Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében

ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében

találatszám: 12 találat lapozás: 1-12

Intézménymutató: RMDSz megyei jelöltlista / választási lista (Hargita, Maros)

1992. augusztus 20.

Antall József emlékező beszédet mondott Szent István szobránál. Szónoklata kiemelte: a magyarság „szigorúan megtartja a helsinki és párizsi megállapodást, amikor lemondott a határok erőszakos megváltoztatásáról, de azzal [feltétellel], hogy minden kisebbségnek, így a magyar kisebbség minden tagjának is meg kell kapnia az emberi, a kisebbségi jogokat, és ebben nem ismerünk sem megbocsátást, sem engedményeket nem tehetünk.” [ÚM, aug. 22.]

A Magyarok Világkongresszusán részt vevő erdélyi küldöttek nyilatkozatot adtak ki, melyben sajnálatukat fejezték ki a ro. sajtó magyarellenes propagandája, az irredentizmus vádjának alaptalan hangoztatása miatt. A rejtett cél: Erdély veszélyeztetettsége ürügyén továbbra is jogfosztottságban akarják tartani a kisebbségi népközösséget. Pontosítottak: az aug. 24-re meghirdetett Erdélyi Magyar Kongresszusra (= Erdélyi Világkonferencia; ]920817) az RMDSz nem kapott meghívót és nincs része a szervezésben. [RMSz, aug. 22.]

Az RMDSz Udvarhelyszéki Választmánya – a KOT határozatára (→ 1992.05.02) hivatkozva – illegitimnek minősítette a Csíkszeredába meghirdetett elektorgyűlést (→ 1992.08.21), mondván, hogy a Csíkszéki RMDSz nevében nem jelent választmányi döntést Hajdú Gábor aláírása. [RMSz, aug. 20.]

Megjelent Csurka István Néhány gondolat… c. írása, mellyel az MDF-es író jobboldali irányt vett. Azt ezt követő két hétben élénk vita alakult ki az írásról. (920918)

1992. augusztus 21.

Csíkszeredában jelöltegyeztető elektorgyűlést tartottak a Hargita megyei szenátor- és képviselőjelöltek végleges rangsorolása végett. Az OE részéről Takács Csaba volt jelen. A szavazás nyomán a köv. jelölőlista alakult ki: szenátorok: Verestóy Attila, Hajdú Gábor, Borbély Imre, Székedi Ferenc; képviselők: Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István, Borsos Géza, Papp Kincses Emese, Ördögh Imre. [RMSz, aug. 25.] (→ 1992.08.20, 1992.08.24, 1992.08.26)

Adrian Năstase találkozott az EBEÉ-tagországok Bukarestbe akkreditált nagyköveteivel és ismertette Ro. álláspontját az MVSz rendezvényéről, mely közel azonos volt a Jeszenszkynek küldött levél (→ 1992.08.17) tartalmával. [MTI]

Nicolae Manolescu, a PAC elnöke kifejtette, hogy pártja számára nincs ’magyar kérdés’, azt azok csinálják, akiknek az érdekükben áll. Példaként a m. prefektusok leváltását adta.

Az MVSz új tisztikara: az újraválasztott Csoóri Sándor mellé 3 alelnök került: Fónay Jenő (Magyarország), Dobos László (Kárpát-medence), Jakabffy Ernő (nyugati emigráció). – A záróülésen felolvasták a h. t. magyarok fóruma által (két nappal korábban) megfogalmazott dokumentumot (Nyilatkozat a kisebbségekről), melyet a kongresszus tudomásul vett. [MN, aug. 24.] (→ 1991.12.11)

1992. augusztus 24.

Széken tartotta soros ülését az RMDSz OE, a parlamenti választások alkalmából létrehozott Jelölési Egyeztető Bizottsággal. Minden megyében megállapodtak a tagság bizalmát élvező jelöltek személyében, kivéve Hargita megyét (ui. az elektorgyűlésen elfogadott listát []920821] az udvarhelyiek és a gyergyóiak megóvták). Felkérték a választmányt, hogy véglegesítsék a listát. A jelöltegyeztető elektorok ülésén (Csíkszereda, aug. 26.) a következő jelöltlista született: szenátorok: Verestóy Attila, Hajdú Gábor, Székedi Ferenc, Lászlófy Pál; képviselők: Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István, Borsos Géza, Ördögh Imre [Domokos 3: 174.]. (→ 1992.08.26) [RMSz, aug. 27.]

1992. augusztus 26.

Rendkívüli ülést tartott Csíkszeredában az RMDSz OE, azok után, hogy a megyében a 3 széki szervezet (Csík-, Gyergyó- és Udvarhelyszék) nem tudott megegyezni a közös megyei jelöltek személyében. Az ülésről közleményt adtak ki, megállapítva – immár a harmadik listát – a jelöltek névsorát és sorrendjét: szenátorok: Hajdú Gábor, Verestóy Attila, Lászlófy Pál; képviselők: Borbély Imre, András Imre, Nagy Benedek, Borsos Géza, Asztalos Ferenc, Ördögh Imre, Antal István. [HN, aug. 28.] – Mivel a megyében a kitűzött határidőig a különféle grémiumok egymásnak ellentmondó döntéseket hoztak (→ 1992.08.21, 1992.08.24), Domokos Géza, szövetségi elnöki minőségében, döntött és azt a listát adatta le az országos választási bizottsághoz, amelyet a gyergyói és udvarhelyi óvás után állítottak össze (→ 1992.08.24). A választásokon (→ 1992.09.27) erről a listáról 2 szenátor és 5 képviselő jutott be. (→ 1992.09.28, 1992.10.25)

Magyarországon elfogadták a kárpótlási törvényt, amelynek hatása – nemzetiségüktől, anyanyelvüktől függetlenül – azokra is kiterjed, akik 1940–44 között Észak-Erdélyben éltek [Szabadság, aug. 26.] (→ 1992.10.14)

1992. október 25.

Kolozsvárott ülésezett a KOT 307 tagja. Az ülésen szétosztották azt a 40 oldalas dokumentumot, amely az RMDSz Hargita megyei képviselői és szenátori jelöltlistájának összeállítása során (→ 1992.08.21, 1992.08.24, 1992.08.26) kialakult vitát, nyilatkozatokat és leveleket tartalmazza. Az Elnökség 8 tagja (Szőcs Géza, Tőkés László, Kolumbán Gábor, Borbély Imre, Csapó I. József, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Béres András) eljárást kezdeményezett az etikai bizottságnál a szövetségi elnök ellen, Szőcs Géza pedig lemondásra szólította föl Domokos Gézát (→ 1992.09.28), aki visszautasította a vádakat (→ 1992.09.30). [MTI; RMSz, okt. 28.; bővebben lásd: Domokos 3: 166–176.] (→ 1992.11.21)

A KOT közleménye értékelte a választásokon elért eredményeket és döntöttek a 3. kongresszus helyéről és idejéről (Brassó, 1993. jan. 15–17.); vitára bocsátották a módosított alapszabály- és programtervezetet. [RMSz, okt. 28.]

A kolozsvári Szent Mihály-templomban, ökumenikus istentisztelet keretében ünnepélyes fogadalmat tett az RMDSz 12 szenátora és 27 képviselője. „Én, …, Románia Parlamentjének népünk akaratából megválasztott tagja, hitünk és egyházaink, országunk és magyarságunk egyetemes közösségében, a mai napon elkötelezem magam közképviseleti munkám, közérdekű szolgálatom és feladataim hűséges teljesítésére, választóim akarata és érdekei szerint. A hazai és általános érvényes nemzetközi törvényes rend, a jogosság és a demokrácia keretei között szent hivatásomnak fogom tekinteni és minden erőmmel fogom segíteni országunk építését, a köz javának szolgálatát, a társadalmi és nemzeti megbékélés, és a demokratikus jogállamiság megvalósítását. Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés. Minden erőmmel azon leszek, hogy országunkban és térségünkben egymásra találjanak és megbékéljenek a különböző nemzetek, népi közösségek és vallási felekezetek. Isten engem úgy segéljen!” [Szabadság, okt. 28.; EN, 2002. okt. 22.]

Az RMDSz nyilatkozatot adott ki a nemzeti kérdésről (’Kolozsvári Nyilatkozat’). A romániai magyarság államalkotó tényező, a ro. nemzet egyenjogú társa. A nyilatkozat szerint: „Kötelességünk felmutatni azt a megoldást, amely számunkra és az ország számára is kiút a válságból. Az etnikai, vallási közösségek autonómiája Erdély múltjának szerves része, idéznénk a szász közösségek közel nyolcszáz éves önkormányzati gyakorlatát, és ugyanez fogalmazódott meg az 1918-as gyulafehérvári kiáltványban. – Állítjuk, hogy ez az út a belső önrendelkezés útja.” A közösségi önkormányzat a demokrácia alapja. [RMSz, okt. 27.; RMDSz 1989–1999: 125.]

1992. október 28.

Az RMSz nyilvánosságra hozta Szőcs Géza és Domokos Géza – a Hargita megyei jelöltállítás ügyében folytatott – levélváltását. Szőcs Géza szerint az elnökség az eljárást „egy hibás politikai akarat etikátlan és alapszabályellenes módszerekkel való keresztülvitelének tartja”. [RMSz, okt. 28.]

1992. november 21.

Országos vezetőségi ülésre gyűltek össze az RMKgP megyei küldöttei. A Mihály József elnök és Lukácsy Szilamér főtitkár vezette ülésen az Erdélyi Magyar Gazdákért Alapítvány létrehozásáról tárgyaltak. [Népújság, nov. 24.]

Domokos Gézát etikai bizottság elé hívták (→ 1992.10.25), de ő – arra hivatkozva, hogy nem tartja törvényesnek az etikai bizottságot – nem jelent meg, csupán levelet küldött. A bizottság nem döntött az ügyben. [MN, nov. 23.]

2000. május 6.

Henri Pons, a párizsi Igazságügyi Palota gazdasági kérdésekben jártas elöljárója Bukarestbe érkezett, hogy egy nagyszabású pénzmosási ügyben adatokat gyűjtsön. Több nagy név forog közszájon ez ügyben, pl. Adrian Năstase, Viorel Hrebenciuc. [SzFÚ, máj. 6.]

Székelyudvarhelyen tartották az RMDSz orsz. kampánynyitóját. [Szabadság, máj. 6.]

Az ÚKKA által finanszírozott mikrohitel program célja, hogy a kisvállalkozóknak mintegy 1–4 ezer $-nyi hitelt nyújtson kedvezményes visszafizetési feltételek mellett. Az első lépcsőben Szatmár, Szilágy, Máramaros, Hargita és Kovászna megye vállalkozói pályázhatnak. [RMSz, máj. 6.]

Kolozsvárott befejeződött a 2. Civil Fórum, ahol az egyesületek és alapítványok mintegy 200 képviselője vett részt. Az ErMaCiSzA rendezte konferencián előadásokat hallgattak meg és szekcióüléseken beszélték meg a civil szervezetek sajátos gondjait. Új információs folyóirat – a Civil Fórum – kiadásáról döntöttek. [BN, máj. 8.; Szabadság, máj. 8.] – A fórumon Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője ismertette a hivatal működését. Különös jelentőséggel bír a cigányság helyzetének javítását célzó programcsomag. A népszámlálási adatok szerint csak 400 ezer cigány él az országban, de a reális szám az 1–1,5 milliót is eléri. [BN, máj. 9.]

Az RMDSz OT meghallgatta az Orsz. Kampánystáb jelentését és elemezte a Marosvásárhelyen kialakult helyzetet. Megállapították, hogy Kincses Előd, a Maros megyei RMDSz elnöke sorozatosan megszegte az SzKT, az Orsz. Kampánystáb és a TKT döntéseit és nem tartotta be a választási előkészületek szabályszerűségére, tisztaságára és hatékonyságára vonatkozó rendelkezéseket. Mivel az így kialakult helyzet veszélyezteti a megyei választások sikerét, Kincsest felfüggesztik tisztségéből, helyette Kelemen Atillát nevezik ki ideiglenes megyei elnöknek. A TKT szerepe lesz új tisztújítást tartani. [Táj., máj. 8.; RMSz, máj. 9.] – Az RT állásfoglalása szerint a Kincses elleni eljárás nem egyéb, mint a „szövetséget egyre inkább centralizált pártként működtető csúcsvezetés végleges leszámolási kísérlete a fősodortól eltérő véleményt és politikai gyakorlatot képviselő tisztségviselőjétől”. [Szabadság, máj. 11.] (→ 2000.05.12, 2000.05.15, 2000.05.25, 2000.07.03)

2000. május 12.

A kormány módosította a lelkészek fizetését szabályozó törvényt. Ennek értelmében mindazok, akik 1999. dec. 31-én alkalmazásban voltak, fizetést kaphatnak. A korábbi szabályozás a hívek lélekszáma szerint állapította meg a lelkészek fizetését, a módosítással ez a méltánytalanság megszűnt. [Szabadság, máj. 12.]

A ro. és orosz külügymin. megállapodott arról, hogy szakértői szinten felújítják a két ország közötti alapszerződésről folytatott, korábban felfüggesztett vitát. Az alapszerződést a SzU felbomlása előtt, 1991-ben kötötték meg, s azt 1996-ban – Ro. visszalépése miatt – nem parafálták. A diplomáciai vita nyomán Ro. kiszorult az orosz piacról, s az energiaimport miatt kereskedelmi mérlege is negatív lett. A szerződés legkényesebb pontja a Molotov–Ribbentrop-paktum elítélése, amely lehetővé tenné a területi revízió kérdésének felvetését. [Szabadság, máj. 12.]

Magos Méta emlékeztetett: bármely tisztségviselőt csak az válthatja le, aki funkcióba helyezte. [Krónika, máj. 12.] – Az üggyel kapcsolatban (→ 2000.05.06) Markó Béla pontról pontra végigvezette a történteket. Az előválasztáson a szavazókkal nem közölték a szabályt: csak akkor érvényes az előválasztás, ha a szavazólapon (a nem kívántakat kihúzva) egy bizonyos számú név marad. Az érvénytelen előválasztás után dönteni kellett a jelöltlista felől, szabály szerint ezt már csak a TKT tehette meg. Hosszas viták után a TKT ezt meg is tette. A leadási határidő előtt néhány perccel Kincses egy olyan listát tett le a városi körzethez, amely különbözött a TKT-n elfogadott listától. Ezután vonták meg Kincsestől a delegáltság jogát. [RMSz, máj. 12.] – A Kincses Előddel való szolidaritás jegyében lemondott tisztségéről a Maros megyei üe. négy tagja: Magos György, Ölvedi Zsolt, Ráduly Levente, Vass Levente. [RMSz, máj. 15.] (→ 2000.05.15, 2000.05.25, 2000.07.03)

Nagyváradon ismertették a Varadinum ünnepségeinek idei rendezvényeit. A kezdőnap a ref. egyháznak jut, a zárónap a hagyományos Szent László-körmenettel zárul. A kat. egyházmegyék és a protestáns egyházkerületek egy-egy millenniumi zászlót vehetnek át a m. államiság ezredik évfordulója alkalmából. [BN, máj. 12.] (→ 2000.06.09)

2000. május 15.

A marosvásárhelyi TKT ülése zárt ajtók mögött zajlott. A gyűlés után Markó Béla nyilatkozott a sajtónak. Elmondta, hogy a választások közeledtével ismét hallatja hangját az RMSzdP, amelyet köztudottan az egységbontás szándékával hoztak létre; ehhez hasonló céllal jött létre az UPE (→ 2000.04.21) is, amely nem párt ugyan, de külön listákat állít a helyhatósági választásokon. – Kincses Előd törvénytelennek tartja a felfüggesztést, de nem fordul bírósághoz, hanem arra kéri az Operatív Tanácsot, hogy vizsgálja fölül a döntését. [RMSz, máj. 15.] (→ 2000.05.06, 2000.05.12, 2000.05.25, 2000.07.03)

2000. május 25.

A Maros megyei Szabályzatfelügyelő Biz. igazat ad Kincses Elődnek, az Orsz. pedig kitart amellett, hogy a felfüggesztett elnök megsértette az alapszabályt. [RMSz, máj. 25.] (→ 2000.05.06, 2000.05.12, 2000.05.15, 2000.07.03)

2000. július 3.

Az SzKT és a SzET marosvásárhelyi együttes ülésén Markó Béla emlékeztette a tagokat: 10 évvel ezelőtt egyezséget kötöttek arról, hogy mindenki aláveti magát a közösen meghozott döntéseknek. Szerinte újra kell tárgyalni ezt az egyezséget, és vagy megerősítik azt, „vagy útjára engedjük azokat, akiknek túlságosan nehéz ez a hűség”. Fölvetődik a kérdés: kell-e még az egység azoknak, akik a helyi előválasztásokon alulmaradtak, majd függetlenként indultak, és azoknak, akik az RMDSz-en kívüli pluralizmust hirdetik? – Tőkés László azt javasolta: az SzKT végezzen szigorú önvizsgálatot, és kezdeményezze az egész RMDSz személyi megújítását. – Bárányi Ferenc kérte, hogy Tőkés döntse el: az RMDSz tb. elnöke vagy a belső ellenzék vezetője akar-e lenni? – Markó Béla a vita egyes tételeire kérdéssel válaszol: miért kell kudarcról beszélni, amikor a szövetség az 1996-os választási eredményeknél jobbakat ért el? – Az SzKT megerősítette Kincses Előd felmentését a megyei elnöki tisztségből. (→ 2000.05.06, 2000.05.12, 2000.05.15, 2000.05.25) – A lemondott Sebesi Karen Attila helyett Szép Gyulát választották művelődési alelnöknek. – Varga Attila a státustörvény koncepcióját ismertette. – Az SzKT állásfoglalásai: a földvári emlékmű ügyében (→ 2000.06.28); a marosvásárhelyi szoborgyalázás ügyében (→ 2000.06.21); politikai döntésként értékelték a Bardóczy Csaba ellen hozott ítéletet (→ 2000.06.28), ezért Ro. főügyészétől a per újrafelvételét kérték. [RMSz, júl. 5.]

Gyergyószentmiklóson fölszentelték a Caritas Agro-Centrumot és a Szent Benedek Tanulmányi Ház új épületszárnyát. [RMSz, júl. 3.]

Emil Constantinescu szerint Ro. akkori felső vezetésének tudtával sértették meg a Jugoszlávia elleni nemzetközi olajembargót; éjszakánként ciszternás szerelvények keltek át Zsombolyánál. Ion Iliescu azzal vádolta Constantinescut, hogy a vizsgálat lezárulta előtt mondott véleményt. [Krónika, júl. 3.] (→ 1992.05.30, 1992.06.08, 1994.04.05, 1995.08.03, 1999.05.04)

lapozás: 1-12