ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 390 találat
lapozás: 1-20 ... 81-100 | 101-120 | 121-140 ... 381-390
Névmutató:
Iliescu, Ion
1992. szeptember 27.
Parlamenti és elnökválasztás. A 16,380.663 választásra jogosult állampolgárból 12,496.430 fő voksolt. A 6 elnökjelölt által elért százalékos eredmények: Ion Iliescu (47,34%); Emil Constantinescu (31,24); Gh. Funar (10,88); Caius Traian Dragomir (4,75); Ioan Mânzatu (3,05); Mircea Druc (2,75). [Ştefănescu: 473.]
A parlamenti helyeknél a bejutási küszöb 3% volt. Párt (Képv.ház/Mandátum; Szenátus/Mandátum): FDSN (27,72%/117; 28,29%/49); CD (20,01%/82;20,16%/34); FSN (10,18%/43;10,39%/18); PUNR (7,72%/30; 8,12%/14); RMDSz (7,46%/27; 7,58%/12); PRM (3,90%/16; 3,85%/5); PSM (3,04%/12; 3,19%/5);PDAR (–/–; 3,31%/5).
Az RMDSz képviselőjelöltjeire 1990 májusában 983.890-en szavaztak, most 172.600-zal kevesebben (811.290); a szenátoroknál: 1990: 1,094.353 (1992: 262.884-gyel kevesebb = 831.469). [Szabadság, okt. 9.]
Az RMDSz megválasztott képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint: w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi Zoltán; Bihar: Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin; Brassó: Madaras Lázár; Hargita: Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István; Hunyad: Takács Csaba (a helyét Fekete Zsolt vette át; ]940912); Kolozs: Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő; Kovászna: Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos; Máramaros: Mazalik József; Maros: Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás Barna, Németh János; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Csapó I. József; Fehér: Incze Tibor; Hargita: Verestóy Attila, Hajdú Gábor; Kolozs: Buchwald Péter; Kovászna: Kozsokár Gábor, Magyari Lajos; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Seres Dénes. 1992. október 3.
Ion Iliescu nyilatkozatában kifejtette: sajnálattal vette tudomásul, hogy az amerikai képviselőház elutasította a legnagyobb kedvezmény megadását Ro.-nak; ez igazságtalan megkülönböztetés az országgal szemben. A románellenes lobby, élén Tom Lantossal, aktív volt. Hasonló hangnemű volt a Külügymin. nyilatkozata: nem az országban és vezetőiben van a hiba, hanem jól működnek a románellenes erők. [RMSz, okt. 3.]
Domokos Géza az RMSz-nek a választások tanulságairól nyilatkozott: Iliescut a kevésbé tájékozott falusi lakosság segítette győzelemre. Az RMDSz-nek – bár eredményei nem távolodtak el túlságosan az 1990-es sikertől – új vezetésre, megújított programra van szüksége. [RMSz, okt. 3.]
Személycserék a PUNR-ben: Radu Ceonteát leváltották (azzal az ürüggyel, hogy ellenezte az együttműködést a PRM-vel és a PSM-vel), Gh. Funar lett az orsz. elnök; Petre Burcă elnökhelyettes pedig lemondott, a helyét Coriolan Bucur vette át. A másik alelnök Ioan Gavra, titkár: Valer Suian. – Ceontea törvénytelennek tartotta a leváltást, Funart politikai kalandornak nevezte. [Szabadság, okt. 6.; MN, okt. 8.; RMSz, okt. 17.] 1992. október 8.
Budapesten fölavatták a Ro. Kulturális Központot. (→ 1992.10.01)
Illyefalván fölavatták a Keresztény Ifjúsági Központot (→ 1994.11.24), amelyet Kató Béla helyi lelkész hozott tető alá. Az avatóünnepélyen Csiha Kálmán elmondta, hogy Erdélyben 23 ref. templom épül. [RMSz, okt. 8.]
Petre Roman nyilatkozott pártjáról, a FSN-ről, mely szociáldem. irányzatú, szemben az Iliescu-féle FDSN-vel, amely reformkommunista. Szerinte nem jelentkezett magyarellenesség a választási kampányban. Nem a kisebbségek jogait kell garantálni, hanem el kell ismerni, hogy a kisebbségek részei a nemzetnek [!] – vélte a volt miniszterelnök. [MaNcs, okt. 8.] 1992. október 11.
Az elnökválasztás második fordulójában Iliescu és Constantinescu mérkőzött meg; 73,2%-os részvétel mellett Iliescu nyert, 61,43: 38,57% arányban. Constantinescu a 42 választási körzetből 10-ben győzött, ezek mind erdélyi megyék voltak. Iliescu megválasztása szentesítette a parlamenti választások nyomán körvonalazódott balratolódást. Két kommentár az eseményről: vissza kell fogni a nemzetellenes reformokat, így aztán a románság méltó módon, saját uraként élhet hazájában (C. V. Tudor, PRM) – „a románság egy része megszokta a rosszat” (Corneliu Coposu, PNTCD). [MH, okt. 13.] 1992. október 19.
Iliescu elnök találkozott a pártok képviselőivel. Az RMDSz-t Tőkés László és Tokay György képviselte. Ez volt az első személyes értintkezés Tőkés és Iliescu között a püspök éhségsztrájkja óta (→ 1992.09.02). Iliescu tájékozodó jellegűnek minősítette a megbeszélést. [MN, okt. 20.]
Horn Gyula, az MSzP elnöke látogatást tett Marosvásárhelyen, találkozott az RMDSz megyei vezetőivel. A prefektus, az új rendelkezésre hivatkozva (→ 1992.10.09), nem fogadta a vendéget. [Népszabadság, okt. 24.] 1992. október 20.
A kormányalakítási megbeszélések során Iliescu elnök az RMDSz küldöttségével (Domokos Géza, Szőcs Géza, Tokay György, Takács Csaba, Csapó I. József) tanácskozott. Az RMDSz ragaszkodott a konstruktív ellenzéki szerephez. Kérték a nemzetiségi minisztérium megalakítását, de Iliescu nem válaszolt a javaslatra. Az államfő Szőcs Géza szemére vetette, hogy külföldi útjai során valótlanságokat állít a nemzetiségi problémákról; Szőcs azt válaszolta: kész az elnök rendelkezésére bocsátani a beszédeinek szövegét. Iliescu végül azt javasolta: az RMDSz nyújtson be egy memorandumot a nemzetiségi kérdéssel és a m.–ro. viszonnyal kapcsolatos elvárásairól. [RMSz, okt. 23.] 1992. november 4.
Iliescu elnök Nicolae Văcăroiu közgazdászt nevezte ki miniszterelnöknek. 1992. november 9.
Bukaresti ülésén arról döntött az RMDSz OE, hogy a belső önrendelkezéssel kapcsolatban megfelelő információt bocsát a ro. és m. közvélemény rendelkezésére. Tiltakoztak amiatt, hogy Iliescu – beiktatási beszédében – megbélyegezte az RMDSz-t és elferdítette az önrendelkezéssel kapcsolatos elképzeléseket. [RMSz, nov. 11.]
Szőcs Géza elmondta, hogy 2 autonómia-tervezet készült, az egyiket ő állította össze, a másikat Csapó I. József; mindkét tervezet megvitatásra vár. [MN, nov. 9.] 1992. november 24.
A ro. vámhatóságok – előzetes bejelentés nélkül – benzinilletéket számítanak föl az országból kilépő személygépkocsik után. [Népszabadság, nov. 25.] (→ 1992.11.30)
Iliescu egynapos látogatásra Párizsba érkezett; a Le Figarónak adott interjúban elmondta, hogy Gh. Funar nacionalizmusa csak a szélsőséges m. álláspontra kialakult reakció. A ro. államelnök élesen bírálta a m. irredentizmust, amelyet szerinte „felelős budapesti körök táplálnak” az utódállamokban. [MN, nov. 25.]
A bukaresti bíróság döntése nyomán szabadlábra helyezték Nicu Ceauşescut. (→ 1993.05.26) 1992. december 24.
Emil Constantinescu elmondta: Iliescu csak a nacionalista pártok segítségével tudott győzni; a hatalom továbbra is a kezében tartja a tévét és az igazságszolgáltatást; Gh. Funar ellenében az RMDSz védekezésre szorul és fölemészti energiáit; Liviu Maior a PUNR embere. [MH, dec. 24.]
Az orsz. műemlékvédő bizottság tilalma ellenére Gh. Funar hatalmas zászlótartó oszlopokat állíttatott a Mátyás-szobor hátterében. [Szabadság, dec. 24.]1993. január 7.
Felmentették hivatalából Traian Chebeleu külügyi államtitkárt, aki Iliescu elnöki tanácsosa lett. – A ro. hatóságok a Független Államok Közössége (FÁK) és Grúzia állampolgárait érintő utazási korlátozásokat vezettek be. Az érintettek csak hitelesített meghívólevéllel kaphatnak vízumot. [MTI] 1993. január 8.
Iliescu a Dimineaţaban reagált Antall József kijelentésére (→ 1993.01.04): „Mo. 75 év óta Erdélyt akarja, s erre most tételesen is figyelmeztette Bukarestet Antall József, amikor a budapesti rádiónyilatkozatában megalapozottnak nevezte az erdélyi magyarság politikai törekvéseit”. [MH, jan. 8.] 1993. január 26.
Markó Béla levélben megköszönte Iliescu elnök gratulációit, de hangsúlyozta: aggodalommal tölti el, hogy a „feszültséget gerjesztő sovén-szélsőséges megnyilvánulásokat tolerálják és súlyosan megsértve a m. lakosság jogait és méltóságát, visszaéléseket követnek el a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, a tanügyben és az anyanyelv-használatot illetően.” [Népújság, jan. 26.]
Teodor Meleşcanu fogadta az RMDSz küldöttségét, hogy a szakértői tárgyalások előtt a ro.–m. alapszerződés tervezetéről konzultáljanak. Lényegi egyezség nem született, de a gesztust pozitívan kell értékelni – vélekedett Markó Béla. [MN, jan. 27.]
A kivégzett diktátor születésnapján sokan fölkeresték Ceauşescu sírját. 1993. február 6.
Marosvásárhelyen hároméves fennállását ünnepelte a VR. Iliescu elnök üzenete burkolt figyelmeztetésnek is nevezhető a nacionalisták számára, amikor az idegengyűlölettől és türelmetlenségtől való elhatárolódást sürgette; egyúttal a magyarságnak is üzent, amikor azt hangsúlyozta, hogy Ro.-ban elképzelhetetlen a területi autonómia. [MH, febr. 8.] 1993. február 17.
A parlament együttes ülésén számolt be a ro. delegáció az ET ülésén való részvételről. Adrian Moţiu szerint Frunda György, azzal, hogy dokumentumot tett le (→ 1993.02.03) Strasbourgban, nem Ro. érdekeit képviselte. Adrian Păunescu magyarellenes felhangokban bővelkedő beszámolója alatt az ellenzék tiltakozásul kivonult a teremből, a FDSN padsoraiban pedig taps tört ki. [RMSz, febr. 19.]
Iliescu látogatást tett Brüsszelben, a NATO központjában. 1993. február 23.
Iliescu elnök, sajtóértekezleten, ingerülten bírálta a Kárpátok Eurorégiót. Szerinte gyanúra ad okot, hogy ezt épp Mo. kezdeményezte. [Szabadság, febr. 25.] 1993. február 24.
Iliescu elnök fogadta az RMDSz – Markó Béla, Verestóy Attila, Tokay György, Borbély László, Varga Attila összetételű – küldöttségét. Megbeszélték a romániai magyarság égető gondjait: a kisebbségi törvény hiányát, az autonómia és az anyanyelvhasználat ügyét, az 1990-es marosvásárhelyi események elítéltjeinek helyzetét. Elmagyarázták, hogy oktatási autonómián teljes körű m. oktatási rendszert értenek, amit az állami költségvetés finanszírozna. Sérelmesnek találták, hogy a helyi közigazgatásból, igazságszolgáltatásból kiszorultak a m. tisztviselők. [RMSz, febr. 26.] (→ 1994.02.01) 1993. március 18.
Ion Iliescu elnöki rendelettel mártírhőssé avatta Aurel Agache őrnagyot, aki 1989 decemberében lett a kézdivásárhelyi népharag áldozata. [PH, márc. 18.]
Kolozs megyei népszámlálási (→ 1992.01.07) adatokat közölt a helyi napilap. Kolozsvár lakossága 328.008, ebből 248.289 (75,7%) ro., 74.483 (22,7%) m.; Torda 61.135 lakosából 7035 (11,5%) a magyar; Dés: 41.016-ból 6725 (16,4%); Aranyosgyéres: 29.275-ből 2804 (9,58%); Szamosújvár: 26.249-ből 4756 (18,1%); Bánffyhunyad: 9921-ből 3350 (35,78%). [Szabadság, márc. 18.] (→ 1993.06.11) 1993. március 20.
A m. és ro. külügymin. nem hivatalos megbeszéléseket folytatott Gyulán. Meleşcanu a kolozsvári főkonzulátusról azt mondta: „a kérdéssel elvileg lehet foglalkozni”; ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az alapszerződésben tételesen kell szerepelnie annak, hogy Mo.-nak nincsenek területi követelései Ro.-val szemben. [MN, márc. 22.]
Gyarmath János, az RMSz főszerkesztője – annak kapcsán, hogy az Iliescuval készített interjúban [RMSz, márc. 19.] az elnök „szeparatista nemzeti szegregációs tendenciának” nevezte az RMDSz törekvéseit –, rámutatott arra, hogy a ro. diplomácia komoly erőfeszítéseket tett és tesz az ET teljes jogú tagságának megszerzése érdekében. Az ET raportőreinek megígérték, hogy Ro. kész aláírni minden vonatkozó dokumentumot, köztük az Emberi Jogok Európai Egyezményét és kész csatlakozni a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához. Gyarmath Iliescu figyelmébe ajánlotta az európai tendenciákat, valamint az ET 1201-es ajánlását (→ 1993.02.01), melyek ellenkeznek az elnök idézett véleményével. [RMSz, márc. 20.] (→ 1993.03.31)
Az RMKgP elítélte a Tőkés László személye ellen – az „etnikai tisztogatás” ügyében (→ 1993.02.27) – indított sajtókampányt, rámutatva azokra a tényekre, amelyek azt igazolják, hogy a magyarságot diszkrimináció sújtja. Pl. a koncepciós perekben elítélt magyarok helyzete, a munkahelyi elbocsátások, a városi lakosság arányainak megváltoztatása. [Népújság, márc. 20.] 1993. április 17.
Kolumbán Gábor a Civitas Alapítvány alapításáról (1992. okt.) és működéséről nyilatkozott. Az alapítvány célja a szakértői tanácsadás biztosítása (és: továbbképzések, a gazdasági kultúra terjesztése) a települések önkormányzatai számára. [RMSz, ápr. 17.]
A MÚRE marosvásárhelyi ülésén megválasztották a Spectator Alapítvány alapító kuratóriumát és tiltakozó levelet küldtek Iliescu elnöknek, amelyben az ellen tiltakoztak, hogy ki akarják lakoltatni a Korunk (→ 1992.06.12) és a Helikon (→ 1993.04.10) szerkesztőségét. [Média, ápr. 29.]