ide kell egy nĂŠv
Az RMDSz tizenĂśt ĂŠve a sajtĂł tĂźkrĂŠben
 

talĂĄlatszĂĄm: 29 talĂĄlat lapozĂĄs: 1-20 | 21-29

NĂŠvmutatĂł: Agache-Ăźgy

1990. januĂĄr 4.

A bukaresti ideiglenes hatalom amnesztia-rendeletet adott ki, melynek értelmében közkegyelemben részesítették mindazokat, akiket 1989. dec. 22-ig elkövetett politikai bűncselekményekért ítéltek el. A későbbiekben a hatalom ezt a rendeletet nagyon szelektíven alkalmazta (lásd az oroszhegyi, zetelaki eseteket és a kézdivásárhelyi, ún. Agache-ügy elítéltjeit); bár románlakta területeken is volt lincselés, ott nem volt felelősségre vonás.

1991. november 26.

Az RMDSz parlamenti csoportja nyilvánosságra hozta álláspontját a Har–Kov-jelentésről. Kérték, hogy a parlament ne fogadja el a jelentést, hozzanak létre pártatlan külföldi bizottságot, vizsgálják felül az 1990. márciusi eseményekkel kapcsolatos ítéleteket, végül ismételten kérték a Nemzetiségi Minisztérium fölállítását. – Verestóy Attila szenátor egy példányt Iliescu elnöknek is átadott. [RMSz, nov. 26.; dec. 3.]

KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen nov. 26-ĂĄn letartĂłztattĂĄk HĂŠjja Dezsőt, nov. 29-ĂŠn Daniela Filip-Orbant, dec. 4-ĂŠn Paizs OttĂłt, az Ăşn. Agache-Ăźgyben. (→ 1991.04.04) – A vĂĄrosi polgĂĄrmesteri hivatal, az RMDSz, a MADISz, az AC ĂŠs a helyi szakszervezetek nyilatkozatban tiltakoztak a letartĂłztatĂĄs ellen, emlĂŠkeztetve a FSN amnesztia-rendeletĂŠre. (→ 1990.01.04) [Bővebben lĂĄsd: RMSz, dec. 7., 17; HĂĄromszĂŠk, dec. 6., 7., 10., 13., 14.]

A párizsi Liberation cikke fölhívta a figyelmet a szélsőségesen nacionalista pártokra (PUNR, PRM) és sajtótermékekre, mondván, hogy a tűzzel játszik az, aki nem határolja el magát ezektől. [A cikket ismertette: RMSz, nov. 29.]

1991. december 29.

Az Agache-ügyben letartóztatott Daniela Filip-Orbant kiengedték a fogdából, aki dec. 29-én Mo.-ra utazott. Újságíróknak elmondta, hogy ártatlanul tartották fogva. [Ring (Bp.), 1992. jan. 12.]

1992. januĂĄr 10.

TőkĂŠs LĂĄszlĂł Tiltakozom cĂ­mmel nyĂ­lt levelet juttatott el a hazai ĂŠs kĂźlfĂśldi sajtĂłhoz. FĂślemelte a szavĂĄt KirĂĄly KĂĄrolynak a parlamentből valĂł kizĂĄrĂĄsa ellen (→ 1991.11.21), valamint Radu Tinu ĂŠs szekustĂĄrsai felmentĂŠse (→ 1991.12.09) ellen, mely a visszarendeződĂŠs nyilvĂĄnvalĂł jele. Tiltakozott az ellen is, hogy az 1989 decemberĂŠben meglincselt kĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyi rendőr ĂźgyĂŠben hĂĄrom szemĂŠlyt (→ 1991.11.26) letartĂłztattak. KĂŠrte, hogy az 1990. januĂĄr 4-i amnesztiarendelet ĂŠrtelmĂŠben nyilvĂĄnĂ­tsĂĄk semmisnek az oroszhegyi, zetelaki, marosvĂĄsĂĄrhelyi diszkriminatĂ­v Ă­tĂŠleteket. Tiltakozott a tervezett nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄs nemzeti ĂŠs vallĂĄsi kisebbsĂŠgeket sĂşjtĂł tendenciĂĄja ellen. Arra kĂŠrte a kisebbsĂŠgi egyhĂĄzakat ĂŠs az RMDSz-t, hogy ro. szĂśvetsĂŠgeseikkel egyĂźtt – vagy akĂĄr nĂŠlkĂźlĂźk – vegyĂŠk igĂŠnybe a tĂśrvĂŠnyes politikai harc minden eszkĂśzĂŠt a felsorolt demokrĂĄciaellenes megnyilvĂĄnulĂĄsok, sĂŠrelmek ellen. [RMSz, jan. 10.]

BorbĂŠly Imre nyilatkozott az RMSz-nek: a szĂŠkelyfĂśldi autonĂłmiĂĄra vonatkozĂł kĂ­sĂŠrlet kĂśrĂźli vitĂĄban megmutatkoztak az RMDSz-en belĂźli ellentĂŠtek. BorbĂŠly a terĂźleti autonĂłmiĂĄt legitim cĂŠlkĂŠnt tĹązte ki, de Katona ÁdĂĄm kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠt (→ 1991.10.02) nem tartotta taktikusnak. Fenntartja a tĂĄrsnemzetre (→ 1991.05.24) vonatkozĂł elgondolĂĄsĂĄt. [RMSz, jan. 10.]

1998. oktĂłber 9.

Max van der Stoel üdvözölte a ro. kormány erőfeszítéseit, hogy megoldást keres az egyetem ügyére, hasonlóképpen az RMDSz döntését is, hogy továbbra is részt vesz a kormányzásban. [Táj., okt. 8.]

Tőkés László levele bírálja az egyetem ügyében hozott vezetőségi döntést [nota bene: a döntést az SzKT hozta, demokratikus szavazással – K. P.], véleménye szerint: „távlatilag csak akkor érhetünk el eredményt, hogyha eredeti célkitűzéseinkhez következetesen ragaszkodunk”. [BL, okt. 9.] – Halász Anna ellenvéleménye: „Tőkés Petúr Lászlónak mindenben igaza van, csak abban nem, hogy fejjel menjünk a falnak.” [RMSz, okt. 9.]

A kormány elfogadta azt a törvénytervezetet, amely előirányozza az állam által jogcímmel vagy anélkül államosított ingatlanok visszaszolgáltatását jogos tulajdonosaiknak; ha nem lehetséges a visszaszolgáltatás, az állam kártérítést fizet az érintetteknek. [Sajtóf., okt. 9.]

1997-ben Ăşjra megnyitottĂĄk az Aurel Agache-Ăźgy (→ 1991.04.04, 1991.11.26, 1993.03.18) dossziĂŠjĂĄt, kĂŠrve, hogy a nĂŠpnyomorĂ­tĂł rendőr meglincselĂŠsĂŠt minősĂ­tsĂŠk kĂźlĂśnleges kegyetlensĂŠggel elkĂśvetett emberĂślĂŠsnek. [BL, okt. 9.] – Frunda GyĂśrgy elmondta: a bĂ­rĂłsĂĄg nem vette figyelembe a FSN 1990 januĂĄrjĂĄban kiadott amnesztia-rendeletĂŠt. [BL, okt. 16.]

1998. november 5.

MarkĂł BĂŠla ĂśrĂśmmel ĂźdvĂśzĂślte a tĂŠnyt, hogy a Magyar KoalĂ­ciĂł PĂĄrtja kormĂĄnyzati szerepet vĂĄllalt SzlovĂĄkiĂĄban. [SzabadsĂĄg, nov. 5.]

Németh Zsolt szerint a mindenkori m. kormánynak nem lehet más kiindulási pontja a nemzetpolitikában, mint maximálisan támogatni a kárpát-medencei magyarság szülőföldön maradását. [Szabadság, nov. 5.]

Balogh BarnabĂĄs, BorzĂĄsi Gyula, CsernĂĄk BĂŠla ĂŠs KĂĄllay LĂĄszlĂł AlternatĂ­v tĂĄjĂŠkoztatĂĄs c. levelet juttatott el 2 ĂşjsĂĄg szerkesztősĂŠgĂŠbe, melyben a pĂźspĂśkvĂĄlasztĂĄsrĂłl ismert korĂĄbbi vĂŠlemĂŠnyekkel (→ 1998.10.22) szemben prĂłbĂĄljĂĄk „megmutatni az ĂŠrem mĂĄsik oldalĂĄt”. Az alĂĄĂ­rĂłk idĂŠztĂŠk TőkĂŠs LĂĄszlĂł kijelentĂŠseit: „egyedĂźl jobban el tudnĂĄm vezetni az egyhĂĄzkerĂźletet” ĂŠs „én nem szeretettel akarok kormĂĄnyozni”; szerintĂźk a pĂźspĂśk a mĂĄskĂŠnt gondolkodĂłkat a nemzet ĂŠs az egyhĂĄz ellensĂŠgeivĂŠ nyilvĂĄnĂ­totta. Az alĂĄĂ­rĂłk a zsinatpresbiteri egyhĂĄzkormĂĄnyzĂĄs, a kĂśzĂśssĂŠgi munka hĂ­vei. [BN, nov. 5.; SzabadsĂĄg, nov. 5.] – TőkĂŠs LĂĄszlĂł vĂĄlasza a vĂĄdaskodĂĄsokra: „Az alĂĄĂ­rĂłk elĂŠgedetlensĂŠge tulajdonkĂŠppen amiatt van, hogy jĂłl kitervelt előzetes szĂĄmĂ­tĂĄsaik a tisztĂşjĂ­tĂĄs alkalmĂĄval nem jĂśttek be. EgyszerĹąen nem tudnak belenyugodni az ĂĄltaluk elĂŠrt – szĂĄmukra veresĂŠggel felĂŠrő – vĂĄlasztĂĄsi eredmĂŠnybe.” [SzabadsĂĄg, nov. 14.] (→ 1999.05.10)

Az Agache-ügy újabb tárgyalása kapcsán a cikkíró rámutatott az ügy egyik jellemző aspektusára: 8 éven át az ügyészség nem tudott előállítani tetteseket. [BL, nov. 13.]

1999. januĂĄr 18.

A déli órákban mintegy tízezer bányász indult gyalogosan Bukarest felé, a Zsil-völgyéből. Traian Băsescu miniszter rendeletére a Zsil mentén leállt a vasúti és az utasforgalom. A rendfenntartó elemek torlaszokat emeltek, de azokat földgyaluval eltávolították a bányászok. Radu Berceanu iparügyi min. visszautasította a bányászok követeléseit (35%-os béremelés és a veszteséges bányák leállítása); Radu Vasile kifejezte hajlandóságát a tárgyalásra, ha a bányászok visszatérnek munkahelyükre. [Szabadság, jan. 19.]

Németh Zsolt az RMDSz vezetőivel folytatott megbeszélés után elmondta: a m. külpol. prioritása az ország euroatlanti integrációja és a regionális pol. összhangjának megteremtése; példaértékűnek ítélte az RMDSz pol. irányvonalát: a szövetség nemcsak a magyarság érdekeiben lép fel, hanem szerepet vállalt a ro. polgári társadalom létrehozásában is. [Szabadság, jan. 18.]

Újabb forduló volt az Agache-perben: Paizs Ottót hallgatták ki, aki a tanúk szerint nem is volt a lincselés közelében. [BL, jan. 22.]

1999. februĂĄr 15.

Tőkés László Nyárádszeredában közölte az újságírókkal, hogy a két kormányfő találkozása előtt bizalmas tárgyalásra készült Orbán Viktorral, „de egészen szokatlan módon közbelépett a ro. diplomácia, kifejezvén a ro. fél visszautasító álláspontját.” Orbán Viktor „nagyon elvszerűen azt mondta, hogy ha már ez így történt, a bizalmas találkozásnak adjunk nyilvánosságot szerdán”. [RMSz, febr. 15.]

Frunda GyĂśrgy ĂźgyvĂŠdi kĂśzremĹąkĂśdĂŠse nem jĂĄrt sikerrel: hĂĄromszori halasztĂĄs utĂĄn Ă­tĂŠletet hirdetett a bukaresti tĂĄblabĂ­rĂłsĂĄg az Agache-perben: Filip-OrbĂĄn Daniela 7 ĂŠv bĂśrtĂśn, HĂŠjja Dezső ĂŠs Paizs OttĂł 4 ĂŠv, Reiner Anton 3 ĂŠv, plusz minden elĂ­tĂŠlt rĂŠszĂŠről anyagi kĂĄrtĂŠrĂ­tĂŠs; KonrĂĄd JĂĄnost felmentettĂŠk. NyilvĂĄnvalĂł, hogy az Ă­tĂŠletnek pol. ĂŠs etnikai jellege is van. [BL, febr. 19.] (→ 1999.02.26)

BĹąnĂźgyi per tanĂşjakĂŠnt idĂŠztĂŠk meg az AlsĂłcsernĂĄtoni FĂłrum főbb rĂŠsztvevőit, tk.: TőkĂŠs LĂĄszlĂłt, KirĂĄly KĂĄrolyt, KĂłnya-Hamar SĂĄndort, Borsos GĂŠzĂĄt, Katona ÁdĂĄmot, BardĂłczy CsabĂĄt, PatrubĂĄny MiklĂłst, TorĂł T. Tibort. [SzabadsĂĄg, febr. 15.] (→ 1999.02.23)

1999. februĂĄr 26.

Fazakas-ForrĂł Csilla ĂźgyvĂŠd fellebbezett az Agache-perben hozott Ă­tĂŠlet ellen (→ 1999.02.15). [BL, febr. 26.; RMSz, mĂĄrc. 16.]

Pakó Benedek szászrégeni plébános elmondta: a kezdeti lelkesedés alábbhagyott, ma már csak náluk és Csíkszeredában tanítanak csángó gyermekeket. A plébánia költségén 10 gyermeknek biztosítanak kollégiumi szállást-ellátást, oktatást. A tapasztalat azt mutatja, hogy az Erdélybe hozott csángó fiatalok – tanulmányaik befejezése után – nem mennek vissza a szülőfalujukba, pedig nagy szükség lenne rájuk. [BL, febr. 26.]

1999. jĂşnius 4.

A nagykárolyi Róm. Kat. Teol. Líceum gondjairól beszélt Visnyai Csaba igazgató. Az egyház – egyelőre csak papíron – visszakapta a Szt. László Konviktus épületét, amelyet fel kell újítani. [SzFÚ, jún. 4.]

A nagybányai Németh László Gimnáziumban a megyei m. oktatás jövőjéről tanácskoztak a tanárok. Az ált. iskolások ⅓-a, a középiskolások ⅔-a ro. nyelven tanul. [BÚSz, jún. 4.]

Az országban 1,242 millió katolikus hívő él (erdélyi egyházmegye: 542 ezer; temesvári em.: 112 ezer; váradi em.: 108 ezer; szatmári em.: 108 ezer; bukaresti érsekség: 105 ezer; jászvásári érsekség: 267 ezer), a görög katolikusok száma – 5 egyházmegyében – 846 ezer lélek (623 ezerrel több, mint az 1992-es népszámlálás idején!). [RMSz, jún. 4.]

KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen bemutattĂĄk Iochom IstvĂĄn riportkĂśnyvĂŠt (KĂ­sĂŠrt a mĂşlt SzĂŠkelyfĂśldĂśn), amely az Agache-Ăźgy fejlemĂŠnyeit boncolgatja. [RMSz, jĂşn. 7.] (→ 1999.08.13)

1999. augusztus 13.

Az Agacahe-csalĂĄd perelni akarja Iochom IstvĂĄnt, amiĂŠrt kĂśnyvet Ă­rt a zsarnok milicista bĹąnhődĂŠsĂŠt kĂśvető koncepciĂłs perről. (→ 1999.06.04) [SzH, aug. 13]

CsĂ­kszeredĂĄban megalakult a CsĂ­k TerĂźleti IfjĂşsĂĄgi TanĂĄcs (CsTIT), amely az ifjĂşsĂĄgi kezdemĂŠnyezĂŠseket akarja Ăśsszefogni. ElnĂśkĂŠĂźl Borboly CsabĂĄt vĂĄlasztottĂĄk. [HN, aug. 13]

Kisbaconban a Benedek Elek-emlékház magánmúzeummá vált, azután, hogy Réka, a nagy meseíró dédunokája és férje felmondta a szerződést a Székely Nemzeti Múzeummal. [BL, aug. 13.]

1999. november 18.

A bukaresti táblabíróság másodfokon ítélkezett az Agache-ügyben. Konrád Jánost három évre ítélte, a többi vádlott esetében visszautasította a fellebbezéseket és jóváhagyta az elsőfokú ítéletet. Az ítéletet meg lehet fellebbezni a Legfelsőbb Bíróságnál, azután pedig a strasbourgi Emberjogi Bíróságánál. Frunda György szerint koncepciós perről van szó, nem lehet 5 embert kiemelni egy forradalmi tömegből. [Táj., nov. 18.; UH, nov. 23.]

Mezőbándon Gyöngykoszorú-találkozót tartottak a Mezőség m. hagyományőrző csoportjai. [RMSz, nov. 18.]

1999. december 8.

SepsiszentgyĂśrgyĂśn nem sikerĂźlt Eckstein-KovĂĄcs PĂŠter kĂśzbelĂŠpĂŠse (→ 1999.10.29); megĂŠrkezett a vĂĄroshĂĄzĂĄra a vĂŠgleges dĂśntĂŠs: a LĂĄbas HĂĄzat a mĹąvelődĂŠsi tĂĄrca a Keleti-KĂĄrpĂĄtok MĂşzeuma szĂĄmĂĄra adomĂĄnyozza. [RMSz, dec. 8.] (→ 2003.05.20, 2003.11.14)

Elfogadták a nyugdíjrendszert szabályozó törvényt. A nyugalmazási korhatár fokozatos növelésének első szakaszára 2001-ben kerül sor: a férfiak 62, a nők 57 éves korukban mehetnek nyugdíjba. [Szabadság, dec. 8.]

Emil Constantinescu alĂĄĂ­rta a Securitate dossziĂŠjĂĄhoz valĂł hozzĂĄfĂŠrĂŠs lehetősĂŠgĂŠt szabĂĄlyozĂł Ăşn. Ticu Dumitrescu-fĂŠle tĂśrvĂŠnyt. Az ĂĄllamfő kiemelte, hogy ez az első jogszabĂĄly, amely elismeri, hogy az 1945. mĂĄrc. 6. utĂĄni kommunista hatalom rĂŠmuralmat gyakorolt az ĂĄllampolgĂĄrok alapvető szabadsĂĄgjoga felett, ĂŠs hogy a Securitate politikai rendőrsĂŠgkĂŠnt tevĂŠkenykedett; a tĂśrvĂŠnyt bĂ­rĂĄlĂłknak vĂĄlaszolva elmondta: mĂŠg mindig jobb egy utĂłlag javĂ­thatĂł jogszabĂĄly, mint semmi. [SzabadsĂĄg, dec. 8.] (→ 1999.06.10, 1999.06.29, 1999.10.21, 1999.12.14)

A legutĂłbbi SzKT-n (→ 1999.12.04) Kerekes KĂĄroly javaslatĂĄra megvitattĂĄk a 105/1999. sz. kormĂĄnyrendelet hiĂĄnyossĂĄgait. Kerekes KĂĄroly arra figyelmeztetett, hogy a rendelet csak az 1940. szept. 14.–1944. aug. 23. kĂśzĂśtti időszak bĹąneiĂŠrt fizet kĂĄrpĂłtlĂĄst, de nem vonatkozik az 1945. mĂĄrc. 6-ig terjedő periĂłdusra, amikor szĂĄzĂĄval tartottak magyarokat a dĂŠl-erdĂŠlyi ĂŠs zsilvĂĄsĂĄrhelyi tĂĄborokban. Eckstein-KovĂĄcs PĂŠter kisebbsĂŠgi miniszter elmondta: semmi lehetősĂŠgĂŠt nem lĂĄttĂĄk annak, hogy kiterjesszĂŠk ezt az időszakot 1945. mĂĄrc. 6-ig. [SzabadsĂĄg, dec. 8.] (→ 1999.12.15)

Az RMDSz diszkriminatĂ­vnak tartja az Agache-perben hozott legutĂłbbi Ă­tĂŠletet (→ 1999.11.18), ezĂŠrt tĂĄmogatja az Ăşjabb fellebbezĂŠst. [NĂŠpĂşjsĂĄg, dec. 8.]

2000. mĂĄrcius 8.

Kónya-Hamar Sándor a képviselőházban tiltakozott a Kolozsvárott megjelent uszító falragaszok ellen: „a Haider-szindróma nálunk is létezik”. [Szabadság, márc. 8.] ● [Haider = szélsőjobb osztrák politikus.]

A bukaresti bĂ­rĂłsĂĄgon tĂĄrgyalni kezdtĂŠk a TőkĂŠs LĂĄszlĂł ĂŠs Alison Mutler, az AP tudĂłsĂ­tĂłja kĂśzĂśtti pert. Mutler besĂşgĂłnak nevezte az RMDSz tb. elnĂśkĂŠt. TőkĂŠs kifejtette: ez a temesvĂĄri forradalom ĂŠs az ő szemĂŠlye elleni lejĂĄratĂĄsi kampĂĄny rĂŠsze. [HĂĄromszĂŠk, mĂĄrc. 8.] (→ 2000.08.10, 2001.03.27, 2001.11.06)

Múlt év márciusában Tamás Sándor képviselő az Agache-perről szóló iratcsomót juttatott el Budapestre, de csak most jutottak odáig, hogy felkérjék Dávid Ibolya igazságügy-minisztert, járjon közbe Valeriu Stoicánál. [Háromszék, márc. 8.]

2000. mĂĄrcius 13.

Az RMDSz szövetségi elnöke levélben tiltakozott az ellen, hogy Constantinescu elnök – a múlt év decemberében – emlékérmet nyújtott át Aurel Agache utódainak. [Táj., márc. 13.]

A Március 15-i ünnepi rendezvények keretében Aradon már egy nappal korábban megkoszorúzzák a Szabadság-szobor alakjait, a minorita rendház udvarán. Zenés-irodalmi műsor és vesztőhelyi koszorúzás szerepel a műsorban. [RMSz, márc.13.]

2000. szeptember 13.

Helyi szinten elakad a tulajdont visszaszolgáltató törvények, kormányrendeletek alkalmazása. A kormány újabb egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáról készül rendeletet kiadni, de a minisztériumoknak nincs lehetőségük szorgalmazni a jogszabály gyakorlatba ültetését. [Krónika, szept. 13.]

Újabb fejlemĂŠny az Agache-Ăźgyben (→ 1999.11.18): a Legfelsőbb BĂ­rĂłsĂĄghoz beadott fellebbezĂŠs tĂĄrgyalĂĄsĂĄt decemberre halasztottĂĄk. [KrĂłnika, szept. 13.]

2001. februĂĄr 7.

Az EB vĂ­zumokrĂłl szĂłlĂł jelentĂŠsĂŠt eljuttattĂĄk a ro. hatĂłsĂĄgokhoz. A jelentĂŠsben ismĂŠt felsoroltĂĄk azokat a szabĂĄlyozĂĄsokat, amelyeket Ro.-nak teljesĂ­tenie kell, de azt is bemutattĂĄk, hogy Bukarest mit Ă­gĂŠrt ĂŠs mit tartott be eddig annak ĂŠrdekĂŠben, hogy lekerĂźlhessen a vĂ­zumkĂśtelezett orszĂĄgok listĂĄjĂĄrĂłl. [NĂŠpĂşjsĂĄg, febr. 7.]

FeszĂźlt lĂŠgkĂśrben zajlott le az Agache-Ăźgy Ăşjabb tĂĄrgyalĂĄsa a bukaresti Legfelsőbb BĂ­rĂłsĂĄgon. Frunda GyĂśrgy fĂśnntartotta vĂŠdencei fellebbezĂŠsi folyamodvĂĄnyĂĄt ĂŠs felmentĂŠsĂźket kĂŠrte. Az ĂźgyĂŠsz a vĂĄd ĂĄtminősĂ­tĂŠsĂŠt kĂŠrte: kĂźlĂśnĂśs kegyetlensĂŠggel elkĂśvetett gyilkossĂĄgra. A bĂ­rĂł elhalasztotta a dĂśntĂŠst. [KrĂłnika, febr. 7.] – KĂŠt hĂŠt mĂşlva ismĂŠt elnapoltĂĄk az Ă­tĂŠlethirdetĂŠst. [KrĂłnika, febr. 22.] (→ 2001.03.27)

2001. mĂĄrcius 27.

Az IMF kĂśldĂśttsĂŠge dolgavĂŠgezetlenĂźl tĂĄvozott Bukarestből. Nem tudtak megĂĄllapodĂĄsra jutni a kormĂĄnnyal; meglĂĄtĂĄsuk szerint a kĂśltsĂŠgvetĂŠs hiĂĄnya nem haladhatnĂĄ meg a GDP 3%-ĂĄt, az inflĂĄciĂłt pedig 25% alĂĄ kellene szorĂ­tani. [SzabadsĂĄg, mĂĄrc. 27.] (→ 2001.03.20)

Végleges ítélet született az Agache-perben; a legfelsőbb bíróság megerősítette a bukaresti táblabíróság döntését: 3-tól 7 évig terjedő börtönbüntetésre ítélték a lincselés feltételezett tetteseit. Frunda György – a vádlottak ügyvédje – a nemzetközi bírósághoz fordul. [RMSz, márc. 27.]

Iliescu elnök fogadta a székely megyék román civil szervezeteinek képviselőit, akik a ’nemzetiségi elnyomás’ miatt panaszkodtak. Néhány statisztikai adat azt igazolja, hogy semmilyen hátrányos különböztetés nem éri a ro. tisztviselőket: a m. többségű megyék kulcspozícióit ro. nemzetiségűek töltik be. Pl. Kovászna megyében a közigazgatási bizottság tagjai között 25 ro., 13 m. és 1 német alkalmazott található. [RMSz, márc. 27.]

A bukaresti bĂ­rĂłsĂĄg első fokon 700 milliĂł lejes erkĂślcsi kĂĄrtĂŠrĂ­tĂŠsre Ă­tĂŠlte az AP amerikai hĂ­rĂźgynĂśksĂŠget ĂŠs Alison Mutler tudĂłsĂ­tĂłt, akik ellen TőkĂŠs LĂĄszlĂł indĂ­tott rĂĄgalmazĂĄsi pert. [SzabadsĂĄg, mĂĄrc. 27.] (→ 2000.03.08, 2001.11.06)

A parlament együtes ülésén megszavazott idegenrendészeti törvény szerint be kell jelenteni a 15 napnál hosszabb időt tartózkodó külföldi vendégeket. Szabó Károly szerint hasonló törvények az EU-ban is vannak. [HN, márc. 27.]

Az RT marosvásárhelyi ülésén Toró T. Tibor kijelentette, hogy az RMDSz-en belül keletkezett törésvonal elsősorban a politizáló elitet osztja meg, de lassan leszivárog a helyi közösségekbe is. [BL, ápr. 5.]

2001. mĂĄjus 26.

Sepsiszentgyörgyön tartja 4. kongresszusát az RT, az RMDSz nemzeti liberális platformja. Toró T. Tibor, a platform elnöke elmondta: sikeres időszakot élnek, a tavalyi helyhatósági és parlamenti választások alkalmával megsokszorozták önkormányzati tanácsosaik és képviselőik számát. [Szabadság, máj. 26.]

Az Agache-Ăźgy egyetlen itthon lĂŠvő elĂ­tĂŠltjĂŠnek, HĂŠjja Dezsőnek a lakĂĄsĂĄn rendőrĂśk jelentek meg, hogy elvigyĂŠk a kirĂłtt (4 ĂŠves) bĂśrtĂśnbĂźntetĂŠst letĂślteni. HĂŠjja – egy balesetből kifolyĂłlag – mozgĂĄskĂŠptelen, mindkĂŠt lĂĄba lebĂŠnult. KĂŠri a bĂźntetĂŠs elhalasztĂĄsĂĄt. [RMSz, mĂĄj. 26.] (→ 2001.07.11)

Javult a Mo.-i oklevelek honosítási rendszere, 1995-től 2000 májusig 560 honosítási kérelemből 453-at elfogadtak. [Szabadság, máj. 26.]

2001. augusztus 9.

Esztelneken – valószínűleg lakossági bejelentés nyomán – őrizetbe vették Reiner Antalt, az Agache-ügy egyik elítéltjét, aki mostanig külföldön tartózkodott. Reinert a csíkszeredai börtönbe vitték, hogy letöltse a büntetését. – Agache fia, álláspontját hirtelen megváltoztatva, kijelentette, hogy amennyiben a bűnösök beismerik a vétküket, kérni fogja, hogy megkegyelmezzenek nekik. [RMSz, aug. 9.; HN, aug. 9.; Krónika, aug. 11.]


lapozĂĄs: 1-20 | 21-29




(c) ErdĂŠlyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | MĂŠdiaajĂĄnlat | AdatvĂŠdelmi zĂĄradĂŠk