ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 432 találat
lapozás: 1-20 ... 121-140 | 141-160 | 161-180 ... 421-432
Névmutató:
Tőkés László
1995. február 25.
Marosvásárhelyen ülésezett az SzKT. Markó Béla kiemelte, hogy az RMDSz nem oka, hanem tárgya a méltatlan támadásoknak. A kisebbségi kérdés csak nemzetközi garanciákkal kezelhető, s ebbe a kétoldalú garanciák is beleszámítanak. – A jövőben az RMDSz nem a CD (→ 1995.02.27) tagjaként, hanem egyenjogú partnerként működik. Az SzKT leszögezte, hogy az ÖT döntései nem mondanak ellent az alkotmánynak. Hosszú vita után jóváhagyták az etikai bizottság jelentését, elmarasztalták Nagy Benedek képviselőt a röpirat ügyében (→ 1995.01.06) és kizárták az RMDSz-ből. – Tőkés László megbocsátott Nagy Benedeknek [RMSz, febr. 27.] és bejelentette, hogy ismét vállal közszereplést (→ 1995.02.02). [EN, márc. 1.] (→ 1995.03.01)
Az SzKT elfogadta a Cselekvési irányelvek a romániai m. oktatás fejlesztésére c. oktatásstratégiai dokumentumot [BN, márc. 1.] és határozatot adott ki az alapszerződésről. Az alapszerződésnek integrálnia kell a két országban élő kisebbségek legitim képviselőinek véleményét, részletes kisebbségvédelmi megállapodást is kell tartalmaznia, amely garantálja az autonómia jogát, továbbá kötelezettségvállalást mindezek biztosítására. [Táj., febr. 27.]
A képviselőház jogi bizottságának négy tagja az ET-hoz fordult a határátlépési illeték („kapupénz”) ügyében. Az alkotmánybíróság korábban érvénytelennek ítélte az illetéket, de a jogi bizottság 14 tagjából 10-en mégis helyeselték azt. Vasile Gionea, az Alkotmánybíróság elnöke az általa vezetett intézmény semmibe vételével, az emberi jogok megsértésével vádolta meg a kormányt. [ÚM, febr. 25.] (→ 1995.03.14, 1995.05.18, 1995.07.31) 1995. február 28.
Ellentmondásos helyzetre vall az SzKT döntése (→ 1995.02.25). Az SzKT mindegyik frakciója elítélte Nagy Benedek megnyilvánulását, a szavazásnál 101 képviselőből mégis 35-en fölmentették a képviselőt. Nagy Benedek mögött rejtett erők húzódnak meg – mondta Tőkés László. [ÚM, febr. 28.] (→ 1995.03.01)
Tokay György helyett Bárányi Ferencet választotta elnökévé az RMDSz képviselőcsoportja. A szenátusi csoport elnöke Verestóy Attila maradt. [RMSz, márc. 2.]1995. március 6.
A Cronica Română c. lap megkezdte az alapszerződés szövegének publikálását. Szentiványi Gábor, külügyi szóvivő nem kívánt állást foglalni a szöveg hitelességét illetően, viszont leszögezte, hogy a ro. fél kérte: a szöveget az aláírásig bizalmasan kezeljék. [Népszava, márc. 7.] – Mint kiderült, a szöveget Gh. Funar juttatta el a sajtóhoz. Az esetet Iliescu sajnálatosnak nevezte. [RMSz, márc. 8.]
Nagy Benedek nyilatkozatot adott ki: hibásnak minősíthető kételyeinek szűk körben, írásban terjesztéséért két ízben megkövette a nyilvánosság előtt Tőkés Lászlót. Az SzKT döntése (Nagy B. szövetségi tagságának megvonása) aránytalanul súlyos, ezért az RMDSz kongresszusához (→ 1995.05.28) fellebbez. A döntésig tartózkodni fog az ügy minősítésével kapcsolatos mindennemű sajtónyilatkozattól, ugyanerre kér minden érdekeltet. [RMSz, márc. 6.] (→ 1995.05.19)
Németh Zsolt (Fidesz) nem fogadja el a kormánykörökből származó érvelést: Nyugat nyomása miatt szükséges megkötni az alapszerződést. Németh figyelmeztet: Nyugat józan és higgadt külpolitikát vár el, nem üres mosolydiplomáciát. A ro. és a szlovák fél nem mutat megértést a m. népcsoportok jogaira vonatkozó követelések iránt, ebben a helyzetben csak rossz alapszerződést lehet kötni. [MN, márc. 6.]
A m. kormány közalapítvánnyá változtatta az Illyés Alapítványt és jóváhagyta az Új Kézfogás Alapítvány dokumentumait. Az új szervezési forma nagyobb pénzügyi fegyelmet, ellenőrizhetőséget és nyilvánosságot biztosít. [MH, márc. 6.]1995. április 23.
Befejeződött az MVSz választmányának tanácskozása. Jakabfy Ernő lemondása után Bagi Lajos svájci ügyvédet választották meg a nyugati régió elnökének; az intéző biz. új vezetője Borbély Imre lett. Patrubány Miklós a Világszövetség Erdélyi Társasága (VET) nevében nyilvánosságra hozott egy nyilatkozatot, mely a nemzeti kisebbségek és a nyugati emigráció közötti eltávolodásra hívta föl a figyelmet. Tőkés Lászlót az MVSz érdemrendjével tüntették ki. [EN, ápr. 26.] 1995. április 25.
Egy budapesti bulvárlap [Kurír, ápr. 25.] minősíthetetlen hangnemben kommentálta a tényt, hogy Tőkés Lászlót nem választották be a M. Ref. Egyház zsinatába: „Tőkés püspök már az övéinek sem kell”. 1995. április 27.
Az RMDSz kongresszusa előtt egy hónappal az ÜE tudomásul vette az elnöki posztra beérkezett jelöléseket: Markó Béla, Tőkés László (→ 1995.05.04), Kónya-Hamar Sándor, Borbély Imre. 1995. május 4.
Tőkés László kijelentette, hogy nem fogadja el a jelölést (→ 1995.04.27) az RMDSz elnöki tisztségére. [RMSz, máj. 6.]
Az SzKT legutóbbi ülésén szétosztották az RMDSz ÜE gazdasági főosztályának rövid- és középtávú cselekvési programját. Szabó István, Szatmár megyei elnök szerint a program felszínes és vázlatos, nem tartalmaz konkrét megoldásokat. [RMSz, máj. 4.]1995. május 6.
Marosvásárhelyen befejeződött a kongresszus előtti utolsó SzKT. Két nap után sem született döntés az autonómiatervezetről, a programtervezet és a szervezeti szabályzat módosításairól, az utolsó szót a kongresszus mondja ki (→ 1995.05.28). Borbély Imre, az SzKT-n nyilvánosságot kapott levélben [szövegét lásd: EN, máj. 17.] azzal vádolta Markó Bélát, hogy egyensúlypolitikát próbál folytatni az autonomisták és mérsékeltek között, de gyakorlati politikájával ez utóbbiakat támogatja; felrótta azt is, hogy Markó nem ítélte el a Tőkés Lászlót támadó Nagy Benedeket. (→ 1995.01.05, 1995.01.06, 1995.01.20) Kritikusan szólt még az atlantai tárgyalásokról (→ 1995.02.15, 1995.02.16, 1995.02.17) és a szövetségi autonómia-program hátráltatásáról. Markó válasz nélkül hagyta a vádakat, azzal, hogy nem tereli személyes síkra az elnökválasztási kampányt. [RMSz, máj. 10.] (→ 1995.05.13, 1995.05.17, 1995.05.19)
A Bolyai Társaság ünnepséggel emlékezett meg a BTE 1945-ös alapításáról. Balogh Edgár emlékeztetett: az egyetemet 1872-ben hozták létre, 1918-ban Szegedre költöztették, majd 1940–44 között ismét Kolozsvárra telepítették, tehát a jogi státus folyamatos, a Groza-féle 1945-ös aktus csupán névadást jelent. [RMSz, máj. 10.] 1995. május 19.
Bíró Béla azt olvasta ki Borbély Imre leveléből (→ 1995.05.06), hogy vannak jó és rossz magyarok, s aki nem ért egyet Borbéllyal, az nem is lehet magyar. Bíró Béla emlékeztetett: ezt a gondolkodásmódot „a 20. században már kétszer föltalálták, sőt ki is próbálták rajtunk mások”. [BL, máj. 19.]
Az RMKdP – Tőkés László elleni röpirata miatt (→ 1995.01.06) – Nagy Benedek képviselőt utolsó figyelmeztetésben részesítette. [RMSz, máj. 19.] 1995. május 28.
Kolozsvárott véget ért az RMDSz 4. kongresszusa. A háromnapos tanácskozáson önmeghatározásként a nemzeti kisebbség helyett a nemzeti közösséget fogadták el. – Tőkés László (akit ismét megválasztottak tb. elnöknek) kifejtette, hogy megtorpanás mutatkozik az autonómia-politikában, az RMDSz-en belül is felerősödött az autonómiaellenesség. Megítélése szerint ki kell dolgozni a háromszintű autonómia programját, ki kell tűzni a belső választásokat, folytatni kell az alulról elkezdett autonóm közösségépítést. – Hosszú vita folyt az RMDSz programjáról, végül elfogadták a törvényes úton érvényesítendő területi autonómia célkitűzését. – Az elnökválasztás eredménye: Markó Béla (226 szavazat), Kónya-Hamar Sándor (57), Borbély Imre (51). Megválasztották az SzKT 21 tagját. A kongresszus visszavonta Nagy Benedek alsóbb szinten eldöntött kizárását (→ 1995.03.06); büntetésként megfosztották minden tisztségétől (ám ez nem érinti képviselői mandátumát). [Szabadság, máj. 30.; RMSz, máj. 30.]1995. június 3.
Tőkés László elismeréssel nyilatkozott a kongresszusról, amely megerősítette a brassói kongresszus autonómiát illető téziseit. Csupán egy dolgot kifogásolt: az elnöki jelentésből kimaradt a Neptun-ügy (→ 1993.07.17, 1993.07.31) említése. Az RMDSz tb. elnöke elismeréssel fogadta Markó Béla újraválasztását; a szövetségi elnök a folytonosság hordozója. [RMSz, jún. 3.]1995. június 13.
Két hét alatt egy-egy levélbombát kézbesítettek Markó Bélának, Tőkés Lászlónak, Paul Philippinek (RNDF) és Nicolae Gheorghenak (Roma Szövetség). A likvidálási kísérletek összefüggésben állnak az osztrák titkosszolgálat által (1994. dec. 2-án) nyilvánosságra hozott (Bukarestben fogalmazott) halállistával. A szélsőséges, nacionalista erőknek, az utódkommunista hatalomnak és a Securitatenak egyaránt érdeke, hogy megfélemlítse a kisebbségi szervezetek vezetőit – mutatott rá a KREK közleménye. [EN, jún. 14.]
Az Országgyűlés megszavazta a m.–szlovák alapszerződést (→ 1995.03.19, 1996.05.15). [MN, jún. 14.]
Bátai Tibor (IKA) elmondta, hogy az alapítvány 300 millió forintos alapjából 145 millió jut az erdélyieknek. A romániai alkuratórium hét szakmai testületből áll: oktatási, tudományos, önkormányzati, gazdasági-vállalkozói, egyházügyi, szociális és ifjúsági bizottság. A végső döntés a főkuratóriumé. [RMSz, jún. 13.]1995. július 1.
Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését a megújult SzKT. Megválasztották az Állandó Bizottságot (eln.: Dézsi Zoltán, aleln.: Puskás Bálint, Bodó Barna, Nagy Zsolt; titkárok: Virág György, Muzsnay Árpád, Somai József) és megerősítették tisztségében Takács Csaba üv. elnököt. – Tőkés László polgári engedetlenségi mozgalom kidolgozását javasolta; a „Lármafa” mozgalom célja: a tanügyi törvény elleni tiltakozás. – Az SzKT a nemzetközi fórumokhoz címzett felhívásban tiltakozott az oktatási törvény jogkorlátozó kitételei ellen (a törvény tk. megtiltja számos tantárgy anyanyelvű oktatását, megszünteti a felekezeti oktatás lehetőségét, felszámolja a m. szakoktatást, megtiltja önálló m. egyetem és főiskola létesítését). [RMSz, júl. 4.] (→ 1995.07.05) 1995. szeptember 24.
Gyergyószentmiklóson ülésezett az SzKT. Tamás László ifjúsági alelnök helyét Nagy Zsolt vette át. Döntés született arról, hogy a tanügyi válság-bizottság folytassa a munkáját, noha a tanügyi törvény elleni akciókról kiderült: helyi szinten nem olyan lelkesek az emberek. A szülők és gyermekek nem akarnak konfliktusba keveredni ro. társaikkal, a tanárok pedig állásukat féltik. [EN, szept. 27.]
Tőkés László levelet intézett az SzKT-hoz, amelyben a m. kormány magatartását bírálta (nem ért egyet Kovács Lászlóval, hogy Ro.-val szemben nem használhatók „olyan kemény diplomáciai eszközök, mint a megbeszélések visszamondása vagy a politikai nyomás gyakorlása”) és felszólította az RMDSz-t, adja értésére a m. kormánynak, hogy határozottabb és egyértelműbb lépéseket vár el tőle. A m. fél megengedő, hamisan konciliáns megnyilatkozásai lovat adnak Iliescu és a nacionalista ro. hatalom alá. [RMSz, szept. 26.]
Markó Béla meglátogatta Kozma Szilárd csíkszeredai költőt a kórházban, aki 10. napja folytat éhségsztrájkot a tanügyi törvény ellen és arra kérte, hogy függessze föl az egészségét veszélyeztető tiltakozást. [Táj., szept. 25.] – Kozma Szilárd 26-án felfüggesztette az éhségsztrájkot és nyilatkozatban tudatta a közvéleménnyel, hogy továbbra is ellenzi a tanügyi törvényt. Elítélte a m. kormány és az RMDSz vezetőinek megalkuvó (tkp. tárgyalási hajlandóságot mutató) politikáját. Szeretné elérni, hogy a következő választásokon olyanok képviseljék a romániai magyarságot a parlamentben, akik – úgymond – nem a hatalommal való egyezkedést keresik. [Táj., szept. 27.]1995. október 31.
Kerekes Károly a képviselőházban felolvasta az RMDSz-nek az önkényes prefektus-csere elleni tiltakozását (→ 1995.10.22). [Táj., okt. 31.]
A képviselőházban a párttörvény vitáján függőben maradt a PRM-nek az etnikai pártok betiltására vonatkozó javaslata. [Táj., okt. 31.]
Tőkés László sajtóértekezleten számolt be hollandiai útjáról, majd nyilvánosságra hozta a két elnökhöz intézett, a történelmi megbékélés jegyében fogalmazott nyílt levelét. Tőkés szerint a megbékélés egyetlen útja a romániai m. nemzeti közösség autonóm státusának, egyéni és kollektív jogainak biztosítása. [RMSz, nov. 2.] – A levelet eljuttatta az RMDSz elnöki hivatalához is. Markó Béla elmondta, hogy a vezetőség tudomásul vette az alternatív javaslatot és egyetért vele. [Táj., nov. 2.] (→ 1995.12.15) 1995. november 1.
T. Chebeleu elnöki szóvivő szélsőséges fellépéssel vádolta meg Tőkés Lászlót: „Tőkésnek nincs hitele ahhoz, hogy a m.–ro. megbékélésre javaslatot tegyen.” Az utóbbi néhány évben a püspök románellenes magatartást tanúsított, hazugságokat terjesztett külföldön a m. nemzetiség állítólagos kétségbeejtő helyzetéről, valamint az asszimilációról és az ún. etnikai tisztogatásról. – Hasonló hangnemben nyilatkozott Mircea Geoană külügyi szóvivő is, aki azt bizonygatta, hogy a Tőkés és „más szélsőséges vezetők” téziseiben szereplő etnikai alapú autonómiát európai szinten egyértelműen visszautasítják. [RMSz, nov. 3.] (→ 1995.11.15)
Kovács László az Európai Integrációs Ügyek Biz. ülésén ismertette a m. elképzelést a m.–ro. megbékélési folyamatról; 4 dokumentumra épülne, az alapszerződésre, a francia–német mintára meghonosodó találkozási rendszerre, a kisebbségi kódex helyett viszont jogi normák rögzítése szükséges, a negyedik lenne a politikai nyilatkozat. [MH, nov. 2.]
Gh. Funar Avram Iancu sírjánál sorolta föl a történelmi megbékélést illető feltételeit: Mo. ismerje el a trianoni szerződést, kérjen bocsánatot a m. hatóságok 1940–44 között elkövetett kilengéseiért; többé ne avatkozzon Ro. belügyeibe, mondjon le az 1201-es ajánlásról, ismerje el a Hargita és Kovászna megye területén létrehozandó Avram Iancu megyét; Ro. pedig tiltsa be a fasiszta típusú RMDSz-t. [ÚM, nov. 2.] 1995. november 2.
Az RMDSz sajtóértekezletén – Tőkés László megbékélési javaslatáról szólva – Markó Béla elfogadhatatlannak tartotta, hogy az elnöki szóvivő nem a javaslatot méltatta (→ 1995.11.01), hanem a javaslattevő személyét minősítette, igen vitatható módon. Chebeleu abból indult ki, hogy a kisebbségi kérdés megoldottnak tekinthető, tehát nincs szükség garanciákra. A szövetség Tőkéssel együtt vallja, hogy a megbékélés csak a kisebbségi kérdés megoldása révén lehetséges. – Tokay György elmondta: a szakbizottság elvetette az etnikai alapú pártok betiltására vonatkozó módosító indítványt, amelyet a PRM és a PUNR terjesztett elő. A tanügyi törvény 3 hónap után megbukott, a társadalmi realitás igazolta az RMDSz fenntartásait. – Seres Dénes a helyhatósági törvény módosításának lassú üteméről szólt és arról, hogy szükség van a helyi és regionális önkormányzatok európai chartájának ratifikálására. [Táj., nov. 2.]
A képviselőházban elfogadták a tanügyi törvény néhány módosítását: csökkentették a pótvizsgadíjakat és növelték a diákok arányát az egyetemi szenátusban. [RMSz, nov. 4.]1995. november 3.
Az RMDSz tanügyi válságkezelő bizottsága szorgalmazza a tanügyi törvény diszkriminatív jellegét bizonyító jogsérelmek összegyűjtését és nemzetközi fórumokon való ismertetését. [Táj., nov. 6.]
Budapesten államtitkári szinten tárgyaltak az alapszerződésről. A sajtótájékoztatón Somogyi Ferenc elmondta: ro. kollégájával egyetértettek abban, hogy a megbékélési javaslat nem helyettesítheti az alapszerződést. A m. fél reményét fejezte ki, hogy a két dokumentum közel azonos időben léphet életbe. Marcel Dinu elmondta: az RMDSz megbékélési javaslatát azért nem fogadta el a ro. kormány, mert a javaslatot Tőkés László neve fémjelezte, aki nem tekinthető teljesen hitelesnek. Somogyi Ferenc erre reagálva hangsúlyozta: miután az RMDSz legitimitását az EU is elfogadta, nem lehet megkérdőjelezni sem a szövetséget, sem annak vezetőit. [RMSz, nov. 6.]
Marosvásárhelyen, a Bernády György Alapítvány Kultúrközpontja avatásának előestéjén megalakult a Duna Televízió Baráti Társaság helyi csoportja. [RMSz, nov. 8.] 1995. november 11.
A Vocea României Az igazi veszély Erdélyben c. vezércikket szentelt a budapesti kisebbségi konferenciának. A cikk Nagy-Magyarország visszaállítását sejteti a m. politika és az utódállamok m. érdekvédelmi szövetségeinek aktivitása mögött, ugyanakkor hangsúlyozta: „sehol Európában nincs példa olyan kulturális és etnikai genocídiumra, mint aminő a magyarországi kisebbségek irányított és kényszerű asszimilációja”. A cikk hangnemét az alábbi idézet is jellemzi: „ami Tőkés lelkipásztor fenyegetéseit illeti Erdélynek új Boszniává való alakítására, azok nem hagyhatnak bennünket közömbösen, mert ez öngyilkosság lenne”. [ÚM, nov. 13.]
Súlyos betegség után, 79 éves korában elhunyt Corneliu Coposu, a parasztpárt (PNTCD) elnöke. [Népszabadság, nov. 13.] (→ 1996.01.22)
Az ET regionális és helyhatósági kongresszusa elmarasztalta Ro.-t, ezúttal az önkormányzatok hatáskörének megnyirbálásáért és az ellenzéki polgármesterek felfüggesztéséért (→ 1995.05.17, 1995.07.13). A ro. küldöttség vezetője visszautasította a bírálatot, mert szerinte Ro.-t semmilyen nemzetközi vállalás nem köti e téren. [MH, nov. 11.] (→ 1996.03.02) 1995. november 15.
Szlovákiában a parlament elfogadta az államnyelv törvényét, miután a Magyar Koalíció összes javaslatát elvetette. [Új Szó (Pozsony), nov. 16.]
Markó Béla levelet intézett Iliescu elnökhöz, amelyben visszautasította azokat a rágalmakat, amelyeket T. Chebeleu szóvivő szórt Tőkés Lászlóra (→ 1995.11.01) és közvetve az RMDSz-re is. Markó szerint a használt jelzők (szélsőséges, szegregacionalista, totalitárius, alantas, hitlerista, sztalinista, intoleráns, fundamentalista) nem szolgálják a megbékélést. Egy kerekasztal összehívását javasolta, amely közösen tanulmányozná az európai normákat és az autonómia működő modelljeit. [MN, nov. 17.]