ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 34 találat
lapozás: 1-20 | 21-34
Névmutató:
Hajdú Gábor
1990. május 20.
A parlamenti és elnökválasztások napja. A 17,200.722 választásra jogosult állampolgár közül 14,826.616 (86,2%) jelent meg az urnáknál. Az érvénytelen szavazatok száma: 1,106.713 (7,5%). – A választás végeredménye: államelnök Ion Iliescu (a szavazatok 85%-ával).
A parlamenti helyek megoszlása: FSN (képviselők száma: 263, szenátorok száma: 92); RMDSz (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 12); PNL (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 9); MER (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); PNTCD (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); AUR (képviselők száma: 9, szenátorok száma: 2). További 6 párt szerzett 10 mandátumnál kevesebbet. Függetlenként 10 képviselő jutott be, 9 nemzeti kisebbség hivatalból szerzett 1-1 helyet. – Összesen 524 mandátum (405 képviselő + 119 szenátor). (→ 1990.05.30)
Az RMDSz képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint. w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi János; Bihar: Csapó I. József, Nagy Béla, Szilágyi Zsolt; Brassó: Madaras Lázár; Fehér: Brendus Gyula; Hargita: Borbély Ernő, Borsos Géza, Csutak István, Incze Béla, Nagy Benedek; Hunyad: Takács Csaba; Kolozs: Eckstein-Kovács Péter, Pillich László, Podhradszky László; Kovászna: Bajcsi Ákos, Domokos Géza, Márton Árpád; Máramaros: Zonda Attila; Maros: Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László; Szatmár: András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Demény Lajos; Brassó: Fazekas Miklós; Hargita: Hajdú Gábor, Verestóy Attila; Kolozs: Szőcs Géza; Kovászna: Király Károly, Kozsokár Gábor; Máramaros: Csiha Tamás; Maros: Markó Béla; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Tóth József.
Demény Lajos szerint a választások idején Ro.-ban mintegy 75 párt volt bejegyezve. [MN, 1993. jan. 30.]
„Az 1990. május 20-i választások nyomán létrejött parlament legfőbb feladata abban állt, hogy Alkotmányozó Gyűléssé minősülve, kidolgozza és elfogadja az ország alaptörvényét. A munka közel másfél évig tartott, a következő menetrend szerint: 1990. júl. 11. – a két ház közös ülésén kimondta: az Alkotmányozó Gyűlés megkezdte munkáját; 1991. febr. 13. – a szövegező bizottság bemutatta a téziseket vagyis alapelveket; 1991. jún. 19. – a tézisek elfogadása; 1991. szept. 10. – az alkotmányszöveg vitájának megkezdése; 1991. nov. 21. – az alkotmány megszavazása.” [Domokos 2: 247–248.; ezután következett az alkotmányról szóló népszavazás, ]911208.] 1990. szeptember 23.
Bukarestben megkezdte munkáját a 23 tagú Alkotmányszerkesztési Bizottság. Az RMDSz-t Frunda György és Hajdú Gábor képviseli. (→ 1990.12.21)
Marosfőn emléktáblát avattak az 1989. dec. 26-án ismeretlenek által agyonvert Ébner Jenő lazarista tisztelendő atya emlékére. 1991. december 24.
Az RMDSz szenátusi frakciója fölmentette frakcióelnöki tisztségéből Szőcs Gézát és a helyébe Markó Bélát (helyettesnek pedig Szabó Károlyt) választotta meg. Hajdú Gábor kijelentette, hogy a személycserének nincs köze Kapcza Imre vádaskodásaihoz (→ 1991.10.22). [HN, dec. 24.] 1992. május 4.
Sok huzavona után sikerült bejegyezni a cserkészszövetséget (RMCsSz). A pereskedésnek (→ 1991.03.28) Hajdú Gábor, valamint a Cserkész Világiroda elnökének közbenjárása vetett véget. A szervezet Sepsiszentgyörgyön tartotta tisztújító ülését; eln.: Schmidt Péter; aleln.: Kovács Lajos; főtitkár: Orendi Éva. [PH, máj. 4.; OrEx, 1993. jan. 29.] 1992. augusztus 20.
Antall József emlékező beszédet mondott Szent István szobránál. Szónoklata kiemelte: a magyarság „szigorúan megtartja a helsinki és párizsi megállapodást, amikor lemondott a határok erőszakos megváltoztatásáról, de azzal [feltétellel], hogy minden kisebbségnek, így a magyar kisebbség minden tagjának is meg kell kapnia az emberi, a kisebbségi jogokat, és ebben nem ismerünk sem megbocsátást, sem engedményeket nem tehetünk.” [ÚM, aug. 22.]
A Magyarok Világkongresszusán részt vevő erdélyi küldöttek nyilatkozatot adtak ki, melyben sajnálatukat fejezték ki a ro. sajtó magyarellenes propagandája, az irredentizmus vádjának alaptalan hangoztatása miatt. A rejtett cél: Erdély veszélyeztetettsége ürügyén továbbra is jogfosztottságban akarják tartani a kisebbségi népközösséget. Pontosítottak: az aug. 24-re meghirdetett Erdélyi Magyar Kongresszusra (= Erdélyi Világkonferencia; ]920817) az RMDSz nem kapott meghívót és nincs része a szervezésben. [RMSz, aug. 22.]
Az RMDSz Udvarhelyszéki Választmánya – a KOT határozatára (→ 1992.05.02) hivatkozva – illegitimnek minősítette a Csíkszeredába meghirdetett elektorgyűlést (→ 1992.08.21), mondván, hogy a Csíkszéki RMDSz nevében nem jelent választmányi döntést Hajdú Gábor aláírása. [RMSz, aug. 20.]
Megjelent Csurka István Néhány gondolat… c. írása, mellyel az MDF-es író jobboldali irányt vett. Azt ezt követő két hétben élénk vita alakult ki az írásról. (920918) 1992. augusztus 21.
Csíkszeredában jelöltegyeztető elektorgyűlést tartottak a Hargita megyei szenátor- és képviselőjelöltek végleges rangsorolása végett. Az OE részéről Takács Csaba volt jelen. A szavazás nyomán a köv. jelölőlista alakult ki: szenátorok: Verestóy Attila, Hajdú Gábor, Borbély Imre, Székedi Ferenc; képviselők: Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István, Borsos Géza, Papp Kincses Emese, Ördögh Imre. [RMSz, aug. 25.] (→ 1992.08.20, 1992.08.24, 1992.08.26)
Adrian Năstase találkozott az EBEÉ-tagországok Bukarestbe akkreditált nagyköveteivel és ismertette Ro. álláspontját az MVSz rendezvényéről, mely közel azonos volt a Jeszenszkynek küldött levél (→ 1992.08.17) tartalmával. [MTI]
Nicolae Manolescu, a PAC elnöke kifejtette, hogy pártja számára nincs ’magyar kérdés’, azt azok csinálják, akiknek az érdekükben áll. Példaként a m. prefektusok leváltását adta.
Az MVSz új tisztikara: az újraválasztott Csoóri Sándor mellé 3 alelnök került: Fónay Jenő (Magyarország), Dobos László (Kárpát-medence), Jakabffy Ernő (nyugati emigráció). – A záróülésen felolvasták a h. t. magyarok fóruma által (két nappal korábban) megfogalmazott dokumentumot (Nyilatkozat a kisebbségekről), melyet a kongresszus tudomásul vett. [MN, aug. 24.] (→ 1991.12.11) 1992. augusztus 24.
Széken tartotta soros ülését az RMDSz OE, a parlamenti választások alkalmából létrehozott Jelölési Egyeztető Bizottsággal. Minden megyében megállapodtak a tagság bizalmát élvező jelöltek személyében, kivéve Hargita megyét (ui. az elektorgyűlésen elfogadott listát []920821] az udvarhelyiek és a gyergyóiak megóvták). Felkérték a választmányt, hogy véglegesítsék a listát. A jelöltegyeztető elektorok ülésén (Csíkszereda, aug. 26.) a következő jelöltlista született: szenátorok: Verestóy Attila, Hajdú Gábor, Székedi Ferenc, Lászlófy Pál; képviselők: Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István, Borsos Géza, Ördögh Imre [Domokos 3: 174.]. (→ 1992.08.26) [RMSz, aug. 27.]1992. augusztus 26.
Rendkívüli ülést tartott Csíkszeredában az RMDSz OE, azok után, hogy a megyében a 3 széki szervezet (Csík-, Gyergyó- és Udvarhelyszék) nem tudott megegyezni a közös megyei jelöltek személyében. Az ülésről közleményt adtak ki, megállapítva – immár a harmadik listát – a jelöltek névsorát és sorrendjét: szenátorok: Hajdú Gábor, Verestóy Attila, Lászlófy Pál; képviselők: Borbély Imre, András Imre, Nagy Benedek, Borsos Géza, Asztalos Ferenc, Ördögh Imre, Antal István. [HN, aug. 28.] – Mivel a megyében a kitűzött határidőig a különféle grémiumok egymásnak ellentmondó döntéseket hoztak (→ 1992.08.21, 1992.08.24), Domokos Géza, szövetségi elnöki minőségében, döntött és azt a listát adatta le az országos választási bizottsághoz, amelyet a gyergyói és udvarhelyi óvás után állítottak össze (→ 1992.08.24). A választásokon (→ 1992.09.27) erről a listáról 2 szenátor és 5 képviselő jutott be. (→ 1992.09.28, 1992.10.25)
Magyarországon elfogadták a kárpótlási törvényt, amelynek hatása – nemzetiségüktől, anyanyelvüktől függetlenül – azokra is kiterjed, akik 1940–44 között Észak-Erdélyben éltek [Szabadság, aug. 26.] (→ 1992.10.14) 1992. szeptember 2.
Tőkés László sajtóértekezleten jelentette be, hogy a temesvári templom épületében éhségsztrájkot kezd. A világ közvéleményéhez fordult, megvilágítva tettének okait. A hatalom idegengyűlötet gerjeszt, miközben Ion Antonescut nemzeti hősként rehabilitálják. Követelései között szerepelt: bocsássák szabadon a koncepciós perben elítélt (oroszhegyi, zetelaki stb.) magyarokat, derítsék ki Újvárossy Ernő és Toszó Árpád halálának körülményeit (a Tőkés baráti köréhez tartozó két személy erőszakos halállal végezte, ki nem derített körülmények között; ]921009). [RMSz, szept. 4.; vesd össze: Domokos 3: 156.]
Friedrich König, az ET alelnöke, az EP jelentéstevője Kolozsvárra látogatott, majd Csíkszeredában Hargita megyei önkormányzati képviselőkkel tárgyalt. Az RMDSz részéről Hajdú Gábor és Kolumbán Gábor ismertette a vendéggel az etnikumközi kapcsolatok gondjait. [RMSz, szept. 2.]1992. szeptember 27.
Parlamenti és elnökválasztás. A 16,380.663 választásra jogosult állampolgárból 12,496.430 fő voksolt. A 6 elnökjelölt által elért százalékos eredmények: Ion Iliescu (47,34%); Emil Constantinescu (31,24); Gh. Funar (10,88); Caius Traian Dragomir (4,75); Ioan Mânzatu (3,05); Mircea Druc (2,75). [Ştefănescu: 473.]
A parlamenti helyeknél a bejutási küszöb 3% volt. Párt (Képv.ház/Mandátum; Szenátus/Mandátum): FDSN (27,72%/117; 28,29%/49); CD (20,01%/82;20,16%/34); FSN (10,18%/43;10,39%/18); PUNR (7,72%/30; 8,12%/14); RMDSz (7,46%/27; 7,58%/12); PRM (3,90%/16; 3,85%/5); PSM (3,04%/12; 3,19%/5);PDAR (–/–; 3,31%/5).
Az RMDSz képviselőjelöltjeire 1990 májusában 983.890-en szavaztak, most 172.600-zal kevesebben (811.290); a szenátoroknál: 1990: 1,094.353 (1992: 262.884-gyel kevesebb = 831.469). [Szabadság, okt. 9.]
Az RMDSz megválasztott képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint: w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi Zoltán; Bihar: Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin; Brassó: Madaras Lázár; Hargita: Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István; Hunyad: Takács Csaba (a helyét Fekete Zsolt vette át; ]940912); Kolozs: Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő; Kovászna: Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos; Máramaros: Mazalik József; Maros: Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás Barna, Németh János; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Csapó I. József; Fehér: Incze Tibor; Hargita: Verestóy Attila, Hajdú Gábor; Kolozs: Buchwald Péter; Kovászna: Kozsokár Gábor, Magyari Lajos; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Seres Dénes. 1992. december 2.
Az RMDSz megyei tisztségviselői és két szenátora, egyházi vezetők társaságában Grigore Zanc prefektusnál kerestek jogorvoslatot a szobor-ügyre, az MVSz levélben, a város mintegy 300 m. lakosa körmenettel és gyászszertartási énekekkel tiltakozott. [Szabadság, dec. 3.; RMSz, dec. 5.]
Tőkés István (1991. febr. 5-én) lemondott az RMKdP elnöki tisztségéről, majd felkérésre dec. 2-ig mégis maradt, akkor véglegesen visszavonult. Az elnöki teendők ellátásával Varga László ref. lelkészt bízták meg. A pártot az RMDSz-ben Hajdú Gábor, Bárányi Ferenc és Nagy Benedek képviseli. [RMSz, 1993. jan. 29.; OrEx, 1993. febr. 19.] (→ 1993.02.07) 1993. május 22.
Marosvásárhelyen befejezte kétnapos ülését az SzKT. Az érdemi munka alig haladt, a 9 napirendi pontból csak egy került terítékre. A vita a házszabály-tervezet körül volt. Megalakult a Kereszténydemokrata frakció (tagjai: Bárányi Ferenc, Hajdú Gábor, Hosszú Zoltán, Nagy Benedek). [Népújság, máj. 25.] 1994. március 4.
A magyarság képviselőit a gazdasági életből és a hatalomból egyaránt kiszorítják – ez derül ki két interjúból. Csíkszeredában az 1942-ben épült Városi Szállodát a csendőrség kezére játszották. Az első licitáláskor 60 millió lejt ajánlottak az épületért, a meghirdetett 80 milliós érték alatt (1 $ = 1601 lej). A második licitáláskor – amelyről nem maradt dokumentum – a csendőrség 47 millióért szerezte meg az épületet. Hajdú Gábor szerint revindikációs pert kell indítani. – Nincs devizatörvény, a bankrendszer átláthatatlan; a banki igazgatótanácsoknak és az állami számvevőszékeknek nincsenek m. tagjai. Ha nem sikerül a gazdasági-pénzügyi hálózat fontosabb csomópontjaiba néhány magyart állítani, akkor beláthatatlan hátrányba kerülünk – mondta Vida Gyula. [OrEx, márc. 4.] 1995. április 5.
Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla és a parlamenti csoport több tagja bírálta azt a javaslatot, hogy a jelenlegi, listás, arányos választási rendszert az egyéni, szavazókörzeti választás rendszerével váltsák fel. Hajdú Gábor bírálta az idegen államok jelvényeinek Ro. területén történő használatát és az ország gyalázását érintő új Btk.-rendelkezéseket. Az RMDSz az „országgyalázás” bűntettének bevezetése esetére javasolta, hogy hasonlóképpen sújtsák a nemzeti kisebbségek gyalázását is, ezt azonban a parlamenti többség elvetette. – Szabó Károly és Bárányi Ferenc az EDU-konferencia munkálatairól számolt be és elmondták, hogy a márc. 26-án életbe lépett schengeni egyezmény gyakorlatilag felszámolja az EU-n belüli határokat és megerősíti az Európai Unió körülieket. [RMSz, ápr. 5.]
Székely Ervin képviselő az RMDSz önmeghatározását és az autonómiakoncepció tisztázását sürgette. Szerinte a Kolozsvári Nyilatkozat (→ 1992.10.25) tétje az volt, hogy a radikális szárny megszerezze az RMDSz ideológiai vonala fölötti kizárólagosságot; megkezdődött az autonómiaelmélet mitizálása, gyógyírként való felmutatása. Hibáztatta az autonómiastatútum tervezetét, mert politikai deklarációkkal helyettesíti a jogi definíciókat. [RMSz, ápr. 5.]1995. június 8.
Az RMDSz szenátusi frakciója föltárta az alkotmánybírói kinevezés manipulált módszerét: a szövetség idejében kijelölte Fazekas Miklós alkotmánybíró utódját, de a szenátus egyre halogatta a jelölt (Hajdú Gábor) meghallgatását, végül egy kormánypárti jogászt juttatott a tisztségbe. Ez a döntés etnikai diszkriminációnak minősül, mert a jövőben egyetlen m. alkotmánybíró sem lesz. [RMSz, jún. 12.]
Kincses Elődöt levélben értesítette Ro. budapesti nagykövetsége arról, hogy hazatérhet, mert elvetették az ellene felhozott vádakat (→ 1990.03.30). [Népszabadság, jún. 22.] Az ügyvéd – 5 évi „száműzetés” után – jún. 28-án térhetett haza.
Tabajdi Csaba befejezte több napos erdélyi látogatását, ahol tk. a szórványban élő m. közösségekkel ismerkedett. Az erdélyiek nagy méltósággal viselik a kisebbségi sorsot és megvan bennük a túlélési hajlam. Számtalan önszerveződési kezdeményezést látott (Kató Béla illyefalvi alapítványa, Böjte Csaba dévai iskolája, Papp László plébános nagyenyedi kollégiuma stb.); a látottak nyomán 3 kulcskérdést fogalmazott meg: anyanyelvű oktatás minden szinten (elgondolkoztató, hogy 200 ezer m. gyermekből 64 ezer nem tanulhat az anyanyelvén); az egyházaknak megkerülhetetlen szerepe van a kisebbségi identitás megőrzésében; a privatizációban ne érjék hátrányos megkülönböztetések a kisebbség tagjait. [RMSz, jún. 12.] 1996. február 29.
Folytatódtak a szakértői megbeszélések az alapszerződés dokumentumairól. Gyenge András, kisebbségi biztos a legbonyolultabbnak a „kisebbségi kódexet” tartotta. Az alapszerződésben jogokról beszélnek, a kódexben pedig azokról az intézkedésekről, amelyek ezeknek a jogoknak a gyakorlását elősegítik. [RMSz, márc. 2.]
Béres Andrást kinevezték az ÜE oktatási főosztályának élére (→ 1996.01.22). [RMSz, márc. 1.]
Az Országgyűlés alapelvet sértett, amikor egyeztetés nélkül, az RMDSz tiltakozása ellenére megszavazta Szőcs Géza tagságát a Hungária Televízió Közalapítvány (= HTvKa; Duna TV) kuratóriumának ellenőrző testületébe, jelentette ki Tabajdi Csaba a parlament média-albizottságának ülésén. [RMSz, márc. 2.] (→ 1996.03.05)
Hajdú Gábor a Mo.-n szerzett diplomák honosítása ügyében interpellált. Nyoma sincs annak, hogy Ro. felmondta volna az 1972-ben Prágában aláírt egyezményt, a diplomák kölcsönös elismeréséről. A megkülönböztetés csak a magyarokat érinti, a Moldovából érkezőket nem. [RMSz, febr. 29.] 1996. április 1.
Hajdú Gábor a szenátus ülésén az igazságügyminisztertől kért választ arra, hogy 1989 decemberében (Hargita és Kovászna megye kivételével) hány Securitate székházat, hány ügyészségi hivatalt, rendőrségi épületet ért támadás, s e támadók közül hányat ítéltek el? [Táj., ápr. 2.] – A külügymin. válaszolt Borbély László korábbi, a Maros, Kolozs és Szatmár megyei prefektusok által eltávolított kétnyelvű helységnév-táblák ügyében tett interpellációjára. Meleşcanu szerint, amíg az ET kisebbségi keretegyezményét nem ratifikálta 12 ET-ország, addig az egyezmény nem lép életbe; Ro. aláírta ugyan az egyezményt, de mivel az még nem lépett érvénybe, hát nem köteles tiszteletben tartani. [Táj., ápr. 2.] (→ 1996.04.09, 1996.05.31)
Vlagyimir Zsirinovszkij és pártjának más vezetői megerősítették, hogy levelet kaptak a PUNR és a PRM elnökétől. Gh. Funar és C. V. Tudor alkut ajánlott a szélsőjobbos orosz vezérnek: a választások során szorgalmazni fogják a NATO-tól való eltávolodást, cserébe Moldova és Ro. mielőbbi egyesüléséért, amelyért majd Zsirinovszkijnak kell lépéseket tennie. Zsirinovszkij erre a következőképpen reagált: „Nagy-Románia létrejöhet, de csakis Oroszország keretében, besszaráb kormányzóság formájában. Nagy-Romániából így nem marad semmi, hiszen Bulgária is Nagy-Bulgáriát akar, s így Ro.-nak le kell mondania Dobrudzsáról, Törökország Gagauziát akarja, Erdélyt pedig a magyarok kérik. Inkább lépjetek be Oroszországba, ahol létrehozhattok egy független ro. tartományt.” – Ezek után Funar és Tudor hevesen tagadták a kapcsolatfelvételt. [MH, ápr. 1.] 1996. szeptember 17.
Előbb egy nappal a parlament az idegen himnuszok és zászlók nyilvános használatát illető tiltást szavazott meg, ám a Temesvárról megérkező Adrian Năstase házelnök parancsára eltörölték a tiltó paragrafust, megszavazták viszont azt a betoldást, hogy az ország vagy a ro. nemzet nyilvánosság előtti rágalmazása 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönnel büntetendő. [RMSz, szept. 21.]
Kolozsvári ülésén az RMEEÁÉ nyilatkozatot fogadott el, amelyben leszögezték: érthetetlen az az ignorancia és antidemokratikus magatartás, amellyel a két ország kormánya az érdekvédelmi szövetséget és az egyházak képviselőit kezelte, semmibe véve a kéréseket. Iliescu elnökhöz fordultak, hogy elérjék a ro. kormány vállalt (tk. az egyházi javak restitúcióját illető) kötelezettségeit. [Szabadság, szept. 19.] (→ 1996.09.25)
A szenátusban elvetették Hajdú Gábor javaslatát, hogy a házassági ceremóniát m. nyelven is le lehessen vezetni, viszont elfogadták Seres Dénes javaslatát, hogy a keresztlevélben a család- és keresztneveket az anyanyelvi helyesírási szabályoknak megfelelően jegyezzék be. [Táj., szept. 17.]
Csíksomlyón fölszentelték a Jakab Antal Tanulmányi Házat, Zsögödfürdőn pedig a gyermeküdültető tábor központi épületét. A két épületet a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas anyagi támogatásával építették. [HN, szept. 25.]1996. október 1.
Frunda György, az RMDSz államelnök-jelöltje, a szövetség bukaresti székházában ismertette az RMDSz autonómia-koncepcióját és saját programját. [Táj., okt. 2.]
Udvarhelyszék jelöltjei, az előválasztások nyomán: képviselői lista: Asztalos Ferenc, Antal István; szenátorok: Verestóy Attila. – Csíkszék jelöltjei: képviselők: Ráduly Róbert, Borbély Ernő, Sántha Pál Vilmos, Papp Kincses Emese, Nagy Benedek; szenátorok: Hajdú Gábor, Mátéffy Győző. – Gyergyó képviselőjelöltjei: Nagy István, Garda Dezső, Petres Sándor, Eigel Tibor. [RMSz, okt. 1.] (→ 1996.10.21)
Czirják Árpád, érseki helynök, a BBTE tanévnyitóján, beszédét latinul kezdte, m. imádsággal folytatta, majd románul és héberül szólt, végül magyarul köszöntötte a tanárokat és hallgatókat. Matei Basarab, aki egy évvel korábban is botrányt keltett, a hallgatósághoz fordult: engedik-e, hogy magyarul beszéljen? A válasz hangos igen volt. [Szabadság, okt. 2.]
Antal István parlamenti interpellációban tisztázta a csereháti ügyet. A Basel Hilft Alapítvány támogatásával fogyatékos gyerekek kisegítő iskoláját kezdték építeni a Cserehát nevű városrészben (→ 1996.04.03, 1996.09.07), időközben az Aris Industrie Rt. a Szeplőtelen Szívek Kongregációja apácarendnek adományozta a befejezés előtt álló épületet. A szerződés érvénytelen, ezért folyik a vita. [UH, okt. 3.]1996. november 8.
Az RMDSz összesített választási (→ 1996.11.03) eredményei: Frunda György 761.007 szavazat (6,02%), az elnöki listán a 4. hely. – Szenátorok: 836.705 (6,81%) = 11 hely a szenátusban; képviselők: 812.206 (6,64%) = 25 hely a képviselőházban. Összesen 36 hely (1990: 12+29 = 41; 1992: 12+27 = 39 hely). (→ 1996.11.12)
Az RMDSz szavazatszámai összesítve (vesd össze: ]900530, 920927): Szenátus (1990: 1,094.353; 1992: 831.469; 1996: 836.705); Képviselőház (1990: 983.890; 1992: 811.29; 1996: 812.206).w Szenátorok: Csapó I. József, Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila. [Lőrincz Gyula Giurgiu megyében lett szenátor, az újraosztott töredékszavazatoknak köszönhetően! – RMSz, nov. 18.]. w Képviselők: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Garda Dezső, Kakassy Sándor, Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Kónya-Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. [Táj., nov. 8.] (→ 1996.11.12)
Adrian Năstase felhívta a közvélemény figyelmét a „potenciális veszélyre”, miszerint az RMDSz lesz a „mérleg nyelve” (azaz: a m. szövetség fogja eldönteni a parlamenti többséget). Emil Constantinescu szerint nevetséges dolog m. veszélyről beszélni az alapszerződés aláírása után. [Népszabadság, nov. 9.]
Markó Béla elemezte az RMDSz eredményeit és felkérte a választókat, hogy a 2. fordulóban (→ 1996.11.17) szavazzanak Emil Constantinescura. [Táj., nov. 11.]