ide kell egy nĂŠv
Az RMDSz tizenĂśt ĂŠve a sajtĂł tĂźkrĂŠben
 

talĂĄlatszĂĄm: 4 talĂĄlat lapozĂĄs: 1-4

Névmutató: Katona Ádám két ötlete (védőhatalmi státus a határon túli magyarság számára:)

1993. november 3.

Katona Ádám (EMK) nyílt levelet küldött Mo. politikai vezetőihez, melyben nemzeti önrendelkezést és védőhatalmi kötelezettséget kért az utódállamok magyarságának. [ÚM, nov. 3.] – Katona Ádám levele magánakciónak tekinthető, szögezte le Markó Béla. Az RMDSz maga dolgozza ki az önrendelkezés koncepcióját és ehhez elvárja a m. kormány támogatását. [Népszabadság, nov. 5.]

Noha a kárpótlási törvény nem írja elő, hogy milyen hadsereg volt katonája részesülhet kárpótlásban, nincs helye a megkülönböztetésnek. Törvénytelen dolog, hogy 4 erdélyi megyében nem fizetnek kárpótlást a m. nemzetiségűeknek – mondta Kerekes Károly. [EN, nov. 3.]

1995. szeptember 28.

A Kolozs megyei RMDSz elnöksége nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy Kolozsvár főterén folytatják az ásatást és alapot készítenek a Lupa Capitolina szobornak. [Táj., szept. 28.]

Katona ÁdĂĄm egy hosszas vita vĂŠgĂŠre kĂ­vĂĄnt pontot tenni. NyĂ­lt levelet [SzabadsĂĄg, aug. 22.] intĂŠzett a m. kormĂĄnyfőhĂśz ĂŠs GĂśncz ÁrpĂĄd ĂĄllamfőhĂśz, amelyben azt kĂŠrte, hogy Mo. biztosĂ­tson vĂŠdőhatalmi stĂĄtust az utĂłdĂĄllamokban ĂŠlő magyarsĂĄg szĂĄmĂĄra. Erre DĂĄnĂŠ Tibor reagĂĄlt [SzabadsĂĄg, szept. 7.], mondvĂĄn, hogy a vĂŠdőhatalmi stĂĄtust a nemzetkĂśzi jog nem biztosĂ­tja. Katona szemĂŠlyeskedő vĂĄlasza DĂĄnĂŠ ĂŠszĂŠrvei ellen az EMK sikereit sorakoztatta fĂśl. „1989 decembere Ăłta felvĂĄllalt ĂśnrendelkezĂŠs-kĂźzdelmĂźnk nĂŠlkĂźl nem lenne KolozsvĂĄri Nyilatkozat, sem hĂĄromszintĹą autonĂłmia-kĂśvetelĂŠs a legĂşjabb RMDSz-programban” – Ă­rta Katona. [SzabadsĂĄg, szept. 28.] (→ 1996.01.09)

1997. oktĂłber 4.

Markó Béla, elnöki beszámolójában kiemelte, hogy a szövetség meg tudott felelni az elmúlt két év kihívásainak, még ha újabb korrekciókat is kívánnak végrehajtani. Az ideológiai sokszínűségnek megvannak a garanciái, a platformok, tagpártok és csoportosulások révén; elfogadhatatlannak tartotta, hogy a közös döntések alól bárki is kivonja magát és különvélemény ürügyén az egész szövetséget gyengítse. Az erdélyi m. közösség az alapvető döntést akkor hozta, amikor 1990-ben szenátorokat és képviselőket delegált a parlamentbe. Kitért a kormánykoalíció által meghozott intézkedésekre is, hangsúlyozva, hogy az eredmények rendkívül törékenyek, az egész bármikor összeomolhat. [RMSz, okt. 8.] – Beszédének végén Tőkés László 8 pontban foglalta össze javaslatait, amelyből 5-öt a kongresszus elfogadott (ro.–erdélyi m. párbeszéd intézményes kereteinek létrehozása; a kisebbségi jogsértések nyomon követésének intézményesítése; a m.–m. csúcstalálkozó folytatása, a Securitate dossziéinak megismerése; a SIRF egyetemmé fejlesztése). Sürgette a belső választások megtartását, az autonómia-statútum véglegesítését és az egyházi javak visszaadását. [RMSz, okt. 6.] – A szervezeti szabályzat módosítása nyomán a kormányba (be- és ki-)lépésről az SzKT hivatott dönteni, a miniszterek kinevezéséről az ÜE javaslata alapján az OpT dönt, a prefektus jelölése pedig a területi szervezetek hatáskörébe tartozik. [RMSz, okt. 7.]

Az EMK amiatt tiltakozott, hogy a kongresszuson nem tehették közzé Katona Ádám javaslatát, miszerint „a M. Köztársaság vállaljon védőhatalmi státust a romániai m. nemzeti közösség fölött”. [RMSz, okt. 11.]

1999. februĂĄr 13.

NyĂĄrĂĄdszeredĂĄban, mintegy 300 rĂŠsztvevő előtt tartottĂĄk meg a TőkĂŠs LĂĄszlĂł ĂĄltal ĂśsszehĂ­vott fĂłrumot. A tb. elnĂśk szerint fĂślĂśslegesek voltak az ellenĂŠrzĂŠsek, a FĂłrum nem kĂ­vĂźlĂĄllĂłkĂŠnt jelentkezett, hanem mindig ragaszkodott a szĂśvetsĂŠgi keretekhez. Az EMK nevĂŠben nyĂ­lt levelet olvastak fĂśl, amelyben Eva Maria Barki kitiltĂĄsa (→ 1998.10.27) ellen tiltakoztak. Katona ÁdĂĄm levĂŠlben kĂŠrte Mo. kormĂĄnyĂĄt, hogy biztosĂ­tson vĂŠdőhatalmi stĂĄtust a h. t. m. szĂĄmĂĄra. TőkĂŠs AndrĂĄs kimondta: „nem lehetĂźnk lojĂĄlisak a bĂśrtĂśnĂźnkhĂśz”[!]. BorbĂŠly Zsolt Attila az autonĂłmiĂĄnak akĂĄr konfliktusok ĂĄrĂĄn valĂł megteremtĂŠse mellett tette le a garast. [RMSz, febr. 17.; UdvarhelyszĂŠk, febr. 19.] TorĂł T. Tibor szerint az RMDSz kormĂĄnyzati szerepvĂĄllalĂĄsa zsĂĄkutcĂĄba vezet. „Élni kell a mĂĄst csinĂĄlĂĄs alternatĂ­vĂĄjĂĄval, nyilvĂĄn mĂĄsokkal, mint a jelenlegi vezetĂŠs.” (A cikkĂ­rĂł szerint nem hangzott el az, hogy mi is lenne az a ’mĂĄst csinĂĄlĂĄs’.) [NĂŠpĂşjsĂĄg, febr. 15.] – PozitĂ­vnak Ă­tĂŠltĂŠk a FĂłrum-mozgalom mĂŠrlegĂŠt, sikerkĂŠnt kĂśnyveltĂŠk el azt, hogy az utĂłbbi megyei vĂĄlasztĂĄsokon a FĂłrum szĂłnokai nyertek [TorĂł T. Tibor (→ 1998.11.21), Kincses Előd (→ 1999.02.08), KĂłnya-Hamar SĂĄndor (→ 1999.02.06)]; a tisztessĂŠggel vĂŠgzett munka ĂśrĂśmĂŠvel ĂĄllapĂ­thatĂł meg, hogy ma mĂĄr az RMDSz legfelsőbb vezetĂŠse is a SzĂśvetsĂŠgen belĂźli vĂĄltozĂĄsok szĂźksĂŠgessĂŠgĂŠről beszĂŠl. A rĂŠsztvevők Bocskai fejedelem vĂŠgrendeletĂŠnek rĂŠszletĂŠt is bevettĂŠk a FĂłrum hatĂĄrozatĂĄba: „… szeretettel intem mind az erdĂŠlyieket ĂŠs magyarorszĂĄgi hĂ­veinket az egymĂĄs kĂśzt valĂł szĂŠp egyezsĂŠgre, atyafiĂşi szeretetre. Az erdĂŠlyieket, hogy MagyarorszĂĄgtĂłl, ha mĂĄs fejedelemsĂŠg alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarorszĂĄgiakat, hogy az erdĂŠlyieket el ne taszĂ­tsĂĄk, tartsĂĄk ő atyafiainak ĂŠs ő vĂŠreknek, tagjoknak.” [RMSz, febr. 16.]

Markó Béla szerint a fórumokra, a minél nagyobb nyilvánosság előtt zajló találkozásokra szükség van. Ám az kell, hogy ezeken a fórumokon „maga a m. közösség szólaljon meg és ne arra használjuk ezeket a találkozókat, hogy mi próbáljunk ott közfelkiáltással különféle programokat és elképzeléseket elfogadtatni. (…) Tőkés püspök úrnak nem kellene azt hinnie, hogy ha ő találkozik valahol az ottani közösség képviselőivel, akkor az egy Európára szóló esemény. Az egy ugyanolyan fontos esemény, mint azok a találkozók, amelyeken mi hétről-hétre rendszeresen jelen vagyunk.” [RMSz, febr. 15.]

lapozĂĄs: 1-4




(c) ErdĂŠlyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | MĂŠdiaajĂĄnlat | AdatvĂŠdelmi zĂĄradĂŠk