ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 42 találat
lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-42
Intézménymutató:
Alkotmánybíróság
1995. augusztus 21.
Asztalos Ferenc képviselő is hasonló következtetésre jutott: az Alkotmánybíróság döntése csak figyelem-elterelés, a hatalom ki akarja fogni a szelet az RMDSz vitorláiból. Ennek ellenére az RMDSz megtartja tervezett tiltakozó akcióit. [RMSz, aug. 22.]1995. szeptember 13.
Kovács László úgy nyilatkozott, hogy Budapest hajlandó aláírni az Iliescu elnök által javasolt megbékélési nyilatkozatot (→ 1995.08.30), de az nem helyettesítheti az alapszerződést. [MN, szept. 14.]
A ro. igazságügymin. bejelentette, hogy az RMDSz betiltásának nincs akadálya, éppen csak a kormánynak vagy a parlamentnek kell kezdeményeznie azt az Alkotmánybíróságnál. [MN, szept. 15.] 1996. március 26.
Az RMDSz szenátusi frakciója más pártok szenátoraival együtt óvást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz a párttörvény ellen. Az óvásban az egyesülési szabadságra és a politikai pluralizmusra hivatkozva alkotmányellenesnek állították be a törvénynek azt a paragrafusát, amelyik a pártok bejegyzését legkevesebb 15 megyéből származó 10 ezer ember aláírásától teszi függővé. [Táj., márc. 26.]1996. szeptember 10.
Frunda György az alapszerződésről és az SzKT állásfoglalásáról (→ 1996.09.06): „A fejünk felett döntöttek, politikailag abszolút alkalmatlan időpontban. Az RMDSz úgy értékeli: az alapszerződés nem biztosít objektív ellenőrző mechanizmust és reális jogi orvoslási lehetőséget. (…) Miután a döntés megszületett, nincs más lehetőségünk, minthogy azt tudomásul vegyük (…), ill. parlamenti úton, törvényalkotással orvosolni a hiányosságait.” [Szabadság, szept. 11.]
Nyilvánosságra hozták az Alkotmánybíróság döntését, miszerint Iliescu az 1996-os elnökválasztáson is indulhat. A törvények értelmében ui. csak kétszer lehet valaki elnök, de az 1990–92-es időszakot nem kell figyelembe venni, mert az alkotmányt csak azután fogadták el. Az ellenzék felháborodottan fogadta a döntést. [Szabadság, szept. 10.]1996. október 8.
Traian Chebeleu, az elnök szóvivője Athénba utazott, hogy átadja Iliescu üzenetét. Ez része a diplomáciai offenzívának, amelyet a NATO-tagságért folytatnak. [MH, okt. 8.]
Borbély Imre úgy döntött: független jelöltként indul Hargita megyében (→ 1996.09.19, 1996.09.24). [RMSz, okt. 8.] – Takács Csaba véleménye: Borbély Imre ugyanolyan ellenfél az RMDSz számára, mint a romániai magyarságot megosztani akaró RMSzdP. [RMSz, okt. 12.]
A kormány ülésén tudomásul vették, hogy a parlament ratifikálta a Mo.-val és Jugoszláviával megkötött alapszerződést. Az alkotmánybíróság visszautasította Gh. Funarnak a ro.–m. alapszerződéssel kapcsolatos óvását. [Népszabadság, okt. 9.]1997. július 16.
Victor Ciorbea aggasztónak nevezte, hogy a Legfelsőbb Bíróság 17 tagja az alkotmánybírósághoz fordult a már ratifikált ro.–ukrán szerződés ügyében. [MN, júl. 17.]
Tamás Sándor a helyhatósági törvény módosításainak alapdokumentumait ismertette: Ro. által is elfogadott nemzetközi egyezmények, a ro.–m. alapszerződés, az ET 1201-es ajánlása stb. [Szabadság, júl. 16.]1998. július 11.
A parlament külügyi bizottsága nem fogadta el Smaranda Enache (a „magyar szélsőségesek barátja”) finnországi nagykövetté való kinevezését, adta hírül az Adevărul. [RMSz, júl. 11.]
Az Udvarhelyszéki RMDSz a szövetség sikereként könyvelte el Hajdú Gábor kinevezését az egészségügyi tárca élére, Kozsokár Gábor megválasztását az Alkotmánybíróságba, Gálfalvi Zsolt beválasztását az RTV igazgatótanácsába valamint a kisebbségeknek visszaadandó 17 ingatlanról szóló határozatot és a 22-es kormányrendelet alapján elhelyezett kétnyelvű helynévtáblákat. [Táj., júl. 13.] 1999. július 21.
Az Alkotmánybíróság elutasította az ellenzéki parlamenti képviselők és szenátorok keresetét, kimondva: nem alkotmányellenes az a törvény, amely felhatalmazza a kormányt, hogy sürgősségi kormányrendeleteket bocsásson ki a parlamenti vakáció alatt (így lehetővé válik, hogy a kormány sürgősségi rendelettel ratifikálhassa a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját is). Ugyanakkor alkotmányosnak ítélte az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet is. [Szabadság, júl. 20.]
Aradon átutazott Máthé István egész alakos Petőfi-szobra, Kiskunfélegyháza város ajándéka, amelyet Fehéregyházán kívánnak felállítani a költő halálának 150. évfordulóján. Az adományozó város küldöttei és a szervezők rövid tisztelgés erejéig megálltak a Vesztőhelyen, majd továbbmentek Dévára. A konvoj érkezését és távozását a történelmi egyházak harangszava kísérte. [NyJ, júl. 21.] (→ 1999.07.31)
A Csíki Játékszín terveiről Parászka Miklós rendező számolt be: az ősszel kezdődő évadban 5 előadást terveznek. [HN, júl. 21.] 1999. december 16.
Radu Vasile kijelentette: elege van a miniszterelnöki posztért vívott harcból. Nem mond le, de nem is támadja meg az Alkotmánybíróságnál az őt elmozdító államfői rendeletet; szenátorként kívánja folytatni pol. pályáját. [Szabadság, dec. 16.]
Emil Constantinescu hivatalosan bejelentette, hogy a kormányfői posztra Mugur Isărescut jelöli, a Ro. Nemzeti Bank kormányzóját, aki két feltétellel fogadta el a jelölést: 1. utána visszatérhessen a bank élére; 2. ő állíthassa össze azt a csapatot, amelyet magával visz a kormányfői hivatalba. [Népújság, dec. 17.] – A PDSR előre hozott választásokat követel. A PRM bejelentette, hogy aláírás-gyűjtést kezdeményez Emil Constantinescu elmozdítására. [Szabadság, dec. 16.] 2001. február 21.
Eckstein-Kovács Péter elmondta: a kolozsvári ’népgyűlésen’ (→ 2001.02.16, 2001.02.18) C. V. Tudor beszéde kimerítette a bűncselekmény tényállását, de nem tartja valószínűnek, hogy eljárás indulna ellene, noha az ügyészségnek hivatalból kellene vizsgálatot indítania. Az RMDSz tiltakozott ugyan a gyűlés megtartása ellen, de azt nem tudta elérni; sikerült viszont idejében jobb belátásra bírniuk az amerikai nagykövetet. [Szabadság, febr. 21.]
Gabriel Andreescu, a GDS elnöke bepereli a CNSAS-t, mert nem válaszoltak az ő dossziéjának ügyében beadott kérelemre. Azt sem fogadta el, hogy Ion Iliescu ’tisztának’ találtatott, jóllehet közismert, hogy az államfő megyei elsőtitkár volt. [Szabadság, febr. 21.]
Vélhetően az alkotmánybírósághoz küldi a helyi közigazgatás törvényét a PRM. Tekintve azonban, hogy Adrian Năstase már működő törvényként említette az ET egyik ülésén, mindent meg fognak tenni, hogy mielőbb életbe léptessék a jogszabályt. [RMSz, febr. 21.] 2001. március 9.
Elkezdték az árvízkárok (→ 2001.03.07) felmérését: lakóházak, hidak, utak, vasutak estek az elemi erők áldozatául. [Szabadság, márc. 9.]
A szenátus elfogadta a helyi közigazgatási törvényről készült egyeztető bizottsági jelentést. A megszavazott szövegváltozat biztosítja az anyanyelvhasználat jogát azokban a helységekben, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 20%-ot. A PRM ígéretet tett arra, hogy a törvényt az alkotmánybíróság elé viszi. [Szabadság, márc. 9.]
Közzétették a Művelődési és Egyházügyi Min. felépítését és működését szabályozó kormányrendeletet, amely tk. a megyei felügyelőségek tevékenységi területét, hatáskörét is kijelöli. [HN, márc. 9.] 2001. március 13.
A PNTCD kérte Ion Iliescut, hogy küldje vissza az államtitok védelméről szóló törvényt (→ 2001.03.08, 2001.03.10) a parlamentbe újratárgyalás végett; egyúttal vitassák meg a személyi adatok védelméről és a közinformációkhoz való hozzáférhetőségről szóló tervezeteket is. [Szabadság, márc. 13.] (→ 2001.03.16, 2001.04.12)
A Fehér megyei PDSR hadjáratot indított az ellen, hogy a kormány visszaadja a Batthyaneumot az egyháznak. Az érsekség pert nyert az Alkotmánybíróságnál, ezért az ügyet visszautalták a gyulafehérvári bírósághoz. [Szabadság, márc. 13.]
Az indulása óta eltelt 6 hónap alatt sikeresnek bizonyult a m. nyelvtanítási program a csángó Klézsén. Alapítványi tulajdonú házban ismerkednek a m. nyelvvel a gyermekek és a felnőttek. Az oktatáshoz szükséges anyagi alapot pályázati úton szerzik meg magyarországi közalapítványoktól. [Háromszék, márc. 13.]2001. március 14.
A képviselőház megszavazta a helyi közigazgatási törvényről szóló bizottsági jelentést és a törvény egyeztetett szövegét. A törvény számos kedvezményt nyújt a kisebbségeknek az anyanyelv használata terén. – Markó Béla az RMDSz sikereként könyvelte el az oktatási és a közigazgatási törvény elfogadtatását. A PRM korábban az Alkotmánybíróságnál támadta meg a törvényt, s akkor fölfüggesztették a törvény alkalmazását. Hosszas huzavona után sikerült elfogadtatni a módosított törvényt, de ismét fönnáll a veszélye, hogy a PRM megtámadja azt. [Szabadság, márc. 14.; RMSz, márc. 15.] (→ 2001.03.16)
Garda Dezső a képviselőházban emlékezett az 1848-as szabadságharcra. Beszédében hangsúlyozta, mennyire túlzottak azok az adatok, amelyeket egyes ro. körök terjesztenek a forradalom ro. áldozatairól. [Szabadság, márc. 14.] – A PRM tiltakozott az 1848-as ünnepségek miatt. [NyJ, márc. 14.]
Adrian Năstase szerint módosítani kell a titkosszolgálati aktákhoz való hozzáférés törvényét; szűkíteni kellene a hozzáférés lehetőségét, beláthatatlan következményekkel járna, ha minden állampolgár hozzáférhetne az aktákhoz. Az egyházi vezetők átvilágítását sem támogatja: mégcsak az hiányozna, hogy az egyház is elveszítse a hitelét. [Szabadság, márc. 14.]
Asztalos Ferenc jogfosztónak tartja az akkreditációs törvény PRM által javasolt módosítását. Ha elfogadják a javaslatokat, akkor nem lesz lehetőség m. ny. egyetemet nyitni, csak úgy, ha az intézményben egy ro. ny. kart is nyitnak. [RMSz, márc. 14.] 2001. március 16.
A PRM beváltotta ígéretét (→ 2001.03.14), az Alkotmánybíróságon támadta meg a közigazgatási törvényt. [Szabadság, márc. 16.]
A PD, PNL és az RMDSz képviselői az államtitok védelmére vonatkozó törvény ellen emeltek kifogást az Alkotmánybíróságnál, annak jogkorlátozó volta miatt. [Szabadság, márc. 16.] (→ 2001.03.08, 2001.03.13, 2001.04.12)
Pusztinán is beindult a csángók anyanyelvű oktatása. A faluban két fiatal tanár tart órákat a saját lakásán. A szülők azt kérték, hogy az órákat az iskolában tarthassák, délutánonként. [BL, márc. 16.] 2001. április 12.
Vitára alkalmas a státustörvény; az MSzP szegényesnek, az SzDSz szemfényvesztésnek tartja. [Szabadság, ápr. 12.] (→ 2001.06.19)
Folytatta munkálatait a földtörvény-módosítás kapcsán összeült PDSR–RMDSz vegyes bizottság. Amíg a bizottság nem fejezi be az egyeztetést, a vitát levették a parlament napirendjéről. [Szabadság, ápr. 12.]
Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította az államtitok-törvényt (→ 2001.03.08, 2001.03.10, 2001.03.13, 2001.03.16), amely ellen az RMDSz, a PNL és a PD emelt óvást. Eckstein-Kovács Péter szerint egy törvényben kellene szabályozni az információkhoz való hozzáférhetőséget és a titokvédelmet. [Szabadság, ápr. 12., ápr. 13.]
Nyilvánosságra hozták a Moldova és Transznisztria vezetői (Vladimir Voronin, ill. Igor Szmirnov) által aláírt nyilatkozatot. Eszerint a chişinăui és tiraszpoli hatóságok „elismerik, hogy az Orosz–Fehérorosz Föderációhoz való csatlakozás és az orosz nyelv hivatalossá nyilvánításának lehetőségét elemzik”. [Krónika, ápr. 12.] 2001. április 20.
A státustörvény elfogadása (→ 2001.06.19) az elkövetkező két évben mintegy 8-9 milliárd Ft kiadást jelent majd a büdzsének. Martonyi János a nemzeti összetartozás törvényének nevezte a javaslatot. – A ro. kormány minisztériumközi bizottságot állított föl a m. státustörvény elemzésére. [Szabadság, ápr. 20.]
Az Alkotmánybíróság elvetette a PRM fellebbezését és alkotmányosnak minősítette a helyhatósági törvényt. [Szabadság, ápr. 20.]
Befejeződött a közérdekű információkhoz való hozzáférhetőségről szóló törvénytervezet vitája. A hozzáférhetőség alól csupán a nemzetbiztonságot és -védelmet illető kérdések, a hatósági kivizsgálást, az ország gazdasági érdekeit és a személyes jogokat sértő témák képeznek kivételt. A közintézmények kötelesek sajtótájékoztatókat tartani, az újságírók azonban nem kötelesek közzétenni a kapott adatokat, információkat. [Szabadság, ápr. 20.]
Lemondott a SRI-t ellenőrző parlamenti biz. éléről Ristea Priboi, azok után, hogy kiderült: 1989 előtt kémelhárítóként dolgozott. [Szabadság, ápr. 20.]
Erdélyi M. Kulturális Alapot kíván közadakozásból létrehozni az EMKE. A befolyt összegekből pályázati rendszerben támogatná a színházakat, a könyvkiadást, a médiát stb. [Szabadság, ápr. 20.]2001. szeptember 5.
Mind a szenátus, mind a képviselőház elfogadta az Alkotmánybíróság ítéletét a titokvédelmi törvény alkotmányellenességéről, így az lekerült a napirendről. [Szabadság, szept. 5.]2002. április 10.
A PSD bizalommal tekint a m. kormányalakítás elé: olyan szövetségesnek tekinti az MSzP-t, amely majd egyengeti a PSD útját a Szoc. Internacionáléba. [Szabadság, ápr. 10.]
Elfogadták az adatvédelmi törvényt, amely szintén a NATO-csatlakozás feltétele volt. [Szabadság, ápr. 10.]
Az RMDSz kérte, hogy a PRM által indított betiltási pert utalják az Alkotmánybíróság elé. [Szabadság, ápr. 10.] (→ 2002.02.07, 2002.03.13)
Markó Béla a magyarországi választások első fordulója után emlékeztetett arra: „Szövetségünk mindig arra törekedett, hogy a h. t. magyarság helyzete ne legyen pártpolitikai kérdés, ideológiák függvénye.” [RMSz, ápr. 10.] – Az RMDSz-nek nem az az érdeke, hogy hitet tegyen egyik vagy másik magyarországi párt mellett, hanem az, hogy minden felelős politikai erővel jó kapcsolatokat építsen ki. [Szabadság, ápr. 16.] 2003. október 24.
Az Alkotmánybíróság érvényesnek nyilvánította az alkotmány-módosító népszavazást (→ 2003.10.19). Az új alkotmány a hivatalos közlönyben való közlés után lép életbe. [Szabadság, okt. 24.]
Fodor Imre és társai elleni hatósági kivizsgálás (→ 2003.10.09) ellen tiltakozott Szilágyi Zsolt az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál. A rendőrség által meghurcolt személyek védelmében Gabriel Andreescu és Smaranda Enache is föllépett. [Szabadság, okt. 24.]
Székelyudvarhelyen a polgármesteri hivatal, az AFDPR és a Rákóczi Szövetség szervezésében emlékeztek az 1956-os forradalomra. Erdélyben az elítélt pol. foglyok száma ezer főre tehető, a kivégzetteké pedig jó tucatnyira. [UH, okt. 24.] (→ 2003.10.23)2004. február 13.
Az Alkotmánybíróság egyhangúan elutasította a PRM keresetét, amellyel az RMDSz betiltását akarta elérni. [Népújság, febr. 13.]
A képviselőház jóváhagyta azt a kormányrendeletet, amellyel a kabinet felhatalmazza az Orsz. Autópálya Rt.-t, hogy szerződést kössön a Bechtel céggel. [Krónika, febr. 13.]
Az ortodox egyház felszólította papjait: 10 napon belül válasszanak a papi vagy a politikusi hivatás között. Ha az utóbbi mellett döntenek, akkor mondjanak le a papi hivatásról. Az eddigiekben a politikai pályára lépett papok, mandátumuk végeztével, visszatérhettek az egyház kebelére. [Krónika, febr. 13.]
Patrubány Miklós szerint Mo.-n nincs meg a politikai akarat ahhoz, hogy kettős állampolgárságot adjanak a h. t. m. számára. [SzFú, febr. 13.]