Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében

ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében

találatszám: 20 találat lapozás: 1-20

Intézménymutató: FMP (Független Magyar Párt)

1990. január 31.

Az RMSz hírt közölt a Romániai Magyar Független Párt megalakulásáról (ideiglenes székhelye Marosvásárhely). Dudás László főtitkár röviden ismertette a párt programját (privatizálás, gazdakörök, támogatják az RMDSz-t). Hasonló nevű párt, más vezetőkkel Kolozsvárott bukkant föl. (→ 1990.02.03)

1990. február 3.

Az RMDSz IB nyilatkozata sajnálattal vette tudomásul, hogy a ro. ny. sajtó magyarellenes, rágalmazó kampányt kezdett. Kifejtették, hogy a szövetség igényt tart arra, hogy a kisebbséget érintő kérdésekben ne szülessenek döntések a szövetség tudta és beleegyezése nélkül. Ugyanakkor azt is közölték, hogy az IB képviselői két ízben tárgyaltak Iliescu elnökkel és Petre Roman kormányfővel a m. ny. oktatás kérdéséről és kinyilvánították: az RMDSz ragaszkodik a BTE és más tanintézetek visszaállításához.

Magyarország megkapta a kolozsvári főkonzulátus megnyitására vonatkozó engedélyt. A febr. 15-ére tervezett megnyitást ’későbbi időpontra’ halasztották. ● [A ’későbbi időpont’ hét és fél évet jelentett!] (→ 1990.07.26, 1991.05.28, 1991.06.23, 1991.12.02, 1992.06.19, 1992.11.29, 1993.01.22, 1993.01.29, 1993.03.20, 1993.04.21, 1993.04.23, 1993.07.14, 1993.08.31, 1993.09.15, 1995.07.11, 1996.02.02, 1996.12.27, 1997.01.06, 1997.01.14, 1997.01.23, 1997.03.01, 1997.07.10, 1997.07.23)

Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését a Romániai Magyar Orvosok és Gyógyszerészek Szövetsége (RMOGySz). (→ 1990.02.24)

A Szabadság szerkesztői, akik a televízióból értesültek a párt megalakulásáról, utánajártak a Független Magyar Párt (FMP) körüli ügyeknek. A párt az RMDSz híveit is tagjai sorába várja. Elnöke Vincze János (állítólagos egyetemi tanár, de facto a kolozsvári egyetem biofizika tanszékén volt tanársegéd, akit 1980-ban, befolyással való üzérkedésért vádjával négy és fél év börtönre ítéltek, azóta állástalan), alelnöke a marosvásárhelyi Somosdi Veress Károly [aki Veress Berkesi Károly néven verseket is közölt – K. P. megj.]. (→ 1990.02.17, 1990.02.20, 1990.02.23, 1990.03.14)

1990. február 17.

Petre Roman Párizsba látogatott, ahol fogadta őt Michel Rocard miniszterelnök és Miterrand köztársasági elnök.

Az RMDSz IB nyilatkozatban közölte, hogy Vincze János, az FMP elnöke ellen a sajtóban – eddig meg nem cáfolt – politikai és erkölcsi vádak hangzottak el. Az FMP többször hivatkozott az RMDSz-szel fennálló együttműködésre, de az RMDSz semmilyen kapcsolatot nem tart fenn ezzel a személlyel, semmilyen megbízást nem adott neki vagy társainak. (→ 1990.02.20)

1990. február 20.

Az RMSz ismertette az FMP programkiáltványát és közleményét a Vincze Jánost illető híresztelésekről (→ 1990.02.03, 1990.02.17). A párt „profizmusát” sejteti a tény, hogy két közleményben különböző néven szerepelt ugyanaz a párt (FMP, ill. RFMP). (→ 1990.02.23)

1990. február 23.

Az FMP elemezte a Vincze Jánossal kapcsolatos vádakat és azonnali hatállyal fölmentette elnöki tisztségéből. [Szabadság, febr. 23.] (→ 1990.02.03, 1990.02.17, 1990.02.20, 1990.02.28).

A magyarországi tankönyvek ügyét (→ 1990.02.13) Mag Péter tisztázta az RMSz-ben. Cikkében megemlítette, hogy Petre Roman, párizsi útja során (→ 1990.02.17) kijelentette: nincs szükség külön m. iskolákra és egyetemre.

1990. február 24.

Sepsiszentgyörgyön megkezdődött az RMDSz 3. küldöttgyűlése. A kétnapos rendezvényen tk. megvitatták a választási törvénytervezetet és kijelölték a kongresszust előkészítő bizottságot. Bejelentették, hogy az RMDSz-be közel 600 ezer tag iratkozott be. Megállapították, hogy Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztónak tartották a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciákat, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye napirendről a kisebbségi kérdéseket. – Az RMKgP részéről Éltes Zoltán kért szót; a FMP-t Kocsis Sándor, a MISzSz-t Csutak István képviselte (felszólalásában erélyesebb politikai fellépést követelt). – Megválasztották az RMDSz Orsz. Ideiglenes Bizottságát (OIB). Markó Béla, az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: Tőkés Lászlót válasszák meg az RMDSz tb. elnökévé. A javaslatra felcsattant a taps, mely helyettesítette a szavazást. – A választás eredménye: elnök: Domokos Géza; aleln.: Balázs Sándor, Borbély Zsolt Attila, Folticska Ferenc, Formanek Ferenc, Verestóy Attila. A bukaresti titkárság tagjai: Ágoston Hugó, Bitay Ödön, Czédly József. Elnökségi tagok: Antal István, Béres András, Nagy Béla, Sylvester Lajos, Zólya László. Intézőbiz. tagok: Bodó Barna, Csávossy György, Hosszú Zoltán, Jakab Elek, Lányi Szabolcs, Madaras Lázár, Szilágyi Zsolt, Takács Csaba, Vida Gyula, Zonda Attila, Zöld Péter. [Háromszék, febr. 27.; RMSz, febr. 27.; Szabadság, márc. 1.]

Marosvásárhelyen értekezletet tartott a RMOGySz. Megválasztották a vezetőséget, eln.: Dienes Sándor, orsz. titkár: Kerek István. (→ 1990.02.03)

Litvániában az ellenzéki Sajudis mozgalom nyerte a választásokat. A köztársaság elnöke Vytautas Landsbergis lett. (→ 1990.03.11, 1992.11.08)

1990. február 28.

Bukaresti székházában ülést tartott az RMDSz OIB elnöksége. Megalakították az RMDSz Tanácsadó Testületét, amelynek elnöke Király Károly, a CPUN alelnöke lett, felkért tagjai: Cs. Gyímesi Éva, Fábián Ernő, Kányádi Sándor, Sütő András és Toró Tibor.

Újabb fejlemény az FMP háza táján (→ 1990.02.23). Vincze János cáfolta a fölmentést, Veress Berkesi Károly titkár viszont megerősítette azt. Még két személyt ismerhettünk meg az FMP vezérkarából: Dudás Lászlót és Tiszay Gabriellát. [Szabadság, febr. 28.] (→ 1990.03.14)

1990. március 14.

Kovásznán is megalakult a VR. Ugyanaznap éjjel meggyalázták Kőrösi Csoma Sándor szobrát.

Az FMP újabb, tisztázó szándékú nyilatkozatot tett közzé. A párt ügyeiről Kocsis Sándor nyilatkozott. A legújabb helyzet szerint három alelnök (Kocsis Sándor, Dudás László, Lőrincz Pál) áll a menesztett Vincze János helyett. Titkár: Veress Berkesi Károly. Vezetőségi tagok: Molnár Kovács István és Székely Magdolna. [RMSz, márc. 14.] (→ 1990.02.03, 1990.02.17, 1990.02.20, 1990.02.23, 1990.02.28, 1990.07.03)

1990. április 1.

Marosvásárhelyen megtartotta 2. orsz. értekezletét az FMP. A tisztújítás eredménye: Lőrincz Pál (eln.); Dudás László, Kocsis Sándor, Molnár Kovács István, Böszörményi Albert és Székely Erzsébet (aleln.). Az FMP felkérte Lányi Szabolcsot az elnöki funkcióra és arra, hogy képviselje a pártot a CPUN-ban. Lányi a belépést feltételekhez kötötte, majd bejelentette a (hamvába holt) Magyar Demokrata Párt megalakulását, ezzel kizárta magát az FMP-ből. – Az FMP az RMDSz kollektív tagjaként kíván harcolni a romániai magyarság egységének megőrzéséért. [RMSz, ápr. 1.] (→ 1990.07.03) ● [Utóbb az FMP már nem az egységért, hanem ellene küzdött. Diverziós módszerekkel.]

1990. május 3.

Az RMSz közölte az 1989 decembere óta megalakult pártok névsorát. A mintegy 70 párt között 3 kis m. párt neve szerepelt: FMP, RMKgP, RMKdP.

1990. július 3.

A Hargita megyei törvényszék ítéletet hirdetett az 1989 dec.-ben hatósági közeget meglincselő oroszhegyiek perében (→ 1990.05.08). Nagy Istvánt, Vass Kis Elődöt, Nagy Imrét és Ambrus Pált emberölésért egyenként 13 évi börtönbüntetésre ítélte. A védők fellebbeztek. (→ 1990.11.28)

Hosszas vita után az Országgyűlés a koronás kis címert nyilvánította a M. Köztársaság állami jelképévé.

Megjelent az Erdélyi Futár, az FMP hírlapjának első száma, mely ismertette ennek a rejtélyes pártnak a programtervezetét. Az FMP a két világháború közötti erdélyi pártnak, az Országos Magyar Pártnak (OMP) kíván az utódja lenni. A lap ismertette a párt legfrissebb összetételű vezetőségét: Lőrincz László, egy. tanár (eln.); az orsz. vezetőség tagjai: Böszörményi Albert, Kiss Kálmán, Kollár József, Molnár Kovács István, Kocsis Károly. (→ 1990.04.01; 1990.11.17)

1990. november 17.

Az FMP Szatmárnémetiben fejezte be a Marosvásárhelyen okt. 18-án félbeszakadt rendkívüli orsz. értekezletét. Vita után határozatot fogadtak le: elfoglaltsága miatt fölmentették Lőrincz Lászlót elnöki tisztségéből, és kizárták soraikból Kocsis Sándort. A következő tisztújításig ideigl. vezetőséget bíztak meg: Sófalvi György (eln.), Kiss Kálmán (aleln.). Az új vezetőség elhatárolta magát a korábbi vezetők tetteitől. [RMSz, nov. 21.; Erdélyi Futár, 6. sz.] (→ 1990.70.03, 1991.01.23)

1991. január 23.

Marosvásárhelyen tartották az FMP 5. orsz. konferenciáját. Elfogadták azt a javaslatot, hogy a m. politikai szervezetek lépjenek koalícióba egymással. Sófalvi Györgyöt megerősítették elnöki hivatalában, Kiss Kálmánból társelnök lett. Az elnökség tagjai: Kollár József, Enyedi Miklós, Kiss József. (→ 1990.11.17)

1991. február 25.

Dudás László magyarországi tevékenységét és nyilatkozatait elítélő közös állásfoglalást tett közzé az RMDSz Maros megyei szervezete és az FMP. Sajnálattal állapították meg, hogy a m. sajtó válogatás nélkül helyt adott Dudás valótlan nyilatkozatainak. Dudás, az FMP egyik vezetője visszaélt tisztségével, nem számolt el a párt szervezésére fölvett pénzekkel. [MTI, febr. 25.]

1991. december 11.

„Nem fogadhatjuk el, hogy Ion Iliescu »inkorrekt« és »nem lojális« jelzőkkel illette a magyar lakosságot és az RMDSz-t a népszavazáson tanúsított magatartása kapcsán” – jelentette ki Domokos Géza az Iliescu elnökkel folytatott megbeszélés után. Szó esett az oktatásról, a televízió és a rádió m. adásairól, valamint a sajtóról. [Szabadság, dec. 12.]

Budapesten tisztújító közgyűlést tartott az MVSz. Az új grémium: Csoóri Sándor (eln.), Kincses Előd (főtitkár), Komlós Attila (üv. eln.). A vezetőség mandátuma a Magyarok 3. Világkongresszusáig tart (→ 1992.08.19). Romániából az EMKE és a m. pártok (RMKgP, RMKdP, sőt az FMP is) léptek be az MVSz-be, valamint az RMDSz néhány megyei szervezete. [RMSz, dec. 20., 24.]

1992. június 14.

A fővárosi cégbíróságon bejegyezték a májusban megalakult, marosvásárhelyi székhelyű Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártot (RMSzdP) [az FMP utódát]. A párt meghirdetett célja: a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak érvényre juttatása. [RMSz, nov. 12.]

1995. március 16.

A Rompres közzétette Bill Clinton és Ion Iliescu levélváltását. Az AEÁ elnöke örömmel üdvözölte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Ro. az alapszerződés érdekében tett. Iliescu válaszában kifejtette: a szomszédokkal való kapcsolat javítását minden ro. politikai erő fontosnak tartja. [RMSz, márc. 18.]

Traian Chebeleu elutasította a PUNR követelését, hogy az elnökség rendezzen külön megbeszélést valamennyi párt részvételével a ro.–m. alapszerződésről. [RMSz, márc. 18.]

Marosvásárhelyen megalakult a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (RMSzdP), a Független Magyar Párt utóda. Kiss Kálmán (eln.) és Molnár István (titkár) kifejtették: nem értenek egyet azzal, hogy a m. kisebbségnek csak egyetlen érdekképviseleti szerve legyen. [Szabadság, márc. 16.] – Kiss Kálmán nem árulta el, hogy hány tagjuk van. A köv. választáson külön listán kívánnak indulni. A párt helyteleníti az RMDSz autonómia-törekvéseit. [RMSz, márc. 20.] (→ 1995.04.07)

1995. április 26.

Strasbourgban az ET parlamenti közgyűlése elfogadta azt a módosító indítványt, amelyet Bársony András, magyar és Lord Findberg brit képviselő nyújtott be: a szervezet tagállamainak el kell fogadniuk az 1201-es ajánlást. [ÚM, ápr. 27.] – Iliescu elnök kijelentette: Ro. sohasem fogja elismerni az 1201-es ajánlást. [MN, ápr. 27.] – Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén (ápr. 27.) Markó Béla örömmel üdvözölte az ajánlás megerősítését. Az ajánlás nem sérti Ro. egységét és területi integritását, „ezért is furcsa, hogy érvényességét ugyanazok a politikai pártok – valamint a kormány, a parlament, az elnöki intézmény – kérdőjelezik meg és tagadják, akik korábban, Ro. ET-felvétele előtt fenntartás nélkül elfogadták azt” – hangsúlyozta a szövetségi elnök. [RMSz, ápr. 29.]

Miguel-Angel Martínez (→ 1995.04.12) Ro.-ban azt hangoztatta, hogy az 1201-es ajánlás halott, strasbourgi sajtóértekezletén viszont kijelentette, hogy ilyent soha nem állított; a kisebbségek jogairól nem vitázni kell, hanem azokat tiszteletben kell tartani. [MN, ápr. 26.] – Ion Cristoiu (EvZ) kifejtette: az 1201-es ajánlás lehetetlen helyzetbe hozza a románokat, mert mind Iliescu, mind Văcăroiu állást foglalt az ajánlás ellen, s „így Európa szemében ismét mi leszünk a főbűnösök”. [Szabadság, ápr. 27.]

Az RMSzdP elődje az 1990-ben alakult FMP; az 1992-es kongresszuson döntöttek a névváltoztatásról. Pártjuknak európai szintű gazdasági elképzeléseik vannak, ezért komolyan kell venni őket – mondta Kiss Kálmán, a párt elnöke. [EN, ápr. 26.]

1998. április 14.

Kiss Kálmán, az RMSzdP elnöke elmondta: pártja az FMP (→ 1990.04.01, 1990.07.03, 1990.11.17) utóda, a névmódosításról az 1992. máj. 2-án tartott kongresszuson döntöttek. 1996-ben, Déván tartott orsz. konferenciájukon megállapították, hogy pártjuk eleget tesz a választási törvény követelményeinek (10 ezer tag 15 megyéből). Terveik szerint a liberális pártok szövetségéhez kívánnak csatlakozni. Nem akarnak együttműködni az RMDSz-szel, mert az – úgymond – egy szűk érdekcsoport kezében összpontosul. Kiss Kálmán bízik abban, hogy a következő választásokon parlamenti képviselethez jutnak. (→ 1995.03.16, 1995.04.07) [EN, ápr. 14.]

2004. február 18.

Mo. és Ro. kereskedelmi mérlege 1,5 milliárd $-os rekordot ért el 2003-ban. [Szabadság, febr. 18.]

A Maros megyei cégbíróságon bejegyezték a Romániai Magyar Szabadelvű Szövetséget (RMSzSz), Kiss Kálmán legújabb ’erdélyi magyar érdekvédelmi’ szervezetét (korábban RMSzdSz, még előbb RMSzdP; eredetileg FMP). Nem kívánnak választási szövetséget kötni sem az RMDSz-szel, sem annak radikális ellenzékével. [Szabadság, febr. 18.; Krónika, febr. 18.]

Sepsiszentgyörgyön a bíróság jóváhagyta a Prosperitas Egyesület bejegyzését (→ 2003.05.15, 2003.07.17, 2003.09.24, 2003.12.10). Az egyesület legfőbb célja a Fejlesztési és Kutatási Intézet életre hívása. [Krónika, febr. 18.]

Nagyszeben lakossága 155 ezer, ebből 3196 a magyar és 2471 a német. A magyarság fogyásának legfőbb oka a kitelepedés. [Szabadság, febr. 18.]

lapozás: 1-20