztus 16.
A m. pártok alapszerződést illető reakcióiból. – Csurka István (MIÉP) szerint meg kell akadályozni, hogy Horn Gyula aláírja az alapszerződést. [RMSz, aug. 16.] – Rockenbauer Zoltán (Fidesz): az 1201-es ajánlásnak csorbítatlanul kell szerepelnie az alapszerződésben. A kormány ne írja alá azt, amit a h. t. m. szervezetek nem támogatnak. – Az MDF kétes értékűnek nevezte a szerződés elfogadott változatát; baljós előjelnek tekintik, hogy a m. fél eleve lemondott a kollektív jogokról és az autonómiatörekvések támogatásáról. [RMSz, aug. 17.] – Kovács László szerint az alapszerződésnél lehetne jobbat álmodni, a gyakorlatban azonban nincs mód annak tető alá hozására. [RMSz, aug. 19.] – „Ez a jelenleg elérhető alapszerződés, amely mind Mo., mind Ro. és az ottani m. közösség érdekeinek megfelel.” [Mai Nap, aug. 16.]
Az RMDSz OpT (Csávossy György, Dézsi Zoltán, Kötő József, Markó Béla, Szabó Károly, Takács Csaba, Tőkés László, Vida Gyula) állásfoglalása az alapszerződésről: szűkítő jellegűnek tartja a kollektív jogok körének kiiktatását az 1201-es ajánlásból, nem tartja kielégítőnek a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket és aggasztónak minősíti, hogy az elkobzott közösségi és egyházi javak visszaadása nem szerepel a dokumentumban. Az alapszerződés végrehajtásának garanciái nem egyértelműek és megoldatlan a nemzetközi ellenőrzés kérdése. [RMSz, aug. 20.] (→ 1996.08.29)
Gh. Funar szerint az 1201-es ajánlás nem szerepelhet az alapszerződésben; a dokumentumot csak népszavazás után lehet aláírni, feltéve, ha Budapest elismeri a bécsi döntés után Észak-Erdélyben elkövetett atrocitásokat és azokért kártérítést fizet, továbbá fedezi az 1989 után Székelyföldről elűzött románok visszatelepítési költségeit. [MH, aug. 17.]
A ro. lapok sikerként könyvelték el, hogy Mo. engedett az 1201-es ajánlás ügyében; több lap nyugati nyomással magyarázta a megegyezést. [MN, aug. 16.] 1996. augusztus 25.
Az RMDSz Külpol. Tanácsadó Testülete ülésen arról döntöttek, hogy küldöttség (Markó Béla, Takács Csaba, Tőkés László) utazik Budapestre, meggyőzni a m. miniszterelnököt arról, hogy változtasson az alapszerződés szövegén a kollektív jogokra, a garanciákra és az egyházi javak restitúciójára vonatkozóan. [RMSz, aug. 27.] 1996. szeptember 4.
Pápán Markó Béla megnyitotta az újabb m.–m. találkozót, ahol az ellenzéki pártok képviselői a h. t. m. szervezetek vezetőivel tanácskoztak. A résztvevők között szétosztották Tőkés László Illúziók nélkül c. állásfoglalását, amelyben a tb. eln. kifejtette, hogy az alapszerződés aláírása a tarthatatlan kisebbségi helyzetet állandósítja. Orbán Viktor emlékeztetett: a korábbi találkozó (→ 1996.07.05) nyilatkozata leszögezte, hogy valamennyi aláíró az autonómiát tekinti a h. t. kisebbségek identitás-megőrzési feltételének, tehát az alapszerződés aláírása szerződésszegést jelent. A kiadott közlemény szerint szakértői munkacsoportokat hoznak létre, az autonómiakoncepciók egyeztetése érdekében. [RMSz, szept. 6.] 1996. szeptember 6.
A SzET és az SzKT együttes ülésén Tőkés László azt indítványozta, hogy az SzKT: 1. kérje föl a szerződő feleket az alapszerződés szövegének megváltoztatására, az RMDSz követeléseinek megfelelően; 2. halasszák el az aláírást; 3. az aláírás helyszíne ne Temesvár legyen, hanem Világos. [RMSz, szept. 9.] – Tokay György szerint nincs miért világvége hangulatot táplálni, hiszen a kollektív jogokat nem lehet egy lábjegyzettel kétségbe vonni. Borbély Imre írásban kiosztott álláspontja leszögezte: az RMDSz csak azon lépésekre összpontosítson, amelyek tőle függnek. Ezek között az autonomista politikai akarat jogi megfogalmazását, a romániai magyarság számbavételét és a belső választások megrendezését említette. [Szabadság, szept. 7.] – Az SzKT 65 igen : 3 nem : 11 tartózkodás arányban elfogadott állásfoglalása szerint az RMDSz „tudomásul vette” a két kormány közötti alapszerződést, „bár a dokumentum több vonatkozásban nem elégíti ki a romániai m. nemzeti közösséget, mivel jelenlegi formájában nem lép túl a szándéknyilatkozat szintjén.” [Táj., szept. 9.] (→ 1996.09.10) 1996. szeptember 11.
Az MTI nyilvánosságra hozta Tőkés László tb. eln. Horn Gyulához címzett levelét, amelyet az alapszerződés ügyében írt: „A kollektív jogok és az autonómia-formák elvetésével a mindenkori ro. hatalom a m. nemzeti közösséget egyetlen hatékony önvédelmi eszközétől, a belső önrendelkezés lehetőségétől akarja megfosztani.” [MN, szept. 13.] 1996. október 12.
Nagykárolyban Reizer Pál megyés püspök szentelte föl a Fatimai Szűzanya tiszteletére emelt új templomot (Günther Tibor építész terve). [RMSz, okt. 24.]
Tőkés László, az RMDSz tb. elnöke Budapesten részt vett a Fidesz elnökeinek orsz. értekezletén. Beszédében köszönetet mondott a Fidesznek és az RMDSz-t támogató többi szervezetnek, amelyek az alapszerződés vitája idején az erdélyi magyarság érdekeit támogatták. Hangsúlyozta, hogy a Fidesszel való kapcsolat nem pártpolitikai, hanem össznemzeti természetű. [Táj., okt. 15.]1996. október 20.
Tőkés László az Aland-szigeteken tartott kisebbségi konferencián a romániai helyzetet ismertette. Rámutatott az erőltetett asszimiláció, a betelepítések következményeire és arra, hogy 1989 óta nem történt érdembeni változás. A közösségi jogok kivívásának egyetlen módja az autonómia. [Népújság, okt. 24.]
Szatmárnémetiben befejeződött a KLMT kétnapos konferenciája. A résztvevők felhívást adtak ki, kérve a helyhatóságokat, írják össze a műemlékek listáját. [BN, okt. 29.] 1996. október 27.
Befejeződött az MVSz közgyűlése (→ 1996.10.25). Újraválasztották Csoóri Sándor elnököt, helyettese Patrubány Miklós lett (korábbi VET-elnök). Régió-elnökök: Kurucz Gyula (anyaország); Dobos László (Kárpát-medence); Papp László (Nyugat). Sütő András újból elfogadta a tb. elnöki tisztet. Az MVSz megkereséssel fordult az Országgyűléshez, hogy Tőkés László felszólalhasson az alapszerződés vitájában (→ 1996.12.07); az MVSz szorgalmazta, hogy a h. t. nemzetrészek nyerjenek legitim képviseleti jogot a m. törvényhozásban. [RMSz, okt. 29.]1996. december 7.
A két kormánypárt úgy döntött, hogy Tőkés László nem szólalhat föl az Országgyűlésben, az alapszerződés vitájában (→ 1996.10.27). [MH, dec. 7.]
Emil Constantinescu villámlátogatásra utazott Németországba. Iliescunak minden erőfeszítése ellenére sem sikerült jó viszonyba kerülnie Berlinnel. – Constantinescu első munkanapján elküldte az elnöki palotát őrző tankokat. [HVG, dec. 7.] 1996. december 12.
Kovács László meghívta Adrian Severint az alapszerződés ratifikációs okmányainak kicserélésére – ezzel az aktussal életbe lép a szerződés. [RMSz, dec. 14.] (→ 1996.12.27)
Tőkés László – Mit kíván a romániai m. közösség? címmel – közzétette az SzKT-n (→ 1996.11.28) elmondott beszédét, amelyben azt sérelmezte, hogy az RMDSz nem rögzítette előre a koalícióba lépés feltételeit. – „Az RMDSz-t a Frunda-féle választási különítmény hajszolta be a kormányba.” „A neptuni irányvonal az önfeladás politikája.” – Előzőleg meg kellett volna fogalmazni az RMDSz tárgyalási feltételeit, igényeit és elvárásait, valamint a teljesítésükre vonatkozó biztosítékokat. Továbbá: ültessék életbe a [z 1918-as!] Gyulafehérvári Határozatok nemzeti kisebbségekre vonatkozó tételeit, szerezzenek érvényt az ET 176/1993. sz. dokumentumába foglalt ajánlásoknak (melyek teljesítésére a ro. kormány kötelezettséget vállalt), az új kormány határolja el magát az előző kormány magyarellenes politikájától. ● [Az RMDSz tb. elnöke nemigen sejti, hogy ez utóbbi kérés sem teljesíthető. Vesd össze a Ciorbea-kormány bemutatkozásán uralkodó hangulattal. (→ 1996.12.11).] [RMSz, dec. 12.]
Tőkés László Barcelonába utazott, hogy átvegye a Népek Kollektív Jogaiért Alapítvány kitüntetését, amelyet a kisebbségi jogok harcosainak adnak. – A bukaresti VIP hetilap a legjobb politikusnak járó elismerést Frunda György szenátornak adományozta. [Táj., dec. 13.]1996. december 16.
Hét év után először a tévé is közvetítette a temesvári megemlékezéseket. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy a forradalom lángját a Tőkés László bátor harcával közösséget vállaló románok, magyarok, németek, szerbek egysége lobbantotta fel. Markó magyarul is szólt a temesváriakhoz, beszédét a tömeg megtapsolta. 1997. január 9.
Adrian Severin elmondta: Mo. és Ro. természetes szövetséges kell hogy legyen. Szerinte az 1990-es események sajnálatos módon késleltették az enyhülést; Antall József, Für Lajos, Gh. Funar, C. V. Tudor és Tőkés László nem mindig szerencsés nyilatkozatai fenntartották a feszültséget. A fennálló kérdéseket a nemzetközi egyezmények és az alapszerződés alapján kell megoldani. [Szabadság, jan. 9.]
Fontos feladat a közigazgatási decentralizáció – mondta Seres Dénes. Lehetővé kell tenni, hogy a helyi közösségek dönthessenek a sorsukról. Jelenleg a prefektusi hivataloknak még nagy beleszólásuk van a helyi autonómiába. A megyei tanácsok és kormány-kirendeltségek apparátusát is meg kell nyirbálni. [RMSz, jan. 9.]
A gyergyószentmiklósi polgármester posztjára előválasztásokat tartanak, a feltételek: állandó lakhely a városban (min. 10 éve), RMDSz-tagság (min. 1 éve), 200 támogató aláírás. [Táj., jan. 9.]