ide kell egy nĂŠv
Az RMDSz tizenĂśt ĂŠve a sajtĂł tĂźkrĂŠben
 

talĂĄlatszĂĄm: 9 talĂĄlat lapozĂĄs: 1-9

NĂŠvmutatĂł: Csutak IstvĂĄn

1990. februĂĄr 24.

Sepsiszentgyörgyön megkezdődött az RMDSz 3. küldöttgyűlése. A kétnapos rendezvényen tk. megvitatták a választási törvénytervezetet és kijelölték a kongresszust előkészítő bizottságot. Bejelentették, hogy az RMDSz-be közel 600 ezer tag iratkozott be. Megállapították, hogy Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztónak tartották a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciákat, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye napirendről a kisebbségi kérdéseket. – Az RMKgP részéről Éltes Zoltán kért szót; a FMP-t Kocsis Sándor, a MISzSz-t Csutak István képviselte (felszólalásában erélyesebb politikai fellépést követelt). – Megválasztották az RMDSz Orsz. Ideiglenes Bizottságát (OIB). Markó Béla, az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: Tőkés Lászlót válasszák meg az RMDSz tb. elnökévé. A javaslatra felcsattant a taps, mely helyettesítette a szavazást. – A választás eredménye: elnök: Domokos Géza; aleln.: Balázs Sándor, Borbély Zsolt Attila, Folticska Ferenc, Formanek Ferenc, Verestóy Attila. A bukaresti titkárság tagjai: Ágoston Hugó, Bitay Ödön, Czédly József. Elnökségi tagok: Antal István, Béres András, Nagy Béla, Sylvester Lajos, Zólya László. Intézőbiz. tagok: Bodó Barna, Csávossy György, Hosszú Zoltán, Jakab Elek, Lányi Szabolcs, Madaras Lázár, Szilágyi Zsolt, Takács Csaba, Vida Gyula, Zonda Attila, Zöld Péter. [Háromszék, febr. 27.; RMSz, febr. 27.; Szabadság, márc. 1.]

MarosvĂĄsĂĄrhelyen ĂŠrtekezletet tartott a RMOGySz. MegvĂĄlasztottĂĄk a vezetősĂŠget, eln.: Dienes SĂĄndor, orsz. titkĂĄr: Kerek IstvĂĄn. (→ 1990.02.03)

LitvĂĄniĂĄban az ellenzĂŠki Sajudis mozgalom nyerte a vĂĄlasztĂĄsokat. A kĂśztĂĄrsasĂĄg elnĂśke Vytautas Landsbergis lett. (→ 1990.03.11, 1992.11.08)

1990. mĂĄrcius 30.

CsĂ­kszeredĂĄban kĂŠtnapos talĂĄlkozĂłra gyĹąltek a MISzSz, a m. diĂĄkszĂśvetsĂŠgek ĂŠs egyhĂĄzak ifjĂşsĂĄgi szervezeteinek kĂŠpviselői. A MISzSz (→ 1990.03.17) megvĂĄlasztotta vĂĄlasztmĂĄnyĂĄt (ennek elnĂśksĂŠge: ÁbrĂĄm ZoltĂĄn, Csutak IstvĂĄn, SzilĂĄgyi Zsolt, TorĂł T. Tibor, Zsigmond LĂĄszlĂł), kijelĂślte az RMDSz kongresszusĂĄra kĂźldendő delegĂĄciĂł tagjait ĂŠs elhatĂĄrozta, hogy az RMDSz-szel kĂśzĂśs listĂĄn jelĂślteket indĂ­t a mĂĄjusi vĂĄlasztĂĄsokon.

Kincses Előd, akit a marosvĂĄsĂĄrhelyi zavargĂĄsok egyik felelősĂŠnek tartott a korĂĄntsem pĂĄrtatlan igazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄs, Mo.-ra tĂĄvozott, ahonnan csak a vĂĄdak visszavonĂĄsa ĂŠs ĂĄrtatlansĂĄgĂĄnak elismerĂŠse utĂĄn tĂŠrt vissza, 1995 jĂşniusĂĄban. (→ 1990.05.09, 1993.03.31, 1995.06.08)

Az amerikai ĂştjĂĄrĂłl hazatĂŠrő TőkĂŠs LĂĄszlĂł (→ 1990.03.09), Genfben az egyhĂĄzak Ăśkumenikus tanĂĄcsa előtt kijelentette, hogy a romĂĄniai egyhĂĄznak meg kell Ăşjulnia. A diktatĂşra idejĂŠn az egyhĂĄzi hierarchia egy rĂŠsze eltĂĄvolodott a hĂ­vektől ĂŠs a rezsim kiszolgĂĄlĂłja lett.

1990. ĂĄprilis 21.

Nagyváradon megkezdődött az RMDSz első kongresszusa. (Jelszava: „Egységben a jövő!”) A kétnapos nagygyűlésen 350 küldött vett részt. A szövetség megválasztott vezetői: Domokos Géza, elnök; Szőcs Géza, főtitkár. Tb. eln.: Tőkés László. Az elnökség tagjai: Béres András, Bodó Barna, Cs. Gyímesi Éva, Csutak István, Erőss Péter, Formanek Ferenc, Király István, Kántor Lajos, Kolumbán Gábor, Markó Béla, Nagy Béla, Sylvester Lajos, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Verestóy Attila, Vida Gyula, Zonda Attila.

A kongresszus hatĂĄrozata felhĂ­vĂĄssal fordult a CPUN-hez, vizsgĂĄlja ki a kisebbsĂŠgi kĂŠrdĂŠs terĂŠn megjelent feszĂźltsĂŠgeket ĂŠs foglaljon ĂĄllĂĄst az egyĂŠni ĂŠs kollektĂ­v nemzetisĂŠgi jogok biztosĂ­tĂĄsa ĂŠrdekĂŠben. A felhĂ­vĂĄs elĂ­tĂŠlte a VR akciĂłit ĂŠs kĂśzĂślte, hogy fĂśnntartja igĂŠnyĂŠt a teljes kĂśrĹą m. ny. oktatĂĄsra.

Négynapos vita után Bukarestben véget ért a Romániai Írószövetség (RISz) közgyűlése. Az új elnök: Mircea Dinescu, alelnök: Ştefan Bănulescu. Az igazgatótanácsban helyet kapott Gálfalvi Zsolt és Balogh József.

1990. ĂĄprilis 27.

Virgil Măgureanu, a SRI igazgatója [koråbbi szekustiszt!] egy sajtóÊrtekezleten kijelentette, hogy szakítanak a Securitate megtorló módszereivel, nincs felhatalmazåsuk arra, hogy bårkit letartóztassanak. [HåromszÊk, åpr. 27.]

Ülést tartott az RMDSz OE. [Tagjai: Domokos Géza (eln.); Szőcs Géza (főtitkár); Bodó Barna, Formanek Ferenc, Béres András (aleln.); Pillich László, Csutak István, Borbély Ernő (titkárok); Bitay Ödön (az eln. kabinetfőnöke); Kónya-Hamar Sándor (a főtitkár kabinetf.); Czédly József (gazd. ig.)]

Máthé Éva az RMDSz politikájáról: Marosvásárhely után „némiképp radikálisabb álláspontra kell helyezkednünk, és ezt minden bizonnyal a főtitkár, Szőcs Géza és a köré csoportosuló kolozsvári vezető értelmiségiek képviselik majd”. [Valóság, ápr. 27.]

1990. mĂĄjus 20.

A parlamenti és elnökválasztások napja. A 17,200.722 választásra jogosult állampolgár közül 14,826.616 (86,2%) jelent meg az urnáknál. Az érvénytelen szavazatok száma: 1,106.713 (7,5%). – A választás végeredménye: államelnök Ion Iliescu (a szavazatok 85%-ával).

A parlamenti helyek megoszlĂĄsa: FSN (kĂŠpviselők szĂĄma: 263, szenĂĄtorok szĂĄma: 92); RMDSz (kĂŠpviselők szĂĄma: 29, szenĂĄtorok szĂĄma: 12); PNL (kĂŠpviselők szĂĄma: 29, szenĂĄtorok szĂĄma: 9); MER (kĂŠpviselők szĂĄma: 12, szenĂĄtorok szĂĄma: 1); PNTCD (kĂŠpviselők szĂĄma: 12, szenĂĄtorok szĂĄma: 1); AUR (kĂŠpviselők szĂĄma: 9, szenĂĄtorok szĂĄma: 2). TovĂĄbbi 6 pĂĄrt szerzett 10 mandĂĄtumnĂĄl kevesebbet. FĂźggetlenkĂŠnt 10 kĂŠpviselő jutott be, 9 nemzeti kisebbsĂŠg hivatalbĂłl szerzett 1-1 helyet. – Összesen 524 mandĂĄtum (405 kĂŠpviselő + 119 szenĂĄtor). (→ 1990.05.30)

Az RMDSz képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint. w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi János; Bihar: Csapó I. József, Nagy Béla, Szilágyi Zsolt; Brassó: Madaras Lázár; Fehér: Brendus Gyula; Hargita: Borbély Ernő, Borsos Géza, Csutak István, Incze Béla, Nagy Benedek; Hunyad: Takács Csaba; Kolozs: Eckstein-Kovács Péter, Pillich László, Podhradszky László; Kovászna: Bajcsi Ákos, Domokos Géza, Márton Árpád; Máramaros: Zonda Attila; Maros: Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László; Szatmár: András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Demény Lajos; Brassó: Fazekas Miklós; Hargita: Hajdú Gábor, Verestóy Attila; Kolozs: Szőcs Géza; Kovászna: Király Károly, Kozsokár Gábor; Máramaros: Csiha Tamás; Maros: Markó Béla; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Tóth József.

DemĂŠny Lajos szerint a vĂĄlasztĂĄsok idejĂŠn Ro.-ban mintegy 75 pĂĄrt volt bejegyezve. [MN, 1993. jan. 30.]

„Az 1990. május 20-i választások nyomán létrejött parlament legfőbb feladata abban állt, hogy Alkotmányozó Gyűléssé minősülve, kidolgozza és elfogadja az ország alaptörvényét. A munka közel másfél évig tartott, a következő menetrend szerint: 1990. júl. 11. – a két ház közös ülésén kimondta: az Alkotmányozó Gyűlés megkezdte munkáját; 1991. febr. 13. – a szövegező bizottság bemutatta a téziseket vagyis alapelveket; 1991. jún. 19. – a tézisek elfogadása; 1991. szept. 10. – az alkotmányszöveg vitájának megkezdése; 1991. nov. 21. – az alkotmány megszavazása.” [Domokos 2: 247–248.; ezután következett az alkotmányról szóló népszavazás, ]911208.]

1992. oktĂłber 24.

Az RMSz kĂśzzĂŠtette a „titkos tĂĄrgyalĂĄs” kĂśrĂźli kĂźlĂśnfĂŠle ĂĄllĂĄspontokat. Az EvZi c. napilapot annak idejĂŠn (→ 1992.10.13) Csutak IstvĂĄn kĂŠpviselő riadĂłztatta, mondvĂĄn: Domokos GĂŠza ĂŠs kĂśre (Ăśsszesen 12 szemĂŠly) titkos tĂĄrgyalĂĄsokat folytatott Ovidiu Şincai-jal, a FDSN alelnĂśkĂŠvel. Ha valĂłban nyĂ­lt tĂĄrgyalĂĄsrĂłl volt szĂł, akkor miĂŠrt nem tudott rĂłla minden kĂŠpviselő ĂŠs szenĂĄtor, vagy az RMDSz kĂŠt alelnĂśke? – kĂŠrdezte Csutak. – Szőcs GĂŠza azt nyilatkozta, hogy amennyiben beigazolĂłdik a titkos tĂĄrgyalĂĄs vĂĄdja, akkor az illetőket eltĂĄvolĂ­tjĂĄk a szĂśvetsĂŠgből. – VerestĂły Attila, aki rĂŠszt vett az ominĂłzus tĂĄrgyalĂĄsokon, Ăşgy Ă­tĂŠlte meg, hogy Csutak IstvĂĄn egyĂŠni akciĂłjĂĄrĂłl van szĂł: „ennek a diverziĂłnak a motivĂĄciĂłja nem tĂśbb, mint szemĂŠlyes bosszĂş, elkeseredettsĂŠg a szereplĂŠsből valĂł kiesĂŠs miatt” [a szeptemberi vĂĄlasztĂĄsok idejĂŠn Csutak IstvĂĄnt – addigi munkĂĄjĂĄnak eredmĂŠnyei alapjĂĄn – nem jelĂśltĂŠk bejutĂł helyen a kĂŠpviselői listĂĄn]. [RMSz, okt. 24.; lĂĄsd mĂŠg: Domokos 3: 177–192.]

1996. januĂĄr 31.

Tabajdi Csaba 1995. jún. 6-án Kézdivásárhelyen tárgyalt a helyi RMDSz vezetőivel. Az államtitkár sofőrje az épület előtt, a gépkocsi rádiójának keresőjét csavargatva az URH-sávon főnöke hangját hallotta meg – így jöttek rá arra, hogy a teremben folyó megbeszélést lehallgatták. – 1995. okt. 23-án a nagyenyedi RMDSz-székházban találtak „poloskát”. – 1995. nov. 7-én Csutak István a sajtó képviselőinek bemutatta a telefonjához csatlakoztatott lehallgató-készüléket. A SRI mindhárom esetben tagadta, hogy köze lenne a lehallgatásokhoz. [EN, jan. 31.]

A PDSR közleményben ítélte el Gh. Funar és a PUNR magatartását és szóvivője útján értésre adta: nincs kizárva egy olyan kormányalakítás, melynek során a PUNR elveszti a korábban birtokolt tárcákat. A reakciót az váltotta ki, hogy Funar levélben kérte Iliescut: folyamatosan tájékoztassák a Magyarországgal folytatott tárgyalásokról. [Szabadság, jan. 31.]

1996. ĂĄprilis 15.

RendkĂ­vĂźli kĂśzgyĹąlĂŠsen ĂşjraalakĂ­tottĂĄk az ESzC vezetősĂŠgĂŠt, Szőcs GĂŠza maradt az elnĂśk. Az elhunyt Kiss Jenő helyett Wass Albert lett a tb. eln. Az ESzC, 1990-es indulĂĄsa Ăłta 1800 taggal rendelkező szervezettĂŠ alakult, melynek szĂŠkhĂĄza is van. LemaradĂĄs van a kĂśnyvkiadĂĄs terĂŠn, 1995-ig mindĂśssze kĂŠt kĂśnyv ĂŠs nĂŠgy fĂźzet jelent meg. A kiadĂł tervei kĂśzt szerepel BĂĄnffy MiklĂłs ErdĂŠly-trilĂłgiĂĄja. [A trilĂłgiĂĄt vĂŠgĂźl a Polis KiadĂł adta ki.] Az ESzC-t az ErdĂŠlyi HĂ­radĂł KĂśnyv- ĂŠs Lapterjesztő VĂĄllalat segĂ­ti anyagiakkal. Az Ăşj szerkesztőbizottsĂĄg tagjai kĂśzt van Csutak IstvĂĄn, Szőcs IstvĂĄn ĂŠs LĂĄszlĂłffy Csaba. [RMSz, ĂĄpr. 20.] (→ 1995.11.27)

1997. szeptember 10.

Király Károly kemény hangon bírálta az RMDSz politikáját. Szerinte a szövetség vezetői nem merik vállalni az önrendelkezésen alapuló nemzeti autonómia megvalósítását. Akik következetesen szembeszegülnek a ro. ortodoxiával és síkraszállnak az önrendelkezésért, azok a következők [természetesen Király Károlyon kívül]: Tőkés László, Krizbai Imre, Kincses Előd, Borsos Géza, Sántha Pál Vilmos, Katona Ádám, Fábián Ernő, Csutak István, Gazda József, Gazda Árpád, Patrubány Miklós. Mindent el kell követni, hogy az autonomista irányzat kerekedjék felül az RMDSz kongresszusán, mivel az „egyre nagyobb teret hódít az erdélyi magyarság soraiban”. [Háromszék, szept. 6.] – Király téziseire Verestóy Attila válaszolt A sehova sem vezető út c. írásában. [RMSz, szept. 10.]


lapozĂĄs: 1-9




(c) ErdĂŠlyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | MĂŠdiaajĂĄnlat | AdatvĂŠdelmi zĂĄradĂŠk