ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 35 találat
lapozás: 1-20 | 21-35
Intézménymutató:
PAC (Partidul Alianţei Civice; Polgári Szövetség Pártja)
1991. július 7.
Párt létrehozását határozta el az Alianţa Civică (Polgári Szövetség) első kongresszusa (Partidul Alianţei Civice = PAC). [Szabadság, máj. 9.] A mintegy 120 ezer tagot számláló párt az európai gondolkodású értelmiséget gyűjtötte zászlója alá. A szövetséget és a pártot egyaránt támogatta a România Liberă c. napilap.1991. augusztus 27.
A moldovai parlament kinyilvánította az ország teljes függetlenségét. A szavazás egyöntetű volt, de a köztársaság orosz és török kisebbségei nem voltak jelen a szavazásnál. – A parlamenti döntés után néhány órával közölték, hogy Ro. elismerte Moldova függetlenségét. [Pándi 2: 93.] (→ 1993.04.14) – Iliescu elnök este ünnepi tévébeszédben köszöntötte a Pruton túli testvérállam függetlenségét. [RMSz, aug. 28.] (→ 1990.06.06)
A moldovai parlament által el nem ismert Dnyeszter Menti Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa nyilatkozatban tiltakozott erőszakos felszámolása és néhány vezetőjének letartóztatása ellen. A Dnyeszter Menti Köztársaság [amely a történelmi Transznisztriánál kisebb területet foglal el, de a híradások a két fogalmat gyakran azonosnak tekintik] kikiáltotta függetlenségét. [RMSz, aug. 29.]
Az AC és a PAC nyilatkozata 15 pontban foglalta össze követeléseit. Ezek között szerepelt a szélsőséges pártok (PSM, PRM) és az antiszemita, gyűlöletre felbújtó, a komm. rendszert rehabilitálni akaró kiadványok (România Mare, Europa, Totuşi iubirea [Păunescu lapja], Socialistul, Tromf) betiltása. A parlament törölje az antidemokratikus (pl.: privatizációs, nemzetbiztonsági, állampolgársági, föld-) törvényeket. [RMSz, aug. 27.] ● [A hírhez költői kérdést fűzött az RMSz: érthetetlen, hogyan szerepelhet a betiltandó lapok között a Tromf c. csíkszeredai vicclap? – K. P. válasza: föltehetőleg azért, mert soviniszta volt. A lap 1993-ban megszűnt.] 1991. december 16.
Temesvárott egyházi ünnepségekkel kezdődtek a megemlékezések az 1989-ben történtekre. Az Opera téren mintegy 20 ezer ember előtt tartottak nagygyűlést. A gyűlés szónokai: Tőkés László, Doina Cornea, Corneliu Coposu (PNTCD), Radu Câmpeanu (PNL), Sergiu Cunescu (a szocdem párt [PSDR] eln.), Stelian Tănase (PAC aleln.), Tokay György (RMDSz). – Iliescu elnök a kedvezőtlen légköri viszonyokra hivatkozva nem jelent meg, maga helyett egy elnöki tanácsost küldött, így a tanácsost dobálták meg tojással. – Az ünnepség részeként jelképes zarándoklat indult Szilágymenyőbe. [RMSz, dec. 18., 20.]
Gh. Oprea kivételével elvetették a vádakat a perbe fogott RKP KB-tagok ellen, mindannyiukat szabadlábra helyezték. [RMSz, dec. 17.] (→ 1992.01.20)1992. július 19.
Bálványosfüreden megkezdődött a 26-ig tartó ifjúsági tábor és szabadegyetem. Szervezői: MISzSz, PAC, Friedrich Neumann Alapítvány, Fidesz. A fő témák: demokrácia, jogállamiság, kisebbségvédelem. 1992. július 20.
Miniszterelnöki rendelettel leváltották Hargita és Kovászna megye m. prefektusát: Pataki Imrét, ill. Fodor Ferencet és helyettük románokat neveztek ki. Az RMDSz Kovászna megyei szervezetének tiltakozó nyilatkozatát a PAC megyei képviselői is aláírták. (→ 1992.07.23, 1992.08.05, 1993.03.25) 1992. augusztus 7.
Nemzetellenes lépés, meghátrálás, aberráció, árulás – ezekkel a minősítésekkel fogadták a ro. pártok a prefektus-ügy rendezését. Egyedül a PAC foglalt el objektív álláspontot: nem kellett volna leváltani a prefektusokat. [MH, aug. 7.]
A temesvári egyetemen m. nyelv és irod. szak indításáról döntöttek. 1992. augusztus 21.
Csíkszeredában jelöltegyeztető elektorgyűlést tartottak a Hargita megyei szenátor- és képviselőjelöltek végleges rangsorolása végett. Az OE részéről Takács Csaba volt jelen. A szavazás nyomán a köv. jelölőlista alakult ki: szenátorok: Verestóy Attila, Hajdú Gábor, Borbély Imre, Székedi Ferenc; képviselők: Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István, Borsos Géza, Papp Kincses Emese, Ördögh Imre. [RMSz, aug. 25.] (→ 1992.08.20, 1992.08.24, 1992.08.26)
Adrian Năstase találkozott az EBEÉ-tagországok Bukarestbe akkreditált nagyköveteivel és ismertette Ro. álláspontját az MVSz rendezvényéről, mely közel azonos volt a Jeszenszkynek küldött levél (→ 1992.08.17) tartalmával. [MTI]
Nicolae Manolescu, a PAC elnöke kifejtette, hogy pártja számára nincs ’magyar kérdés’, azt azok csinálják, akiknek az érdekükben áll. Példaként a m. prefektusok leváltását adta.
Az MVSz új tisztikara: az újraválasztott Csoóri Sándor mellé 3 alelnök került: Fónay Jenő (Magyarország), Dobos László (Kárpát-medence), Jakabffy Ernő (nyugati emigráció). – A záróülésen felolvasták a h. t. magyarok fóruma által (két nappal korábban) megfogalmazott dokumentumot (Nyilatkozat a kisebbségekről), melyet a kongresszus tudomásul vett. [MN, aug. 24.] (→ 1991.12.11) 1993. január 23.
Az RMDSz Kolozs megyei parlamenti képviselői, vezetőségi tagjai, a városi tanácsosok tiltakozó rendezvényt tartottak Kolozsvár főterének újabb megcsúfolása, az óriási zászlótartó oszlopok felállítása ellen. [Szabadság, jan. 26.] (→ 1993.02.09)
Nicolae Manolescu, a PAC elnöke értetlenségének adott hangot: nem érti, mit akar Gh. Funar, azok után, hogy az RMDSz radikálisai háttérbe kerültek a brassói kongresszuson; fölösleges nemzeti ellentéteket szítani. [Szabadság, jan. 23.] 1993. március 1.
A parlament mindkét házában a ro. pártok képviselői (még Stelian Tănase, PAC is) elítélték Tőkés László „etnikai tisztogatás”-ra vonatkozó kijelentését (→ 1993.02.27). A vita végén Tokay György is felszólalt, aki kitért a romániai m. kisebbség súlyos problémáira, utalt a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és más területeken levő „komoly diszkriminációs jelenségekre és tendenciákra”. Tőkés megfogalmazását helytelennek, hibásnak és szerencsétlennek mondta. Verestóy Attila a szenátusban válaszolt a 24 felszólaló szóáradatára és hangsúlyozta, hogy Tőkés minősítése nem fejezi ki az RMDSz véleményét. [RMSz, márc. 3.]
Megindult a parlamenti támadás a Văcăroiu-kormány ellen. A miniszterelnök engedett a nyomásnak, rövidesen két vegyesbizottság alakul a kormányprogram felülvizsgálatára. [MH, márc. 1.] 1993. április 25.
Temesvárott, a PAC első kongresszusán ismét Nicolae Manolescut választották elnökké. Stelian Tănase aleln. helyét Nicolae Tărău vette át. [BN, ápr. 27.] 1993. május 1.
Hat-tízszeresére emelkedtek az élelmiszerek és szolgáltatások árai. A fizetéseket is emelték, de a szakszervezetek elégedetlenek a kompenzálással. [Népszabadság, máj. 3.]
A CD 3 pártja (PNTCD, PAC, PL) levélben foglalt állást Tőkés László kijelentésével (→ 1993.02.27) kapcsolatban. A nyílt levél aláírói nem értenek egyet a korlátozott autonómia gondolatával sem. [RMSz, máj. 1.]
Asztalos Ferenc a m. oktatás hátrányos helyzetét igazolta számadatokkal: a lakosság 7,1%-a magyar, de csak 4,9% tanulhat az anyanyelvén; 1991-ben 100 ezer lakosra 830 egyetemista jutott, de 100 ezer magyarra csak 512 fő. Emiatt, m. nyelvterületen, magas a szakképzetlen pedagógusok száma. [RMSz, máj. 1.]1993. május 21.
A ro. emberjogi liga elnöke (LADO) bírálta A jogi személyek bizottsága c. törvénytervezetet. A tervezet ellenőrzési jogot adna a kormánynak a többi párt és a civil szervezetek fölött. Az alkotmányellenes tervezet ellen érvelt a PAC és PNTCD is. [RMSz, máj. 21.]
Kórustalálkozó kezdődött a dicsőszentmártoni Magyar Házban. [Népújság, máj. 22.] 1993. június 14.
Az RMDSz meghívására Ro.-ba érkezett a Fidesz Orbán Viktor által vezetett delegációja. Nagyváradon Tőkés Lászlóval is tárgyaltak, tk. az egyházi vagyon visszaszolgáltatásáról. Bukarestben a szövetségi eln. hivatalában kölcsönösen tájékoztatták egymást a létező gondokról. A küldöttség találkozott a PAC és a PL elnökével (N. Manolescu, ill. Horia Rusu). A nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt és liberális Fidesz támogatja az RMDSz autonómia-törekvéseit, és úgy véli: a romániai magyarok kizárólagos joga megfogalmazni a saját igényeiket. [RMSz, jún. 17.]
A mozdonyvezetők háromnapos sztrájkja miatt gyakorlatilag megbénult a vasúti forgalom. 1993. június 17.
Kormányzási paktumot kötött a 6 legjelentősebb ellenzéki párt (köztük: PNTCD, RMDSz, PAC, PL). A koalíció 47%-kal rendelkezik a parlamentben a kormánypárt 34%-ához képest. [MH, jún. 19.]
Kolozsvári ülésén az RMDSz ÜE a kultusztörvény tervezetét bírálta. [RMSz, jún. 22.]
Alakulóban az RMDSz szocdem-újbaloldali platformja (a későbbi SzÚT). A kezdeményezők: Lakatos István (szocdem veterán), Dáné Tibor, Balogh Edgár, Bitay Ödön, Nagy Károly, Pálfalvi Attila, Csucsuja István, Ferencz Imre, Péter György, Zsoldos Árpád. [RMSz, jún. 17.] (→ 1993.04.24, 1993.07.01, 1993.12.31) 1993. június 29.
Ungváron tanácskozott a Kárpátok Eurorégió Tanácsa. Az ukrán, m., szlovák és lengyel alapítók mellett először jelentek meg ro. megfigyelők is, Szatmárnémetiből. [MH, jún. 29.]
A PAC-ban is szakadás következett be a vezetők (Nicolae Manolescu és Stelian Tănase) nézeteltérései miatt. [MH, jún. 29.] (→ 1993.07.06) 1993. július 6.
Az RMDSz ÜE kolozsvári gyűlésén a Tulipán kft. gazdasági hatékonyságát tárgyalták meg. – A CMN számára a politikai főosztály készít ismertetőt és a jogorvoslást igénylő kérdéseket foglalja jegyzékbe. [RMSz, júl. 9.]
A PL magába olvasztotta a PAC-ból kivált liberális frakciót, ezzel 9 képviselőt és 3 szenátort nyert, a parlamentben a 3. legerősebb tömörülés lett. Az RMDSz liberális szárnyával is egyezkedtek, abban a reményben, hogy ők is csatlakoznak a PL-hez. [MH, júl. 6.] (→ 1993.06.29) 1993. július 20.
Bálványosfüreden, a MISzSz, a Fidesz és a PAC rendezésében megnyílt a 4. nyári ifj. tábor és szabadegyetem, ahol 5 napon át aktuális kérdésekről vitatkoztak a meghívott politikusok (pl. Horia Rusu, Octavian Buracu, Orbán Viktor, Tőkés László). A rendezők részéről Németh Zsolt és Toró T. Tibor köszöntötte a résztvevőket. [Bővebben lásd a korabeli m. és ro. napisajtót.] – Markó Béla kifejtette: az RMDSz-nek érdeke, hogy együttműködjék a demokratikus ellenzékkel, de programjából nem enged; az RMDSz autonómia-igénye hangsúlyos. [Népszabadság, júl. 24.]
Tempfli József elmondta: sikerült visszakapniuk a nagyváradi Vártemplomot és perrel visszaigényelte a Kanonoksort. [Világszövetség, júl. 20.] 1993. július 26.
Emil Constantinescu, a CD elnöke a PAC vezetőivel tárgyalt. Elmondta, hogy az RMDSz kiválása a CD-ből tragikusan érintené az ellenzéket, mert az RMDSz-nek nemzetiségi konfliktus-helyzetekben kiegyensúlyozó szerepe van. [Háromszék, júl. 26.]
Életbe lépett az új büntető és a polgári eljárási törvénykönyv. A törvényeket Sinkó István jogász ismertette a kolozsvári napilapban. [Szabadság, aug. 5.] 1994. január 28.
A szenátus elfogadta azt a törvénymódosítást, hogy a ro. állampolgárok ismét kötelesek bejelenteni külföldi vendégeiket. A PAC, a liberálisok, a PNTCD nyilatkozatban követelte a törvénytervezet vitájának felfüggesztését. [MH, jan. 28.] 1994. február 4.
Valer Suian (PUNR) a Btk. módosítását javasolta: aki a ro. népet vagy Ro.-t becsmérli, azt ítéljék 6–36 hónap börtönre. Ez ellen az RMDSz és Nicolae Manolescu (PAC) is tiltakozott: ez a szólásszabadság megnyirbálását jelentené. Manolescu hozzátette: ezt egy olyan párt szenátora javasolja, amely doktrínáját a magyarellenességre alapozza. [Szabadság, febr. 4.]