ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 7 találat
lapozás: 1-7
Névmutató:
Gyarmath János
1993. március 20.
A m. és ro. külügymin. nem hivatalos megbeszéléseket folytatott Gyulán. Meleşcanu a kolozsvári főkonzulátusról azt mondta: „a kérdéssel elvileg lehet foglalkozni”; ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az alapszerződésben tételesen kell szerepelnie annak, hogy Mo.-nak nincsenek területi követelései Ro.-val szemben. [MN, márc. 22.]
Gyarmath János, az RMSz főszerkesztője – annak kapcsán, hogy az Iliescuval készített interjúban [RMSz, márc. 19.] az elnök „szeparatista nemzeti szegregációs tendenciának” nevezte az RMDSz törekvéseit –, rámutatott arra, hogy a ro. diplomácia komoly erőfeszítéseket tett és tesz az ET teljes jogú tagságának megszerzése érdekében. Az ET raportőreinek megígérték, hogy Ro. kész aláírni minden vonatkozó dokumentumot, köztük az Emberi Jogok Európai Egyezményét és kész csatlakozni a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához. Gyarmath Iliescu figyelmébe ajánlotta az európai tendenciákat, valamint az ET 1201-es ajánlását (→ 1993.02.01), melyek ellenkeznek az elnök idézett véleményével. [RMSz, márc. 20.] (→ 1993.03.31)
Az RMKgP elítélte a Tőkés László személye ellen – az „etnikai tisztogatás” ügyében (→ 1993.02.27) – indított sajtókampányt, rámutatva azokra a tényekre, amelyek azt igazolják, hogy a magyarságot diszkrimináció sújtja. Pl. a koncepciós perekben elítélt magyarok helyzete, a munkahelyi elbocsátások, a városi lakosság arányainak megváltoztatása. [Népújság, márc. 20.] 1993. március 31.
A Kovászna és Hargita megyei tiltakozások (→ 1993.03.29) ellenére a kormány nem fogja visszavonni a prefektuscserékre vonatkozó döntését (→ 1993.03.25), jelentette ki a kormány főtitkára. [Népszava, márc. 31.] (→ 1993.04.01)
Traian Chebeleu elnöki szóvivő válaszolt Gyarmath János cikkére (→ 1993.03.20), s rámutatott, hogy az ET idézett 1201-es dokumentuma csupán ajánlás (értsd: tehát nem kötelező érvényű). [RMSz, márc. 31.]
Noha többször is kijelentették, hogy Kincses Előd ellen nem folyik kivizsgálás (→ 1990.03.30), a Maros megyei rendőrség mégis hivatalos idézőt küldött az ügyvéd itthoni címére, ezzel igazolódott a kivizsgálás ténye. [RMSz, márc. 31.; Szabadság, jún. 10.]1994. április 21.
A gyulafehérvári székesegyházban – számos meghívott előtt – ünnepélyes székfoglalót tartott Jakubinyi György róm. kat. érsek (→ 1994.04.08). A kinevezést tartalmazó pápai bullát John Bukowsky bíboros, bukaresti nuncius olvasta föl. [RMSz, ápr. 22.; EN, ápr. 27.]
Catherine Lalumière asszony (az ET távozó főtitkára) és Iliescu elnök beszédével Bukarestben megnyílt a Crans Montana Fórum, amelyen 48 ország és 125 nemzetközi szervezet képviseltette magát. [MN, ápr. 22.]
Több ro. lap a „szocialisták találkozójának” nevezte Oliviu Gherman és Horn Gyula szegedi tanácskozását. Elégedetten nyugtázták, hogy az MSzP egyetért a határok sérthetetlenségére vonatkozó kitétellel, amelyet az alapszerződés-tervezetben is szerepeltetni kívánnak. [ÚM, ápr. 21.] – Gyarmath János főszerkesztő csodálkozással fogadta a hírt, hogy az MSzP a kisebbségi érdekképviselet mellőzésével kívánja rendezni a ro.–m. viszonyt, és Horn ígéretet tett arra, hogy megszünteti a HTMH-t. [RMSz, ápr. 26.]1995. augusztus 18.
Gyarmath János a tanügyi törvénytervezet körüli összefüggésekről: az Alkotmánybíróság azután döntött (→ 1995.08.14) az RMDSz törvénytervezetének jogosságáról, miután kiderült, hogy az RMDSz tiltakozó akciókat kíván szervezni az elfogadott törvény ellen. Az alkotmánybírósági döntés lehetőséget ad a kormánynak az újabb lavírozásra, másrészt ezzel is bizonyítható: az országban működnek a jogállamiság normái. [RMSz, aug. 18.]1995. szeptember 2.
Székelyudvarhelyen mintegy 15 ezer résztvevője volt az anyanyelvű oktatásért rendezett nagygyűlésnek. A fórumon részt vettek az RMDSz vezetői, az RMPSz és a Bolyai Társaság, valamint az egyházak képviselői, városok és falvak küldöttségei. A résztvevők kiáltványt fogadtak el, amelyben rámutattak: tekintve a megszavazott tanügyi törvény (→ 1995.06.28) korlátozó intézkedéseit, kérik, hogy a parlament mielőbb tárgyalja meg a 492 ezer aláírással támogatott, RMDSz által benyújtott tervezetet (→ 1995.08.14). [Táj., szept. 4.; RMSz, szept. 5.]
Gyarmath János Történelmi megbékélés – de kivel? c. cikkében Iliescu elnök szónoklatára (→ 1995.08.30) reagált. Iliescu a bécsi döntés 55. évfordulóját választotta arra, hogy történelmi megbékélést javasoljon. Visszatetsző a dologban, hogy az évfordulót egyhetes magyarellenes sajtókampány előzte meg, amelynek célja a magyarok kollektív bűnösségének hangsúlyozása. A ro. elnök a megbékélést eleve feltételekhez kötötte, ráadásul nem történelmi megbékélést akar, csupán Ro. és Mo. közöttit, azt is úgy, hogy ő maga szabad kezet kapjon az erdélyi magyarság sorsának intézéséhez. [RMSz, szept. 2.]
Miként képzeli el az elnök a megbékélést, amikor egyetlen szóval sem határolja el magát a szélsőséges nacionalista erőktől, ráadásul kormányalkotó pártoktól, amelyek magyarellenességükkel tűntek ki? – kérdezte a ro. sajtó Traian Chebeleu szóvivőtől, aki azt válaszolta, hogy ez „nem illett bele Iliescu beszédének szerkezeti felépítésébe”. (→ 1995.08.30) [MN, szept. 2.]
Sára Sándor a Duna Televízió anyagi gondjairól beszélt: a szerkesztőség éves költségvetését 2,5 milliárd forintra tervezték (az MTV 1. és 2. műsora összesen 30 milliárdból gazdálkodhat), de a kormány ebből 430 milliót visszatartott. Fellebbezésük nyomán 200-at visszakapnak, de ez nem elégséges. [MN, szept. 2.] 1995. szeptember 30.
Markó Béla egy interjúban elmondta: a magyarság kevésbé rugalmasan viselkedett a privatizáció során, emiatt fokozatosan háttérbe szorult. A civil szférában eredményesen működtek, ezt a sok alapítvány és egyesület is igazolja, de ez nem kompenzálja azt, hogy a gazdaságpolitikában nem tudott megfelelő eredményeket elérni. [RMSz, szept. 30.]
Az EMK-platform nyilatkozatot fogadott el, amelyben üdvözli a Székelyföldi Egyeztető Tanács elvi döntését, miszerint sürgős feladat volna – a térség lakosságának a bevonásával – megvitatni a Székelyföld autonómia-statútumát. Az EMK ismételten tiltakozik a Székelyföld militarizálása ellen, mert ennek hátsó szándéka, hogy a vidék etnikai összetételét megváltoztassa. [Táj., okt. 3.]
A ro. közélet kettőségére figyelmeztetett Gyarmath János cikke: a sajtó egy része dicshimnuszokat zeng Iliescu amerikai találkozóiról, a másik része a látogatás szerény eredményeit hangsúlyozza. A reformok lendülete megtört, az elnök és pártja együttműködik a szélsőséges erőkkel. C. V. Tudor ismétlődő felhívásai az etnikai tisztogatásra kimerítik az államellenes cselekmény fogalmát, ennek ellenére Iliescu nem határolja el magát tőle. [MN, szept. 30.] 1996. április 25.
Markó Béla – a La Sapienza Egyetem meghívására – négynapos látogatást tett Rómában és a Vatikánban, ahol találkozott azokkal a bíborosokkal, akik a kultúráért és oktatásért felelnek. Az erdélyi magyarság helyzetéről tájékoztatta partnereit és részletes dokumentációt adott át (tk. az elvett egyházi vagyonról és a csángókról). Találkozott II. János Pál pápával, akitől közösségünk támogatását kérte. [Táj., ápr. 29.; BL. máj. 3.]
Béres András Budapesten tárgyalt a HTMH illetékeseivel az erdélyi okt. kérdéseiről: a kihelyezett karok esetleges letelepítéséről és a székelyföldi egyetem létesítéséről. [Táj., ápr. 26.]
Kolozsvárott bejegyezték az Iskola Alapítványt; célja tanulmányi és szociális ösztöndíjrendszer, valamint továbbképzési lehetőségek biztosítása, okt. magánintézmények alapítása és a m. kormány által nyújtott okt. támogatás kezelése, szétosztása. [Táj., máj. 6.] (→ 1996.06.11)
A választások közeledtével ismét megjelent a porondon Kiss Kálmán (→ 1996.04.23) és az RMDSz-t minősíti, mert pártja semmilyen kézzelfogható eredményt nem tud felmutatni – írta Gyarmath János. [RMSz, ápr. 25.]
lapozás: 1-7