ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 12 találat
lapozás: 1-12
Intézménymutató:
FUEV (Európai Népcsoportok Föderatív Uniója)
1991. május 11.
A Európai Népcsoportok Föderatív Uniója (FUEV) budapesti kongresszusán tagjai sorába választotta az RMDSz-t. (A FUEV az ET mellett szakértői szerepet játszik, kisebbség-szakértőkből álló jogászcsoportja van.) Felvételre jelentkezett még a felvidéki Együttélés Mozgalom és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetsége (KMKSz) is, de ők még nem kapták meg a felvételhez szükséges szavazatszámot. [RMSz, jún. 7.]
Bukarestben a két külügyi államtitkár (Somogyi Ferenc, ill. Teodor Meleşcanu) aláírta a m.–ro. „Nyitott égbolt”-szerződést, melynek alapján a két fél évente négy megfigyelő repülést végezhet a másik ország területe fölött. (→ 1992.02.27)
A Magazinul Istoric szerint Bukarestben a 19. sz. végén 365 templom állt, mára csak 230 maradt. A Ceauşescu-diktatúra éveiben, a főváros újjáépítése ürügyén számos templomot romboltak le, közülük 70-et az UNESCO korábban védetté nyilvánított. [Magyar Hírlap, máj. 11.] 1993. április 28.
Az RMDSz ÜE állásfoglalásban rögzítette, hogy a kormány rendelete (→ 1993.03.25) diszkriminatív intézkedés volt. A prefektus olyan intézmények fölött is rendelkezik, amelyek közvetlenül érintik a m. lakosság jogainak gyakorlását. Az RMDSz dokumentációt állított össze a döntés diszkriminatív voltáról és azt eljuttatta nemzetközi szervezetekhez. Nem értenek egyet azzal, hogy a helyi tanácsosok lemondással fenyegetőztek (→ 1993.04.06). [Szabadság, ápr. 30.] – Markó Béla, az alkotmányra hivatkozva, hivatalos óvást nyújtott be a kormánynak. [Táj., ápr. 28.] (→ 1993.04.30)
A CMN ülésén megjelent N. Văcăroiu is. Az RMDSz képviselői több javaslatot tettek a kisebbségi tanács hatáskörére vonatkozóan. V. Hrebenciuc elfogadta a javaslatokat és ígérte, hogy azokat a kormány elé terjeszti. [RMSz, máj. 1.]
Kolozsvár alpolgármesterét, Liviu Medreát megyei alprefektusnak nevezték ki. [Szabadság, ápr. 29.]
A FUEV, a KENF (Közép-Európai Népcsoportok Fóruma) és az MVSz ígéretet tett arra, hogy együttes erővel elkészítik a kisebbségben élő magyarok közös autonómiatervezetét. (MH, ápr. 28.)1993. május 25.
Az ÜE ülésén Takács Csaba beszámolt az RMDSz-küldöttség Flensburgban tett látogatásáról (máj. 16–23.), ahol a FUEV kongresszusán az RMDSz-t fölvették a teljes jogú tagok közé. [HN, máj. 28.; RMSz, jún. 5.]
A kolozsvári bíróság csak most válaszolt az RMDSz perbe hívási kísérletére (→ 1993.01.11). A főügyész szerint Gh. Funar cselekedete (új tábla elhelyezése a Mátyás-szobor talapzatán) nem képez bűncselekményt, ezért nem indítanak eljárást. [RMSz, máj. 25.] 1993. május 28.
Megkezdte ötnapos erdélyi körútját a FUEV küldöttsége (a FUEV Európának az egyetlen, az egész térségre kiterjedő kisebbségi tömörülése). Székelyudvarhelyen oktatási szakemberekkel tárgyaltak, Gyulafehérváron az érsekség épületében az egyházak vezetőivel találkoztak, Nagyszebenben az RNDF vezetőivel folytattak megbeszélést. Útjukon az RMDSz képviselőivel is tárgyaltak. [RMSz, máj. 29., jún. 2.] 1995. január 7.
Kolozsvárott tartották az RMDSz megalakulása 5. évfordulójának rendezvényeit. Az ünnepség a Közösségi érdekvédelem és önkormányzat c. tudományos tanácskozással kezdődött. Christoph Pan (FUEV-elnök) kifejtette: a kisebbségvédelem nem lehet egy ország belügye, viszont idő kell az erre vonatkozó nemzetközi alapelvek gyakorlatba ültetéséhez. A kisebbségvédelem alapvető eszköze az önkormányzat és az autonómia. A kisebbségi autonómia nem károsítja a többségi nemzet érdekeit. [RMSz, jan. 9.]1995. április 21.
Christoph Pan, a FUEV elnöke sajtóközleményben hozta nyilvánosságra a szlovákiai 600 ezres m. népcsoport kifogását, hogy a szlovák–m. alapszerződés kidolgozásába nem vonták be őket. A FUEV álláspontja szerint a népcsoportoknak meg kell adni az együttműködési jogot. [ÚM, ápr. 21.] 1996. május 16.
Az RMDSz és a RNDF rendezésében Temesvárott megnyílt a FUEV 41. kongresszusa. Markó Béla üdvözlő beszédében rámutatott, hogy a m. kisebbség számára kiemelten fontos egy európai normarendszer kialakítása, mert ebben a régióban folytatódnak az asszimilációs törekvések, nyílttá vált a szélsőséges nacionalizmus, tiltó rendelkezések korlátozzák az anyanyelvű oktatást, a kisebbségek nem használhatják szabadon anyanyelvüket a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. [Táj., máj. 16.]1996. május 17.
A FUEV-kongresszus munkálatain a hazai kisebbségek helyzetéről ellentmondó képet mutattak be a kormány képviselői és az RMDSz vezetői. Markó Béla és Tőkés László úgy értékelte a tanácskozás Ro.-ban történt megrendezését, mint hozzájárulást a kisebbségi jogok kivívásáért vívott küzedelemhez. Mindketten hangsúlyozták, hogy az egyéni jogok mellett a kollektív jogokért is folyik a harc. Béres András az új tanügyi törvény negatív hatásairól beszélt. Markó Attila bemutatta az RMDSz autonómia-elképzelését. – Markó Béla elmondta: a kongresszus kezdeményezőiként természetesnek tartottuk, hogy a kongresszus egyik kommunikációs nyelve a m. legyen, ám a ro. kormányküldöttség ezt műszaki nehézségekre hivatkozva elvetette; Markó magyarul mondta el a beszédét, amelyet tolmács fordított. [Szabadság, máj. 17.; Táj., máj. 20.]
Szatmárnémetiben – Jakabffy Elemér születésének 115. évfordulóján – 3. alkalommal rendezték meg a Jakabffy-napokat. A résztvevők Nemzetiségi társadalom és intézményrendszere c. előadás-sorozatot hallgattak meg, külföldi és hazai előadóktól. [RMSz, máj. 22.]1996. május 18.
A FUEV-kongresszus utolsó munkanapján a visszavonuló Christoph Pan helyébe a svájci, rétoromán Arquint Romedit választották meg elnöknek. Fölvették a FUEV tagjainak sorába a köv. m. kisebbségi szervezeteket: Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSz), Együttélés Politikai Mozgalom (EPM; Felvidék), Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK). [Táj., máj. 20.] – Bodó Barna elmondta: nem sikerült elérni, hogy a konferencia a kollektív jogokkal és az autonómiával is foglalkozzék. – Tőkés László rámutatott: a ro. hatalom a FUEV ülése alkalmából is el akarja hitetni a külfölddel, hogy méltányosan oldja meg a nemzetiségi kérdést, legfeljebb az ún. szélsőséges nacionalista erők akadályozzák ennek megvalósulását. [RMSz, máj. 21.]
A PDSR vezetőségi ülése úgy döntött, hogy felmondja a kormánykoalíciós megállapodást a PUNR-vel. [MH, máj. 18.] (→ 1996.05.22, 1996.07.13) 1998. május 20.
Takács Csaba, Pécsi Ferenc és Szatmári Tibor részt vettek a FUEV prágai kongresszusán, ahol az európai nemzeti kisebbségek helyzetéről tanácskoztak. [Táj., máj. 20.]
A CMN oktatási biz. ülésén az oktatási reformot biztosító kerettantervet és az anyaországokban szerzett oklevelek honosítását tárgyalták meg. A jelenlevők egyöntetűen a honosítási eljárás egyszerűsítését kérték. Kötő József azt kérte Andrei Marga miniszterelnöktől, hogy a két ország minél előbb kösse meg az ekvivalencia-egyezményt. [Táj., máj. 21.]
Borbély Imre – az állampolgársághoz kötött elképzelés kapcsán – kifejtette, hogy eddig nem hangzott el egyetlen javaslat sem a m. állampolgárság automatikus kiterjesztésére. Borbély Imre szerint Kovács László érvelésében még a kommunista örökség munkál akkor, amikor különböző ürügyekkel elveti a kettős állampolgárság megadásának lehetőségét. [Szabadság, máj. 20.] 2001. június 12.
Pécsi Ferenc képviselő részt vett a FUEV 46. kongresszusán, melyet Hollandiában tartottak. Megítélése szerint a holland–fríz együttélés példa lehetne Erdély számára. A tisztújítás nem hozott változást, továbra is Romedi Arquint maradt a FUEV elnöke. [SzFÚ, jún. 12.] 2003. október 23.
Moldova az ET-hoz fordul a Ro.-val való nézeteltérések tisztázása ügyében. Chişinău azt szeretné, hogy továbbra is részesüljön a gazdasági kedvezményekből, zavartalanul exportálhasson Ro.-ba cukrot vagy szárnyashúst, ezzel szemben Bukarest ne szóljon bele az ottani románok ügyeibe, se az oktatásba, se az anyanyelv-használatba. [Krónika, okt. 23.]
Két képviselőt hívott vissza az RMDSz: Szilágyi Zsoltot a parlament EU-integrációs bizottságából, Pécsi Ferencet pedig FUEV-ből. A parlamenti frakció 20:8 ellenében döntött a kérdésben. Az indok: pol. megbízhatatlanság. Szilágyi Zsolt az SzKT legutóbbi ülésén elfogadott – az alkotmánymódosításra vonatkozó – állásponttal ellentétes véleményt fogalmazott meg és propagált, Pécsi Ferenc az RMDSz ellenzékének számító M. Polgári Egyesületet hozott létre. [Szabadság, okt. 23.; Krónika, okt. 23.; SzFÚ, okt. 24.] (→ 2003.09.12, 2003.09.17)
Marosvásárhelyen megalakították a Marosszéki Székely Nemzeti Tanácsot. Fodor Imre, a választott elnök beszédében hangsúlyozta: az autonóm Székelyföld az egyik, gazdaságilag leghatékonyabb régióvá válhat. A 11 vezetőségi tagot a Szék tájegységei (Felső-Nyárád mente stb.) jelölték. [Népújság, okt. 23.]
Erdélyben nem volt forradalom 1956-ban, a komm. hatalom megtorlása mégis aránytalanul nagy volt. A halálra ítélt és kivégzett szimpatizánsok száma közel húsz volt, ezreket juttattak börtönbe. [Krónika, okt. 23.] ● [Az áldozatok számáról nincs pontos kimutatás; különböző források más-más adatokat sorolnak föl. Vesd össze ]031024.]
Az egyházi ingatlanok restitúcióját felügyelő biz. újabb 35 ingatlan visszaszolgáltatásáról hozott elvi döntést, közülük 25 a m. tört. egyházaké. Az eddigi számok összesítése: Gyulafehérvári érsekség 23 ingatlan, Nagyváradi róm. kat. püspökség 11; Temesvári róm. kat. püspökség 13, EREK 24, KREK 10, Unitárius püspökség 10, Evangélikus püspökség 5. [Szabadság, okt. 23.]
Lemondott tisztségéről Bartha András az MCsSz elnöke, aki 2000. júl.-tól állt a szövetség élén. A tisztújító közgyűlésig Bilibók Jenő helyettesíti. [Krónika, okt. 23.]
lapozás: 1-12