ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 570 találat
lapozás: 1-20 ... 141-160 | 161-180 | 181-200 ... 561-570
Névmutató:
Markó Béla
1996. november 8.
Az RMDSz összesített választási (→ 1996.11.03) eredményei: Frunda György 761.007 szavazat (6,02%), az elnöki listán a 4. hely. – Szenátorok: 836.705 (6,81%) = 11 hely a szenátusban; képviselők: 812.206 (6,64%) = 25 hely a képviselőházban. Összesen 36 hely (1990: 12+29 = 41; 1992: 12+27 = 39 hely). (→ 1996.11.12)
Az RMDSz szavazatszámai összesítve (vesd össze: ]900530, 920927): Szenátus (1990: 1,094.353; 1992: 831.469; 1996: 836.705); Képviselőház (1990: 983.890; 1992: 811.29; 1996: 812.206).w Szenátorok: Csapó I. József, Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila. [Lőrincz Gyula Giurgiu megyében lett szenátor, az újraosztott töredékszavazatoknak köszönhetően! – RMSz, nov. 18.]. w Képviselők: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Garda Dezső, Kakassy Sándor, Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Kónya-Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. [Táj., nov. 8.] (→ 1996.11.12)
Adrian Năstase felhívta a közvélemény figyelmét a „potenciális veszélyre”, miszerint az RMDSz lesz a „mérleg nyelve” (azaz: a m. szövetség fogja eldönteni a parlamenti többséget). Emil Constantinescu szerint nevetséges dolog m. veszélyről beszélni az alapszerződés aláírása után. [Népszabadság, nov. 9.]
Markó Béla elemezte az RMDSz eredményeit és felkérte a választókat, hogy a 2. fordulóban (→ 1996.11.17) szavazzanak Emil Constantinescura. [Táj., nov. 11.] 1996. november 20.
Markó Béla a kormánykoalíciós tárgyalásokat előkészítő megbeszéléseket folytatott Ion Diaconescuval (PNTCD) és Victor Ciorbea miniszterelnök-jelölttel. [Táj., nov. 20.]
Emil Constantinescu győzelmében oroszlánrésze volt az RMDSz szavazóinak – mondta Markó Béla. Az ellenzék nyitást ígér és valós demokráciát. Remény van arra, hogy nagyobb szerepet kapjon a helyi közigazgatás. A koalíció alkudozást jelent, de az RMDSz nem fog elvtelen kompromisszumot kötni. [RMSz, nov. 20.]
Constantinescu elnök elmondta: a CDR ellenzi az etnikai alapú autonómiát és a kollektív jogokat, de síkraszáll a közigazgatás decentralizálásáért. A Szerződés Romániával – a CDR programja – határidőket ír elő a szociális intézkedésekre. Az alapszerződés nem a vége, hanem kezdete egy folyamatnak. [RMSz, nov. 20.]
A Neue Zürcher Zeitung a normalitás jelének tartotta, hogy hatástalan maradt az Iliescu által kijátszott „magyar kártya” (→ 1996.11.11). A m. kisebbség elnökjelöltje sok románt a maga oldalára állított. [MN, nov. 20.] 1996. november 23.
Bukarestben megkezdődtek a kormányalakítási tárgyalások. Markó Béla elmondta: az RMDSz miniszteri szinten vesz részt az új kormányban; államtitkári posztokat igényelt az oktatási és kulturális tárcánál, szorgalmazza a kisebbségekkel foglalkozó kormánystruktúra felállítását. [RMSz, nov. 25.]
Bécsben nemzetközi szemináriumot tartottak a kisebbségi oktatásról, ahol részt vett Max van der Stoel, az EBESz kisebbségi főbiztosa is. Az RMDSz-t Borbély László képviselte, aki felszólalásában kifejtette: a jelenlegi törvény nem ad kielégítő megoldást. [Táj., nov. 25.]
Oliviu Gherman (PDSR) lemondott pártelnöki tisztéről és átengedte azt Ion Iliescunak. [RMSz, nov. 23.]
Kolozsvárott, az egyesület rendes évi közgyűlésén kiosztották az EMKE díjait. A tanácskozás napirendjén a m. kultúrcentrumok létrehozásának stratégiája és ellátottsága szerepelt. A helyzet jellemzésére egyetlen adat: az elnöki palota védelmére többet irányoznak elő, mint a kulturális intézmények támogatására. [Háromszék, nov. 26.]
Megünnepelték a 75 éves R. M. Dalosszövetséget. [Szabadság, nov. 55.]1996. december 16.
Hét év után először a tévé is közvetítette a temesvári megemlékezéseket. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy a forradalom lángját a Tőkés László bátor harcával közösséget vállaló románok, magyarok, németek, szerbek egysége lobbantotta fel. Markó magyarul is szólt a temesváriakhoz, beszédét a tömeg megtapsolta. 1996. december 20.
Az RMDSz bukaresti székházában sajtóértekezletet tartott a vezetőség. Markó Béla elmondta: az RMDSz jelentős mértékben járult hozzá a változás bekövetkeztéhez és a továbbiakban is részt kíván venni a döntések meghozatalában és kivitelezésében. Sikerült közös kormányprogramot kidolgozni, amelyben helyet kaptak a szövetség fő célkitűzései is. A kormányban való részvétel elfogadható lépésnek tűnt a közvélemény és a partnerek számára, de a prefektusok kérdésében nagy ellenkezés mutatkozik. Az RMDSZ-nek – a választási eredmények alapján – öt prefektusi hely járna, de a szövetség belátta, hogy nem rendelkezik kellő reprezentativitással, ezért csak hármat kért; a jelek szerint egyeseknek ez is sok. – Az RMDSz nem változtat politikájának irányultságán, továbbra is a kisebbségi kérdések megoldását tartja elsődleges feladatának, ugyanakkor keresi a megoldásokat a társadalom általános gondjaira is. [Táj., dec. 20.]
A VR kiadott nyilatkozatban tiltakozott a m. prefektusok tervezett kinevezése ellen. [Szabadság, dec. 20.]
Mester Zsolt átadta a SIRF rektori teendőit Kovács László professzornak, akinek a munkáját Méder Zsolt gazdasági ig., Tolnay István tanácsos és Pálfi József, a bentlakás vezetője segíti. [BN, dec. 21.] 1997. január 8.
Az RTV új vezetőjének Stere Guleát, az ellenzékiségéről ismert filmrendezőt nevezték ki. Az új igazgató menesztette a tévé tájékoztatási szolgálatának vezetőit. A korábbi hatalom emberei pol. hajtóvadászattal vádolták az új vezért, Markó Béla szerencsés lépésnek nevezte az intézkedést. [MN, jan. 8.] 1997. január 16.
Markó Béla, az Akadémia által szervezett konferencián az RMDSz autonómia-politikájáról értekezett. Szerinte a területi autonómiát országszerte meg kellene valósítani; az RMDSz által szorgalmazott autonómia fogalma feltételezi egyes etnikai vetületű jogoknak helyi szinten való gyakorlását. Bedros Horasangian, a konferencia moderátora úgy vélte, két komplexust kell legyőzni: a magyarok a felsőbbrendűségit, a románok az alsóbbrendűségit. [RMSz, jan. 16.]
Tőkés László Bécsben kijelentette: elsietett volt a ro.–m. alapszerződés megkötése a romániai választások előtt, mert ezzel a m. kormány Iliescut támogatta. Tőkés elvben támogatta az RMDSz részvételét a kormányzásban, de a belépés túlságosan könnyelműen történt, „mivel a feltételeket nem tisztázták, nem is igazán lehet tudni, hogy mit kérhet számon az RMDSz a kormánykoalíción”. [RMSz, jan. 16.] (→ 1997.01.25)
Ro. küldöttség járt a Vatikánban, de csak Angelo Sodano bíborossal tárgyaltak. Teoctist pátriárka továbbra is ellenzi II. János Pál pápa romániai látogatását. [RMSz, jan. 16.]
A HTMH-ból leköszönő Lábody László (→ 1996.12.13) elmondta: a hivatal nem politizál, feladata a közösségek önszerveződésének elősegítése, a gazdasági együttműködés támogatása. [MN, jan. 16.]1997. január 25.
A kormány jóváhagyta a Kisebbségvédelmi Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló határozatot. [Táj., jan. 28.]
Az RMPSz szovátai ülésén részt vett Markó Béla és Béres András, akik a kormányban való szerepvállalás után kialakult helyzetet elemezték. A tisztújítás során újraválasztották Lászlófy Pál elnököt; az aleln.: Pál Ferenc, Szőcs Judit, Matekovits Mihály, Nagy F. István; Bíró István maradt a főtitkár. [RMSz, jan. 30.]
Tőkés László megismételte korábban hangoztatott véleményét (→ 1997.01.16): írásbeli garanciákkal kellett volna rögzíteni az RMDSz kormányba lépésének a feltételeit. Az alkotmány kimondja a nemzetállam jelleget, amíg ezt meg nem változtatják, nem várható gyökeres változás. [Népszava, jan. 25.]
Tisztújító közgyűlést tartott a Kolozs megyei RMDSz, Molnos Lajos helyett Boros János lett a megyei elnök. [Táj., jan. 27.]
A m. költségvetés 1,5 milliárd forinttal támogatta 1996-ban a határon túli magyarságot. A támogatás főbb területei: pedagógusképzés, tankönyv- és könyvkiadás, diákok támogatása, kultúra, közművelődés, színházak. [Népszabadság, jan. 25.]1997. január 28.
Markó Béla részt vett az elnök és a kormányfő, valamint a koalíciós pártok vezetőinek tanácskozásán. A kormánynak a nemzetközi monetáris szervezetekkel folytatott tárgyalásairól, a reform megkívánta gazd.-pénzügyi intézkedésekről és a szociális védelmi intézkedésekről folyt konzultáció. [Táj., jan. 30.]
Emil Constantinescu az ellenzéki pártok vezetőit fogadta. Gh. Funar fölvetette a székely megyékben élő románok helyzetét, az elnök biztosította őt, hogy „megvédi az ottani románokat és hamarosan ellátogat ezekbe a megyékbe, hogy a helyszínen győződjék meg a helyzetről”. [Szabadság, jan. 30.]1997. január 29.
Markó Béla Tom Lantossal találkozott az AEÁ bukaresti nagykövetségén. Az amerikai politikus az RMDSz kormányzati szerepéről, a koalíciós kormány programjáról, Ro. euroatlanti integrációjáról tájékozódott. [Táj., jan. 29.]
Béres András, oktatási államtitkár arra törekszik, hogy a ro. oktatás egészének a reformján belül a „decentralizáció folyamatán belül tudjuk rendezni mindazokat a kérdéseket, amelyeket a kisebbségi oktatás terén meg tudunk fogalmazni, amelyek gondot okoznak”. [RMSz, jan. 29.]
Stere Gulea, az RTV vezérigazgatója Ágoston Hugót meghívta a tévé tanácsadó testületébe. A konzultatív testületnek eddig nem volt m. tagja. [Táj., jan. 31.]
Strasbourgban, az ET közgyűlésének ülésszakán a m. küldöttség kezdeményezésére találkozót tartottak a ro. küldöttséggel (tk. Frunda Gy., T. Meleşcanu, A. Năstase). A találkozón részt vett Daniel Tarschys, az ET főtitkára is. A megbeszélésen a magas szintű m.–ro. parlamenti kapcsolatok kialakításáról volt szó. [Szabadság, jan. 30.] 1997. február 8.
A belső ellenzék kritikája jellemezte az SzKT marosvásárhelyi ülését. Csapó I. József azt kifogásolta, hogy az RMDSz választási programja lényeges pontokban (kisebbségi jogok garanciája, autonómia) eltér az RMDSz-nek a kongresszuson elfogadott programjától. Tőkés László szerint az RMDSz választási sikere a választók bölcsességének és nem Frunda elnökjelölti kampányának köszönhető. Borbély Zsolt Attila kérdésére Markó Béla elismerte, hogy a szövetség nem kötött koalíciós szerződést a kormányzó partnerekkel, de az erre vonatkozó tervezetet már továbbították. Az ülésen veszélyes manipulációnak nevezték a BTE létjogosultságát megkérdőjelező SzK-akciót (→ 1997.01.31). Az SzKT megerősítette funkciójában a Takács Csaba által jelölt két alelnököt: Kötő Józsefet (aki a művelődés- és egyházügyi főosztály mellett mostantól az oktatásért is felel) és Székely Istvánt (önkormányzat). [Szabadság, febr. 10.] – Markó Béla hangsúlyozta: már az RMDSz alapításakor eldőlt, hogy a szövetség részt kér a hatalomból, tekintve, hogy a szervezet egyik célja a pol. életben való részvétel volt, tehát az 1996-os döntés – a kormányzásban való részvételről – nem elvi, hanem taktikai volt. A közös kormányprogram kompromisszum eredménye, de szerepelnek benne az RMDSz fontos célkitűzései: decentralizáció, nemzetközi jogszabályok jóhiszemű alkalmazása és ennek megfelelően a hazai törvények módosítása, az erőszakos asszimiláció és az etnikai összetétel megváltoztatásának tiltása, kisebbségi törvény elfogadása stb. Olyan illúziókat nem szabad táplálni, hogy az előítéletek és a szűk nacionalista érdekek egyik napról a másikra eltűnnek a ro. társadalomból. [RMSz, márc. 1.]1997. február 17.
Victor Ciorbea ismertette a kormány reformterveit: teljes árfelszabadítás, kb. 2000 nagyvállalat privatizációja az év végéig. [RMSz, febr. 19.] Neményi József Nándor szerint a munkanélküliség elérheti majd a 15%-ot is. Az árak liberalizálását a kormány csak részben tudja ellentételezni, csökken az életszínvonal. [Szabadság, febr. 17.]
Az egyetem-vitáról Markó Béla elmondta: a vitát mesterségesen robbantotta ki egy sietve elvégzett közvélemény-kutatás. (→ 1997.01.31) Egyetem-ügyben az RMDSz nem változtatta meg eredeti programját és álláspontját. [Szabadság, febr. 17.] 1997. február 19.
A KMDSz kerekasztal-megbeszélésre hívta az RMDSz és a Bolyai Társaság vezetőit, valamint a diákok képviselőit. Markó Béla elmondta: a koalíciós partnerek az önálló egyetemet csak lépcsőzetesen tudják elképzelni. Molnos Lajos arra figyelmeztetett, hogy az önálló karok létrehozása kijátszható az önálló m. egyetem ellen. [Szabadság, febr. 20., febr. 21.]1997. március 6.
Az RMDSz három szenátora (Markó, Frunda, Verestóy) az ET ro. raportőreivel (Gunnar Jansson, Walter Schwimmer, Josette Durrieu) találkozott. A szövetség képviselői az ET-ajánlások teljesítésének menetéről tájékoztatták a vendégeket és közölték: az új helyzetben megteremtődtek a kisebbségi helyzet megoldásának bizonyos intézményi eszközei, most kell beindítani a mélyreható megoldási folyamatokat: oktatási törvény módosítása; a restitúció, az anyanyelvhasználat és a m. egyetem kérdése. [Táj., márc. 6.]1997. március 15.
Erdélyben ismét megemlékeztek az 1848-as forradalom évfordulójáról. Az új körülményeket, a végre megváltozni látszó mentalitást, a ro.–m. történelmi megbékélés szellemét tükrözte a kormányfő ro. és m. nyelven felolvasott üzenete, amelyet az ünneplők lelkes tapsa fogadott mindenütt. Markó Béla a székelyudvarhelyi központi rendezvényen a kéznyújtás ünnepének nevezte március 15-ét, őszinte szándékaink felmutatása és nem a bezárkózás, a befelé fordulás ünnepének. „Ha kezet nyújtunk egymásnak, Európa is kezet nyújt nekünk.” [RMSz, márc. 18.] – Kolozsvár volt az egyetlen város, ahol keserű szájízzel ünnepelhetett a m. kisebbség. Gh. Funar és eszmetársai ismét magyarellenes megnyilvánulással próbálták megzavarni az ünnepet: úszító szövegű emléktáblát avattak a Fellegváron. [Szabadság, márc. 17.] 1997. március 16.
A Duna Tévé műsora a BTE-vel kapcsolatos vitát taglalta. Balázs Sándor, Cs. Gyímesi Éva, Kiss Olivér (KMDSz) után Markó Béla elmondta: az önálló m. egyetem(ek) és főiskolák létfontosságúak a magyarság számára, tehát ez nem lehet vita tárgya; akkor lesz BTE, ha a törvény lehetővé teszi, addig is lesz tagozat. [Duna Tévé, márc. 16.] 1997. március 19.
Az RMDSz sajtótájékoztatóján Markó Béla elmondta: halaszthatatlan gazdasági törvényeket kellene megszavazni, az ellenzék gesztusa (a „parlamenti sztrájk”) antidemokratikus obstrukciós kísérletként fogható fel. – Még a tavasz folyamán intézkedni kell, hogy ősztől bővüljön a m. ny. egyetemi oktatás köre, ebben nincs nézetkülönbség a szövetség és a kormánykoalíciós partnerek között, csupán a BBTE jövőbeni esetleges kettéválása kérdésében vannak eltérő vélemények. [Táj., márc. 19.]
Marosvásárhelyen, a székely vértanúk emlékművénél felgyújtottak néhány, 15-én elhelyezett koszorút. Az RMDSz megyei vezetősége feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen tettesek ellen. [Táj., márc. 20.]1997. március 21.
Markó Béla egy interjúban elmondta: az egyetem kérdése nem lehet szakítópróba a koalícióban, viszont az lehet az anyanyelvű oktatás általános kérdésének megoldása. [Szabadság, márc. 21.]1997. március 29.
Az RMSz a Markó–Tőkés ellentét gyökereit vizsgálta. Tőkés elmondta: nem azon van a hangsúly, hogy őt akarják elszigetelni, hanem azon, hogy egy politikai álláspontot akarnak elnémítani. Úgy érzi, hogy a m. és a ro. (pl. A. Severin nyilatkozata, ]970109) kormánnyal összhangban akarják eltávolítani az RMDSz-ből. „Mostanra a neptuni irányvonal, a hatalommal alkudozó konformista irányvonal hivatalos RMDSz-pol. rangra kezd emelkedni”. – Markó szerint Tőkés az utóbbi időben többször is különvéleményt nyilvánított az RMDSz többségi véleményével szemben és nem tudja elfogadni, hogy véleményével kisebbségben maradt; ez azonban nem jelenti azt, hogy kiszorítják a szervezetből. A közösségi döntéseket el kell fogadni és azt kell képviselni. [RMSz, márc. 29.]
Emil Constantinescu egy rövid interjúban elmondta: „A parlament által módosítandó tanügyi törvény garantálni fogja a m. ny. oktatást minden szinten. Ez azt jelenti, hogy lehetőség lesz m. egyetem létrehozására.” [RMSz, márc. 29.]1997. április 4.
A BBTE 187 ro. tanára írásban tiltakozott az oktatás etnikai alapú elkülönítése ellen. [Szabadság, ápr. 4.]
Niculae Cerveni a párt kolozsvári székházában közölte, hogy egyesült a PNL-CD és a PL’93. [Szabadság, ápr. 5.]
Bihar megye m. többségű települései közül Nagyszalonta volt az első, ahol a városi tanács határozatot hozott a kétnyelvű helységnév-táblákról. A prefektus felszólította a testületet: vonja vissza a határozatot; a testület elvetette a prefektus érveléseit. [RMSz, ápr. 4.]
Elhunyt Zonda Attila, az RMDSz Maros megyei elnöke. [Táj., ápr. 4.]
A SzET ülésén Markó Béla tájékoztatója hangzott el a koalíciós kormányzást illető időszerű pol. kérdésekről. Az egyetem ügyében elmondta: a koalícióban egyetértés van az anyanyelvű felsőfokú oktatás szükségességéről, a vita tárgya csupán az, hogy az önálló m. egyetem miként viszonyuljon a BBTE-hez. Markó nem lát ellentmondást az önálló m. egyetem és a BBTE keretében tovább élő m. tagozat, avagy a fenntartással kezelt székelyföldi felsőfokú oktatási hálózat között. A testület megerősítette Jakab Gábort a M. Rádió Közalapítvány, valamint Vetési Lászlót, Gálfalvi Györgyöt és Benkő Samut a HTvKa kuratóriumi tagságában. [Szabadság, ápr. 5.]