ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 35 találat
lapozás: 1-20 | 21-35
Névmutató:
Tabajdi Csaba
1994. május 11.
A temesvári Magyar Házat 1930–31-ben építette közös erővel a város magyarsága. 1989 után az épületben működő Temesvári Új Szó szerkesztősége átengedett egy-egy szobát az RMDSz-nek és a TeMISz-nek. Az RMDSz bírósághoz fordult az épület visszaszerzéséért, de pert vesztett. I. C. Drăgan laptulajdonos bírósági úton szólította föl a m. szervezeteket, hogy adják át az épületet. [RMSz, máj. 11.]
Két nézőpont különbsége: Tabajdi Csaba szerint Mo. belügyei, az átalakulás és a demokratizálás előbbre való a határon túliak dolgainál; Entz Géza összefoglalta a HTMH jelentőségét, szerepét és kétségbe vonta Horn Gyula tervének (→ 1994.04.15) helyességét. [Média, máj. 11.]
Nem fogadhatjuk el az albérlői státust ott, ahol őshonosak vagyunk – mondta Bodó Barna. – „Válaszunk a többségi jogfosztásra nem lehet más, csak az autonómia.” [EN, máj. 11.] 1994. május 30.
Az MSzP programjában éles kritika fogalmazódott meg a HTMH-val kapcsolatban, kimondták a hivatal átszervezésének szükségességét – mondotta Tabajdi Csaba. [PH, máj. 30.]
A Párizsból (→ 1994.05.25) hazatért Meleşcanu fogadta Markó Bélát (nota bene: a találkozót az RMDSz az utazás előttre kérte). Markó tk. kifejtette: az oktatási törvény, jelenlegi állapotában elfogadhatatlan; szóba hozta az Antonescu-szobor ügyét is. [RMSz, jún. 1.]1994. július 20.
Horn Gyula a Parlamentben fogadta Markó Bélát. A megbeszélésen Kovács László és Tabajdi Csaba is részt vett. A m.–ro. alapszerződés kérdésében Markó aggályait fejezte ki a garanciák későbbi érvényesítésével kapcsolatban. Tabajdi Csaba úgy ítélte meg, hogy garanciák hiányában nem kötik meg a szerződést. Tabajdi elmondta, hogy a kormányprogramból azért hiányzik a kisebbségek kollektív jogainak kérdése, mert a nyugat-európai közvélemény nem ismeri el ezt a fogalmat. [RMSz, júl. 22.; EN, júl. 27.]
A szakbizottság szükségesnek ítélte a kolozsvári ásatásokat, oly módon, hogy azok ne befolyásolják a főtér műemlékeit. [Szabadság, júl. 22.] (→ 1994.08.02)
A Szentszék – a nyugalomba vonult Alexandru Todea helyére – Lucian Mureşant nevezte ki görög kat. érsekké. A beiktatásra Balázsfalván került sor, aug. 27-én. [M. Kurír, aug. 31.]
Megnyitotta kapuit az 5. bálványosfüredi szabadegyetem. [EN, júl. 20.]1994. július 23.
Tabajdi Csaba a Népszavának nyilatkozott: az MDF-kormány azt tartotta fontosnak, hogy a h. t. magyarok jogsérelmeit szüntelenül fölvesse a kétoldalú és a nemzetközi fórumokon, az új MSzP–SzDSz koalíció pedig azt tartja fontosnak, hogy a kisebbségek a szülőföldjükön boldoguljanak. [Népszava, júl. 23.]
Átszervezik a ro. haderőt, a jelenlegi 4 hadsereg helyett csak 3 lesz. Az Olténiában székelő hadsereget szétosztják Erdély és Moldva között. [Szabadság, júl. 23.] 1994. augusztus 10.
Tabajdi Csaba szerint: ahhoz, hogy az emberek a szülőföldjükön boldogulhassanak, egzisztenciát kell teremteni számukra. Két fő irány van: az egisztenciateremtés és a jogvédelem. „Nem köthető meg olyan alapszerződés, amely nem biztosít kellő garanciát a kisebbségi jogokra vonatkozóan” – mondta az MSzP-s politikus. [EN, aug. 10.]
A Moldovában állomásozó orosz csapatokat az egyezmény aláírásától számítva 3 éven belül kell kivonni – erről döntöttek az egyeztető tárgyalások 10. fordulóján. Transznisztria továbbra is ellenzi a csapatkivonást. [RMSz, aug. 12.] 1994. augusztus 23.
Az EvZ cikkírója szerint a PUNR hangsúlyos jelenléte a kormányban fékezni fogja Ro. európai integrációját. A RomLib szerint a minisztercsere nem történhetett meg Iliescu jóváhagyása nélkül és újabb kormány-átalakításokra kell számítani, mert a PRM és a PSM is bejelentette igényét. [MN, aug. 23.] (→ 1994.08.29)
Tabajdi Csaba fogadta a Ro.-ban amnesztiával szabadult és Mo.-n letelepedni kívánó székely fiatalokat (Vass Kis Előd társait), akiknek beilleszkedésükhöz a HTMH segítséget ígért. [RMSz, aug. 31.]1994. október 5.
Takács Csaba a felmerült gondokról nyilatkozott: tisztázatlan a belső választások, a tagnyilvántartás kérdése. Folytatni kell a konzultációt az új m. kormánnyal, ui. nem eléggé tisztázott a támogatások kérdése. [EN, okt. 5.]1994. október 22.
Budapesten befejeződött az MVSz közgyűlése. 27 országból 236 küldött érkezett. Horn Gyula beszédében hangsúlyozta, hogy a kormány nem hagyja cserben a h. t. magyarokat, s a híresztelésekkel ellentétben a Duna Televíziót sem akarják megszüntetni. Tőkés László határokon átívelő nemzetpolitikát sürgetett. – Tabajdi Csaba államtitkár szerint az utódállamok m. közösségeinek támogatottsága nem függhet a pártok színétől; a szomszéd országokkal való kapcsolatok normalizálása azt jelenti, hogy nem egyeznek meg a nemzeti kisebbségek feje fölött; a m. költségvetés 0,62%-át fordítják a határon túliak támogatására és ezt tudatosítani kell az adófizetők körében. [MN, okt. 26.]
Az RMKT Hargitafürdőn tartotta a 3. közgazdász vándorgyűlést. Az ülésszak témája a magyarság érdekvédelme és a privatizáció volt. [RMSz, okt. 27.]1994. október 26.
Oliviu Gherman, szenátusi házelnök szerint hiba volt az RMDSz létrehozása. Ez ugyanis megteremtette a „monolitikus követelési struktúrát”. A ro. pártoknak ki kell dolgozniuk a „válaszstratégiát az RMDSz olyannyira összehangolt akcióira”. [Népújság, okt. 26.] (→ 1994.11.01)
A hadsereg napja alkalmával ismét felszínre került Mircea Pascu korábbi kijelentése (→ 1994.09.15). Gh. Tinca védelmi min. sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta Pascu kijelentését. [Népszabadság, okt. 26.] – A Ziua szerint viszont a ro. katonai doktrína értelmében a hadsereg ma is beavatkozhat utcai konfliktusokba. [Népszava, okt. 27.]
Az európai normák sajnos nem tartalmazzák a kollektív jogok fogalmát – mondta Tabajdi Csaba. – Az RMDSz-nek az alapszerződéssel kapcsolatos dokumentuma konstruktív és realista, azonban néhány dolog nem eléggé tisztázott: ilyen a regionális autonómia. A m. kormány támogatja a kulturális és közigazgatási autonómiát. [RMSz, okt. 26.]
Az új kisebbségi koncepció értelmében azokat a területeket kell menedzselni, amelyektől remélhető, hogy a kisebbségeknek a szülőföldjükön teremtenek egzisztenciát – jelentette ki Törzsök Erika. – A kisebbség nincs olyan helyzetben, hogy politikai hatalmát gazdasági hatalommá mentse át. Olyan gazdaságfejlesztési hitel- és garanciaalapot kell létrehozni Mo.-n, amely a h. t. m. vállalkozók számára teremt lehetőséget saját vállalkozások nagyobb biztonsággal történő indításához. [EN, okt. 26.] 1994. október 28.
Dáné Tibor kijelentette: még nem tudott kapcsolatba lépni Bitay Ödönnel, de ha Bitay valóban önálló magyar pártot akar létrehozni (→ 1994.10.25), akkor diverzáns, a ro. hatalom ügynöke. [RMSz, okt. 28.] – Takács Csaba elmondta, hogy a következő SzKT-n tisztázzák a szocdem tömörüléssel kapcsolatos problémákat. [RMSz, okt. 29.] 1994. október 29.
Az RMDSz népfőiskolák és internátusok létesítésével segíti a szórványban élő magyarok helyzetét. Az erdélyi magyarság kb. 10%-át veszélyezteti a közvetlen beolvadás veszélye – mondta Takács Csaba. [RMSz, okt. 30.]
Marosvásárhelyen, a Teleki-ház előtti terecskén fölavatták Bernády György egész alakos szobrát, Bocskai Vince alkotását. A rezet, bronzot közadakozásból gyűjtötték. Borbély László, a Bernády Alapítvány elnöke jelképesen átadta a szobrot a város RMDSz-es polgármesterének, Nagy Győzőnek. [RMSz, okt. 30.]1994. november 11.
A h. t. magyarság egzisztencia-teremtésének gazdasági feltételeiről tanácskozott az MSzP Közép- és Kelet-európai tagozata. Tabajdi Csaba kifejtette, hogy a legfontosabb feladat a kisebbségi magyarság polgárosodásának elősegítése. A m. kormány információs tőkével tud a leghatékonyabban segíteni. Az IKA a szellemi életet segíti, a Kézfogás Alapítvány 200 millió forintot kapott a költségvetéstől, hogy a h. t. magyarság gazdasági életét támogassa. [MH, nov. 12.]
A HTMH nem kíván állást foglalni a más országok zászlajára és himnuszára vonatkozó határozatról (→ 1994.11.10), de nem tekinti a lépést baráti gesztusnak – mondta Lábody László. – A tiltás nemzetközi jogi képtelenség. [ÚM, nov. 12.] 1995. január 23.
Budapestre érkezett Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár, hogy az alapszerződés ügyében tárgyaljon. A főtitkár Takács Csabát is meghívta a tárgyalásra, de az üv. elnök elhárította a meghívást (furcsa lett volna, hogy „egy olyan kormány meghívásának teszünk eleget, mely a törvényen kívül helyezésünket helyezi kilátásba…”). A megbeszélésen a m. fél szóvá tette Chiusbaian kijelentését (→ 1995.01.21), amelyre a ro. fél azt válaszolta: az csak az igazságügy-min. magánvéleménye. Tabajdi Csabát ez nem nyugtatta meg: „a tárgyalásokon semmilyen konkrétumot nem hallottunk, amely jelezte volna, hogy az RMDSz ÖT ellentétes lenne a ro. alkotmánnyal, a törvényekkel vagy az ET önkormányzati chartájával” (…) „az elmúlt hetekben elég sok olyan nyilatkozat hangzott el Ro.-ban, amelyeket a m. kormány nem tud aggodalom nélkül figyelni, amelyekből egy folyamat látszik kibontakozni”. [MN, jan. 24.; RMSz, jan. 25.] (→ 1995.01.24)
A m. parlament 6 pártja közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát az RMDSz politikáját és státusát illető megnyilvánulások miatt. Értetlenül fogadták a ro. kormány nyilatkozatát, amely felszólította az RMDSz-t az ÖT feloszlatására, megdöbbenést keltett az RMDSz betiltásának követelése. Az RMDSz politikai és jogvédelmi céljait a m. pártok megalapozottnak tartják. [RMSz, jan. 25.]
Magyari Nándor László kifejtette: egy pártnak belső ügye, miként szervezi meg a választóival való együttműködést. N. Manolescu (PAC) nem érdeklődött az RMDSz-nél az ÖT ügyében, C. Coposu (PNTCD) viszont megtette. [RMSz, jan. 23.]
Az RMDSz OT marosvásárhelyi közleménye emlékeztetett: az ÖT-hez hasonló szerveződések több pártnál is megtalálhatók; elítélték a négypárti koalíció nyilatkozatát, mert feszültségkeltéssel igyekszik elterelni a figyelmet a politikai és gazdasági válságról. [RMSz, jan. 25.]1995. április 28.
A h. t. magyarok csak akkor őrizhetik meg nemzeti identitásukat, ha szülőföldjükön egzisztenciálisan is boldogulnak – mondta Tabajdi Csaba. – Egy bank alapítása, amit annyiszor említenek, nem megoldás. [Népszabadság, ápr. 28.]1995. június 8.
Az RMDSz szenátusi frakciója föltárta az alkotmánybírói kinevezés manipulált módszerét: a szövetség idejében kijelölte Fazekas Miklós alkotmánybíró utódját, de a szenátus egyre halogatta a jelölt (Hajdú Gábor) meghallgatását, végül egy kormánypárti jogászt juttatott a tisztségbe. Ez a döntés etnikai diszkriminációnak minősül, mert a jövőben egyetlen m. alkotmánybíró sem lesz. [RMSz, jún. 12.]
Kincses Elődöt levélben értesítette Ro. budapesti nagykövetsége arról, hogy hazatérhet, mert elvetették az ellene felhozott vádakat (→ 1990.03.30). [Népszabadság, jún. 22.] Az ügyvéd – 5 évi „száműzetés” után – jún. 28-án térhetett haza.
Tabajdi Csaba befejezte több napos erdélyi látogatását, ahol tk. a szórványban élő m. közösségekkel ismerkedett. Az erdélyiek nagy méltósággal viselik a kisebbségi sorsot és megvan bennük a túlélési hajlam. Számtalan önszerveződési kezdeményezést látott (Kató Béla illyefalvi alapítványa, Böjte Csaba dévai iskolája, Papp László plébános nagyenyedi kollégiuma stb.); a látottak nyomán 3 kulcskérdést fogalmazott meg: anyanyelvű oktatás minden szinten (elgondolkoztató, hogy 200 ezer m. gyermekből 64 ezer nem tanulhat az anyanyelvén); az egyházaknak megkerülhetetlen szerepe van a kisebbségi identitás megőrzésében; a privatizációban ne érjék hátrányos megkülönböztetések a kisebbség tagjait. [RMSz, jún. 12.] 1995. november 10.
Budapesten nemzetközi konferenciát tartottak Kisebbség, érdekérvényesítés, önkormányzatiság, autonómiaformák címmel. – Tabajdi Csaba, az MH pol. államtitkára kifejtette: egyes államokban démonként kezelik a kisebbségek autonómiatörekvéseit, ám a kollektív jogok és az autonómia kérdésében a félelmek alaptalanok. – Markó Béla ismertette az RMDSz koncepcióját. Ro.-ban 75 esztendeje folyik a magyarság asszimilálása, ez oda vezetett, hogy számos régió és település etnikai összetétele alapvetően megváltozott. A szövetség 3 formát kíván egymásba építeni: „a kulturális autonómia gyakorlásához szükséges személyi elvű autonómiát, a sajátos státusú helyi önkormányzatokat és a regionális vagy területi autonómiát”. [ÚM, nov. 10.; RMSz, nov. 23.] 1995. december 1.
Sepsiszentgyörgyön a széki területi szervezet úgy döntött, hogy bírósági eljárást kezdeményeznek, ui. a rendőrség büntetést szabott ki két iskolaigazgatóra a múlt heti tüntetés (→ 1995.11.25) kapcsán. [ÚM, dec. 1.]
A szenátus jogi bizottsága felületesnek ítélte C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztését kérő ügyészségi iratot és visszaküldte azt a tárcának. [RMSz, dec. 1.] (→ 1995.12.04)
Mo. elfogadja a két vh. után kialakult státust, ugyanakkor jogos igénye, hogy a h. t. nemzeti közösségek autonómiát kapjanak. A megoldás a dél-tiroli példa – mondta Tabajdi Csaba pol. államtitkár. [MH, dec. 1.]
Az Ausztriai Népcsoportok Központja által szervezett 3. Bécsi Találkozó résztvevőinek nyilatkozata azt tartja a m.–szlovák alapszerződés egyik legnagyobb hiányosságának, hogy nem a kisebbségek kollektív jogairól szól, hanem az egyedi jogokról. [RMSz, dec. 5.]
A M. Írószövetség választmánya új elnököt választott, Pomogáts Béla személyében. [RMSz, dec. 4.]1995. december 6.
Molnos Lajos bejelentette, hogy folytatni kívánja Kozma Szilárd, Kádár Attila, Katona Ádám és mások tiltakozását, ezért éhségsztrájkba kezd a tanügyi törvény ellen; a sztrájkot láncszerűen kívánják folytatni. [RMSz, dec. 5.]
Tabajdi Csaba elmondta: Max van der Stoel kedvezően fogadta azt a kérést, hogy kövesse figyelemmel, megtartja-e a ro. fél korábbi ígéretét, miszerint rugalmasan fogja kezelni az oktatási törvény rendelkezéseit. [ÚM, dec. 7.] 1996. január 31.
Tabajdi Csaba 1995. jún. 6-án Kézdivásárhelyen tárgyalt a helyi RMDSz vezetőivel. Az államtitkár sofőrje az épület előtt, a gépkocsi rádiójának keresőjét csavargatva az URH-sávon főnöke hangját hallotta meg – így jöttek rá arra, hogy a teremben folyó megbeszélést lehallgatták. – 1995. okt. 23-án a nagyenyedi RMDSz-székházban találtak „poloskát”. – 1995. nov. 7-én Csutak István a sajtó képviselőinek bemutatta a telefonjához csatlakoztatott lehallgató-készüléket. A SRI mindhárom esetben tagadta, hogy köze lenne a lehallgatásokhoz. [EN, jan. 31.]
A PDSR közleményben ítélte el Gh. Funar és a PUNR magatartását és szóvivője útján értésre adta: nincs kizárva egy olyan kormányalakítás, melynek során a PUNR elveszti a korábban birtokolt tárcákat. A reakciót az váltotta ki, hogy Funar levélben kérte Iliescut: folyamatosan tájékoztassák a Magyarországgal folytatott tárgyalásokról. [Szabadság, jan. 31.]1996. február 9.
Budapesten, a sikeres magyarok konferenciáján Habsburg Ottó azt kérte a m. néptől, hogy szorítsa háttérbe a „hungaropesszimizmust”. Tabajdi Csaba szerint ezt a konferenciát sűrűbben kellene megrendezni, mert a résztvevők tapasztalatainak begyűjtése komoly segítséget jelentene a nyugati integráció folyamatában. [Szabadság, febr. 19.]