ide kell egy nĂŠv
Az RMDSz tizenĂśt ĂŠve a sajtĂł tĂźkrĂŠben
talĂĄlatszĂĄm: 9 talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-9
NĂŠvmutatĂł:
Csutak IstvĂĄn
1990. februĂĄr 24.
SepsiszentgyĂśrgyĂśn megkezdĹdĂśtt az RMDSz 3. kĂźldĂśttgyĹąlĂŠse. A kĂŠtnapos rendezvĂŠnyen tk. megvitattĂĄk a vĂĄlasztĂĄsi tĂśrvĂŠnytervezetet ĂŠs kijelĂśltĂŠk a kongresszust elĹkĂŠszĂtĹ bizottsĂĄgot. BejelentettĂŠk, hogy az RMDSz-be kĂśzel 600 ezer tag iratkozott be. MegĂĄllapĂtottĂĄk, hogy RomĂĄniĂĄban erĹsĂśdnek az egypĂĄrtszerĹą reflexek. AggasztĂłnak tartottĂĄk a rendkĂvĂźli mĂłdon aktivizĂĄlĂłdĂł sovĂŠn ĂŠs nacionalista tendenciĂĄkat, amelyek nyomĂĄst gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye napirendrĹl a kisebbsĂŠgi kĂŠrdĂŠseket. â Az RMKgP rĂŠszĂŠrĹl Ăltes ZoltĂĄn kĂŠrt szĂłt; a FMP-t Kocsis SĂĄndor, a MISzSz-t Csutak IstvĂĄn kĂŠpviselte (felszĂłlalĂĄsĂĄban erĂŠlyesebb politikai fellĂŠpĂŠst kĂśvetelt). â MegvĂĄlasztottĂĄk az RMDSz Orsz. Ideiglenes BizottsĂĄgĂĄt (OIB). MarkĂł BĂŠla, az ideiglenes vezetĹsĂŠget jelĂślĹ bizottsĂĄg megbĂzĂĄsĂĄbĂłl javasolta: TĹkĂŠs LĂĄszlĂłt vĂĄlasszĂĄk meg az RMDSz tb. elnĂśkĂŠvĂŠ. A javaslatra felcsattant a taps, mely helyettesĂtette a szavazĂĄst. â A vĂĄlasztĂĄs eredmĂŠnye: elnĂśk: Domokos GĂŠza; aleln.: BalĂĄzs SĂĄndor, BorbĂŠly Zsolt Attila, Folticska Ferenc, Formanek Ferenc, VerestĂły Attila. A bukaresti titkĂĄrsĂĄg tagjai: Ăgoston HugĂł, Bitay ĂdĂśn, CzĂŠdly JĂłzsef. ElnĂśksĂŠgi tagok: Antal IstvĂĄn, BĂŠres AndrĂĄs, Nagy BĂŠla, Sylvester Lajos, ZĂłlya LĂĄszlĂł. IntĂŠzĹbiz. tagok: BodĂł Barna, CsĂĄvossy GyĂśrgy, HosszĂş ZoltĂĄn, Jakab Elek, LĂĄnyi Szabolcs, Madaras LĂĄzĂĄr, SzilĂĄgyi Zsolt, TakĂĄcs Csaba, Vida Gyula, Zonda Attila, ZĂśld PĂŠter. [HĂĄromszĂŠk, febr. 27.; RMSz, febr. 27.; SzabadsĂĄg, mĂĄrc. 1.]
MarosvĂĄsĂĄrhelyen ĂŠrtekezletet tartott a RMOGySz. MegvĂĄlasztottĂĄk a vezetĹsĂŠget, eln.: Dienes SĂĄndor, orsz. titkĂĄr: Kerek IstvĂĄn. (→ 1990.02.03)
LitvĂĄniĂĄban az ellenzĂŠki Sajudis mozgalom nyerte a vĂĄlasztĂĄsokat. A kĂśztĂĄrsasĂĄg elnĂśke Vytautas Landsbergis lett. (→ 1990.03.11, 1992.11.08)1990. mĂĄrcius 30.
CsĂkszeredĂĄban kĂŠtnapos talĂĄlkozĂłra gyĹąltek a MISzSz, a m. diĂĄkszĂśvetsĂŠgek ĂŠs egyhĂĄzak ifjĂşsĂĄgi szervezeteinek kĂŠpviselĹi. A MISzSz (→ 1990.03.17) megvĂĄlasztotta vĂĄlasztmĂĄnyĂĄt (ennek elnĂśksĂŠge: ĂbrĂĄm ZoltĂĄn, Csutak IstvĂĄn, SzilĂĄgyi Zsolt, TorĂł T. Tibor, Zsigmond LĂĄszlĂł), kijelĂślte az RMDSz kongresszusĂĄra kĂźldendĹ delegĂĄciĂł tagjait ĂŠs elhatĂĄrozta, hogy az RMDSz-szel kĂśzĂśs listĂĄn jelĂślteket indĂt a mĂĄjusi vĂĄlasztĂĄsokon.
Kincses ElĹd, akit a marosvĂĄsĂĄrhelyi zavargĂĄsok egyik felelĹsĂŠnek tartott a korĂĄntsem pĂĄrtatlan igazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄs, Mo.-ra tĂĄvozott, ahonnan csak a vĂĄdak visszavonĂĄsa ĂŠs ĂĄrtatlansĂĄgĂĄnak elismerĂŠse utĂĄn tĂŠrt vissza, 1995 jĂşniusĂĄban. (→ 1990.05.09, 1993.03.31, 1995.06.08)
Az amerikai ĂştjĂĄrĂłl hazatĂŠrĹ TĹkĂŠs LĂĄszlĂł (→ 1990.03.09), Genfben az egyhĂĄzak Ăśkumenikus tanĂĄcsa elĹtt kijelentette, hogy a romĂĄniai egyhĂĄznak meg kell Ăşjulnia. A diktatĂşra idejĂŠn az egyhĂĄzi hierarchia egy rĂŠsze eltĂĄvolodott a hĂvektĹl ĂŠs a rezsim kiszolgĂĄlĂłja lett. 1990. ĂĄprilis 21.
NagyvĂĄradon megkezdĹdĂśtt az RMDSz elsĹ kongresszusa. (Jelszava: âEgysĂŠgben a jĂśvĹ!â) A kĂŠtnapos nagygyĹąlĂŠsen 350 kĂźldĂśtt vett rĂŠszt. A szĂśvetsĂŠg megvĂĄlasztott vezetĹi: Domokos GĂŠza, elnĂśk; SzĹcs GĂŠza, fĹtitkĂĄr. Tb. eln.: TĹkĂŠs LĂĄszlĂł. Az elnĂśksĂŠg tagjai: BĂŠres AndrĂĄs, BodĂł Barna, Cs. GyĂmesi Ăva, Csutak IstvĂĄn, ErĹss PĂŠter, Formanek Ferenc, KirĂĄly IstvĂĄn, KĂĄntor Lajos, KolumbĂĄn GĂĄbor, MarkĂł BĂŠla, Nagy BĂŠla, Sylvester Lajos, SzilĂĄgyi Zsolt, TorĂł T. Tibor, VerestĂły Attila, Vida Gyula, Zonda Attila.
A kongresszus hatĂĄrozata felhĂvĂĄssal fordult a CPUN-hez, vizsgĂĄlja ki a kisebbsĂŠgi kĂŠrdĂŠs terĂŠn megjelent feszĂźltsĂŠgeket ĂŠs foglaljon ĂĄllĂĄst az egyĂŠni ĂŠs kollektĂv nemzetisĂŠgi jogok biztosĂtĂĄsa ĂŠrdekĂŠben. A felhĂvĂĄs elĂtĂŠlte a VR akciĂłit ĂŠs kĂśzĂślte, hogy fĂśnntartja igĂŠnyĂŠt a teljes kĂśrĹą m. ny. oktatĂĄsra.
NĂŠgynapos vita utĂĄn Bukarestben vĂŠget ĂŠrt a RomĂĄniai ĂrĂłszĂśvetsĂŠg (RISz) kĂśzgyĹąlĂŠse. Az Ăşj elnĂśk: Mircea Dinescu, alelnĂśk: Ĺtefan BÄnulescu. Az igazgatĂłtanĂĄcsban helyet kapott GĂĄlfalvi Zsolt ĂŠs Balogh JĂłzsef. 1990. ĂĄprilis 27.
Virgil MÄgureanu, a SRI igazgatĂłja [korĂĄbbi szekustiszt!] egy sajtóÊrtekezleten kijelentette, hogy szakĂtanak a Securitate megtorlĂł mĂłdszereivel, nincs felhatalmazĂĄsuk arra, hogy bĂĄrkit letartĂłztassanak. [HĂĄromszĂŠk, ĂĄpr. 27.]
ĂlĂŠst tartott az RMDSz OE. [Tagjai: Domokos GĂŠza (eln.); SzĹcs GĂŠza (fĹtitkĂĄr); BodĂł Barna, Formanek Ferenc, BĂŠres AndrĂĄs (aleln.); Pillich LĂĄszlĂł, Csutak IstvĂĄn, BorbĂŠly ErnĹ (titkĂĄrok); Bitay ĂdĂśn (az eln. kabinetfĹnĂśke); KĂłnya-Hamar SĂĄndor (a fĹtitkĂĄr kabinetf.); CzĂŠdly JĂłzsef (gazd. ig.)]
MĂĄthĂŠ Ăva az RMDSz politikĂĄjĂĄrĂłl: MarosvĂĄsĂĄrhely utĂĄn ânĂŠmikĂŠpp radikĂĄlisabb ĂĄllĂĄspontra kell helyezkednĂźnk, ĂŠs ezt minden bizonnyal a fĹtitkĂĄr, SzĹcs GĂŠza ĂŠs a kĂśrĂŠ csoportosulĂł kolozsvĂĄri vezetĹ ĂŠrtelmisĂŠgiek kĂŠpviselik majdâ. [ValĂłsĂĄg, ĂĄpr. 27.] 1990. mĂĄjus 20.
A parlamenti ĂŠs elnĂśkvĂĄlasztĂĄsok napja. A 17,200.722 vĂĄlasztĂĄsra jogosult ĂĄllampolgĂĄr kĂśzĂźl 14,826.616 (86,2%) jelent meg az urnĂĄknĂĄl. Az ĂŠrvĂŠnytelen szavazatok szĂĄma: 1,106.713 (7,5%). â A vĂĄlasztĂĄs vĂŠgeredmĂŠnye: ĂĄllamelnĂśk Ion Iliescu (a szavazatok 85%-ĂĄval).
A parlamenti helyek megoszlĂĄsa: FSN (kĂŠpviselĹk szĂĄma: 263, szenĂĄtorok szĂĄma: 92); RMDSz (kĂŠpviselĹk szĂĄma: 29, szenĂĄtorok szĂĄma: 12); PNL (kĂŠpviselĹk szĂĄma: 29, szenĂĄtorok szĂĄma: 9); MER (kĂŠpviselĹk szĂĄma: 12, szenĂĄtorok szĂĄma: 1); PNTCD (kĂŠpviselĹk szĂĄma: 12, szenĂĄtorok szĂĄma: 1); AUR (kĂŠpviselĹk szĂĄma: 9, szenĂĄtorok szĂĄma: 2). TovĂĄbbi 6 pĂĄrt szerzett 10 mandĂĄtumnĂĄl kevesebbet. FĂźggetlenkĂŠnt 10 kĂŠpviselĹ jutott be, 9 nemzeti kisebbsĂŠg hivatalbĂłl szerzett 1-1 helyet. â Ăsszesen 524 mandĂĄtum (405 kĂŠpviselĹ + 119 szenĂĄtor). (→ 1990.05.30)
Az RMDSz kĂŠpviselĹinek ĂŠs szenĂĄtorainak listĂĄja, megyĂŠk szerint. w KĂŠpviselĹk: Arad: Tokay GyĂśrgy; Beszterce-NaszĂłd: SzilĂĄgyi JĂĄnos; Bihar: CsapĂł I. JĂłzsef, Nagy BĂŠla, SzilĂĄgyi Zsolt; BrassĂł: Madaras LĂĄzĂĄr; FehĂŠr: Brendus Gyula; Hargita: BorbĂŠly ErnĹ, Borsos GĂŠza, Csutak IstvĂĄn, Incze BĂŠla, Nagy Benedek; Hunyad: TakĂĄcs Csaba; Kolozs: Eckstein-KovĂĄcs PĂŠter, Pillich LĂĄszlĂł, Podhradszky LĂĄszlĂł; KovĂĄszna: Bajcsi Ăkos, Domokos GĂŠza, MĂĄrton ĂrpĂĄd; MĂĄramaros: Zonda Attila; Maros: BorbĂŠly LĂĄszlĂł, Frunda GyĂśrgy, Kerekes KĂĄroly, Zsigmond LĂĄszlĂł; SzatmĂĄr: AndrĂĄs Imre, PĂŠcsi Ferenc, Varga Attila; SzilĂĄgy: Vida Gyula; Temes: BĂĄrĂĄnyi Ferenc. w SzenĂĄtorok: Arad: HosszĂş ZoltĂĄn; Bihar: DemĂŠny Lajos; BrassĂł: Fazekas MiklĂłs; Hargita: HajdĂş GĂĄbor, VerestĂły Attila; Kolozs: SzĹcs GĂŠza; KovĂĄszna: KirĂĄly KĂĄroly, KozsokĂĄr GĂĄbor; MĂĄramaros: Csiha TamĂĄs; Maros: MarkĂł BĂŠla; SzatmĂĄr: SzabĂł KĂĄroly; SzilĂĄgy: TĂłth JĂłzsef.
DemĂŠny Lajos szerint a vĂĄlasztĂĄsok idejĂŠn Ro.-ban mintegy 75 pĂĄrt volt bejegyezve. [MN, 1993. jan. 30.]
âAz 1990. mĂĄjus 20-i vĂĄlasztĂĄsok nyomĂĄn lĂŠtrejĂśtt parlament legfĹbb feladata abban ĂĄllt, hogy AlkotmĂĄnyozĂł GyĹąlĂŠssĂŠ minĹsĂźlve, kidolgozza ĂŠs elfogadja az orszĂĄg alaptĂśrvĂŠnyĂŠt. A munka kĂśzel mĂĄsfĂŠl ĂŠvig tartott, a kĂśvetkezĹ menetrend szerint: 1990. jĂşl. 11. â a kĂŠt hĂĄz kĂśzĂśs ĂźlĂŠsĂŠn kimondta: az AlkotmĂĄnyozĂł GyĹąlĂŠs megkezdte munkĂĄjĂĄt; 1991. febr. 13. â a szĂśvegezĹ bizottsĂĄg bemutatta a tĂŠziseket vagyis alapelveket; 1991. jĂşn. 19. â a tĂŠzisek elfogadĂĄsa; 1991. szept. 10. â az alkotmĂĄnyszĂśveg vitĂĄjĂĄnak megkezdĂŠse; 1991. nov. 21. â az alkotmĂĄny megszavazĂĄsa.â [Domokos 2: 247â248.; ezutĂĄn kĂśvetkezett az alkotmĂĄnyrĂłl szĂłlĂł nĂŠpszavazĂĄs, ]911208.] 1992. oktĂłber 24.
Az RMSz kĂśzzĂŠtette a âtitkos tĂĄrgyalĂĄsâ kĂśrĂźli kĂźlĂśnfĂŠle ĂĄllĂĄspontokat. Az EvZi c. napilapot annak idejĂŠn (→ 1992.10.13) Csutak IstvĂĄn kĂŠpviselĹ riadĂłztatta, mondvĂĄn: Domokos GĂŠza ĂŠs kĂśre (Ăśsszesen 12 szemĂŠly) titkos tĂĄrgyalĂĄsokat folytatott Ovidiu Ĺincai-jal, a FDSN alelnĂśkĂŠvel. Ha valĂłban nyĂlt tĂĄrgyalĂĄsrĂłl volt szĂł, akkor miĂŠrt nem tudott rĂłla minden kĂŠpviselĹ ĂŠs szenĂĄtor, vagy az RMDSz kĂŠt alelnĂśke? â kĂŠrdezte Csutak. â SzĹcs GĂŠza azt nyilatkozta, hogy amennyiben beigazolĂłdik a titkos tĂĄrgyalĂĄs vĂĄdja, akkor az illetĹket eltĂĄvolĂtjĂĄk a szĂśvetsĂŠgbĹl. â VerestĂły Attila, aki rĂŠszt vett az ominĂłzus tĂĄrgyalĂĄsokon, Ăşgy ĂtĂŠlte meg, hogy Csutak IstvĂĄn egyĂŠni akciĂłjĂĄrĂłl van szĂł: âennek a diverziĂłnak a motivĂĄciĂłja nem tĂśbb, mint szemĂŠlyes bosszĂş, elkeseredettsĂŠg a szereplĂŠsbĹl valĂł kiesĂŠs miattâ [a szeptemberi vĂĄlasztĂĄsok idejĂŠn Csutak IstvĂĄnt â addigi munkĂĄjĂĄnak eredmĂŠnyei alapjĂĄn â nem jelĂśltĂŠk bejutĂł helyen a kĂŠpviselĹi listĂĄn]. [RMSz, okt. 24.; lĂĄsd mĂŠg: Domokos 3: 177â192.] 1996. januĂĄr 31.
Tabajdi Csaba 1995. jĂşn. 6-ĂĄn KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen tĂĄrgyalt a helyi RMDSz vezetĹivel. Az ĂĄllamtitkĂĄr sofĹrje az ĂŠpĂźlet elĹtt, a gĂŠpkocsi rĂĄdiĂłjĂĄnak keresĹjĂŠt csavargatva az URH-sĂĄvon fĹnĂśke hangjĂĄt hallotta meg â Ăgy jĂśttek rĂĄ arra, hogy a teremben folyĂł megbeszĂŠlĂŠst lehallgattĂĄk. â 1995. okt. 23-ĂĄn a nagyenyedi RMDSz-szĂŠkhĂĄzban talĂĄltak âpoloskĂĄtâ. â 1995. nov. 7-ĂŠn Csutak IstvĂĄn a sajtĂł kĂŠpviselĹinek bemutatta a telefonjĂĄhoz csatlakoztatott lehallgatĂł-kĂŠszĂźlĂŠket. A SRI mindhĂĄrom esetben tagadta, hogy kĂśze lenne a lehallgatĂĄsokhoz. [EN, jan. 31.]
A PDSR kĂśzlemĂŠnyben ĂtĂŠlte el Gh. Funar ĂŠs a PUNR magatartĂĄsĂĄt ĂŠs szĂłvivĹje ĂştjĂĄn ĂŠrtĂŠsre adta: nincs kizĂĄrva egy olyan kormĂĄnyalakĂtĂĄs, melynek sorĂĄn a PUNR elveszti a korĂĄbban birtokolt tĂĄrcĂĄkat. A reakciĂłt az vĂĄltotta ki, hogy Funar levĂŠlben kĂŠrte Iliescut: folyamatosan tĂĄjĂŠkoztassĂĄk a MagyarorszĂĄggal folytatott tĂĄrgyalĂĄsokrĂłl. [SzabadsĂĄg, jan. 31.]1996. ĂĄprilis 15.
RendkĂvĂźli kĂśzgyĹąlĂŠsen ĂşjraalakĂtottĂĄk az ESzC vezetĹsĂŠgĂŠt, SzĹcs GĂŠza maradt az elnĂśk. Az elhunyt Kiss JenĹ helyett Wass Albert lett a tb. eln. Az ESzC, 1990-es indulĂĄsa Ăłta 1800 taggal rendelkezĹ szervezettĂŠ alakult, melynek szĂŠkhĂĄza is van. LemaradĂĄs van a kĂśnyvkiadĂĄs terĂŠn, 1995-ig mindĂśssze kĂŠt kĂśnyv ĂŠs nĂŠgy fĂźzet jelent meg. A kiadĂł tervei kĂśzt szerepel BĂĄnffy MiklĂłs ErdĂŠly-trilĂłgiĂĄja. [A trilĂłgiĂĄt vĂŠgĂźl a Polis KiadĂł adta ki.] Az ESzC-t az ErdĂŠlyi HĂradĂł KĂśnyv- ĂŠs LapterjesztĹ VĂĄllalat segĂti anyagiakkal. Az Ăşj szerkesztĹbizottsĂĄg tagjai kĂśzt van Csutak IstvĂĄn, SzĹcs IstvĂĄn ĂŠs LĂĄszlĂłffy Csaba. [RMSz, ĂĄpr. 20.] (→ 1995.11.27) 1997. szeptember 10.
KirĂĄly KĂĄroly kemĂŠny hangon bĂrĂĄlta az RMDSz politikĂĄjĂĄt. Szerinte a szĂśvetsĂŠg vezetĹi nem merik vĂĄllalni az ĂśnrendelkezĂŠsen alapulĂł nemzeti autonĂłmia megvalĂłsĂtĂĄsĂĄt. Akik kĂśvetkezetesen szembeszegĂźlnek a ro. ortodoxiĂĄval ĂŠs sĂkraszĂĄllnak az ĂśnrendelkezĂŠsĂŠrt, azok a kĂśvetkezĹk [termĂŠszetesen KirĂĄly KĂĄrolyon kĂvĂźl]: TĹkĂŠs LĂĄszlĂł, Krizbai Imre, Kincses ElĹd, Borsos GĂŠza, SĂĄntha PĂĄl Vilmos, Katona ĂdĂĄm, FĂĄbiĂĄn ErnĹ, Csutak IstvĂĄn, Gazda JĂłzsef, Gazda ĂrpĂĄd, PatrubĂĄny MiklĂłs. Mindent el kell kĂśvetni, hogy az autonomista irĂĄnyzat kerekedjĂŠk felĂźl az RMDSz kongresszusĂĄn, mivel az âegyre nagyobb teret hĂłdĂt az erdĂŠlyi magyarsĂĄg soraibanâ. [HĂĄromszĂŠk, szept. 6.] â KirĂĄly tĂŠziseire VerestĂły Attila vĂĄlaszolt A sehova sem vezetĹ Ăşt c. ĂrĂĄsĂĄban. [RMSz, szept. 10.]
lapozĂĄs: 1-9