ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 432 találat
lapozás: 1-20 ... 101-120 | 121-140 | 141-160 ... 421-432
Névmutató:
Tőkés László
1994. június 25.
Az erdélyi magyarság bizonyos köreiben aggodalmat keltett a szegedi találkozó (→ 1994.04.21) és a szocialisták választási győzelme, különösen Horn Gyula kijelentése, miszerint nem kívánja az Antall József-féle – „lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke szeretnék lenni” – politikát folytatni. Az MSzP újabb állásfoglalása (továbbra is támogatják a h. t. magyarok autonómia-elképzeléseit, a kisebbség küzdelmét) és Tőkés László Horn Gyulához intézett távirata oldotta a feszültséget. Az RMDSz továbbra is elvárja Mo. erkölcsi és diplomáciai támogatását. [MN, jún. 25.] 1994. augusztus 4.
Tőkés László püspök úgy tudja, hogy a Triesztben tartott találkozón (→ 1994.07.16) a ro. fél fölvetette a kérdést: milyen visszhangot váltana ki, ha az ősszel esedékes püspökválasztáson megakadályoznák Tőkés újbóli megválasztását. Az ellene indult lejáratási kampányok [zsinati panaszok (→ 1994.02.15, 1994.02.23, 1994.03.05, 1994.05.29); az NTA pénzügyei (→ 1993.10.20, 1993.10.31, 1994.04.20, 1994.04.30); cigány-diverzió (→ 1994.01.25) stb.] jelzik a posztkommunista–nacionalista hatalom restaurációs törekvéseit. [RMSz, aug. 4.] – Beke György szerint a ro. hatalom külföldi társakat keres ahhoz, hogy visszaállítsa hatalmát az egyházak fölött. Bukarest arra számított, hogy a m. kormány neheztel Tőkés nyilatkozatai miatt. [MN, aug. 30.] 1994. augusztus 9.
Az RMDSz ÜE kolozsvári ülésén véglegesítették a kisebbségi oktatás törvénytervezetét és dokumentumcsomagot állítottak össze Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa számára. [RMSz, aug. 11.]
Tőkés László hosszú elemzésben tárta föl a „megbékélési politika” buktatóit. A ro. fél által hirdetett megbékélés ellenére a magyarellenes akciók nem csökkentek. [RMSz, aug. 9–13.] (→ 1994.08.31)
Fey László ellenzi az RMDSz stratégiaváltás-programját (→ 1994.07.10). „A ro. tömegekkel való kapcsolat szükségessége nem tudatosodott a vezetőinkben” – írta. A többi kisebbséggel is kapcsolatokat kell kiépíteni, ahogy ezt Király Károly is javasolta 1990-ben, de ez megbukott egyes RMDSz-vezetők ellenállása miatt. [RMSz, aug. 9.]1994. augusztus 27.
Kántor Lajos szerint az erdélyiek megunták a muszájherkulesi magatartást. Tőkés László és Sütő András hiába fogalmazza „újra a Maradás Igéit, a puszta erkölcsi parancs már nem hat (…) az általuk felrajzolt nemzetiségi, kisebbségi Apokalipszis képei sajnos inkább siettetik, mint lassítják az exodust”. [MN, aug. 27., aug. 29.]
Az 1993/94-es tanév statisztikáját folytatásokban közölte az RMSz: óvodai (aug. 27.); elemi isk. (aug. 30.), ált. isk. (aug. 31.) és líceumi oktatás (szept. 1.); szakoktatás (szept. 3.). Az ország lakosságának 7,21%-a m., de csak 4,9% (211.317 gyermek) tanult az anyanyelvén (egy tanévvel korábban 216.715 volt az a szám). A gondok: sok a szakképesítés nélküli tanerő (óvodákban: 45%; elemi iskolákban: 25%; ált. iskolákban: 31%); csökken a m. tanulók létszáma; a szórványban a m. gyermekek több mint fele ro. iskolába járt.1994. augusztus 29.
Kovács László fogadta az RMDSz küldöttségét (Bodó Barna, Markó Béla, Takács Csaba, Tőkés László). A megbeszélés Meleşcanu budapesti látogatásával (→ 1994.09.05) kapcsolatos. A küldöttek átadták a dokumentumcsomagot, amely az alapszerződésre vonatkozó szempontokat összegezi. Elmondták, hogy a garanciát az jelenti, ha meghatározott jogi keretet kapnak a kisebbségi kodifikációk, ha a ro. törvénytárba alkotmányos jogként kerülnek be az elvárások – egy politikai nyilatkozat még nem garancia. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSz dokumentuma nemcsak az erdélyi magyarság konkrét oktatási, nyelvhasználati, művelődési és közigazgatási javaslataira tér ki, hanem az elvi elképzelésekre is, a hármas autonómia-koncepcióra. Takács Csaba elmondta, hogy a háború előtt a m. kormány a költségvetés 0,4%-ával támogatta a h. t. magyarokat, mára ez a szám 0,2%-ra csökkent. [Népszabadság, aug. 30.; BN, aug. 31.]
Ion Diaconescu aggasztónak mondta, hogy a kormánypárt tárgyalni kezdett a kormányzásban való részvételről a PRM és PSM szélsőséges pártokkal. (→ 1994.08.23) [ÚM, aug. 29.]1994. augusztus 31.
Tőkés László elmondta, hogy a fölvetett kérdéseket (→ 1994.08.09) egyedül Méray Tibor méltatta érdemileg (Miért nem kellenek alapszerződések? Népszabadság, aug. 17.), s ez megerősíteni látszik „az erdélyi véleményeket, miszerint egy ro.–m. alapszerződés felvetése erőltetettnek, elsietettnek tűnik”. [EN, aug. 31.] 1994. szeptember 2.
Meleşcanu fogadta az RMDSz küldöttségét. A megbeszélés utáni sajtóértekezleten nyilvánosságra hozták az RMDSz állásfoglalását az alapszerződéssel kapcsolatban. Markó Béla elmondta, hogy Mo.-n elfogadhatónak tartják a kisebbségvédelmi kiegészítő dokumentumot. [RMSz, szept. 6.]
Ülésezett az RMDSz oktatási szakbizottsága. Megállapították: a támogatások odaítéléséhez szükség van a m. oktatási hálózat átfogó felmérésére és a prioritási sorrend meghatározására. Okt. 1-jéig minden oktatással kapcsolatos szervezet dolgozza ki a stratégiáját, melyet közös gyűlésen egyeztetnek. [RMSz, szept. 8.]
A KREK közölte: a hónap végén (→ 1994.09.27) tartják a püspökválasztást. A 3 jelölt: Tőkés László, Adorján Kálmán, Nógrádi Béla. [BN, szept. 3.]
Egy védekezésre kényszerített közösséget kellene más szemléletre felkészíteni – „Nem a hagyomány elutasításában látom ezt a lehetőséget, hanem a tradíciók egészséges elrendezésében. (…) Az erdélyi magyarságnak egyetlen kiútja van: menekülés előre! Gazdaságban, politikában, kultúrában is!” – írta Markó Béla: Hagyományőrzés és modernizációs törekvések Erdélyben c. cikkében. [A Hét, szept. 2.]1994. szeptember 9.
A Vocea României Meleşcanu budapesti látogatásáról: a ro.–m. kapcsolatok normalizálásnak útjában a fő akadály az autonómiakövetelés. [Népszava, szept. 10.]
Az EU PHARE-programjából 21 és 43 millió ECU segítséget kap Ro. a nyugati határ felé vezető utak ill. a határátkelőhelyek korszerűsítésére. [Népszabadság, szept. 10.]
Constantin Pavel cikke Tőkés Lászlót és Gh. Funart elválaszthatatlan párosként tünteti föl, akik rossz tolmácsok magyarok és románok között. [Adevărul, szept. 9.] 1994. szeptember 17.
Az Illyés Közalapítvány (IKA) áttért az alkuratóriumi rendszerre: ezentúl minden utódállamban a helyi alkuratóriumok döntenek a pályázatok haszonélvezőiről. Az erdélyi alkuratórium tagjai: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Dézsi Zoltán (SzKT), Csávossy György (SzET), Kötő József. [RMSz, szept. 17.]1994. szeptember 27.
A KREK közgyűlésén ismét Tőkés Lászlót választották meg püspöknek. A 194-ből 171 szavazatot kapott. A főgondnok Szilágyi Aladár lett. [RMSz, szept. 28.] 1994. október 22.
Budapesten befejeződött az MVSz közgyűlése. 27 országból 236 küldött érkezett. Horn Gyula beszédében hangsúlyozta, hogy a kormány nem hagyja cserben a h. t. magyarokat, s a híresztelésekkel ellentétben a Duna Televíziót sem akarják megszüntetni. Tőkés László határokon átívelő nemzetpolitikát sürgetett. – Tabajdi Csaba államtitkár szerint az utódállamok m. közösségeinek támogatottsága nem függhet a pártok színétől; a szomszéd országokkal való kapcsolatok normalizálása azt jelenti, hogy nem egyeznek meg a nemzeti kisebbségek feje fölött; a m. költségvetés 0,62%-át fordítják a határon túliak támogatására és ezt tudatosítani kell az adófizetők körében. [MN, okt. 26.]
Az RMKT Hargitafürdőn tartotta a 3. közgazdász vándorgyűlést. Az ülésszak témája a magyarság érdekvédelme és a privatizáció volt. [RMSz, okt. 27.]1994. november 10.
A képviselőház elfogadta a PUNR által beterjesztett Btk.-változtatást. 6–36 hónap közötti börtönbüntetéssel sújtható az, aki nem a törvényes előírásoknak megfelelően tűzi ki idegen nemzetek zászlaját vagy elénekli más nemzetek himnuszát. Székely Ervin elmondta, hogy ha a szenátus is elfogadja ezt a korlátozó paragrafust, akkor az RMDSz az alkotmánybírósághoz fordul. – Tokay György aggasztónak nevezte a másik (szintén megszavazott) módosítást is, amely szabadságvesztést ír elő a „nemzet és az ország nyilvános gyalázásáért”. A ködös megfogalmazás a Ceauşescu-idők törvényeit idézi. [MH, nov. 11.]
Az ET legfőbb döntéshozó szerve, a külügyminiszterek bizottsága, Strasbourgban elfogadta a kisebbségvédelmi keretegyezmény tervezetét. Daniel Tarschys főtitkár elmondta, hogy az ET folyamatosan figyelemmel kíséri a kisebbségek jogait illető vállalások teljesítését. [RMSz, nov. 12.] (→ 1994.11.16)
Valentin Gabrielescu, parasztpárti szenátor, az 1989-es eseményeket vizsgáló bizottság elnöke a forradalom 5. évfordulójára ígérte a jelentés elkészítését. A véglegesítés előtt még meghallgatják Tőkés László püspököt is. [ÚM, nov. 10.]
Frunda György Rómában részt vett az ET jogi bizottsága ülésén. A napirendi pontok között szerepelt König és Jansson raportőrök jelentése, akik megállapították, hogy Ro. még nem teljesítette a vállalásokat. [RMSz, nov. 10.]1994. november 19.
Magyar paradigma és posztmodern jövőkép címmel Kolozsvárott rendezett tanácskozást az Interconfessio Társaság, hogy emlékezzenek a Kolozsvári Nyilatkozatra (→ 1992.10.25) és felismerjék a haladás irányvonalát. Tőkés László szerint az elmúlt 75 év tapasztalatai azt mutatják, hogy a hanyatlás megállításának egyetlen esélye van: az autonómia. Kovács Miklós (Kárpátalja) szerint a nemzeti csapások egységbe kovácsolják a nemzetet; Trianon formálta egységessé a m. politikát. A vajdasági Hódi Sándor a kettős állampolgárságot tartotta megoldásnak. [RMSz, nov. 26.] (→ 1995.07.30)
Temesváron tisztújító gyűlést tartott a megyei RMDSz. Toró T. Tibor felhívta a figyelmet: az RMDSz-re szavazók száma csökkenő tendenciát mutat. A 62 ezer m. lakosból 1990-ban még 30 ezer, 1992-ben pedig csak 19.940 szavazója volt a szövetségnek. Dukász Péter elnököt Ferencz Csaba váltotta föl. [RMSz, nov. 23.]
Aradon fölavatták az 1992-ben visszaszerzett és az IKA támogatásával felújított Minorita Kultúrházat. [RMSz, nov. 29.] 1994. december 6.
Göncz Árpád fogadta Iliescu elnököt. Iliescu azon kijelentésére, hogy mintegy 10 millió ro. él az anyaország határain kívül, Göncz Árpád azt javasolta, hogy a ro. és m. fél a jövőben együtt lépjen föl a kisebbségi jogok védelmében a nemzetközi fórumokon. [RMSz, dec. 8.]
Tőkés László Göncz Árpádnak küldött levelében kifejtette, hogy a m. vezetők találkozása Iliescuval „akaratlanul is” a m. kisebbség helyzetének rosszabbodásához vezet. Belpolitikai szinten egyetlen jel sem mutat arra, hogy a ro. félnek őszinte szándéka volna az alapszerződés aláírása; szembeállította a ro. kormányzat „Európát megtévesztő demonstratív látszatpolitikáját” a valós belügyi helyzettel. [RMSz, dec. 8.]1994. december 8.
Iliescu elnök a Dimineaţa c. lapnak adott interjúban bírálta Tőkés Lászlót, amiért a püspök arra kérte a m. elnököt és kormányfőt, hogy ne találkozzanak az EBEÉ-összejövetel alkalmából a ro. elnökkel. Tőkés lépése tiszteletlen, hiszen tanácsot osztogat a m. vezetőknek és fellép a jószomszédi kapcsolatok fejlődése ellen. [RMSz, dec. 10.]
Harmadik napja sztrájkolnak a resicabányai gépgyár dolgozói. Elmaradt fizetéseiken kívül Iliescu, Văcăroiu és a megyei prefektus lemondását is követelték. [RMSz, dec. 10.] – A kormányküldöttség csak 11-én utazott a városba, hogy tárgyaljon a követelések teljesítéséről. [MN, dec. 13.] 1994. december 22.
Az RMDSz ÜE nyilatkozata kegyelettel adózott a mártíroknak és hitet tett amellett, hogy az 1989-es népfelkelés Temesvárról, Tőkés László ref. gyülekezetéből indult ki. A hatalom a temesvári fordulat elferdítésén munkálkodik, igyekszik minél kisebb jelentőséget tulajdonítani az eseményeknek. [RMSz, dec. 22.] 1994. december 28.
Tőkés László Kolozsvárott sajtóértekezletet tartott, amelyben cáfolta a ro. sajtó értesüléseit (→ 1994.12.16); rámutatott: 1975–1989 között többször is bekísérték és kihallgatták a Securitate irodáiban. „Kollaborálása” folytonos meghurcoltatásban és üldöztetésben nyilvánult meg. Az aláírt nyilatkozatok nem tartalmaztak másokra vonatkozó terhelő vallomást. Állásfoglalását – A Securitate markában címmel – az RMSz is közzétette. (→ 1995.01.04)
Visszafogadták a CD-be a PNL-t. A liberális párt Radu Câmpeanu elnöksége idején távozott a CD-ből (→ 1992.04.11, 1992.07.06). Mircea Ionescu Quintus elnökké választása után (→ 1993.03.02) a PNL többször kísérletezett azzal, hogy visszatérjen, de csak most fogadták el a párt újbóli csatlakozását. [ÚM, dec. 28.] 1995. január 13.
Ábrahám Dezső, az NTA volt főtitkára az alapítvány elszámolatlan támogatásai közül 3-at említett: az RMDSz-nek Szőcs Géza közreműködésével átutalt 8 millió Ft-ot; egy kolozsvári ingatlan megvásárlására átutalt 800 ezer Ft-ot; a Tőkés László könyvei után befolyt 9 millió lejjel sem számolt el a püspöki hivatal. [Népszava, jan. 13.] (→ 1996.03.04)
Az osztrák külügyminisztérium hivatalosan tiltakozott Ro.-nál, amiért a ro. titkosszolgálat megfenyegette Eva Maria Barki bécsi ügyvédnőt. [RMSz, jan. 16.] (→ 1994.12.21) 1995. február 15.
A PER újabb ro.–m. párbeszédet szervezett Atlantában. A kétnapos értekezlet febr. 14-én kezdődött. A korábbi találkozók [Buk. (1992. jan.); Neptunfürdő (1992. jún.); Gerzensee (1993. febr.); Neptunfürdő ]930717, 930731)] nem jártak különösebb eredménnyel. [MN, febr. 8.] – Az álláspontokat az RMDSz külpolitikai tanácsadó testülete febr. 9-én véglegesítette. Ezen az ülésen tudták meg, hogy a ro. küldöttség kibővült a PUNR egyik képviselőjével. Takács Csaba kifejtette: nem ülhetnek egy asztalhoz annak a pártnak a képviselőjével, amelynek a vezetője a minap úgy nyilatkozott, hogy a magyarokat deportálni kell. [MN, febr. 11.] – Takács Csaba a PER igazgatójától várt választ a kérdésre: miért nem tartják be az eredeti megállapodást (miszerint a PUNR-t nem hívják meg), de nem kapott kielégítő választ. A PUNR képviselője végül csak megfigyelőként vett részt az ülésen. [RMSz, febr. 11.] – A résztvevők (Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Tokay György, Frunda György, Csapó I. József, Kelemen Árpád) hosszasan fontolgatták a részvételt, végül 12-én repülőre szálltak. – Bill Clinton elmondta, hogy a közép-európai biztonság és stabilitás jelenleg a legfontosabb világpolitikai kérdések egyike, amelynek próbaköve a ro.–m. megbékélés. [RMSz, febr. 14.] – Markó Béla az első napról elmondta, hogy éles viták voltak, sorra vették a legfontosabb kérdéseket, előkészítettek egy problémalistát. A 2. napon a tárgyalásokat Jimmy Carter vezette. [RMSz, febr. 16.] – Az EvZ szerint a ro. kormány hibázott, amikor küldöttséget jelölt ki, mert ezzel elismerte, hogy az országban olyan feszültségek vannak, amelyeket csak az AEÁ közvetítésével lehet megoldani. – A megbeszélések végén emlékeztetőt adtak ki. A nyilatkozat szerint a megbeszéléseket ki kell terjeszteni a politikai pártokra és a kormányzati szervekre. A párbeszéd lehetséges témái: a pol. légkör enyhítése, az autonómia-koncepció, a tanügyi törvény és az anyanyelvű oktatás kérdése; az anyanyelv használata a helyi közigazgatásban, a közéletben és a gazdaságban, kétnyelvű föliratok, kisebbségi törvény, egyházak kárpótlása. [RMSz, febr. 18.]
Magyari Nándor László elítélte Nagy Benedek írását (→ 1995.01.06) és azokat is, akik azt javasolták neki: terjessze a frakción belül a röpiratot; de Tőkéssel sem ért egyet, amiért a püspök felszólította a frakciót, hogy döntsön, azt is sugallva, milyen határozatot hozzon. [EN, febr. 15.] 1995. február 16.
Az atlantai delegáció nyilatkozatban fejezte ki megdöbbenését amiatt, hogy a parlament az RMDSz-t elítélő nyilatkozatot hozott (→ 1995.02.13). Tokay György leszögezte, hogy az RMDSz elleni kampánnyal a ro. szélsőségesek a demokráciát veszélyeztetik. Tőkés László megjegyezte: „a hatalom hű maradt önmagához: a parlament kéz háza nem talált jobb időpontot az atlantai kerekasztal-megbeszélések idejénél arra, hogy a magyarellenes kampányba illő állásfoglalást fogadjon el.” [RMSz, febr. 17.] – Atlantában közös sajtóértekezlettel ért véget a kétnapos megbeszélés-sorozat. Gabriel Andreescu úgy vélekedett, hogy az RMDSz világos érvrendszert adott elő, nem úgy, mint a kormányt képviselő személyek. [RMSz, febr. 18.] Hrebenciuc fontosnak nevezte, hogy a felek le tudtak ülni az asztalhoz. Markó Béla szerint sok kérdésben közeledtek az álláspontok, de megegyezés nem született. Tőkés László hangsúlyozta, hogy az RMDSz egységes álláspontot képviselt. [ÚM, febr. 17.]