ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 390 találat
lapozás: 1-20 ... 121-140 | 141-160 | 161-180 ... 381-390
Névmutató:
Iliescu, Ion
1993. november 17.
A PNTCD és az RMDSz feltételhez kötötte részvételét a dec. 1-jei ro. nemzeti ünnepen. Biztosítékot kérnek Iliescutól arra vonatkozóan, hogy nem ismétlődnek meg az 1990-es események (→ 1990.12.01). Azóta Iliescu – szóvivője útján – elnézést kért, de most ismét elmérgesedett a kormánypárt és az ellenzék viszonya. A CD pártjai egymás után jelentették be a gyulafehérvári ünnepség bojkottját, tiltakozásul amiatt, hogy a kormány nem engedi be az országba Mihály királyt. [MN, nov. 17.] (→ 1993.12.01)
Az ellenzék (köztük az RMDSz) kormánycserét sürgetett. [RMSz, nov. 19.]
Az RMDSz sajtóértekezleten ismertette a kisebbségi törvénytervezetet (→ 1993.11.15). Csapó I. József az európai normákkal érvelt, az újságírók ellenségesen fogadták az autonómia fogalmát, mindenben a ro. nemzetállam létének veszélyeztetését látták. [RMSz, nov. 19.]1993. december 4.
Nő az infláció és a munkanélküliség, ebben a helyzetben a ro. politikai elit radikalizálódik – nyilatkozta Smaranda Enache. – Iliescu a hatalom megtartása érdekében felhasználta a nacionalizmust, emiatt a szélsőjobb egyre erősebb.1993. december 8.
Bukarestben mintegy 30 ezer ember tüntetett, a kormány és Iliescu ellen. A tüntetők a követeléseiket tartalmazó petíciót átnyújtották a parlamentnek. [MN, dec. 9.]
Nagy vihart kavart Ticu Dumitrescu (→ 1993.11.25) indítványa: hozzák nyilvánosságra az 1945–1989 közötti időszak besúgóinak névsorát. [PH, dec. 9.] 1993. december 30.
Ion Iliescu elnökkel folytatott megbeszéléseit követően Gh. Funar, a PUNR elnöke kijelentette, hogy a kormánypártot (PDSR) nem támadni, hanem támogatni kell. [Ez burkolt ajánlat volt arra, hogy a PUNR szívesen részt venne a kormányzásban.] [MN, dec. 30.] (→ 1994.01.26)
A CD ülésén megállapították, hogy Iliescu a szélsőjobb pártokkal folytatott tárgyalások során egy „nemzeti egységkormány” útját egyengeti. [Népszabadság, dec. 31.]
Az RTV egy dokumentumfilmet mutatott be, amely Mihály királyt azzal vádolta meg, hogy 1944-ben behívta a szovjet hadsereget és Antonescu kivégzéséért is felelős. A filmet Mircea Hamza (PRM-szóvivő) állíttatta össze. [MN, 1994. jan. 8.] (→ 1994.01.05) 1994. január 6.
Corneliu Coposu (PNTCD) Iliescunak írt levelében felháborodottan utasította vissza azt, hogy a kormány, miután alig menekült meg a bizalmatlansági indítványtól (→ 1993.12.17), most felhatalmazást kért törvényalkotásra. [ÚM, jan. 6.] 1994. január 26.
Meleşcanu külügymin. Brüsszelben aláírta a Partnerség a békéért okmányát. (→ 1994.01.15). [RMSz, jan. 28.]
Iliescu elnök nem ért egyet azzal, hogy a PUNR részt vegyen a kormányzásban (→ 1993.12.30). [ÚM, jan. 26.] (→ 1994.02.01) 1994. január 27.
Országjáró körútja során Temesvárra látogatott Iliescu elnök. A megyeháza előtt tüntető tömeg fogadta, amely összetűzött a rendőrökkel; az újságírókat antiterrorista egység kergette el. [RMSz, jan. 29.]1994. február 1.
Iliescu elnökkel tárgyaltak az RMDSz vezetői. A küldöttség átadta az ET-nek írt Memorandumot (→ 1993.08.26), a kisebbségi törvény tervezetét (→ 1993.11.15), továbbá a megoldatlan kérdésekre tett javaslatokat tartalmazó dokumentumot. Az előző találkozó óta (→ 1993.02.24) nem változott Iliescu elnök álláspontja a magyarság kérdéseiről. [Szabadság, febr. 3.; RMSz, febr. 4.]
Markó Béla a tárgyalásról elmondta: megállapították, hogy semmi sem történt az ET-be történt felvételkor tett vállalások terén, tovább folyik a magyarellenes politika; nem közeledtek az álláspontok. Iliescu elnök szerint viszont nincsenek különösebb problémák. [MH, febr. 2.] – Tokay Györgyöt megdöbbentette, hogy a kérdések felvetésénél nemcsak a politikai akarat hiányával néznek szembe, hanem a kérdés lényegének tagadásával. [RMSz, febr. 5.]
A két párt elnöke, Oliviu Gherman és Gh. Funar aláírta a PDSR és a PUNR koalíciójára (→ 1994.01.26) vonatkozó megállapodást. A PUNR egy hónapon belül 4 miniszteri tárcára számíthat. A két párt még nem biztosítja a parlamenti többséget, ezért tárgyalnak a kormányt eddig is támogató többi párttal: PRM, PSM, PDAR. [Szabadság, febr. 3.]
Nagyváradon megbeszélést tartottak a m. egyházak képviselői az egyházi vagyon restitúciójáról. Megfogalmaztak egy törvénytervezetet és azt benyújtják a parlamentnek. [BN, febr. 3.]
Valentin Borda (VR) írta a Vocea Românieiben: az RMDSz kisebbségi törvénye alkotmányellenes és „bantusztánokat” kíván létrehozni. [PH, febr. 1.] ● [A bantusztán később bevonult a sajtónyelvbe, főleg a ro. nacionalista pártok használták, de Iliescu elnök is gyakran élt vele. A kifejezést eredetileg a Dél-afrikai Köztársaságban élő bantu lakosság rezervációs területére használták.] 1994. február 5.
Traian Chebeleu az RMDSz Emlékeztetője (→ 1994.02.02) kapcsán kijelentette, hogy az RMDSz nincs abban a helyzetben, hogy ítéletet mondjon a ro. államról. Iliescu elnök szerint az RMDSz úgy állítja be a dolgokat, mintha 1989 decemberétől semmi sem változott volna, s a m. közösséget továbbra is fenyegetné a beolvasztás veszélye. [RMSz, febr. 8.]
A polgárőrség megalakítását 1993. máj. 26-án mondta ki a 26/1993. sz. törvény, a működési szabályázatot szeptemberben dolgozták ki, a pénzalap 1993. dec. 28-tól áll rendelkezésre. Hatáskörükbe tartozik az állami vállalatok, kereskedelmi egységek őrzése, közterületi felügyelet. Az utcai polgárőr a rendzavarásokról ténymegállapítást tehet. [Szabadság, febr. 5.] 1994. február 21.
A kormány szélsőséges támogatói közül két párt (PRM, PSM) bejelentette, hogy felfüggeszti a kormánykoalícióról folytatott tárgyalásokat, amíg a vezetés nem tisztítja meg magát a korrupt elemektől. C. V. Tudor felrótta Iliescunak, hogy felkarolja a kisebbségeket: az „arcátlan RMDSz-t”, a „szemtelen zsidókat” és a „bűnöző cigányokat”. [MH, febr. 21.] 1994. március 11.
Az EUCD budapesti ülésén fölvették teljes jogú tagnak az RMKdP-t. [Népújság, márc. 22.] (→ 1994.09.24)
C. V. Tudor a komm. idején is híres volt idegengyűlöletéről. 1990-ben megalapította a România Mare hetilapot, melyhez – a cikkíró szerint – a pénzt a kormánytól kapta, hogy az ellenzéket lejárassa, szétverje. Rövidesen pártot is alapított (PRM), melynek szenátora. Becsületsértésért és rágalmazásért számtalan pert indítottak ellene, mindhiába. Miután Spiroiut és Iliescut is támadta, parlamenti vizsgálóbizottság alakult, hogy megtárgyalják eddigi tevékenységét. Lehet, hogy mentelmi jogát is felfüggesztik. [Népszava, márc. 11.] 1994. március 25.
Iliescu elnök aláírta 24 elítélt kegyelmi kérvényét, közöttük az RKP KB VB 7 póttagjának, valamint az oroszhegyi és zetelaki elítéltek közül azoknak, akiket 10 év fölötti börtönbüntetésre ítéltek (→ 1990.05.08, 1991.03.29). Az elnök kétharmadával csökkentette Ambrus Pál és Nagy István, háromnegyedével Boldizsár Ferenc, Ilyés István, Karsai László, Nagy Imre és Vass Kis Előd büntetését. [Szabadság, márc. 26.] (→ 1994.04.04, 1994.05.31)
Az ellenzéki TinLib politikai népszerűségi listáján először vesztette el az első helyet Ion Iliescu. Gh. Funar és C. V. Tudor egyaránt az első öt között szerepel. [MN, márc. 25.]
Marosvásárhelyen újabb diákújságíró-képzést tartott a DUMA. (→ 1993.11.24) 1994. március 31.
Magyari András, a BBTE prorektora elmondta: Liviu Maior és Iliescu támogatták beadványát, ennek köszönhetően újabb négy szakon bővült a m. csoportok létszáma. [RMSz, márc. 31.]
A Korunk az RMDSz-ről ad körképet. Salat Levente vitairatára az erdélyi politikai élet személyiségei válaszoltak. [Korunk, 3. sz.] 1994. április 14.
Iliescu elnök párizsi látogatásra utazott. Fogadta őt Miterrand elnök, tárgyalt Edouard Balladur miniszterelnökkel, a külügyminiszterrel és az UNESCO vezérigazgatójával. A Le Figarónak úgy nyilatkozott: nem hiszi, hogy Európának volna még egy olyan állama, ahol a kisebbségeknek olyan sok joguk lenne, mint a magyaroknak Ro.-ban. [Népszabadság, ápr. 14.]1994. április 18.
A Maros megyei közigazgatási bíróság a prefektus javára döntött, aki megtámadta (a 67%-os m. lakosságú) Magyaró község tanácsának kétnyelvű helységnév-tábla felállításáról szóló döntését. A bíróság indoklása szerint az 1945-ös nemzetiségi statútum „hallgatólagosan hatálytalanná vált”. [RMSz, ápr. 22.]
A Le Monde szerint Iliescu elnök elégedett lehet a látogatással, mert Franciaország segít kitörni Ro.-nak abból a „diplomáciai karanténból”, amely 1991 óta elszigetelte az országot. Az örömöt beárnyékolja az, hogy Iliescu még Párizsban volt, amikor kiderült: Ro. nem teljesítette az ET-csatlakozást illető kötelezettségeit. [MN, ápr. 18.] 1994. április 21.
A gyulafehérvári székesegyházban – számos meghívott előtt – ünnepélyes székfoglalót tartott Jakubinyi György róm. kat. érsek (→ 1994.04.08). A kinevezést tartalmazó pápai bullát John Bukowsky bíboros, bukaresti nuncius olvasta föl. [RMSz, ápr. 22.; EN, ápr. 27.]
Catherine Lalumière asszony (az ET távozó főtitkára) és Iliescu elnök beszédével Bukarestben megnyílt a Crans Montana Fórum, amelyen 48 ország és 125 nemzetközi szervezet képviseltette magát. [MN, ápr. 22.]
Több ro. lap a „szocialisták találkozójának” nevezte Oliviu Gherman és Horn Gyula szegedi tanácskozását. Elégedetten nyugtázták, hogy az MSzP egyetért a határok sérthetetlenségére vonatkozó kitétellel, amelyet az alapszerződés-tervezetben is szerepeltetni kívánnak. [ÚM, ápr. 21.] – Gyarmath János főszerkesztő csodálkozással fogadta a hírt, hogy az MSzP a kisebbségi érdekképviselet mellőzésével kívánja rendezni a ro.–m. viszonyt, és Horn ígéretet tett arra, hogy megszünteti a HTMH-t. [RMSz, ápr. 26.]1994. május 6.
Az utódállamok m. érdekvédelmi szervezetei (RMDSz, EPM, VMDK, KMKSz) állásfoglalást írtak alá, melyet ápr. 29-i találkozójukon fogadtak el. A h. t. magyarság a belső önrendelkezést, az autonómia útját választotta, e törekvésük támogatása az összmagyarság erkölcsi kötelessége. Ehhez szükségszerű a h. t. magyarsággal törődő önálló kormányzati intézmények fenntartása. [Utalás Horn Gyula kijelentésére (→ 1994.04.15), miszerint a m. kormány megszüntetné a HTMH-t.] [Népszabadság, máj. 6.]
Elhunyt Moses Rosen, a Romániai Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke. Iliescu elnök a Coral zsinagógában rendezett gyászszertartáson elismerte, hogy a vasgárdisták a zsidók ezreit ölték meg és elítélte azokat, akik rehabilitálni akarják „az embertelen kegyetlenséggel elkövetett tetteket”. [RMSz, máj. 10.] 1994. május 31.
Iliescu elnök fogadta az RMDSz vezetőit. A találkozó célja az oktatási törvénytervezet megvizsgálása volt, mivel az egyeztető tárgyalásokon az RMDSz egyetlen javaslatát sem fogadták el. A küldöttek arra kérték, hogy elnöki jogával élve hasson oda, hogy a törvény megfeleljen a nemzetközi előírásoknak, Iliescu hajlandónak mutatkozott erre. [RMSz, jún. 1.]
Takács Csaba gratulált a magyarországi választások győztesének, egyúttal megköszönte a távozó MDF-nek mindazt, amit a h. t. magyarságért tett. [MH, máj. 31.]
Mo.-i látogatásra érkezett Vass Kis Előd és Nagy Imre (→ 1994.03.25), hogy megköszönje az értük való kiállást több szervezetnek és egyesületnek. Budapesten értesültek arról, hogy büntetőszázadba szóló katonai behívót kaptak, ezért úgy döntöttek: nem térnek haza. [MN, máj. 31.] (→ 1994.08.22)
Marosludas lakosságának 30%-a m., de a m. iskolában csak 9-en érettségiznek. Ősszel már nem indult újabb gimnáziumi osztály. [Népújság, máj. 31.] 1994. június 10.
Iliescu elnök Kolozsvárott részt vett a ro. egyetem alapításának 75. évfordulóján. Beszédében – közvetett módon ugyan, de – vitába szállt a Gh. Funar-féle szólamokkal és elvetette a BBTE névváltoztatását (→ 1994.06.03). [RMSz, jún. 14.]
Ferenczy Ferenc polgármester elmondta, hogy a hivatalos közlönyből tudta meg: Székelyudvarhelyen – kormányrendelet alapján – katonai kaszárnya építését kezdik meg. [ÚM, jún. 10.] 1994. június 14.
Az RMDSz-nek nem sikerült bevinnie a tanügyi törvénytervezetbe a magánoktatás engedélyezésére vonatkozó paragrafust. [RMSz, jún. 16.]
A PNTCD Iliescu elnök felfüggesztését indítványozza. A hivatkozási alap: Iliescu vidéki körútja során megkérdőjelezte a bíróságok által hozott, a komm. alatt elkobzott javak restitúcióját jóváhagyó ítéletek jogosságát. [RMSz, jún. 14.] (→ 1994.07.04, 1994.07.07)
Bukarestben a szakszervezetek felhívására tüntetés kezdődött. A tüntetők az elnök és a kormányfő lemondását, 50%-os béremelést, az oktatásügy és az egészségügy megfelelő támogatását követelték. – Három nap után megyeztek a minimálbér 8%-os emeléséről; a többi kérdésben a kormány csak ígéretet tett. A kormányfő nem vett részt a tárgyalásokon. [RMSz, jún. 15., jún. 18.]
Frunda György lett az ET litvániai raportőre. [EN, jún. 15.]