ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 390 találat
lapozás: 1-20 ... 141-160 | 161-180 | 181-200 ... 381-390
Névmutató:
Iliescu, Ion
1994. július 4.
A parlament két háza együttes ülésén megkezdte a hivatalos eljárást Iliescu elnöki tisztségből való felmentésére (→ 1994.06.14). Az elnök nem jelent meg a meghallgatáson, hanem levélben fejtette ki a nézeteit. [RMSz, júl. 6.] (→ 1994.07.07)
A Csíkszeredában felállított ortodox püspökség (→ 1994.06.06) ügyében Székedi Ferenc tisztázta: az egyház paplakra kért engedélyt, amit a városi tanács jóváhagyott. Perre vitték az ügyet, alapfokon a városi tanács nyert, a fellebbezés során a marosvásárhelyi táblabíróság kötelezte a tanácsot az építési engedély kiadására. [ÚM, júl. 4.] 1994. július 7.
A Történeti Múzeum emberei kivonultak a kolozsvári főtérre, hogy megkezdjék az ásatásokat. Megkondultak a város harangjai, mire a m. lakosság egy része a főtérre sietett; megjelentek az egyházi vezetők és rövidesen a repülőtérről a központba érkezett az RMDSz néhány parlamenti tagja is. Közben mintegy 200 csendőr brutális módon próbálta szétkergetni a tömeget. Az RMDSz nyilatkozata – melyet Takács Csaba írt alá, de. 10-kor – tájékoztatta a nemzetközi közvéleményt az eseményről. A Bukarestben lévő szenátorok értesítették az elnököt és a kormányfőt; Markó Béla felkérte Octavian Cosmâncă államtitkárt, hogy írásban rendelje el az ásatások leállítását, aki ezt csak szóban tette meg. – Júl. 8-án a munkálatokat ismét meg akarták kezdeni, de a tömeg jelenléte miatt ez nem volt lehetséges. Délelőtt a kulturális miniszter leállította a munkálatokat, azzal a kitétellel, hogy azt csak a rendkívüli bizottság döntése után kezdhetik meg. [RMSz, júl. 9.]
A parlament két házának ülésén (242:166 arányban) elvetették az Iliescu elleni bizalmatlansági indítványt (→ 1994.06.14, 1994.07.04). [RMSz, júl. 9.]1994. augusztus 23.
Az EvZ cikkírója szerint a PUNR hangsúlyos jelenléte a kormányban fékezni fogja Ro. európai integrációját. A RomLib szerint a minisztercsere nem történhetett meg Iliescu jóváhagyása nélkül és újabb kormány-átalakításokra kell számítani, mert a PRM és a PSM is bejelentette igényét. [MN, aug. 23.] (→ 1994.08.29)
Tabajdi Csaba fogadta a Ro.-ban amnesztiával szabadult és Mo.-n letelepedni kívánó székely fiatalokat (Vass Kis Előd társait), akiknek beilleszkedésükhöz a HTMH segítséget ígért. [RMSz, aug. 31.]1994. szeptember 15.
Bukarestben, a PER finaszírozásában Közép-Európa és a térség nemzeti kisebbségei címmel nemzetközi kollokvium kezdődött. Iliescu elnök beszédében hadat üzent az autonómia-törekvéseknek, kalandor jellegűnek nevezve azokat. Szerinte az önrendelkezés nem európai megoldás és elszigetelődéshez vezet. – Gunnar Jansson elmondta, hogy ahol viszály tör ki a többség és a kisebbség között, ott a kormány, a hatalom a hibás. – Markó Béla szerint az autonómia nem mond ellent az integrációs törekvéseknek. Anakronizmus nemzetállamról beszélni, amikor az ország lakosságának 10%-át más nemzetek kisebbségei adják. – Ioan Coja (VR) szerint egyes kisebbségekben lehet bízni, a magyarokban nem. [RMSz, szept. 16., 20.; MN, szept. 17.; EN, szept. 28.] – Nagy visszhangot keltett és cáfolatok sorát váltotta ki Mircea Pascu (védelmi államtitkár) beszéde, aki tk. elmondta, hogy a hadseregnek titkos terve van arra vonatkozóan, hogy miként válaszoljon a nemzeti kisebbségek esetleges erőszakos megnyilvánulásaira. Markó Béla szerint példátlan dolog erőszakos ellenlépésekről szónokolni, amikor a kisebbségek kizárólag békés eszközökkel próbálják érvényesíteni az érdekeiket. [MN, szept. 19.] A hadsereg sajtóirodája cáfolta a terv létét; a bukaresti újságok a hírügynökségi jelentést hibáztatták; a Népszabadság megkereste a cáfolatot kiadó sajtóosztályt, de azok elzárkóztak a válaszadástól. [Népszabadság, szept. 20.; RMSz, szept. 20.] – Mircea Pascu utólag csak elméleti fejtegetésnek nevezte a mondottakat. [RMSz, szept. 21.] – Iliescu elnök tagadta a terv meglétét. [MN, szept. 23.] (→ 1994.10.26)
A romániai magyarság jeles képviselői felhívással fordultak Erdély és a világ magyarságához, hogy teremtsenek bankhálózatot Erdélyben. Az ismertetéshez az RMSz hozzátette: sajnálatos, hogy a felhívás aláírói között egyetlen gazdasági szakember sincs. [RMSz, szept. 17.]1994. szeptember 19.
A szenátusnál bejegyeztették A nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás c. törvénytervezetet, az azt támogató 492.380 aláírással. A megyénként összegyűjtött aláírások száma: Hargita: 95.371; Maros: 81.605; Kovászna: 70.378; Bihar: 54.858; Kolozs: 51.656; Szatmár: 35.430 stb. [RMSz, szept. 20.] (→ 1994.12.20) – Iliescu elnök kifejtette: a nemzeti oktatás kérdését az alkotmány, ill. a parlament által elfogadott törvény rendezi. [MN, szept. 23.]
Bakos Istvánt választották az MVSz új főtitkárának. [MN, szept. 19.] 1994. szeptember 20.
Iliescu elnök nyitotta meg a nagyiparosok és vállalkozók nemzetközi kongresszusát. A találkozón a FÁK tagjai képviseltették magukat. Az értekezleten elfogadott dokumentum szerint létre kell hozni a volt szocialista országok amolyan KGST-pótló regionális piacát. [BN, szept. 22.] A RomLib szerint már elkészítették a FÁK-hoz történő csatlakozás forgatókönyvét. [MH, szept. 27.] 1994. szeptember 21.
Iliescu elnök a rádióban kifejtette: az RMDSz követelései a m. kisebbség és a ro. állam közötti kapcsolatba tartoznak, nem a ro.–m. alapszerződés hatáskörébe. [RMSz, szept. 22.]
Kovács László kifejtette: Mo. az alapszerződéssel nem mond le a határok békés megváltoztatásának lehetőségéről. Mo. ragaszkodik ahhoz, hogy az alapszerződés tartalmazza a kölcsönös kötelezettségvállalást a nemzeti kisebbségek jogainak elismerésére, garantálására és gyakorlati érvényesítésére. [RMSz, szept. 23.]1994. szeptember 26.
Iliescu elnök New Yorkba utazott, hogy részt vegyen az ENSz-közgyűlésén és találkozott Bill Clinton elnökkel. Iliescu tk. megbeszéléseket folytatott a Világbank alelnökével is. 1994. október 4.
Iliescu elnök Strasbourgban találkozott az ET vezetőivel, majd beszédet mondott az ET közgyűlésén, végül a feltett kérdésekre válaszolt. Az egyházi vagyon visszaszolgáltatásának kérdését az egyházak közötti vitának nevezte, amelybe az állam nemigen avatkozhat be. [Ez a valóság szimpla megkerülése. Igaz ugyan, hogy a görögkeleti és a görög katolikus egyháznak vannak ez irányú vitái, de a m. egyházaknak csak az állammal vannak.] – A külügyminiszterrel közösen több dokumentumot írtak alá, tk. az Európai Szociális Chartát és a helyi autonómiákról szóló Európai Chartát. [RMSz, okt. 5.] (→ 1994.11.02)
A Szenátus oktatási bizottsága úgy döntött, hogy mindaddig elhalasztja az oktatási törvény vitáját, amíg az alkotmánybíróság nem dönt az RMDSz által benyújtott törvényjavaslatról. [PH, okt. 6.]
A kormány beavatkozására volt szükség, hogy rendezzék a Mo.-n tanuló mintegy 2500 erdélyi diák helyzetét. A diákok többsége ui. tanulmányi vízum nélkül érkezett, így nem kaphatnak tartózkodási engedélyt és többségük képtelen megfizetni az eljárási díjat. A rendelet szerint mentesülnek a díj fizetése alól az állami és alapítványi ösztöndíjas hallgatók. [RMSz, okt. 4.]
Megjelent az RMDSz gazdasági főosztályának kiadványa (Privatizáció Romániában), mely a fontosabb rendeleteket is tartalmazza. [RMSz, okt. 4.]1994. október 8.
Iliescu elnök Brassóban beszédet mondott a pécsi Román–Magyar Baráti Társaság által szervezett konferencián. Kifejtette, hogy a két nép közötti ellentétek mesterségesek, hiszen nincs rá komoly ok; a kisebbségi problémák megoldására nem lehet egységes modellt találni. Ismét elmondta, hogy Ro.-ban az európai normákat meghaladó megoldásokat alkalmaznak. Iglói Zoltán, a Társaság elnöke kiemelte: szükséges, hogy ne a többség döntse el, mi jó a kisebbségnek, hanem maga az érdekelt kisebbség. Smaranda Enache azt ajánlotta, hogy az európai normákat csak minimumnak tekintsék. [RMSz, okt. 11.]
Markó Béla, a virginiai Kulturális Alapítvány Erdélyért szervezésében háromhetes körútra indult az AEÁ-ba. Útjának célja: tájékoztatni az amerikai közvéleményt és a helyi emigrációt az erdélyi magyarság helyzetéről. Útitervében több találkozó és előadás szerepel. [RMSz, okt. 11.]1994. október 18.
Iliescu elnök herkulesfürdői (→ 1994.10.16) kijelentése, miszerint Moldova „mesterséges állam” és egyesülni fog Ro.-val, Bukarest rövidlátásáról tanúskodik, mondta Nicolae Andronic, a moldovai parlament alelnöke. [RMSz, okt. 20.]1994. november 1.
Márton Árpád a képviselőházban fölolvasta az RMDSz nyilatkozatát, amely a romániai magyarság elleni támadásra hívta föl a figyelmet. Oliviu Ghermannak az RMDSz legitimitását megkérdőjelező nyilatkozata (→ 1994.10.26) és más nacionalista politikusok magyarellenes megnyilvánulásai nem elszigetelt jelenségek. Idézett egy interjúból, amelyben Gh. Funar a ro. nép felsőbbrendűségét hangoztatta: ezt az ideológiát fasizmusnak nevezik – mondta. [RMSz, nov. 3.]
A LADO vezetősége Csíkszeredába látogatott, ahol a szervezet elnöke, Nicolae Ştefănescu-Drăgăneşti nyilatkozott, tk. a m. kisebbség helyzetéről is. Tapasztalatuk szerint a magyarok egyfajta kirekesztése folyik az adminisztrációs és vezetési szinteken. Gh. Funar és C. V. Tudor magyarellenes tevékenysége közismert, de Iliescu elnök álláspontja is azt tükrözi, hogy a m. kisebbség ellen van. [ÚM, nov. 1.]
A SzÚT elnöksége közölte, hogy az RMDSz platformja kíván maradni, Bitay Ödön nyilatkozata (→ 1994.10.25) nem tükrözi az elnökség álláspontját. [Népszava, nov. 2.] – Balogh Edgár is csak RMDSz-en belül képzeli el a SzÚT tevékenységét. [RMSz, nov. 3.] (→ 1991.11.17) 1994. november 3.
Iliescu a BBC-nek nyilatkozott, s tk. elmondta: az anyanyelv használatának korlátozásáról elhangzó m. panaszok csak kitalált dolgok, a m. kisebbségnek semmilyen korlátozástól nem kell szenvednie. [RMSz, nov. 5.]
Markó Béla megvonta amerikai látogatásának mérlegét: az újvilágban tisztában vannak a m. ny. oktatás problémáival és támogatást ígértek a kérdés rendezéséhez; a kulturális autonómia gondolatát fenntartás nélkül támogatják, a területi önkormányzat tervéről pedig további információkat várnak. [RMSz, nov. 3.]
Minden harmadik m. orvos elhagyta az országot, a legtöbben Mo.-ra telepedtek át – mondta Ábrám Zoltán. [RMSz, nov. 3.]1994. december 4.
Iliescu elnök és Meleşcanu külügymin. Budapestre érkezett, hogy részt vegyen az EBEÉ államfőinek csúcstalálkozóján. Első nap Iliescu Horn Gyulával tárgyalt. Megegyeztek abban, hogy a két ország kapcsolata nem konfliktusos természetű; az alapszerződés vonatkozásában még bizonyos problémák vannak. Horn Gyula szóba hozta az anyanyelvű oktatás kérdését. Pozitív ösztönzést jelentene, mondta, ha az ET nemzeti kisebbségekről szóló okmányát (→ 1994.11.10) a két ország az elsők között írná alá. [RMSz, dec. 7.]1994. december 5.
Iliescu elnök tiltakozása ellenére a Ziua az 1989. decemberi eseményekkel kapcsolatos titkos dokumentumokat tett közzé. Iliescuék 60 ezer halottra számítottak, ezért röppentette föl ezt a számot a forradalom idején Silviu Brucan. Gh. Goran, a bukaresti Securitate volt vezetője elmondta, hogy dec. 20-án, Ceauşescu személyes védelmére, a Hezbollah 5 tagja érkezett a fővárosba. Goran hangsúlyozta, hogy a Securitate megsemmisíthette volna a forradalmárok legfőbb „fegyverét”, a tévé székházának antennáját. A katonai irányítást átvevő Nicolae Militaru tábornok dec. 22-én a tévében felhívást tett közzé: „Állítsátok le a vérengzést!” – ez volt a jelszó az öldöklés elkezdésére. Érthetetlennek tűnik, hogy az RKP KB székházát nem érte találat, holott ott volt a „nagyvezérkar”. [MH, dec. 5.] 1994. december 6.
Göncz Árpád fogadta Iliescu elnököt. Iliescu azon kijelentésére, hogy mintegy 10 millió ro. él az anyaország határain kívül, Göncz Árpád azt javasolta, hogy a ro. és m. fél a jövőben együtt lépjen föl a kisebbségi jogok védelmében a nemzetközi fórumokon. [RMSz, dec. 8.]
Tőkés László Göncz Árpádnak küldött levelében kifejtette, hogy a m. vezetők találkozása Iliescuval „akaratlanul is” a m. kisebbség helyzetének rosszabbodásához vezet. Belpolitikai szinten egyetlen jel sem mutat arra, hogy a ro. félnek őszinte szándéka volna az alapszerződés aláírása; szembeállította a ro. kormányzat „Európát megtévesztő demonstratív látszatpolitikáját” a valós belügyi helyzettel. [RMSz, dec. 8.]1994. december 7.
Iliescu elnök, rádiónyilatkozatában elmondta: képtelenségnek látja, hogy az RMDSz részt vegyen az alapszerződési tárgyalásokon. Érthetőnek nevezte a NATO kiszélesítését ellenző orosz álláspontot, ugyanakkor állást foglalt az euroatlanti struktúrába való integrálódás mellett. [RMSz, dec. 9.]1994. december 8.
Iliescu elnök a Dimineaţa c. lapnak adott interjúban bírálta Tőkés Lászlót, amiért a püspök arra kérte a m. elnököt és kormányfőt, hogy ne találkozzanak az EBEÉ-összejövetel alkalmából a ro. elnökkel. Tőkés lépése tiszteletlen, hiszen tanácsot osztogat a m. vezetőknek és fellép a jószomszédi kapcsolatok fejlődése ellen. [RMSz, dec. 10.]
Harmadik napja sztrájkolnak a resicabányai gépgyár dolgozói. Elmaradt fizetéseiken kívül Iliescu, Văcăroiu és a megyei prefektus lemondását is követelték. [RMSz, dec. 10.] – A kormányküldöttség csak 11-én utazott a városba, hogy tárgyaljon a követelések teljesítéséről. [MN, dec. 13.] 1994. december 21.
Iliescu elnök rádió- és televízióüzenettel fordult az ország népéhez. 1989-ben forradalom volt, nem államcsíny vagy összeesküvés – jelentette ki. Visszautasította az autonómia-formák kialakításának gondolatát, az „etnikai elszigetelődést”, mert azok „sértik a ro. állam egységes alapon történő megszervezését és működését”. [RMSz, dec. 23.] (→ 1989.12.21)
A külügyi szóvivő rágalomnak minősítette azt a hírt, hogy a SRI meg akarja öletni Eva Maria Barkit. A bécsi ügyvédnőt persona non gratának minősítették az országban, a „ro. törvényekbe ütköző tevékenysége miatt”. [Népszabadság, dec. 22.] (→ 1995.01.13)
Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában emlékeztek 1989 decemberére. A CD és a Pro Europa Liga szervezte ünnepségen Zonda Attila ro. és m. ny. emlékbeszédet mondott. Az ünnepség végén megkoszorúzták a város hat mártírjának – Bodoni Sándor, Hegyi Lajos, Adrian Hidoş, Ilie Muntean, Pajka Károly, Tamás Ernő – emlékművét. [Táj., dec. 22.] 1994. december 30.
Valentin Gabrielescu, a parasztpárt főtitkára, szenátor, az 1989-es eseményeket vizsgáló bizottság vezetőjeként – zárt ajtók mögött – meghallgatta Iliescu elnököt. Az elnöki hivatal, a bizottság megkérdezése nélkül a televízió rendelkezésére bocsátotta a meghallgatásról készült felvételt, amelyet dec. 27-én, csúcsidőben sugároztak. A PNTCD vezetősége nyilatkozatban elítélte Gabrielescu szereplését, erre a szenátor lemondott főtitkári tisztségéről, de tagja maradt a párt vezető testületének. [ÚM, dec. 31.] – A tévéfelvétel szerint Iliescu, ahelyett, hogy rávilágított volna az események hátterére, az ellenzéki sajtót és a parasztpártot próbálta megbélyegezni. [MN, dec. 31.]