ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 570 találat
lapozás: 1-20 ... 81-100 | 101-120 | 121-140 ... 561-570
Névmutató:
Markó Béla
1995. június 3.
Tőkés László elismeréssel nyilatkozott a kongresszusról, amely megerősítette a brassói kongresszus autonómiát illető téziseit. Csupán egy dolgot kifogásolt: az elnöki jelentésből kimaradt a Neptun-ügy (→ 1993.07.17, 1993.07.31) említése. Az RMDSz tb. elnöke elismeréssel fogadta Markó Béla újraválasztását; a szövetségi elnök a folytonosság hordozója. [RMSz, jún. 3.]1995. június 10.
Az ellenzéket tömörítő CDR 4 pártja elhatárolta magát az RMDSz-től, mert nem tartják megfelelőnek Markó Béla tájékoztatóját az autonómia-koncepcióról. Corneliu Coposu (PNTCD) úgy értékelte, hogy az RMDSz veszélyesen radikalizálódott. [Népszabadság, jún. 12.] 1995. június 13.
Két hét alatt egy-egy levélbombát kézbesítettek Markó Bélának, Tőkés Lászlónak, Paul Philippinek (RNDF) és Nicolae Gheorghenak (Roma Szövetség). A likvidálási kísérletek összefüggésben állnak az osztrák titkosszolgálat által (1994. dec. 2-án) nyilvánosságra hozott (Bukarestben fogalmazott) halállistával. A szélsőséges, nacionalista erőknek, az utódkommunista hatalomnak és a Securitatenak egyaránt érdeke, hogy megfélemlítse a kisebbségi szervezetek vezetőit – mutatott rá a KREK közleménye. [EN, jún. 14.]
Az Országgyűlés megszavazta a m.–szlovák alapszerződést (→ 1995.03.19, 1996.05.15). [MN, jún. 14.]
Bátai Tibor (IKA) elmondta, hogy az alapítvány 300 millió forintos alapjából 145 millió jut az erdélyieknek. A romániai alkuratórium hét szakmai testületből áll: oktatási, tudományos, önkormányzati, gazdasági-vállalkozói, egyházügyi, szociális és ifjúsági bizottság. A végső döntés a főkuratóriumé. [RMSz, jún. 13.]1995. július 11.
Horn Gyula egy korábbi bejelentésére reagálva Markó Béla elmondta: a vízumkényszer újbóli bevezetése Ro. (valamint Ukrajna és Kis-Jugoszlávia) állampolgárai számára nagyon megnehezítené az itteni magyarság helyzetét. [RMSz, júl. 12.] – A vízumkényszer mögött a ro. sajtó Budapest konzulátus-nyitási szándékát sejti. [MN, júl. 13.]
Kovács László külügymin. kifejtette: az alapszerződéssel kapcsolatban 4 kérdésben nem tudtak megegyezni: az ET 1201-es ajánlása, a kisebbség joga az anyanyelv használatához, a politikai párt alapítási joga és a kétoldalú ellenőrző mechanizmus. [Népszava, júl. 12.] 1995. július 12.
Markó Béla Budapesten tárgyalt a HTMH vezetőivel. Az RMDSz nem ért egyet sem a vízumkényszerrel (erről levelet is írt Horn Gyulának [Táj., júl. 17.]) sem a Kossuth Rádió hatósugarának csökkentésével. (A rádióadó sugárzási teljesítményét gazdasági okokból, átmenetileg kívánják csökkenteni, aug. 1-jétől 1996. jan.-ig.) [MN, júl. 13.] (950824)
Karolosz Papuliasz, görög külügymin. kifejtette, hogy Ro. nem maradhat ki az EU-ból és a NATO-ból, ehhez országa teljes támogatást nyújt. [RMSz, júl. 14.]1995. július 24.
Iliescu elnök aláírta az RMDSz és az Európai Parlament (EP) által vitatott tanügyi törvényt (→ 1995.06.28). Megítélése szerint a törvény „mélységesen demokratikus”. Az RMDSz közölte, hogy továbbra sem tudja elfogadni a törvényt, ezért ősszel tiltakozó akciókba kezdenek. Takács Csaba elmondta, hogy az RMDSz-nek ki kell dolgoznia a m. ny. oktatás alternatív rendszerét. Az a cél, hogy az RMDSz közel félmillió aláírással támogatott tervezete a parlament elé kerüljön. [MH, júl. 25.]
A kormány és a parlament az EP-nek írt levelekkel próbálta bizonyítani, hogy az RMDSz félrevezette a nemzetközi közvéleményt a tanügyi törvénnyel kapcsolatban. Markó Béla az EP elnökének írt levelében részletesen feltárta a törvény korlátozó jellegét; érvei között az is szerepelt, hogy a törvényhozás figyelmen kívül hagyta a félmilliónyi támogató aláírását. [RMSz, júl. 26.]1995. szeptember 1.
Bukarestben kétnapos tanácskozás nyílt A nemzeti kisebbségekre vonatkozó nemzetközi szabályozás bevezetése Románia törvénykezésébe címmel. Beszédében Markó Béla rámutatott a ro. törvénykezésnek az etnikai asszimilációt célzó kitételeire, valamint a médiában időnként fölerősödő magyarellenes kampányra. A kisebbségeket érintő megszorító intézkedésekről Renate Weber és Gabriel Andreescu, a Romániai Helsinki Bizottság szakértői értekeztek. [Táj., szept. 2.]
A ro. oktatási törvény kisebbségi vonatkozásban megfelel az európai szabványoknak, állapította meg Max van der Stoel, a Rompres által ismertetett írásbeli nyilatkozatában. A törvény nem jelenti a kisebbségi oktatás háttérbe szorítását. [RMSz, szept. 4.] (→ 1995.09.06)
Kolozsvárott elhunyt Octavian Buracu, az ADI alapító elnöke, aki az etnikumközi párbeszédért harcolt és következetesen szorgalmazta a toleranciát. 1989 dec. után a Kolozs megyei ideiglenes vezetés elnöke volt és az első parlamenti választásokig sikerült gátat vetnie a nacionalista térhódításnak. [RMSz, szept. 4.]1995. szeptember 7.
Újságírói kérdésre válaszolva Markó Béla elmondta: Gh. Funar újabb magyarellenes kirohanásairól nem az RMDSz-t, hanem a PUNR koalíciós partnerét (a kormánypártot) és a megbékélést hangoztató Iliescu elnököt kellene megkérdezni. [Táj., szept. 7.]1995. szeptember 24.
Gyergyószentmiklóson ülésezett az SzKT. Tamás László ifjúsági alelnök helyét Nagy Zsolt vette át. Döntés született arról, hogy a tanügyi válság-bizottság folytassa a munkáját, noha a tanügyi törvény elleni akciókról kiderült: helyi szinten nem olyan lelkesek az emberek. A szülők és gyermekek nem akarnak konfliktusba keveredni ro. társaikkal, a tanárok pedig állásukat féltik. [EN, szept. 27.]
Tőkés László levelet intézett az SzKT-hoz, amelyben a m. kormány magatartását bírálta (nem ért egyet Kovács Lászlóval, hogy Ro.-val szemben nem használhatók „olyan kemény diplomáciai eszközök, mint a megbeszélések visszamondása vagy a politikai nyomás gyakorlása”) és felszólította az RMDSz-t, adja értésére a m. kormánynak, hogy határozottabb és egyértelműbb lépéseket vár el tőle. A m. fél megengedő, hamisan konciliáns megnyilatkozásai lovat adnak Iliescu és a nacionalista ro. hatalom alá. [RMSz, szept. 26.]
Markó Béla meglátogatta Kozma Szilárd csíkszeredai költőt a kórházban, aki 10. napja folytat éhségsztrájkot a tanügyi törvény ellen és arra kérte, hogy függessze föl az egészségét veszélyeztető tiltakozást. [Táj., szept. 25.] – Kozma Szilárd 26-án felfüggesztette az éhségsztrájkot és nyilatkozatban tudatta a közvéleménnyel, hogy továbbra is ellenzi a tanügyi törvényt. Elítélte a m. kormány és az RMDSz vezetőinek megalkuvó (tkp. tárgyalási hajlandóságot mutató) politikáját. Szeretné elérni, hogy a következő választásokon olyanok képviseljék a romániai magyarságot a parlamentben, akik – úgymond – nem a hatalommal való egyezkedést keresik. [Táj., szept. 27.]1995. szeptember 30.
Markó Béla egy interjúban elmondta: a magyarság kevésbé rugalmasan viselkedett a privatizáció során, emiatt fokozatosan háttérbe szorult. A civil szférában eredményesen működtek, ezt a sok alapítvány és egyesület is igazolja, de ez nem kompenzálja azt, hogy a gazdaságpolitikában nem tudott megfelelő eredményeket elérni. [RMSz, szept. 30.]
Az EMK-platform nyilatkozatot fogadott el, amelyben üdvözli a Székelyföldi Egyeztető Tanács elvi döntését, miszerint sürgős feladat volna – a térség lakosságának a bevonásával – megvitatni a Székelyföld autonómia-statútumát. Az EMK ismételten tiltakozik a Székelyföld militarizálása ellen, mert ennek hátsó szándéka, hogy a vidék etnikai összetételét megváltoztassa. [Táj., okt. 3.]
A ro. közélet kettőségére figyelmeztetett Gyarmath János cikke: a sajtó egy része dicshimnuszokat zeng Iliescu amerikai találkozóiról, a másik része a látogatás szerény eredményeit hangsúlyozza. A reformok lendülete megtört, az elnök és pártja együttműködik a szélsőséges erőkkel. C. V. Tudor ismétlődő felhívásai az etnikai tisztogatásra kimerítik az államellenes cselekmény fogalmát, ennek ellenére Iliescu nem határolja el magát tőle. [MN, szept. 30.] 1995. október 9.
Bukarestben elkezdődött az Interparlamentáris Unió (IPU) közgyűlése, amelyen a szervezet 135 tagországa közül 119 képviseltette magát. Iliescu elnök hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogok biztosítása Ro.-ban meghaladja a nemzetközi normákat. [RMSz, okt. 10.]
Miguel Angel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke Oliviu Ghermannak elmondta, hogy a PRM részvétele a kormánykoalícióban árt Ro. nemzetközi tekintélyének. [RMSz, okt. 10.]
Egy szeptemberi közvélemény-kutatás eredményei alapján a ro. politikusok népszerűségi listáját Adrian Năstase (PDSR) képviselőházi elnök vezeti (66%), őt követik: Ion Iliescu (60%); Petre Roman (PD, 49%); Emil Constantinescu (CDR, 48%); Nicolae Văcăroiu minisztereln. (PDSR, 46%); … Markó Béla (11%). A pártok népszerűségi listája: PDSR (34%), CDR (21%), RMDSz (6%), PRM (6%), PAC (5%), PUNR (5%). [MN, okt. 9.]1995. október 13.
Öt egyetemi központ hallgatói napok óta tartó sztrájkot tartanak a visszamenőleges érvényű oktatási és vizsgadíjak, valamint szállásgondjaik miatt. Liviu Maior elutasította a követeléseket, ezért a diákok általános sztrájkot helyeztek kilátásba. [Népszabadság, okt. 13.]
Markó Béla Pécsett, a h. t. magyarok fesztiválján mondott beszédében rámutatott: a jelenlegi m. kormány erőteljesebben szorgalmazza a dialógust, azonban a két ország viszonyában nem történt előrelépés. A ro. kormány által hirdetett megbékélésnek nincs valóságfedezete, mert folytatódik a m. kisebbség törekvéseinek elfojtása. [RMSz, okt. 16.]
A Legfelsőbb Ügyészség vizsgálatot indított C. V. Tudor ellen, az Iliescut támadó írásai miatt (→ 1995.10.04, 1995.10.07). A PRM kiválása esetén a négypárti koalíció elveszítené a többséget, ezért a PDSR nem egységes abban, hogy felbontsák-e a koalíciót. [Népszava, okt. 14.] (→ 1995.10.19) 1995. október 19.
A PDSR végül is úgy döntött, hogy megszakítja koalíciós együttműködését a PRM-vel (→ 1995.10.13). C. V. Tudor a BBC-nek elmondta: a döntést követően a kormány egyik minisztere felhívta őt és arról biztosította, hogy a szakítás csupán politikai színjáték, minden marad a régiben. [RMSz, okt. 21.] – A PSM elnöke is jelezte, hogy megválik a – sajtó által szörnyszövetségnek nevezett – koalíciótól, mert a PDSR nem teljesítette a koalíciós vállalásokat, tehát elvileg csak a PUNR maradt a PDSR szövetségese. [MH, okt. 20.]
Az RMDSz sajtótájékoztatóján Markó Béla elmondta: a szövetség támogatja a tüntető diákok követeléseit. Tokay György bejelentette, hogy az RMDSz törvényességi óvást nyújtott be a „himnusz–zászló törvénnyel” kapcsolatban. [Táj., okt. 19.] 1995. október 24.
Horn Gyula fogadta Markó Bélát. A megbeszélésen aktuális pol. kérdések és a ro.–m. kapcsolat került szóba. A m. fél elmondta: a m. kormány kötelessége, hogy kapcsolatot tartson a h. t. magyarság legitim szervezeteivel; azért folyik rendszeres konzultáció a m. kormány és a h. t. szervezetek között, mert a kisebbségi kérdés nem belügy. Horn Gyula sajnálatosnak tartja, hogy a ro. kormány nem folytat érdemi párbeszédet a szövetség vezetőivel, ezért biztosította Markó Bélát: a m. kormány igyekszik elérni Bukarestnél, hogy a kisebbségi ügyek megoldásába vonják be a magyarság törvényes képviselőit is. [RMSz, okt. 26.]1995. október 31.
Kerekes Károly a képviselőházban felolvasta az RMDSz-nek az önkényes prefektus-csere elleni tiltakozását (→ 1995.10.22). [Táj., okt. 31.]
A képviselőházban a párttörvény vitáján függőben maradt a PRM-nek az etnikai pártok betiltására vonatkozó javaslata. [Táj., okt. 31.]
Tőkés László sajtóértekezleten számolt be hollandiai útjáról, majd nyilvánosságra hozta a két elnökhöz intézett, a történelmi megbékélés jegyében fogalmazott nyílt levelét. Tőkés szerint a megbékélés egyetlen útja a romániai m. nemzeti közösség autonóm státusának, egyéni és kollektív jogainak biztosítása. [RMSz, nov. 2.] – A levelet eljuttatta az RMDSz elnöki hivatalához is. Markó Béla elmondta, hogy a vezetőség tudomásul vette az alternatív javaslatot és egyetért vele. [Táj., nov. 2.] (→ 1995.12.15) 1995. november 2.
Az RMDSz sajtóértekezletén – Tőkés László megbékélési javaslatáról szólva – Markó Béla elfogadhatatlannak tartotta, hogy az elnöki szóvivő nem a javaslatot méltatta (→ 1995.11.01), hanem a javaslattevő személyét minősítette, igen vitatható módon. Chebeleu abból indult ki, hogy a kisebbségi kérdés megoldottnak tekinthető, tehát nincs szükség garanciákra. A szövetség Tőkéssel együtt vallja, hogy a megbékélés csak a kisebbségi kérdés megoldása révén lehetséges. – Tokay György elmondta: a szakbizottság elvetette az etnikai alapú pártok betiltására vonatkozó módosító indítványt, amelyet a PRM és a PUNR terjesztett elő. A tanügyi törvény 3 hónap után megbukott, a társadalmi realitás igazolta az RMDSz fenntartásait. – Seres Dénes a helyhatósági törvény módosításának lassú üteméről szólt és arról, hogy szükség van a helyi és regionális önkormányzatok európai chartájának ratifikálására. [Táj., nov. 2.]
A képviselőházban elfogadták a tanügyi törvény néhány módosítását: csökkentették a pótvizsgadíjakat és növelték a diákok arányát az egyetemi szenátusban. [RMSz, nov. 4.]1995. november 10.
Budapesten nemzetközi konferenciát tartottak Kisebbség, érdekérvényesítés, önkormányzatiság, autonómiaformák címmel. – Tabajdi Csaba, az MH pol. államtitkára kifejtette: egyes államokban démonként kezelik a kisebbségek autonómiatörekvéseit, ám a kollektív jogok és az autonómia kérdésében a félelmek alaptalanok. – Markó Béla ismertette az RMDSz koncepcióját. Ro.-ban 75 esztendeje folyik a magyarság asszimilálása, ez oda vezetett, hogy számos régió és település etnikai összetétele alapvetően megváltozott. A szövetség 3 formát kíván egymásba építeni: „a kulturális autonómia gyakorlásához szükséges személyi elvű autonómiát, a sajátos státusú helyi önkormányzatokat és a regionális vagy területi autonómiát”. [ÚM, nov. 10.; RMSz, nov. 23.] 1995. november 13.
A ro. megbékélési javaslat felhasználható a m.–ro. alapszerződés halogatására, nyilatkozta Markó Béla. – Az előterjesztett dokumentumokból kiviláglik, hogy a javaslat megkerüli az alapszerződés kérdéseit. „Addig nem jut közelebb a két fél az alapszerződéshez, amíg a romániai magyarok kisebbségi jogait nem biztosítják megfelelőképpen.” Első lépésben a kormánynak a kisebbség képviselőivel kell tárgyalnia. [RMSz, nov. 13.]
A Dnyeszter Menti Köztársaság iskoláiban megszüntették a latin betűs írásmódot és visszatértek a cirill betűsre. A határozatot a szakadár övezet vezetői adták ki, Igor Szmirnov elnök szerint a határozat elleni tiltakozás esetén számolni kell a hatósági beavatkozással. Moldova okt. minisztere kijelentette, hogy segítik a transznisztriai ro. iskolákat, hogy ott továbbra is a latin betűs írásmódot tanítsák. [ÚM, nov. 13.] 1995. november 15.
Szlovákiában a parlament elfogadta az államnyelv törvényét, miután a Magyar Koalíció összes javaslatát elvetette. [Új Szó (Pozsony), nov. 16.]
Markó Béla levelet intézett Iliescu elnökhöz, amelyben visszautasította azokat a rágalmakat, amelyeket T. Chebeleu szóvivő szórt Tőkés Lászlóra (→ 1995.11.01) és közvetve az RMDSz-re is. Markó szerint a használt jelzők (szélsőséges, szegregacionalista, totalitárius, alantas, hitlerista, sztalinista, intoleráns, fundamentalista) nem szolgálják a megbékélést. Egy kerekasztal összehívását javasolta, amely közösen tanulmányozná az európai normákat és az autonómia működő modelljeit. [MN, nov. 17.] 1995. november 19.
A kétnapos SzKT-ülés után Markó Béla azt mondta: az RMDSz már nem bízik abban, hogy a ro. többség elismeri a jogos m. követeléseket, a ro. pol. erők pedig belátták, hogy nem morzsolhatják föl az RMDSz-t. A m. kormánytól elvárható, hogy a nemzetközi fórumokon és a kétoldali kapcsolatokban határozottabban vesse föl a nemzetiségi kérdést, s ne fogadja el azt az egyszerűsítő álláspontot, hogy az európai integráció mindent megold. [Táj., nov. 20.]
Pár hét alatt már a 3. újonnan épített kat. templomot szentelte föl Reizer Pál, szatmári megyés püspök. Batiz és Adorján után Egri faluban tartottak templomszentelést. [RMSz, nov. 21.]