ide kell egy nĂŠv
Az RMDSz tizenĂśt ĂŠve a sajtĂł tĂźkrĂŠben
 

talĂĄlatszĂĄm: 10 talĂĄlat lapozĂĄs: 1-10

NĂŠvmutatĂł: Magyari NĂĄndor LĂĄszlĂł

1990. januĂĄr 25.

Ion Iliescu televíziós beszédében egyes erdélyi megyékben észlelhető „szeparatista tendenciákra” hívta fel a figyelmet. Másnap az RMDSz állásfoglalásban tiltakozott Iliescu célzatos kijelentései ellen. – Az RMSz öt nappal később interjút közölt Iliescuval, melyben az elnök már szelídebb húrokat pengetett.

KolozsvĂĄrott Ăşjra megalakult a nagy mĂşltĂş KolozsvĂĄri Magyar DiĂĄkszĂśvetsĂŠg (KMDSz).

Csíkszeredában hivatalosan is bejegyezték a 80-as években a bukaresti A Hét égisze alatt működő munkaközösséget. A Kommunikációs és Antropológia Munkacsoport (KAM) vezetői: Bíró A. Zoltán, Magyari Nándor László és Gagyi József.

SzĂĄszrĂŠgenben megalapĂ­tottĂĄk a Frăţia Românească (RomĂĄn TestvĂŠrisĂŠg) nevĹą szervezetet, mely a VR mellett kivette rĂŠszĂŠt a nacionalista uszĂ­tĂĄsbĂłl. (→ 1990.03.27) Az ő szĂĄmlĂĄjukra Ă­rhatĂł a helyi magyarellenes tĂźntetĂŠsek szervezĂŠse ĂŠs a cigĂĄnypogrom.

1991. jĂşlius 21.

BĂĄlvĂĄnyosfĂźreden (→ 1990.07.21) – a MISzSz, a PEL, az AC ĂŠs a Fidesz szervezĂŠsĂŠben – megkezdődĂśtt a 2. ifjĂşsĂĄgi szabadegyetem. A NapfordulĂł utĂĄn c. rendezvĂŠnyen nyugat-eurĂłpai, m. ĂŠs hazai politikusok, kĂśzĂŠleti szemĂŠlyisĂŠgek tartottak előadĂĄsokat a posztkommunista vĂĄltozĂĄsokrĂłl, valamint a kisebbsĂŠgek problĂŠmĂĄirĂłl. Az előadĂłk kĂśzĂśtt volt tk. SchĂśpflin GyĂśrgy, Tom Gallagher, Cs. GyĂ­mesi Éva, MolnĂĄr GusztĂĄv, Lőrincz Csaba, BĂ­rĂł GĂĄspĂĄr, NĂŠmeth Zsolt, Magyari NĂĄndor. [NĂŠpĂşjsĂĄg, jĂşl. 31.; EN, aug. 1.]

1993. januĂĄr 22.

Nyilvánosságra hozták az RMDSz kongresszusának határozatait. Pl.: elfogadták az RMDSz módosított programját, a belső önrendelkezési alapelveket érvényesítő alapszabályt, hitet tettek Temesvár szellemének folytatása mellett, megválasztották az RMDSz tisztségviselőit és a Képviselők Tanácsát (tagjai: Csiha Tamás, Bodó Barna, Kántor Lajos, Szilágyi N. Sándor, Béres András, Tőkés András, Borbély Ernő, Papp Kincses Emese, Fülöp-Fischer Ildikó, Molnos Lajos, Magyari Nándor László, Toró T. Tibor, Pillich László, Bányai Péter, Jankó Szép Sándor, Török Ernő, Sófalvi László, Brendus Gyula, Gazda István, Méder Zsolt, Borsos Géza; ]930220); gazdasági tanács létrehozásáról döntöttek. Indítványozták a Kárpát-medencében élő magyarság törvényes szervezeteinek, hogy Strasbourgban m. kisebbségi fórumot szervezzenek. Ro.–m. kerekasztal összehívását sürgették. Kifejezték az iránti igényüket, hogy az RMDSz részt vehessen a ro.–m. államközi szerződés előkészítésében; javasolták, hogy Ro. írja alá a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. [Népújság, jan. 22.]

A Le Monde-nak nyilatkozott Teodor Meleşcanu: a ro.–m. alapszerződés 80%-ban véglegesnek mondható, csak a határok és a kisebbségek kérdése tisztázatlan még. Az egyetemről azt mondta, hogy amennyiben a közösség szükségét érzi, hogy m. ny. egyeteme legyen, akkor ezt csak ki kell nyilvánítania és akcióba lépnie [!]. A kolozsvári konzulátusnak nincs elvi akadálya. [MH, jan. 22] ● [A külföldnek szóló nyilatkozat nem a valóságos helyzetet ábrázolja!]

A moldovai parlament leszavazta Snegur elnök javaslatát, hogy népszavazás döntsön a Ro.-val való egyesülésről. [MH, jan. 22]

1993. mĂĄrcius 10.

MarkĂł BĂŠla a frakciĂłkrĂłl elmondta: termĂŠszetes a vĂŠlemĂŠnykĂźlĂśnbsĂŠg, az lenne a termĂŠszetellenes, ha egy egĂŠsz kĂśzĂśssĂŠget egy vĂŠlemĂŠnyre akarnĂĄnk kĂŠnyszerĂ­teni. Az RMDSz vezetőjĂŠnek fel kell ismernie: „rĂŠszigazsĂĄgokbĂłl tevődik Ăśssze a vĂŠgső igazsĂĄg, ĂŠs Ăşgy prĂłbĂĄljon ĂŠpĂ­tkezni, hogy ezek szabadon ĂŠrvĂŠnyesĂźljenek”. [HĂĄromszĂŠk, mĂĄrc. 10.] – TőkĂŠs LĂĄszlĂł kijelentĂŠsĂŠvel kapcsolatban (→ 1993.02.27) MarkĂł azt mondta: a fogalmazĂĄs valĂłban nem volt szerencsĂŠs, de TőkĂŠs egy szĂłval sem ĂĄllĂ­totta, hogy Ro.-ban szervezett nĂŠpirtĂĄs vagy erőszakos kitelepĂ­tĂŠs folyik, a „szĂśvegkĂśrnyezetből vilĂĄgosan kiderĂźlt, hogy mire gondolt: arra, hogy bizonyos gazdasĂĄgi ĂŠs egyĂŠb mĂłdszerekkel arra biztatjĂĄk a kisebbsĂŠgieket, mĂĄshol prĂłbĂĄljanak meg boldogulni”. – Az RMDSz-t mindenĂźtt a romĂĄniai magyarsĂĄg tĂśrvĂŠnyes kĂŠpviselőjĂŠnek ismerik el, kivĂŠve RomĂĄniĂĄt. [BN, mĂĄrc. 10.]

A KREK nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a NagyvĂĄradon lĂŠvő, a harmincas ĂŠvekben a hĂ­vők adomĂĄnyĂĄbĂłl ĂŠpĂ­tett pĂźspĂśki szĂŠkhĂĄzat a hatalom ismĂŠt ki akarja sajĂĄtĂ­tani. Az ĂŠpĂźletben a komm. idejĂŠn pĂĄrtirodĂĄk voltak, s az egyhĂĄz 1990-ben tĂŠrhetett vissza a hajdani szĂŠkhĂĄzba. [BN, mĂĄrc. 12.] (→ 1993.03.27)

Takács Csaba vázolta az RMDSz új szervezeti felépítését. Az SzKT a „parlament”, az Ügyvezető Elnökség (ÜE) a „kormány”. – Csiha Tamás (az ÁB elnöke) a „házelnök”, Takács a „kormányfő” (üv. eln.), az ő dolga, hogy vezesse a Szövetséget és gyakorlatba ültesse az SzKT határozatait. Az üv. elnököt az alelnökök segítik: politika (Bodó Barna); gazdaság (György Béla Zsolt); vallás- és művelődésügy (Kötő József); szervezés (Somai József); önkormányzat és reformügy (Magyari Nándor László); oktatás- és ifjúságügy (Fülöp-Fischer Ildikó). [Szabadság, márc. 10.; EN, ápr. 8.] – Az RMDSz-ben létrehoztak egy új döntéshozó szervet is, az Operatív Tanácsot (OpT), amely a gyors politikai döntések meghozatalára hivatott, ezzel elkerülik az SzKT túl gyakori összehívását. Az SzKT – rendes körülmények között – csak kéthavonta ülésezik.

1994. mĂĄrcius 7.

Az erdélyi civil szervezetekről nyilatkozott Kötő József és Magyari Nándor László. Mintegy 300 szervezet létezik, amelyek az önrendelkezés elismerése mellett partneri viszonyra, egyenjogú együttélésre törekednek Ro.-ban; az erdélyi magyarság elsődleges célja, hogy biztosítékot kapjon: intézményeiket többé nem veheti el senki. [MN, márc. 7.]

Kuncze GĂĄbor vezetĂŠsĂŠvel Bukarestbe ĂŠrkezett az SzDSz kĂźldĂśttsĂŠge. A kormĂĄny kĂŠpviselőivel ĂŠs az ellenzĂŠki pĂĄrtok vezetőivel tĂĄrgyaltak a kĂŠtoldalĂş kapcsolatokrĂłl ĂŠs a kisebbsĂŠgek helyzetĂŠről. C. Coposu megerősĂ­tette: az 1918-as GyulafehĂŠrvĂĄri Nyilatkozat szellemĂŠben egyenlő jogokat kĂ­vĂĄnnak biztosĂ­tani a kisebbsĂŠgeknek. Hrebenciuc főtitkĂĄr megĂ­gĂŠrte, hogy a hĂłnap vĂŠgĂŠig dĂśntĂŠs szĂźletik a szĂŠkelyfĂśldi elĂ­tĂŠltek (oroszhegyiek, zetelakiak) ĂźgyĂŠben. – Az SzDSz alapkĂŠrdĂŠsnek tekinti, hogy megszĂźlessen a kisebbsĂŠgi tĂśrvĂŠny. [RMSz, mĂĄrc. 11.] (→ 1994.03.19)

1994. november 7.

Az SzK-nak jó kapcsolatai vannak a m. és ro. liberális pártokkal, mondta Magyari Nándor László. Sajtóértekezletén beszámolt az SzDSz-szel és a Fidesszel folytatott eszmecseréről és az együttműködési tervekről. Az SzK elfogadja az alapszerződést illető RMDSz-elképzelést (ellentétben az EMK-val, amely ellenzi azt). Egyed Péter – a ro. delegáció tagjaként –, részt vett a trieszti kisebbségi konferencián. [Szabadság, nov. 9.; RMSz, nov. 12.]

1995. januĂĄr 23.

Budapestre ĂŠrkezett Viorel Hrebenciuc kormĂĄnyfőtitkĂĄr, hogy az alapszerződĂŠs ĂźgyĂŠben tĂĄrgyaljon. A főtitkĂĄr TakĂĄcs CsabĂĄt is meghĂ­vta a tĂĄrgyalĂĄsra, de az Ăźv. elnĂśk elhĂĄrĂ­totta a meghĂ­vĂĄst (furcsa lett volna, hogy „egy olyan kormĂĄny meghĂ­vĂĄsĂĄnak teszĂźnk eleget, mely a tĂśrvĂŠnyen kĂ­vĂźl helyezĂŠsĂźnket helyezi kilĂĄtĂĄsba…”). A megbeszĂŠlĂŠsen a m. fĂŠl szĂłvĂĄ tette Chiusbaian kijelentĂŠsĂŠt (→ 1995.01.21), amelyre a ro. fĂŠl azt vĂĄlaszolta: az csak az igazsĂĄgĂźgy-min. magĂĄnvĂŠlemĂŠnye. Tabajdi CsabĂĄt ez nem nyugtatta meg: „a tĂĄrgyalĂĄsokon semmilyen konkrĂŠtumot nem hallottunk, amely jelezte volna, hogy az RMDSz ÖT ellentĂŠtes lenne a ro. alkotmĂĄnnyal, a tĂśrvĂŠnyekkel vagy az ET ĂśnkormĂĄnyzati chartĂĄjĂĄval” (…) „az elmĂşlt hetekben elĂŠg sok olyan nyilatkozat hangzott el Ro.-ban, amelyeket a m. kormĂĄny nem tud aggodalom nĂŠlkĂźl figyelni, amelyekből egy folyamat lĂĄtszik kibontakozni”. [MN, jan. 24.; RMSz, jan. 25.] (→ 1995.01.24)

A m. parlament 6 pártja közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát az RMDSz politikáját és státusát illető megnyilvánulások miatt. Értetlenül fogadták a ro. kormány nyilatkozatát, amely felszólította az RMDSz-t az ÖT feloszlatására, megdöbbenést keltett az RMDSz betiltásának követelése. Az RMDSz politikai és jogvédelmi céljait a m. pártok megalapozottnak tartják. [RMSz, jan. 25.]

Magyari Nándor László kifejtette: egy pártnak belső ügye, miként szervezi meg a választóival való együttműködést. N. Manolescu (PAC) nem érdeklődött az RMDSz-nél az ÖT ügyében, C. Coposu (PNTCD) viszont megtette. [RMSz, jan. 23.]

Az RMDSz OT marosvásárhelyi közleménye emlékeztetett: az ÖT-hez hasonló szerveződések több pártnál is megtalálhatók; elítélték a négypárti koalíció nyilatkozatát, mert feszültségkeltéssel igyekszik elterelni a figyelmet a politikai és gazdasági válságról. [RMSz, jan. 25.]

1995. februĂĄr 15.

A PER újabb ro.–m. párbeszédet szervezett Atlantában. A kétnapos értekezlet febr. 14-én kezdődött. A korábbi találkozók [Buk. (1992. jan.); Neptunfürdő (1992. jún.); Gerzensee (1993. febr.); Neptunfürdő ]930717, 930731)] nem jártak különösebb eredménnyel. [MN, febr. 8.] – Az álláspontokat az RMDSz külpolitikai tanácsadó testülete febr. 9-én véglegesítette. Ezen az ülésen tudták meg, hogy a ro. küldöttség kibővült a PUNR egyik képviselőjével. Takács Csaba kifejtette: nem ülhetnek egy asztalhoz annak a pártnak a képviselőjével, amelynek a vezetője a minap úgy nyilatkozott, hogy a magyarokat deportálni kell. [MN, febr. 11.] – Takács Csaba a PER igazgatójától várt választ a kérdésre: miért nem tartják be az eredeti megállapodást (miszerint a PUNR-t nem hívják meg), de nem kapott kielégítő választ. A PUNR képviselője végül csak megfigyelőként vett részt az ülésen. [RMSz, febr. 11.] – A résztvevők (Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Tokay György, Frunda György, Csapó I. József, Kelemen Árpád) hosszasan fontolgatták a részvételt, végül 12-én repülőre szálltak. – Bill Clinton elmondta, hogy a közép-európai biztonság és stabilitás jelenleg a legfontosabb világpolitikai kérdések egyike, amelynek próbaköve a ro.–m. megbékélés. [RMSz, febr. 14.] – Markó Béla az első napról elmondta, hogy éles viták voltak, sorra vették a legfontosabb kérdéseket, előkészítettek egy problémalistát. A 2. napon a tárgyalásokat Jimmy Carter vezette. [RMSz, febr. 16.] – Az EvZ szerint a ro. kormány hibázott, amikor küldöttséget jelölt ki, mert ezzel elismerte, hogy az országban olyan feszültségek vannak, amelyeket csak az AEÁ közvetítésével lehet megoldani. – A megbeszélések végén emlékeztetőt adtak ki. A nyilatkozat szerint a megbeszéléseket ki kell terjeszteni a politikai pártokra és a kormányzati szervekre. A párbeszéd lehetséges témái: a pol. légkör enyhítése, az autonómia-koncepció, a tanügyi törvény és az anyanyelvű oktatás kérdése; az anyanyelv használata a helyi közigazgatásban, a közéletben és a gazdaságban, kétnyelvű föliratok, kisebbségi törvény, egyházak kárpótlása. [RMSz, febr. 18.]

Magyari NĂĄndor LĂĄszlĂł elĂ­tĂŠlte Nagy Benedek Ă­rĂĄsĂĄt (→ 1995.01.06) ĂŠs azokat is, akik azt javasoltĂĄk neki: terjessze a frakciĂłn belĂźl a rĂśpiratot; de TőkĂŠssel sem ĂŠrt egyet, amiĂŠrt a pĂźspĂśk felszĂłlĂ­totta a frakciĂłt, hogy dĂśntsĂśn, azt is sugallva, milyen hatĂĄrozatot hozzon. [EN, febr. 15.]

1996. oktĂłber 10.

Magyari Nándor László ismertette egy felmérés eredményeit. Az 1200-as minta a m. választói közösség elvárásait vizsgálta. Az orsz. szövetség tevékenységét ált. kedvezően ítélték meg, a helyi RMDSz-eket több kritika érte. A megkérdezettek a radikalizmust és a következetességet kérték számon. Az etnikumközi feszültségek csökkentésére irányuló törekvések a 2. helyen állnak, majd sorrendben a mindennapi megélhetéssel, a munkanélküliséggel kapcsolatos problémák, a hatékony szociális pol. iránti igény következik. [RMSz, okt. 12.]

BorbĂŠly ImrĂŠnek szĂĄndĂŠkĂĄban ĂĄll a SzĂŠkelyfĂśldĂśn letelepedni; hibĂĄsnak tartja az SzKT dĂśntĂŠsĂŠt, amely a helyben lakĂĄshoz kĂśti a jelĂślĂŠst; ĂśsszegyĹąjtĂśtte a fĂźggetlen jelĂśltsĂŠghez szĂźksĂŠges 1300 alĂĄĂ­rĂĄst. [UH, okt. 10.]

1997. januĂĄr 31.

A m. ny. egyetem kĂŠrdĂŠse a megvĂĄltozott helyzetben cĂ­mmel tartott megbeszĂŠlĂŠst az RMDSz SzabadelvĹą KĂśre (SzK). A nyĂ­lt megbeszĂŠlĂŠsen Cs. GyĂ­mesi Éva, Magyari NĂĄndor LĂĄszlĂł, Magyari Vincze Enikő ĂŠs Egyed PĂŠter tartott vitaindĂ­tĂłt. Mind a 4 előadĂł egyetĂŠrtett abban, hogy időszerĹątlen egy kĂźlĂśnĂĄllĂł egyetemi infrastruktĂşra most kezdődő kiĂŠpĂ­tĂŠse; egyelőre egy ĂśnĂĄllĂł m. tagozat megalakĂ­tĂĄsĂĄt tartjĂĄk optimĂĄlisnak. Cs. GyĂ­mesi Éva elĂ­tĂŠlte azt, hogy „politikusok, laikusok, becsvĂĄgyĂł szervezők” nyilatkozzanak a BTE ĂźgyĂŠről. A tanĂĄcskozĂĄs folytatĂĄsakĂŠnt TakĂĄcs Csaba ĂŠs BĂŠres AndrĂĄs ismertettĂŠk az RMDSz ĂĄllĂĄspontjĂĄt a m. ny. egyetemi oktatĂĄsrĂłl. A vitĂĄban felszĂłlalĂłk tovĂĄbbra is az ĂśnĂĄllĂł BTE mellett kardoskodtak. Vita tĂĄrgyĂĄt kĂŠpezte viszont, hogy a jelenlegi feltĂŠtelek mellett reĂĄlis-e az az igĂŠny, hogy a kĂśzeljĂśvőben megalakuljon ĂŠs mĹąkĂśdjĂśn az egyetem. [SzabadsĂĄg, febr. 3.] – Magyari N. L. szerint az egyetem ĂźgyĂŠvel foglalkozĂł kultĂşrpolitikusok „nem bĂ­rnak kiszabadulni egy rosszul felfogott tradĂ­ciĂł fogsĂĄgĂĄbĂłl; (…) az egyetemreform főáramĂĄtĂłl eltĂŠrő tĂśrekvĂŠsnek tĹąnik az etnikai alapon elkĂźlĂśnĂ­tett egyetem lĂŠtrehozĂĄsĂĄnak kizĂĄrĂłlagossĂĄga is”. [SzabadsĂĄg, febr. 10.] – Magyar V. E. szerint az egyetemen oktatĂłknak ki kell vonniuk magukat a pol. dĂśntĂŠshozatal mechanizmusai alĂłl ĂŠs szakmai vĂŠlemĂŠnyt kell mondaniuk az egyetem fejlesztĂŠsĂŠről. [SzabadsĂĄg, febr. 14.] ● [A tĂŠma nagy visszhangot vĂĄltott ki, lĂĄsd a SzabadsĂĄg febr. szĂĄmait. A vitĂĄban ismertettek egy felmĂŠrĂŠst, amelynek sorĂĄn 242 m. diĂĄk vĂĄlaszĂĄt ĂśsszesĂ­tettĂŠk, s 44%-uk nem lĂĄtja szĂźksĂŠgĂŠt az ĂśnĂĄllĂł m. egyetemnek; ezzel szembeĂĄllĂ­tottĂĄk az RMDSz ĂĄltal ĂśsszegyĹąjtĂśtt fĂŠlmilliĂłnyi tĂĄmogatĂł alĂĄĂ­rĂĄst, amely sokkal reprezentatĂ­vabb akaratot tĂźkrĂśz. (Nagy LĂĄszlĂł: „az SzK-nak 2-300 tagja van, hogy mer lemondani 1,7 milliĂł m. nevĂŠben a kulturĂĄlis autonĂłmiĂĄrĂłl?!” SzabadsĂĄg, febr. 7.; SzabĂł Piroska: az RMDSz egyetlen platformja nem mĂłdosĂ­thatja az RMDSz programjĂĄt. SzabadsĂĄg, febr. 10.)] (→ 1997.02.13)

Jan. végére 5932 lejt ért el a $, egy hónappal korábban 4035 volt, ez 47%-os leértékelést jelent. – Ro. 1996-ban az állami bevételek negyedét [!] fordította a ráfizetéses vállalatok finanszírozására. – Hat év alatt 600 ezer fővel csökkent az ország lakossága, ennek 40%-át a kivándoroltak adják. [Szabadság, jan. 31.]

lapozĂĄs: 1-10




(c) ErdĂŠlyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | MĂŠdiaajĂĄnlat | AdatvĂŠdelmi zĂĄradĂŠk