Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében

ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében

találatszám: 11 találat lapozás: 1-11

Névmutató: András Imre

1990. május 20.

A parlamenti és elnökválasztások napja. A 17,200.722 választásra jogosult állampolgár közül 14,826.616 (86,2%) jelent meg az urnáknál. Az érvénytelen szavazatok száma: 1,106.713 (7,5%). – A választás végeredménye: államelnök Ion Iliescu (a szavazatok 85%-ával).

A parlamenti helyek megoszlása: FSN (képviselők száma: 263, szenátorok száma: 92); RMDSz (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 12); PNL (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 9); MER (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); PNTCD (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); AUR (képviselők száma: 9, szenátorok száma: 2). További 6 párt szerzett 10 mandátumnál kevesebbet. Függetlenként 10 képviselő jutott be, 9 nemzeti kisebbség hivatalból szerzett 1-1 helyet. – Összesen 524 mandátum (405 képviselő + 119 szenátor). (→ 1990.05.30)

Az RMDSz képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint. w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi János; Bihar: Csapó I. József, Nagy Béla, Szilágyi Zsolt; Brassó: Madaras Lázár; Fehér: Brendus Gyula; Hargita: Borbély Ernő, Borsos Géza, Csutak István, Incze Béla, Nagy Benedek; Hunyad: Takács Csaba; Kolozs: Eckstein-Kovács Péter, Pillich László, Podhradszky László; Kovászna: Bajcsi Ákos, Domokos Géza, Márton Árpád; Máramaros: Zonda Attila; Maros: Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László; Szatmár: András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Demény Lajos; Brassó: Fazekas Miklós; Hargita: Hajdú Gábor, Verestóy Attila; Kolozs: Szőcs Géza; Kovászna: Király Károly, Kozsokár Gábor; Máramaros: Csiha Tamás; Maros: Markó Béla; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Tóth József.

Demény Lajos szerint a választások idején Ro.-ban mintegy 75 párt volt bejegyezve. [MN, 1993. jan. 30.]

„Az 1990. május 20-i választások nyomán létrejött parlament legfőbb feladata abban állt, hogy Alkotmányozó Gyűléssé minősülve, kidolgozza és elfogadja az ország alaptörvényét. A munka közel másfél évig tartott, a következő menetrend szerint: 1990. júl. 11. – a két ház közös ülésén kimondta: az Alkotmányozó Gyűlés megkezdte munkáját; 1991. febr. 13. – a szövegező bizottság bemutatta a téziseket vagyis alapelveket; 1991. jún. 19. – a tézisek elfogadása; 1991. szept. 10. – az alkotmányszöveg vitájának megkezdése; 1991. nov. 21. – az alkotmány megszavazása.” [Domokos 2: 247–248.; ezután következett az alkotmányról szóló népszavazás, ]911208.]

1992. január 17.

Kolozsvárott ülésezett a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete (RMEEÁÉ). Az ülésre meghívták az RMDSz, a Bolyai Társaság és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) képviselőit. A felekezetközi egyetem esélyeit (→ 1992.01.16) latolgatták és közös álláspontot fogalmaztak meg a vallás- és tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban. A memorandumot (mely a felekezeti oktatásra és az egyházi vagyon visszaszolgáltatására vonatkozó elveket és kérelmeket rögzítette) Domokos Géza jan. 22-én adta át Stolojan kormányfőnek. (→ 1992.06.11) – Az ülésen körlevelet fogalmaztak meg, amelyben a febr. 9-i helyhatósági választások fontosságát hangsúlyozták. [RMSz, jan. 24.]

András Imre nyilatkozott az őt ért inzultusról. 1991. okt. 11-én, a ro. határon, semmibe véve képviselői mivoltát, katonai őrizet alá helyezték, csomagját feltúrták és „titkos dokumentumokat” (tkp. a hivatalos közlöny nyomtatott példányait) koboztak el tőle. Esetét a képviselőházban is megtárgyalták (1991. nov. 6-án), és tudatták vele, hogy saját magának kell az ügyészséghez fordulnia.

1992. március 21.

Kolozsvárott megalakult a Szabadelvű Kör (SzK), melynek egyik kezdeményezője Kolumbán Gábor, az RMDSz alelnöke volt. A platform ismertebb tagjai: András Imre, Borbély Ernő, Eckstein-Kovács Péter, Egyed Péter, Pillich László, Varga Attila. Az SzK vállalja Erdély liberális hagyományait, a tolerancia és a megbékélés szellemét. Szükségesnek tartja a személyi, kulturális és területi autonómia megvalósítását, valamint a kollektív jogokat. – Kolumbán Gábor és Borbély Ernő elítélte a 25 képviselő egységre felszólító felhívását (→ 1992.03.10). [RMSz, márc. 21., márc. 24.]

1992. augusztus 21.

Csíkszeredában jelöltegyeztető elektorgyűlést tartottak a Hargita megyei szenátor- és képviselőjelöltek végleges rangsorolása végett. Az OE részéről Takács Csaba volt jelen. A szavazás nyomán a köv. jelölőlista alakult ki: szenátorok: Verestóy Attila, Hajdú Gábor, Borbély Imre, Székedi Ferenc; képviselők: Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István, Borsos Géza, Papp Kincses Emese, Ördögh Imre. [RMSz, aug. 25.] (→ 1992.08.20, 1992.08.24, 1992.08.26)

Adrian Năstase találkozott az EBEÉ-tagországok Bukarestbe akkreditált nagyköveteivel és ismertette Ro. álláspontját az MVSz rendezvényéről, mely közel azonos volt a Jeszenszkynek küldött levél (→ 1992.08.17) tartalmával. [MTI]

Nicolae Manolescu, a PAC elnöke kifejtette, hogy pártja számára nincs ’magyar kérdés’, azt azok csinálják, akiknek az érdekükben áll. Példaként a m. prefektusok leváltását adta.

Az MVSz új tisztikara: az újraválasztott Csoóri Sándor mellé 3 alelnök került: Fónay Jenő (Magyarország), Dobos László (Kárpát-medence), Jakabffy Ernő (nyugati emigráció). – A záróülésen felolvasták a h. t. magyarok fóruma által (két nappal korábban) megfogalmazott dokumentumot (Nyilatkozat a kisebbségekről), melyet a kongresszus tudomásul vett. [MN, aug. 24.] (→ 1991.12.11)

1992. augusztus 24.

Széken tartotta soros ülését az RMDSz OE, a parlamenti választások alkalmából létrehozott Jelölési Egyeztető Bizottsággal. Minden megyében megállapodtak a tagság bizalmát élvező jelöltek személyében, kivéve Hargita megyét (ui. az elektorgyűlésen elfogadott listát []920821] az udvarhelyiek és a gyergyóiak megóvták). Felkérték a választmányt, hogy véglegesítsék a listát. A jelöltegyeztető elektorok ülésén (Csíkszereda, aug. 26.) a következő jelöltlista született: szenátorok: Verestóy Attila, Hajdú Gábor, Székedi Ferenc, Lászlófy Pál; képviselők: Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István, Borsos Géza, Ördögh Imre [Domokos 3: 174.]. (→ 1992.08.26) [RMSz, aug. 27.]

1992. augusztus 26.

Rendkívüli ülést tartott Csíkszeredában az RMDSz OE, azok után, hogy a megyében a 3 széki szervezet (Csík-, Gyergyó- és Udvarhelyszék) nem tudott megegyezni a közös megyei jelöltek személyében. Az ülésről közleményt adtak ki, megállapítva – immár a harmadik listát – a jelöltek névsorát és sorrendjét: szenátorok: Hajdú Gábor, Verestóy Attila, Lászlófy Pál; képviselők: Borbély Imre, András Imre, Nagy Benedek, Borsos Géza, Asztalos Ferenc, Ördögh Imre, Antal István. [HN, aug. 28.] – Mivel a megyében a kitűzött határidőig a különféle grémiumok egymásnak ellentmondó döntéseket hoztak (→ 1992.08.21, 1992.08.24), Domokos Géza, szövetségi elnöki minőségében, döntött és azt a listát adatta le az országos választási bizottsághoz, amelyet a gyergyói és udvarhelyi óvás után állítottak össze (→ 1992.08.24). A választásokon (→ 1992.09.27) erről a listáról 2 szenátor és 5 képviselő jutott be. (→ 1992.09.28, 1992.10.25)

Magyarországon elfogadták a kárpótlási törvényt, amelynek hatása – nemzetiségüktől, anyanyelvüktől függetlenül – azokra is kiterjed, akik 1940–44 között Észak-Erdélyben éltek [Szabadság, aug. 26.] (→ 1992.10.14)

1992. szeptember 27.

Parlamenti és elnökválasztás. A 16,380.663 választásra jogosult állampolgárból 12,496.430 fő voksolt. A 6 elnökjelölt által elért százalékos eredmények: Ion Iliescu (47,34%); Emil Constantinescu (31,24); Gh. Funar (10,88); Caius Traian Dragomir (4,75); Ioan Mânzatu (3,05); Mircea Druc (2,75). [Ştefănescu: 473.]

A parlamenti helyeknél a bejutási küszöb 3% volt. Párt (Képv.ház/Mandátum; Szenátus/Mandátum): FDSN (27,72%/117; 28,29%/49); CD (20,01%/82;20,16%/34); FSN (10,18%/43;10,39%/18); PUNR (7,72%/30; 8,12%/14); RMDSz (7,46%/27; 7,58%/12); PRM (3,90%/16; 3,85%/5); PSM (3,04%/12; 3,19%/5);PDAR (–/–; 3,31%/5).

Az RMDSz képviselőjelöltjeire 1990 májusában 983.890-en szavaztak, most 172.600-zal kevesebben (811.290); a szenátoroknál: 1990: 1,094.353 (1992: 262.884-gyel kevesebb = 831.469). [Szabadság, okt. 9.]

Az RMDSz megválasztott képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint: w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi Zoltán; Bihar: Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin; Brassó: Madaras Lázár; Hargita: Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István; Hunyad: Takács Csaba (a helyét Fekete Zsolt vette át; ]940912); Kolozs: Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő; Kovászna: Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos; Máramaros: Mazalik József; Maros: Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás Barna, Németh János; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Csapó I. József; Fehér: Incze Tibor; Hargita: Verestóy Attila, Hajdú Gábor; Kolozs: Buchwald Péter; Kovászna: Kozsokár Gábor, Magyari Lajos; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Seres Dénes.

1993. szeptember 29.

Frakcióvezető választást tartott az RMDSz képviselőházi csoportja. Tokay György lett az elnök, Bárányi Ferenc és Borbély László az alelnökök. A frakció 9 tagja (András Imre, Birtalan Ákos, Borbély Imre, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő, Sinkó István, Szilágyi Zsolt, Varga Attila és Zsigmond László) kivonult az ülésről és tiltakozott a döntés ellen, emlékeztetve Tokay és Borbély László „politikai hibáira” (Neptun-ügy; ]930926). [Népújság, okt. 1.]

1993. december 10.

Félixfürdőn, a MISzSz 4. kongresszusán arról döntöttek, hogy a szervezet politizáló része megalakítja a Reform Tömörülést (RT), amely a „nemzeti értékek iránt elkötelezett szabadelvű eszmerendszer értékeit” kívánja megjelentetni, a MISzSz megmarad depolitizált, társadalomszervező csoportnak. Mindkét csoport tb. elnöke Szőcs Géza. Az RT vezetői: András Imre, Szilágyi Zsolt, Borbély Zsolt Attila, Tamás Sándor, Toró T. Tibor. – A MISzSz vezetői: Nagy-Csiha István, Kis Gábor, Nagy Pál, Farkas György, Tamás László. [RMSz, dec. 10.; Népújság, dec. 14.; MH, dec. 13.; EN, dec. 15.]

Az IMF elégedetlen a reformfolyamatokkal, négy év alatt egyetlen nagyvállalatot sem privatizáltak Ro.-ban; hosszas tárgyalások uán egyezség született a kormány és az IMF között. Az ún. stand-by egyezmény 18 hónapig lesz érvényben. [MN, dec. 11.]

Ro.-ban nagy felháborodást keltett, hogy Tiraszpolban, a Dnyeszter Menti Köztársaság bírósága – gyilkosság vádjával – halálra ítélte Ilie Ilaşcut, 4 társát pedig börtönbüntetésre. A szenátus felszólította a kormányt, hogy indítson diplomáciai offenzívát az elítéltek érdekében. [RMSz, dec. 11.] (→ 1993.12.19)

1994. május 22.

Marosvásárhelyi közgyűlésén héttagú elnökséget választott az RT, a MISzSz politikai képviselete: Toró T. Tibor, András Imre, Füstös István, Zakariás Zoltán, Borbély Zsolt Attila, Tamás Sándor, Papp Előd. [Táj., jún. 6.]

Betlenben a ref. parókia udvarán leleplezték Bethlen Béla (1888–1979), Észak-Erdély egykori kormánybiztosa szobrát. [RMSz, máj. 24.]

2004. szeptember 13.

Az MVSz őszi tisztújító küldöttgyűlésének keretében világszerte zajlik a küldöttválasztás. Kolozsvárott az MVSz erdélyi tagjai titkos választással választották meg a küldötteket. A legtöbb szavazatot Patrubány Miklós és az elnökség 4 tagja (András Imre, Borbély Imre, Borsos Géza, Okos Márton) kapta. Újonnan nyert mandátumot Egyed Ákos, Ötvös József, Zsigmond Emese. A küldöttség összetétele az erdélyi régiók nagyságával arányos: Partium, Belső-Erdély, Kalotaszeg, Csángóvidék stb. [Szabadság, szept. 13.]

A 6. Civil Fórum munkálatain Haller István (PEL) hangsúlyozta: az átláthatóság a legfontosabb szabály, amelyet a civil szervezeteknek be kell tartaniuk ahhoz, hogy működésük jogi szempontból biztosított legyen. Kívánatos lenne egy etikai kódex összeállítása. [Szabadság, szept. 13.; Népújság, szept. 13.]

lapozás: 1-11