ide kell egy nĂŠv
Az RMDSz tizenĂśt ĂŠve a sajtĂł tĂźkrĂŠben
talĂĄlatszĂĄm: 4 talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-4
NĂŠvmutatĂł:
Celac, Sergiu
1989. december 26.
A CFSN hatĂĄrozata ĂŠrtelmĂŠben Petre Romant kormĂĄnyfĹvĂŠ neveztĂŠk ki. Nicolae Militaru, az Ăşj vĂŠdelmi min., a Hadsereg hatĂĄskĂśrĂŠbe utalta a korĂĄbbi BelĂźgymin. fegyveres alakulatait is (MilĂcia, Securitate). Mivel a kormĂĄny ideiglenes jelleggel bĂrt, a minisztereket egyenkĂŠnt neveztĂŠk ki. NĂŠhĂĄny fontosabb nĂŠv: V. A. StÄnculescu (nemzetgazdasĂĄgi min.), Sergiu Celac (kĂźlĂźgy), Andrei PleĹu (mĹąvelĹdĂŠsĂźgy), Mihai Ĺora (tanĂźgy). Az RTV elnĂśke Aurel DragoĹ Munteanu lett.
MarosvĂĄsĂĄrhelyen ro. ĂŠs m. ĂŠrtelmisĂŠgiek alĂĄĂrtĂĄk a BarĂĄtsĂĄg platform megbĂŠkĂŠlĂŠst hirdetĹ kiĂĄltvĂĄnyĂĄt. Az alĂĄĂrĂłk kĂśzĂśtt szerepelt Radu Ceontea ĂŠs Grigore PloeĹteanu, akik egy nappal kĂŠsĹbb rĂŠszt vettek a Vatra RomâneascÄ (VR) megalakĂtĂĄsĂĄban is. [Kincses 1: 21.]
SzĹąrĂśs MĂĄtyĂĄs ĂŠs NĂŠmeth MiklĂłs tĂĄviratban kĂśszĂśntĂśtte az Ăşj romĂĄn vezetĹket, akik ismĂŠtelten megkĂśszĂśntĂŠk MagyarorszĂĄg segĂtsĂŠgĂŠt ĂŠs szolidaritĂĄsĂĄt. 1989. december 29.
Az RMDSz IB kĂśzlemĂŠnye felszĂłlĂtotta a romĂĄniai magyarsĂĄgot, hogy tĂĄmogassa a FSN szĂĄndĂŠkait ĂŠs politikĂĄjĂĄt. â A FSN megalakĂtotta a kormĂĄnyt, kinevezte a minisztereket. â A magasabb rangĂş kĂźlfĂśldi politikusok kĂśzĂźl elsĹkĂŠnt Horn Gyula kĂźlĂźgyminiszter tĂĄrgyalt Bukarestben az Ăşj romĂĄn vezetĂŠssel (tk. Sergiu Celac kĂźlĂźgyminiszterrel ĂŠs Ion Iliescuval). EgyezsĂŠg szĂźletett arrĂłl, hogy ismĂŠt megnyitjĂĄk a kolozsvĂĄri ĂŠs a debreceni konzulĂĄtusokat. (→ 1990.02.03; 1993.07.14)1990. jĂşnius 6.
KoppenhĂĄgĂĄban, az emberi jogokkal foglalkozĂł konferenciĂĄn felszĂłlalt Sergiu Celac kĂźlĂźgymin. Kijelentette, hogy a diktatĂşrĂĄtĂłl megszabadult Ro.-ban elsĹbbsĂŠget ĂŠlveznek az emberi szabadsĂĄgjogok. HatĂĄlytalanĂtottĂĄk az emberi jogok tĂŠnyleges gyakorlĂĄsĂĄt akadĂĄlyozĂł tĂśrvĂŠnyeket; rĂĄtĂŠrtek annak a tĂśrvĂŠnyes keretnek a megalkotĂĄsĂĄra, amely lehetĹvĂŠ teszi a kisebbsĂŠgeknek, hogy hasznĂĄljĂĄk anyanyelvĂźket, ĂŠrvĂŠnyesĂtsĂŠk nemzeti kultĂşrĂĄjukat. â Az elĹadĂĄs ĂŠlĹ cĂĄfolata: BĂrĂł AnnamĂĄriĂĄtĂłl, az RMDSz kĂźlĂźgyi referensĂŠtĹl a ro. hatĂĄron (jĂşn. 4-ĂŠn) elvettĂŠk elĹadĂĄsĂĄnak kĂŠziratĂĄt, melyet KoppenhĂĄgĂĄban kellett volna felolvasnia a kisebbsĂŠgek itthoni helyzetĂŠrĹl. [HĂĄromszĂŠk, jĂşn. 7.] â A tĂśrtĂŠnet utolsĂł epizĂłdja: a ro. kĂźldĂśttsĂŠg vezetĹje, bocsĂĄnatkĂŠrĂŠs kĂsĂŠretĂŠben, visszaadta az elkobzott iratokat. [RMSz, jĂşn. 19.] â Jeszenszky GĂŠza m. kĂźlĂźgymin. elmondta, hogy az ĂŠrtekezleten az eurĂłpai kĂźlĂźgyminiszterek egyetĂŠrtettek abban, hogy a nemzeti kisebbsĂŠgek Ăźgye ĂĄtfogĂł szabĂĄlyozĂĄst ĂŠrdemel. [PH, jĂşl. 28.] â A konferenciĂĄn TĹkĂŠs LĂĄszlĂł is felszĂłlalt (szĂśvegĂŠt lĂĄsd: SzabadsĂĄg, jĂşl. 7.), s kitĂŠrt a marosvĂĄsĂĄrhelyi esemĂŠnyekre is, hangsĂşlyozva, hogy a hatalom â ĂŠrthetĹ okokbĂłl â nem siet perbe hĂvni az igazi bĹąnĂśsĂśket, mindeddig csak nĂŠhĂĄny m. ĂŠs cigĂĄny vĂĄdlottat ĂĄllĂtottak bĂrĂłsĂĄg elĂŠ. [RMSz, jĂşn. 21.] (→ 1990.06.27)
Ăjjel Ăśt pokolgĂŠp (nagy erejĹą petĂĄrda?) robbant az Egyetem tĂŠren. SĂŠrĂźlĂŠs nem tĂśrtĂŠnt. A tĂźntetĹk szerint ez a hatalom figyelmeztetĹ jelzĂŠse volt.
Moldova SzSzK kinyilvĂĄnĂtotta szuverenitĂĄsĂĄt. (→ 1991.08.27)1999. december 21.
A parlament egyĂźttes ĂźlĂŠsĂŠn Mugur IsÄrescu ismertette kormĂĄnyĂĄnak programjĂĄt ĂŠs beiktattĂĄk a kabinetet. A kormĂĄny cĂŠlja: a gazdasĂĄgi reform felgyorsĂtĂĄsa, az inflĂĄciĂł visszaszorĂtĂĄsa, a kĂśltsĂŠgvetĂŠsi hiĂĄny csĂśkkentĂŠse. â Petre Roman az eurĂłpai integrĂĄciĂłt jelĂślte meg legfĹbb cselekvĂŠsi irĂĄnynak ĂŠs bejelentette: tanĂĄcskozni fog a korĂĄbbi kĂźlĂźgyminiszterekkel (Sergiu Celac, Adrian NÄstase, T. MeleĹcanu, Adrian Severin, Andrei PleĹu). [SzabadsĂĄg, dec. 22.]
lapozĂĄs: 1-4