Az RMDSz tizenĂśt ĂŠve a sajtĂł tĂźkrĂŠben

ide kell egy nĂŠv
Az RMDSz tizenĂśt ĂŠve a sajtĂł tĂźkrĂŠben

talĂĄlatszĂĄm: 17 talĂĄlat lapozĂĄs: 1-17

NĂŠvmutatĂł: CseresznyĂŠs PĂĄl

1991. januĂĄr 19.

KolozsvĂĄrott megtartotta elsĹ orsz. kĂśzgyĹąlĂŠsĂŠt a Bolyai TĂĄrsasĂĄg.

ElĹzetes letartĂłztatĂĄsba helyeztĂŠk CseresznyĂŠs PĂĄlt, akit a marosvĂĄsĂĄrhelyi esemĂŠnyek idejĂŠn kĂŠszĂźlt filmfelvĂŠtelek alapjĂĄn azonosĂtottak. A vĂĄd ellene: belerĂşgott a fĂśldre esett romĂĄn tĂźntetĹbe, Mihai Cofariuba. â A m. ĂĄldozatok gyilkosai tovĂĄbbra is szabadlĂĄbon vannak â hangoztatta a cikk. [RMSz, jan. 22.]. (→ 1991.10.01)

1991. oktĂłber 1.

Iliescu a pĂĄrtok kĂŠpviselĹivel az Ăşj kormĂĄny megalakĂtĂĄsĂĄrĂłl tĂĄrgyalt. A pĂĄrtok szakĂŠrtĹi kormĂĄnyt javasoltak. Az Ăşj kormĂĄnyfĹ szemĂŠlyĂŠt illetĹen tĂśbb javaslat is elhangzott (kĂśztĂźk 5 tĂĄbornok neve is), vĂŠgĂźl Theodor Stolojan szemĂŠlyĂŠben egyeztek meg (fĂźggetlen szakember, korĂĄbban pĂŠnzĂźgyminiszter, 1991. mĂĄjus 14-tĹl a privatizĂĄciĂłs ĂźgynĂśksĂŠg vezetĹje). A jelen lĂŠvĹ Petre Roman kijelentette, hogy az Ăşj kormĂĄny megalakulĂĄsĂĄig hivatalban kĂvĂĄn maradni. (→ 1991.10.16)

New Yorkban Antall JĂłzsef felszĂłlalt az ENSz-kĂśzgyĹąlĂŠs ĂźlĂŠsszakĂĄn. BeszĂŠdĂŠben kiemelt hangsĂşllyal szĂłlt arrĂłl, hogy MagyarorszĂĄg nemzetkĂśzi eszkĂśzĂśkkel is kiĂĄll a magyar kisebbsĂŠgek vĂŠdelmĂŠben, az emberi ĂŠs kisebbsĂŠgi jogok megsĂŠrtĂŠse ugyanis nem kĂŠpezheti egy orszĂĄg belĂźgyĂŠt. [RMSz, okt. 3.]

A marosvĂĄsĂĄrhelyi tĂśrvĂŠnyszĂŠken megkezdĹdĂśtt CseresznyĂŠs PĂĄl ĂŠs BarabĂĄs ErnĹ pere (→ 1991.01.19). A vĂĄd ellenĂźk: gyilkossĂĄgi kĂsĂŠrlet. [NĂŠpĂşjsĂĄg, okt. 2., dec. 4.; EN, okt. 10.] (→ 1992.02.21, 1992.07.07).

1992. februĂĄr 21.

MarosvĂĄsĂĄrhelyen a vĂŠdelem 4 tanĂşjĂĄnak kihallgatĂĄsĂĄval folytatĂłdott CseresznyĂŠs PĂĄl ĂŠs BarabĂĄs ErnĹ pere. [NĂŠpĂşjsĂĄg, febr. 22.] (→ 1991.01.19, 1991.10.01, 1992.04.03).

A ro. KĂźlĂźgymin. terjedelmes nyilatkozatban fejezte ki rosszallĂĄsĂĄt amiatt, hogy a m. kormĂĄny egyes tagjai olyan kijelentĂŠseket tettek, amelyek destabilizĂĄlĂł hatĂĄsĂşak Kelet-EurĂłpa ĂŠs sajĂĄtosan Ro. bĂŠkĂŠjĂŠre ĂŠs biztonsĂĄgĂĄra. FĂźr Lajos miskolci beszĂŠdĂŠre (febr. 14.) ĂŠs Entz GĂŠza interjĂşjĂĄra (MH, febr. 19.) hivatkoztak, amelyben olyan kitĂŠtelek hangzottak el, amelyeket mĂŠg cĂŠlzĂĄsnak sem lehet nevezni. [RMSz, febr. 26.] A nyilatkozat alkalmat adott arra, hogy a nacionalista kĂŠpviselĹk a ro. parlamentben magyarellenes kirohanĂĄsokat tegyenek. [RMSz, febr. 27.] (→ 1992.02.25)

1992. ĂĄprilis 3.

MarosvĂĄsĂĄrhelyen folytatĂłdott CseresznyĂŠs PĂĄl pere. [NĂŠpĂşjsĂĄg, ĂĄpr. 4.] (→ 1992.05.21)

Kreczinger IstvĂĄn az EVMSz (→ 1991.12.07) tevĂŠkenysĂŠgĂŠrĹl ĂŠs a 4-ĂŠn kezdĹdĹ 2. kĂśzgyĹąlĂŠsrĹl nyilatkozott. A kĂśvetendĹ alapcĂŠl: a kulturĂĄlis ĂŠs terĂźleti autonĂłmia. A szervezet hĂĄrmas feladatrendszert dolgozott ki: 1. a kivĂĄndorlĂĄsi szĂĄndĂŠk csĂśkkentĂŠse; 2. a mĂĄr ĂĄtkĂśltĂśzĂśttek ĂŠrdekkĂŠpviselete; 3. a repatriĂĄlĂĄs feltĂŠteleinek megteremtĂŠse. [MN, ĂĄpr. 3.]

1992. mĂĄjus 21.

Az AEĂ KĂŠpviselĹhĂĄzĂĄnak 415. sz. hatĂĄrozata felszĂłlĂtotta Ro.-t, hogy tartsa tiszteletben a kisebbsĂŠgek jogait ĂŠs biztonsĂĄgĂĄt, valamint kĂŠrje fel az elnĂśkĂśt ĂŠs a kĂźlĂźgyminisztert, hogy vitassĂĄk meg az erdĂŠlyi magyarok emberi, kulturĂĄlis ĂŠs ĂśnrendelkezĂŠsi jogaival kapcsolatos kĂŠrdĂŠseket Ro. kormĂĄnyĂĄval ĂŠs az EBEĂ-vel. [EN, mĂĄj. 21.]

MarosvĂĄsĂĄrhelyen az utolsĂł tanĂşt is kihallgattĂĄk CseresznyĂŠs PĂĄl perĂŠben. A ro. tanĂş elmondta, hogy a mĂĄrciusi esemĂŠnyek (→ 1990.03.19) sorĂĄn a magyarok nem voltak fĂślfegyverkezve. [NĂŠpĂşjsĂĄg, mĂĄj. 23.] (→ 1992.04.03)

1992. jĂşlius 7.

MarosvĂĄsĂĄrhelyen a Megyei TĂśrvĂŠnyszĂŠk 10 ĂŠv bĂśrtĂśnre ĂŠs pĂŠnzbĂźntetĂŠsre ĂtĂŠlte CseresznyĂŠs PĂĄlt ĂŠs (tĂĄvollĂŠtĂŠben) BarabĂĄs ErnĹt. [NĂŠpĂşjsĂĄg, jĂşl. 8.; RMSz, jĂşl. 15.] (→ 1991.10.01, 1992.12.19)

TemesvĂĄrott Ăşjabb ellenzĂŠki tĂźntetĂŠst rendezett a TemesvĂĄr TĂĄrsasĂĄg, ahol Corneliu Coposu is felszĂłlalt. A TemesvĂĄri KiĂĄltvĂĄny szellemĂŠvel azonos felhĂvĂĄst fogadtak el. (→ 1992.07.10)

TorĂł T. Tibor nyilatkozott a temesvĂĄri RMDSz kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠrĹl: kĂźlĂśn nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄst terveznek, mert nem bĂznak a hivatalos adatokban. [TĂSz, jĂşl. 7.]

Befejezte ĂŠhsĂŠgsztrĂĄjkjĂĄt KĂĄdĂĄr Attila (→ 1992.06.28), aki utĂĄn, mintegy lĂĄncot alkotva, Ăşjabb ĂŠs Ăşjabb szemĂŠlyek tiltakoztak Funar antidemokratikus intĂŠzkedĂŠsei ellen. Teodor MÄrginean gĂśrĂśg kat. tanĂtĂł volt az elsĹ, akit Doina Cornea ĂŠs Octavian Buracu is tĂĄmogatĂĄsĂĄrĂłl biztosĂtott. [SzabadsĂĄg, jĂşl. 11.]

1992. jĂşlius 10.

A bukaresti ellenzĂŠki nagygyĹąlĂŠs rĂŠsztvevĹi is csatlakoztak a temesvĂĄri felhĂvĂĄshoz. (→ 1992.07.07).

A Maros megyei RMDSz nyilatkozatban tiltakozott a CseresznyĂŠs PĂĄl elleni koncepciĂłs perben kimondott ĂtĂŠlet ellen (→ 1992.07.07). [NĂŠpĂşjsĂĄg, jĂşl. 10.]

1992. jĂşlius 18.

TĂłfalvi ZoltĂĄn cikke kimerĂtĹ rĂŠszletessĂŠggel ismertette a CseresznyĂŠs-per lefolyĂĄsĂĄt ĂŠs kĂśvetkezmĂŠnyeit. A marosvĂĄsĂĄrhelyi esemĂŠnyeknek 47 elĂtĂŠltje volt, de csak magyarok ĂŠs cigĂĄnyok. [NĂŠpszabadsĂĄg, jĂşl. 18.]

MegrongĂĄltĂĄk Hunyadi JĂĄnos zajkĂĄnyi emlĂŠkmĹąvĂŠt. A Hunyad megyei fĹĂźgyĂŠsz kĂśzĂślte, hogy nem talĂĄljĂĄk a tetteseket. A megyei mĂşzeum azt tervezi, hogy az emlĂŠkmĹą m. feliratos kĂśzĂŠpsĹ rĂŠszĂŠt mĂşzeumba szĂĄllĂtjĂĄk, mert valakik a mĂĄr ledĂśntĂśtt, buzogĂĄnyĂĄtĂłl megfosztott emlĂŠkmĹąvet tovĂĄbb bontjĂĄk. [RMSz, jĂşl. 18.]

1992. jĂşlius 22.

SzĂĄsz JĂĄnos Jâaccuse cĂmmel Ărt ĂŠles hangĂş nyĂlt levelet Iliescu elnĂśknek, a CseresznyĂŠs-perrel kapcsolatban. Kimondottan politikai per volt, Ărta a bukaresti publicista, rĂĄmutatva a bĂrĂłsĂĄg elfogultsĂĄgĂĄra. Arra kĂŠrte az elnĂśkĂśt, hogy rendeljen el perĂşjrafelvĂŠtelt. [RMSz, jĂşl. 22.]

1992. december 19.

KolozsvĂĄrott ĂźlĂŠsezett az RMDSz OE. Ăgy dĂśntĂśttek, hogy a mĂłdosĂtott programtervezetet a brassĂłi kongresszus (→ 1993.01.15) elĂŠ terjesztik. [RMSz, dec. 22.]

CseresznyĂŠs PĂĄl perĂŠben (→ 1992.07.07) csak az ĂtĂŠlet szĂźletett meg, az indoklĂĄs nem (noha annak mĂĄr lejĂĄrt a hatĂĄrideje), ezĂŠrt nem lehet fellebbezni â mondta a per ĂźgyvĂŠdje. [MH, dec. 19.] (→ 1993.04.30)

1993. ĂĄprilis 30.

Bukarestben a LegfelsĹbb TĂśrvĂŠnyszĂŠk tĂĄrgyalta CseresznyĂŠs PĂĄl fellebbezĂŠsĂŠt (→ 1992.07.07, 1992.12.19). MĂĄj. 17-ĂŠre vĂĄrhatĂł az ĂtĂŠlet. [OrEx, mĂĄj. 7.] â A dĂśntĂŠs idĹpontjĂĄt utĂłbb jĂşn. 7-re tettĂŠk. [RMSz, mĂĄj. 19.] (→ 1993.06.07)

A kolozsvĂĄri tanĂĄcs elfogadta Gh. Funar referendumra tett javaslatĂĄt (→ 1993.04.23); az ĂźlĂŠsrĹl az RMDSz kĂŠpviselĹi kivonultak, de ez nem befolyĂĄsolta a dĂśntĂŠst. [NĂŠpszabadsĂĄg, mĂĄj. 4.] (→ 1993.05.14)

Hargita ĂŠs KovĂĄszna megyĂŠben ĂśnkormĂĄnyzati konferencia nyĂlt, amelyen elvetettĂŠk a csoportos lemondĂĄs ĂśtletĂŠt (→ 1993.04.06, 1993.04.28), mondvĂĄn, hogy nem lenne hatĂŠkony a tett. [RMSz, mĂĄj. 4.] â KirĂĄly KĂĄroly szerint le kellett volna mondaniuk a tanĂĄcsosoknak. [BL, mĂĄj. 14.] (→ 1993.05.26)

1993. jĂşnius 7.

A LegfelsĹbb TĂśrvĂŠnyszĂŠk megerĹsĂtette CseresznyĂŠs PĂĄl tĂzĂŠves ĂtĂŠletĂŠt. Frunda GyĂśrgy, a vĂĄdlott vĂŠdĹje elmondta, hogy az ĂtĂŠlet tkp. a magyarokat bĂźntette. [RMSz, jĂşn. 9.; EN, jĂşn. 17.]

MarkĂł BĂŠla kijelentette: az RMDSz-nek fenntartĂĄsai vannak a CMN-vel kapcsolatban. MĂłdosĂtĂł javaslatokat nyĂşjtottak be, ezek egy rĂŠszĂŠt a kormĂĄny elfogadta; rĂŠszt vesznek a tanĂĄcs munkĂĄjĂĄban, amĂg nem tapasztalnak visszahĂşzĂł jeleket. Az EDU-ba valĂł belĂŠpĂŠs rĂŠvĂŠn tĂśbb alkalma lesz a szĂśvetsĂŠgnek EurĂłpa-szerte fellĂŠpni a m. kisebbsĂŠg ĂŠrdekĂŠben. [ĂM, jĂşn. 7.]

1993. jĂşnius 20.

MarosvĂĄsĂĄrhelyen ĂźlĂŠsezett az SzKT. ElfogadtĂĄk a mĹąkĂśdĂŠsi szabĂĄlyzatot, ezzel lehetĹvĂŠ vĂĄlt a hatĂĄrozathozatal. Megalakultak a szakbizottsĂĄgok. DĂśntĂŠs szĂźletett arrĂłl, hogy ha a CMN-ben aug. 31-ig nem oldjĂĄk meg az RMDSz kĂŠrĂŠseit, akkor a szĂśvetsĂŠg visszavonja a kĂŠpviselĹit. (→ 1993.08.18, 1993.08.31) â ĂllĂĄsfoglalĂĄsban tiltakoztak a politikai bosszĂşnak minĹsĂźlĹ CseresznyĂŠs-per ĂtĂŠlete (→ 1993.06.07) ellen. [NĂŠpĂşjsĂĄg, jĂşn. 22.]

Az RMDSz szakbizottsĂĄgai: 1. okt., ifjĂşsĂĄg, tudomĂĄny (ZrĂnyi Imre); 2. gazdasĂĄg, kĂśltsĂŠgvetĂŠs (Birtalan Ăkos); 3. politikai kapcsolatok (Fekete Zsolt); 4. kĂśzĂśssĂŠgfejlesztĂŠs, falu- ĂŠs szocpol. (SĂĄntha PĂĄl Vilmos); 5. kĂśzigazgatĂĄs, ĂśnkormĂĄnyzat (DĂŠzsi ZoltĂĄn); 6. mĹąvelĹdĂŠs, mĹąemlĂŠkvĂŠdelem, egyhĂĄz (Muzsnay ĂrpĂĄd); 7. emberjog, jogsĂŠrelem (HosszĂş ZoltĂĄn); 8. program (Tokay GyĂśrgy). [RMSz, jĂşn. 24.]

BĂĄlint Lajos ĂŠrsek a kat. egyhĂĄzat ĂŠrt igazsĂĄgtalan dĂśntĂŠsekrĹl szĂĄmolt be. A komm. idejĂŠn 182 elemi, 31 kĂśzĂŠpiskolĂĄt ĂŠs 12 gyermekotthont ĂĄllamosĂtottak; a plĂŠbĂĄniĂĄkrĂłl 1950-tĹl kezdĹdĹen elkoboztĂĄk az anyakĂśnyveket ĂŠs az ĂŠrtĂŠkesebb mĹąkincseket, hogy eltĂźntessĂŠk a magyarsĂĄg erdĂŠlyi mĂşltjĂĄnak nyomait; elvettĂŠk az ĂŠrtĂŠkes kĂśnyveket ĂŠs kĂŠziratokat ĹrzĹ Batthyaneumot is. [Ăj Ember, jĂşn. 20.]

1993. augusztus 7.

TĹkĂŠs LĂĄszlĂł: A Hatalom uszĂĄlyĂĄban c. cikkĂŠvel folytatĂłdott a Neptun-Ăźgy sajtĂłpolĂŠmiĂĄja. A pĂźspĂśk kĂśvetelte, hogy az SzKT tisztĂĄzza a âtitkos kerekasztal-talĂĄlkozĂłâ ĂźgyĂŠt. [RMSz, aug. 7.; Tokay Gy., Frunda Gy., BorbĂŠly L. vĂĄlaszĂĄt (LĂĄrmafĂĄk ĂŠgetĂŠse) lĂĄsd: RMSz, aug. 25.]

Emil Constantinescu kifejtette, hogy a CD a fennĂĄllĂł krĂzishelyzetben is hajlandĂł lenne vĂĄllalni a kormĂĄnyzĂĄs felelĹssĂŠgĂŠt. [MN, aug. 7.]

A CseresznyĂŠs PĂĄlra kirĂłtt anyagi kĂĄrtĂŠrĂtĂŠs ĂśsszegĂŠt (kb. 1,1 milliĂł lej) kĂśzadakozĂĄsbĂłl gyĹąjtĂśttĂŠk Ăśssze. Az ezen felĂźl ĂśsszegyĹąlt mintegy 4 milliĂł lejt az elĂtĂŠltek csalĂĄdjainak megsegĂtĂŠsĂŠre fordĂtjĂĄk. [HN, aug. 7.]

1994. ĂĄprilis 7.

Az RMDSz FeljegyzĂŠsben rĂśgzĂtette Ro. ET-ba tĂśrtĂŠnĹ felvĂŠteli kĂŠrelmĂŠvel kapcsolatos ajĂĄnlĂĄsok rĂŠszleges teljesĂtĂŠsĂŠt ĂŠs fĂślsorolta a nem teljesĂtett ajĂĄnlĂĄsokat. A dokumentumot ĂŠs mellĂŠkleteit az RMSz kĂśzĂślte. [RMSz, ĂĄpr. 7â9.] (→ 1994.04.09)

Az RMDSz elnĂśki hivatalĂĄban sajtĂłĂŠrtekezleten mĂŠltattĂĄk az ET-raportĹrĂśk lĂĄtogatĂĄsĂĄt. Ro.-ban nincs valĂłs politikai akarat a vĂĄllalĂĄsok teljesĂtĂŠsĂŠre; a hĂĄborĂşs veterĂĄnok tĂśrvĂŠnytervezete az intolerancia ĂŠs a xenofĂłbia megnyilvĂĄnulĂĄsa; a meghirdetett amnesztia nem volt teljes, CseresznyĂŠs PĂĄlt nem engedtĂŠk szabadon, ez tovĂĄbbi harcot kĂvĂĄn. [RMSz, ĂĄpr. 9.]

1995. november 22.

Frunda GyĂśrgy fĂślkereste Traian Chebeleu elnĂśki szĂłvivĹt, hogy Iliescu elnĂśk kĂśzbenjĂĄrĂĄsĂĄt kĂŠrje a marosvĂĄsĂĄrhelyi esemĂŠnyek miatt elĂtĂŠlt CseresznyĂŠs PĂĄl ĂŠs a zetelaki rendĹrgyilkossĂĄg miatt elĂtĂŠlt ĂŠs emigrĂĄciĂłba kĂŠnyszerĂźlt hĂŠt szemĂŠly (BĂrĂł MĂĄrton, Boros Lajos, Gergely BalĂĄzs, Gergely LĂĄszlĂł, JakĂłcs SĂĄndor, PĂŠter JĂłzsef, SzabĂł SĂĄndor) kegyelmi kĂŠrvĂŠnye ĂźgyĂŠben. [TĂĄj., nov. 22.]

CsapĂł I. JĂłzsef nemzetkĂśzi dokumentumokra hivatkozva utasĂtotta vissza az SRI azon ĂĄllĂtĂĄst, amely az autonĂłmia-tĂśrekvĂŠseket szeparatistĂĄnak minĹsĂtette. [TĂĄj., nov. 23.]

1996. december 24.

Emil Constantinescu kegyelemben rĂŠszesĂtette CseresznyĂŠs PĂĄlt, a marosvĂĄsĂĄrhelyi zavargĂĄsok (→ 1990.03.20) egyik elĂtĂŠltjĂŠt (→ 1991.01.19, 1992.07.07). A szabadĂtĂł levelet Frunda GyĂśrgy ĂŠs BorbĂŠly LĂĄszlĂł vitte el a bĂśrtĂśnbe. â Az AdevÄrul ellenezte, hogy szabadon engedjĂŠk a âromĂĄnvadĂĄszokatâ. [SzabadsĂĄg, dec. 28.]

Venczel JĂłzsef 1935-ben az elitkĂŠpzĂŠs fontossĂĄgĂĄt hangsĂşlyozta ĂŠs javaslatot tett a Collegium Transsylvanicum alapĂtĂĄsĂĄra. Az akkori tervet csak most sikerĂźlt tetĹ alĂĄ hozni, a BBTE keretĂŠben â mondta Cs. GyĂmesi Ăva professzor asszony. Emellett mĹąkĂśdik a LĂĄthatatlan KollĂŠgium ĂŠs a Tud. KutatĂĄsi Programok IntĂŠzete. [NĂŠpszabadsĂĄg, dec. 24.]

lapozĂĄs: 1-17